Kelet-Magyarország, 1985. április (42. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-16 / 88. szám

1985. április 16. Kelet-Magyarország 7 200 tonna málna Nyirlugosról Nylrlugoson március 18-án tartotta tagértekezletét a málnatermelő és méhész szakcsoport. Nagy volt az ér­deklődés. Együtt volt a köz­ségből szinte minden foglal­kozásbeli. szövetkezeti dol­gozó, tanácsi szakember, pe­dagógus, üzemi dolgozó, ház­tartásbeli, köztük nyugdíja­sok szép számmal. A szakcsoport vezetősége a málnásoknál az elmúlt évi kedvezőtlen időjárás miatt közepes felvásárlási ered­ményről adhatott számot. Az ez évi tervekben viszont 200 tonna málnaterméssel szá­molnak. A terv alapja, hogy új telepítések fordulnak ter­mőre. Az áfész az elmúlt év őszén is 200 ezer málnasar- iat adott át a kistermelők­nek, telepítésre. Követelmény a málnaültetvények ápolásá­nál, növényvédelménél a magasabb színvonal, '•rrá! is inkább, mert a szokatlanul hideg tél miatt jelentősen károsodtak a málnavesszők. A méhészek annak ellene­re. hogy a község és környé­ke ideális feltételeket bizto­sít a méhészkedésre, szerény eredményekről adhattak szá­mot. A terv biztatóbb, az akác kedvező méze’.ése ese­tén 50 mázsa fajtaméz ter­melésére számítanak a szak­csoport tagjai. Élénk vitát váltott ki, hogy a szakcsoportok tevékenysé­gét miként javítsák Nyirhigo- son. A málnások^ vezetősége az eddig összegyűlt 140 ezer forint tőke célszerű felhasz­nálásával segíti majd a .mál­na mennyiségi és minőségi termelését. A község terüle­tén málnaültetvény-telepet létesítenek és a tagok a jö­vőben innen kapják a mál- nasarjakat. Egységes álláspont alakult ki a méhészeknél az atka el­leni védekezésben. A méh­családok vizsgálatát rendsze­resebbé teszik. A szakcsoportok lagérte- l:e7!elén az áfész-vezetők el­mondták: kísérleti jelleggel megkezdték a fekete ribizke és az egres keresztezéséből származó josta termesztéséi. Amennyiben sikerrel ter­meszthető a növény a nyír­ségi homokon, úgy mar ez év őszén a iostacsemeték az igényléseknek meglelelően a termelők rendelkezésére áll. Fekete József VÉGRE A KERTBEN! Zeller, mert jé ára van számolnak fel használati díjat a göngyölegért, aztán van ez a fóliaakció, és akkor még nem mondtam a felvásárlásban nyúj­tott segítséget. Zeller, kel- és vöröskáposzta, paradicsom, paprika kerül így a fogyasztók asztalára és kü­lönféle gyümölcsök. A fóliázás viszont nem nagy divat erre­felé: — Inkább csak palántanevelés­re használjuk, mert mire ná­lunk beérne a primőr, az ország többi részén már a szabadtéri zöldséget árulják. Nagy munka vár Nagyékra, jó darabig nem lesz gondjuk a pihenéssel, de látszik rajtuk, már alig várják, hogy a kertben lehessenek. (papp) Itt felülről diktálnak ... — mu­tatott az égre Nagy Gábor a szép tiszaadonyi portán, majd hozzá­tette. Ahogy megszűnnek a fa­gyos éjszakák, indul a lemosó permetezés. Persze addig sem unatkoztak Nagyék. A családfő a tiszaszal- kai Búzakalász Téesz kertésze­tében dolgozik immár negyed- százada, feleségének pedig jócskán ad elfoglaltságot a kert. Az állatok gondja is az övé. Fiúk, Gábor (kertésztechnikus) éppen hazajöhetett az ország­határ mellől, s természetesen munkaruhára váltotta a zöldet — elkél a segítség: a csirkéket telepítik át a téli emeletes szál­lásról végleges helyükre. Nagyon nemszeretem dolog a sár, de amit jelez — hogy vége a télnek — bizony jólesik. Na- gyéknál is készen a terv; a há­zikert ezernégyszáz négyszög­ölén zeller lesz az idén. Tavaly paradicsommal próbálkoztak, az értékesítési gondok azonban váltásra ösztökélték őket. — A zellerre most jó szerző­dések vannak. Az osztrákokhoz kerül, állítólag serkenti a fér­fierőt. Az időjárásra is kevés­bé érzékeny, ami errefelé nagyon fontos szempont indokolja a döntést a gazda. — Egyébként csak kiszagolni lehet, mit ér­demes termelni, és vagy be­jön, vagy nem. Egy biztos pont azért van, a kétszáz almafa. Részletekben, ahogy az idő engedte megmet­Haitatott paprika Levélfoltosság és védekezés Zöldséghajtatással foglal­kozó kertbarátok tapaszta­latból tudják, hogy a téli­tavaszi v i tamins zegény idő­szakban keresett termékek a magyar erős típusú paprika­fajták. Kedvezőtlen fényvi­szonyok között is megbízha­tó, jól kötődő fajta a Hat­vani hajtató. Bogyója szép sötétzöld, keskeny, hosszú hengeres, hegyben végződik a csípős ízű. A hazai ter­mesztésben bő termésével, kiváló minőségével kedvelt fajtává nőtte ki magát a Té­tényi hajtatási zöld Fi, mely középzöld színű bogyójáról, hosszú, hengeres, hegyben végződő alakjáról, s csípős ízéről ismerhető fel. A Ko­vácsházi hajtatási viszont vi­lágosabb zöld bogyójú, vi­szonylag széles vállú henge­res, egyenes hegyben végző­dik, de ugyancsak csípős ízű. A paprika melegigényes növény. Optimális fejlődésé­hez 25 C-fok körüli hőmér­sékletet igényel. Sajnos a paprika egyik veszedelmes betegsége a paprika baktéri­umos levélfolitosságú (Xan- thomonas vesicatoria) úgy­szintén 25 C-fokon, illetve feletti hőmérsékleten érzi jól magát! A kórokozó a paprika leveleibe a légcső­nyílásokon hatol be, s rö­vid, 3—6 napos lappangási idő után elszaporodik a sejt közötti járatokban. Ha a termést betegíti meg, úgy 5—6 napos lappangási idő­vel lehet számolni. Ha nem védekezünk kel­lő időben: a levelek, a le­vélnyelek, a hajtások és bo­gyók is megbetegedhetnek. A baktérium elsősorban a fiatal növényi részekben, szövetekben érzi jól magát, így nem csoda, hogy a pa­lántaágyakban is súlyos ká­rokat képes okozni. Tünetei jellegzetesek, a fertőzött le­veleken apró vizenyős fol­tokat képez, ezek gyorsan növekednek és a két-három millimétert is elérhetik. A foltok közepe sötétre színe- zödiik, majd a környező szö­vetrészek megsárgulnak. Ha a foltok a bogyókon je­lentkeznek, úgy azok is vi­zenyős szélűek lesznek, ki­domborodnak, majd a fol­tok közepe bemélyed. A vize­nyős szegélyrész zöldes színt ölt magára. A védekezés el­mulasztása esetén a foltok akár 6—8 milliméterre is megnőhetnek. A termés így értéktelen, eladhatatlan lesz. A beteg növények visszama­radnak fejlődésükben. Ha a palántanevelés során beteg töveket észlelünk, úgy azokat el kell távolítani, meg kell semmisíteni. A be­tegség kialakulását, terjedé­sét 0,3 százalékos Miltox Speciállal, vagy a 0,5 száza­lékos Rézoxiklorid 50 WP-vel akadályozhatjuk meg. A per­metezések során a munka- és balesetvédelmi óvó rend­szabályokat magunk és kör­nyezetünk védelme érdeké­ben szigorúan be kell tartani. Dr. Széles Csaba Szabadba költöznek a csir­kék az emeletes panelólból. szették, s hamarosan indul a villanymotoros permetező is. A ház körül elfér annyi jó­szág, amennyi a konyhára kell. A tavalyi negyven sertés he­lyett viszont most csak hatot nevel a család. — Ha két kilóval több volt, azért, ha meg kevesebb, azért nem akarták átvenni. . . Nagy Gábor társadalmi meg­bízatásként is a mezőgazdaság­gal foglalkozik, hét éve a Ti- szaszalkai Áfész kertészeti szak­csoportjának elnöke. i— Hetvenöt tagunk van* fő­leg mezőgazdasági dolgozó, de akad ipari munkás és nyugdí­jas is. Megéri a dolog, mert sokféle kedvezményt ad az Áfész. Vetőmagot kapunk, nem Itt felülről diktálnak — mondja Nagy Gábor. (Jávor László felvételei) új könyv Á mezőgazdasági növények élettana A növénytermesztő a növé­nyekkel foglalkozik. Amennyi­re banális ez a mondat, any- nylra igaz is. Mert azt jelen­ti, hogy aki valóban korszerű­en, tehát olcsón akar sok és jó terméket előállítani, annak nem elég ha tudja, hogy mi­kor és hogyan kell szántani, milyen műtrágyából mikor mennyit kell kiszórni, milyen károsítóval, mivel és hogyan kell megküzdeni. Természete­sen mindezt jó ha tudja, de az okos ember arra is kiván­csi, hogy mindezt miért! És miért így? Biztos, hogy az a legjobb? Az ilyen kérdések pe­dig óhatatlanul elvezetnek az élettanhoz, a mélyebb össze­függések kereséséhez. Pethő Menyhért könyve ahhoz segít hozzá, hogy a növényben zaj­ló biokémiai és élettani folya­matok megismerésével a mit és miért kérdéseire pontosabb választ tudjunk adni. A mű az agrár-felsőoktatási intézmények hallgatói számá­ra egységes tankönyvként ké­szült, de nagy hasznát veszi a gyakorló szakember is. Az anyag megértését számos táb­lázat és 337 ábra segíti. Kertészkedj, művelődj, barátkozz! Közelebb a kertészkedőkhöz Sóstón, a gyógyfürdő be­járata előtt és a tó környé­kén nyaranta árusítják a ropogós cseresznyét, almát, körtét, barackot, dinnyét és sokféle gyümölcsöt, az itt kertészkedő emberek, nyug­díjasok. Nem tagadom, ki­csit büszke vagyok ezekre az emberekre, hiszen a Sós­tó kertjeiben, Nagyszállá­son vagy Császárszállás hobbikertjeiben termelt, sok gonddal ápolt gyümölcs, de nem kevésbé a díszkertek a kultúra terjesztői, nemze­ti vagyonunk értékei. Valójában magam sem tu­dom, mennyi lehet a szá­muk a kiskert-, diszkért-, hobbikert-tulajdonosoknak Nyíregyháza övezetében, egy azonban bizonyos: je­lentős mennyiségű gyü­mölcs- és zöldségfélével já­rulnak hozzá a lakosság és a családjuk ellátásához. Egyetlen összefüggést em­lítek: a KSH adatai szerint 1980-ban az országban 1,5 millió volt a mezőgazdasági és egyéb szövetkezetek tag­jainak a háztáji gazdasága, ebből 50 százalék kisegítő kisgazdaság, hétvégi és zárt­kert, hobbikért. Érdemes, kell is tehát számolni ve­lük, éppen az ellátás javí­tása, a díszkertkultúra ter­jesztése érdekében. Az el­kötelezett, szabad idejüket okosan-egészségesen hasz­nosító és hasznot hajtó em­berek igénylik a segítséget. Hosszú lenne felsorolni, mi minden szükséges a la­páttól a kerti permetezőig egy hobbikertben a mun­kák elvégzéséhez. Az első sóstói telepesek mesélték: kezdetben mozgó autóbusz járta az utcákat. A kiskert­tulajdonosok' nemcsak az alapvető élelmiszert vásá­rolhatták meg, de vetőmag­vakat, permetszereket, ker­ti szerszámokat, eszközöket is. Néhány évvel ezelőtt már javasolta a Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­daság egyik szakembere: hasznos lenne meghatáro­zott hét végeken sátort ver­ni Sóstón és árusítanák a kertekben használatos asz­talokat, ülőkéket, kerítést, szőlőkarót és egyéb mást. Ez a gondolat adta az öt­letet, hogy javasoljuk: hasznos lenne, ha a vető­magot értékesítő szövetke­zet vagy állami vállalat, a FEFAG és mindazok, akik valamilyen módon hasznára tudnak lenni a kertbarát­mozgalomnak, segítenék megvalósítani a hét végi árusításokat a Sóstón, Nagy­szálláson és Császárszállá­son. Ugyanis nem mindig 1/an kéznél minden a ker­tészkedéshez. Vannak új, laikus, sző­lőt, virágot, díszfát ültetni akaró, hozzá nem értő és tanácsra váró nyugdíjasok is. El tudnám képzelni, hogy bizonyos alkalmakkor a jól működő kertbarátklubok vezetői, szakemberei, kerté­szek, növényvédők, kert­építészek és mások olykor helyben szaktanácsokkal látják el a kezdőket. De jó lenne kivinni helyszínre kerti magvaktól a locsoló­csőig sok mindent, amire szükség van. így válhatna igazán teljessé a kertbarát­mozgalom lényegét adó jel­szó, az, amit az inotai mun­kás kertbarátok fogalmaz­tak meg: Kertészkedj, mű­velődj, barátkozz! Farkas Kálmán Foszforműtrágya a tengerfenékről A Csendes-óceán mélyén lévő foszforitgumókat valószínűleg műtrágyaként leltet majd hasz­nosítani. A tudományos szak­értők 15 millió tonnára becsü­lik a tengermélyi foszforit.kész- leteket. Mintegy 300—400 méteres vízmélységben helyezkedik el. részben egy méter vastag iszap­rétegbe ágyazódott laza gu­mók. rögök formájában, részben pedig nagy kiterjedésű, össze­függő kéregként. A gumók kb. 20 százaléknyi foszforsavat tar­talmaznak, annyit, amennyit a nern túlságosan jó minőségű foszfátércek. Nagy előnyük, hogy mindenfajta vegyi feltárás nél- ktü felhasználhatók műtrágya­ként, csak meg kell őrölni őket. A tengermélyi foszforit annak köszönheti kedvező tulajdonsá­gait, hogy geológiai értelemben nagyon fiatal: az utolsó jégkor­szak vége óta képződött, tehát még nem szilárdulhatott meg teljesen. Kitűnő minősége miatt a tengermélyi készletek kiakná­zása gazdaságosnak Ígérkezik. Az, eddig feltárt készletek iránt főként Üj-Zéland érdeklődik, mert legalább egy évtizedre fe­dezhetik az ország foszfátérc- szükségletét. A kerti munkák legveszedel- mesebbike a permetezés. Hely­telen gyakorlat, hogy a kerté­szek többsége — rosszul értel­mezett nagyvonalúságból — nem veszi komolyan a védőfelszere­lések használatát, arra hivatkoz­va, hogy viselésük kényelmet­len. Sokan még a permetlé ke­verése közben sem vesznek föl gumikesztyűt. A növényvédő szerek kisebb- nagyobb mértékben mérgek, amelyek a bőrön át felszívód­hatnak, belélegezve a szervezet­ben felhalmozódhatnak és súlyos bajokat okoznak, esetleg nem rögtön a permetezés, porozás után, hanem később. A VÉDŐFELSZERELÉS VISELÉSE, az óvó rendszabályok betartása kinek-kinek jól felfogott érdeke. Ugyanez vonatkozik a perme­tezésre. Permetezni, porozni csakis szélcsendes napokon, reg­gel, vagy az esti órákban ér­demes. Gyerekek ne tartózkod­janak a közelben. A munka vé­geztével öltözzünk át: bő, meleg vízben mosakodjunk, fürödjünk meg, és váltsunk tiszta ruhát. A gondos háztartásban van első­segélynyújtó láda is. Ebben ste­ril vatta és kötszer, ragtapasz, tiszta alkohol, Lidocain szem- csepp mindenképpen legyen a sebhintőpor és az olló mellett. Igen fontos, hogy a permetezé­sek, porozások idején, különö­sen, ha erős méreggel dolgozunk, legyen otthon olyan felnőtt, aki szükség esetén elsősegélyt nyújt. Az első, úgynevezett tél végi lemosó permetezést Novendával, vagy népszerű nevén sárga mé­reggel szoktuk végezni. Ez a szer erős méreg, hatóanyaga DNOC (dinitro-ortokrezol). Ha ez a szer a szembe kerül, sárga színű könnyfolyás indul meg, a szem erősen begyullad. Ilyen­kor első teendőnk Vigyázat, méreg! Veszélyek a házikertben A LIDOCAIN SZEMCSEPPBOL 5—10 cseppet a szembe csöpög- tetni, majd ezután tiszta vízzel a szemet bőségesen, ismételten kiöblíteni. Bőrre kerülve bőr­gyulladást okoz. Alapos szappa­nos vizes lemosás szükséges mi­előbb. A legvetszélyesebb a le­nyelés. A tünetek néhány órás lappangási idő után gyengeség­ben, fokozott nyugtalanságban, izzadásos, erős szívdobogásos ro­hamokban jelentkeznek. Gyakori a légszomj is. Tüdővizenyő, vér­keringési és légzési elégtelenség következik be, ami halállal vég­ződhet, ha a mérgezetten nem segítenek. A mérgezettel 3—6 deciliter aktivált szenes vizet itassunk meg. Ingereljük a ga­ratot Ismételten, hogy a beteg hányjon. Ezt két-háromszor is ismételjük meg. Befejezésül ak­tivált szenes és langyos sós vi­zet itassunk. A beteget akkor is juttassuk orvoshoz, ha azt állít­ja, hogy jobban érzi magát. Ti­los járnia, mozognia! Tejet, ola­jat vagy szeszes italt tilos a be­teggel itatni! Ä lemosó szerek közül a nem kevésbé veszélyes bárium-poli- szulfid hatóanyagú Neopolt egy­re többen használják. A védőru­ha, védőkesztyű viselése ez eset­ben is kötelező. A mérgezés tü­netei gyorsan, fél óra múlva már jelentkeznek — orrfolyás, garat- és légcsőfájdalom, köhö­gés, köpetürítés formájában. Ha a permetező lenyeli a szert, há­nyás, hasmenés, fájdalmas görcsök, súlyos esetben izomrángások, ál­talában görcsös állapot és a lá­bakról rendszerint felfelé hú­zódó izombénulás, sőt légzési elégtelenség következik be. A mérgezettet legelőször is vigyük ki a friss levegőre. A Gramoxone gyomirtó szer használata a vegyes házikertben egyáltalán nem indokolt. Helyet­te a fáradságosabb, de célrave­zetőbb kézi gyomlálást, kapálást részesítsük előnyben. Sajnos ez a veszedelmes és már eddig is sok tragédiát okozó gyomirtó szer újra és újra kikerül a ker­tekbe. Indokolt tehát a mérge­zéssel is foglalkozni. A mérge­zést követő lappangási idő egyé­nenként különböző. Ha szembe kerül, eleinte csak enyhébb fáj­dalom és könnyezés indul meg. Fél nap múlva már heves fájda­lom, kötő- és szaruhártya-gyul- ladás és vizenyő jelentkezik. A bőrre kerülve bőrpírt, gyulladást, súlyosabb esetben bőrfekélyt okoz, tömény szer pedig köröm- elhalást, körömleválást. A belé­legzés heves köhögés, véres kö­pet formájában hívja fel a fi­gyelmet a mérgezésre. A legsú­lyosabb a lenyelés, amely akár lappangási idő nélkül erős nye­lőcső táji és gyomorfájdalmak­kal kezdődik. Orvosi segítség nélkül máj- és veseelégtelenség, végül a keringési elégtelenség végez a beteggel. Elsősegély- nyújtás legelőször 3—6 deci víz itatásával kezdődik, igyekezzünk gyakori hányáit kiváltani. Ha van kéznél, itassunk a beteggel nagy mennyiségű Fuller-földes vizet. Szerves foszforsavészteres nö­vényvédő szereket — mint ami­lyen a Safidon, a Nogos, a Thi- met, az Ultracid, a Satox, az Unifosz — igazság szerint nem volna szabad házákertben hasz­nálni. Tény azonban, hogy mégis ELŐFORDULNAK MÉRGEZÉSEK. A szerek eljutnak valamilyen úton-módon a házikertbe is. Amennyiben a szembe kerül a szer, a lidocainos kezelés és bő vizes kimosás, alapos öblítés az elsősegélynyújtó feladata. A gyo­morba kerülve a mérgezés igen súlyos, mivel a lappangási idő viszonylag hosszú, 1—8 óra. Az első tünetek erős verejtékezés­ben, izomrángásokban nyilvánul­nak meg. A bőrre került szert nagyon gondosan távolítsuk el, különös tekintettel a hajlatokra, bőrredőkre. A lemosó személy is viseljen gumikesztyűt! A légzés- romlásnál azonnal alkalmazzunk mesterséges lélegeztetést. A mérgezettet — mint mindig — most is vigyük friss levegőre. Itt takarjuk be, fektessük le, a beteg ne hűljön le, ez igen fon­tos. A lenyelésnél igen jellem­ző tünet a látásromlás, pupilla­szűkület. A beteg nem tudja tar­tani a székletét és a vizeletét. Fokozódó izomgörcsök, majd izomgyengeség, nehéz légzés, habos köpet is jellemző. Az első feladat a mielőbbi mé­regtelenítés. Itassunk a beteggel 3—6 deci vizet, vagy ha van kéz­nél szódabikarbónás vizet. Az aktivált szenes víz itatása is jó. Ezt követően hánytassuk a be­teget kétszer, háromszor is. Ne­héz légzés esetén alkalmazzunk mesterséges légzést. Miközben a beteget orvoshoz szállítjuk, út­közben is lélegeztessük mester­ségesen. T. E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents