Kelet-Magyarország, 1985. április (42. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-15 / 87. szám

4 Kelet-Magyarország 1985. április 15. FORGALOMBA HOZHATÓ? A Kereskedelmi Minőségel­lenőrző Intézet szakemberei az elmúlt év második felében 2128 hazai újdonságot minősítettek, melynek 78 százalékát — forgalomba hozatalra — alkalmasnak találta. Egy új gyártmány — legyen az élelmiszer vagy iparcikk — mi­előtt az üzletekbe kerül, a K ERMI megvizsgálja használ­hatóságát, minőségét, tartósságát. A szakvélemény alap­ján dől el, hogy forgalomba hozható-e. A képen: az anyag- vizsgáló és munkavédelmi minősítő osztályon a közkedvelt Black and Decker barkácsgépet ellenőrzik. (MTI fotó: Var­ga László) Emlékérem az igazgatónak Gratuláció a Parlamentből Igen ritka és kitüntető em­lékérmet kapott a köaeLmúlt- biam a n; tregyházi Széchenyi István K 'gazdasági Szakkö­zépiskola gazgaitója, Gilányi János. 1919-es pénzügyi néphitté, i jeles közgazdász, Lengve! ': uía emlékére ala­pított érmet azok kapják, akik a per .-ügyi szakember- képzésben utánpótlás-neve­lésben rőt b éve kimagasló munkásság-::: fejtenek ki. Az idén egy államtitkár, a pénz­ügyi kutató intézet osztály- vezetője, a Pénzügyminiszté­rium főosztályvezetője, az egyik megyei tanács elnökhe­lyettese és megyénkből (Má­nyi János szakközépiskolai igazgató kapta a magas elis­merést. — Nagyon meglepett — mondja Gilányi János —, mert először is nemigen szá­mít ilyenre az ember, és amennyire eddig figyelem­mel kísértem, igen kevesen és igen magas beosztásban dolgozó szakemberek, veze­tők kapták a tíz éve alapított érmet. Az külön is meglepe­tés volt számomra, hogy le­vélben gratulált Faluvégi La­jos miniszterelnök-helyettes. Ezt írta: „A pénzügyi dolgo­zók utánpótlásának színvo­nalas és eredményes oktató­nevelő munkássága elismeré­seképpen odaítélt Lengyel Gyula-emlékéremhez gratu­lálok” — írta — és további sok sikert kívánt a tantestü­letnek. Ez alkalomból hallhatnánk valamit az iskoláról? — Évente a nappali tago­zaton 90—100, a felnőttek le­velező tagozatán szintén eny- nyien végeznek, igen jók a továbbtanulási arányok. A többség természetesen a közgazdaságtudományi egye­temen és a pénzügyi-számvi­teli főiskolán folytatja tanul­mányait. Az említett éven­kénti összesen 190—200 vég­zősünk úgy tíz-tizenöt éves átlagban értendő; több ezer pénzügyi szakember kikép­zésében vettünk részt az évek során. Minek örül még a kitün­tető érmen kívül? — Annak, hogy sikerült nyélbe ütni az igen szüksé­ges kollégium építésének dol­gát. Megkezdődött a munka és az iskolánk udvarán dol­goznak az építők, a 200 fia­tal befogadására alkalmas és korszerű kollégium 1986. jú­nius 31-re remélhetően elké­szül. Ez ugyanis a tervezett határidő, de a mostoha téli időjárás sajnos közbeszólt, késlelteti a munkát, de bí­zunk benne, hogy jó munka- szervezéssel és ösztönzéssel az építők „ráhajtanak” és be­hozzák az időjárás által oko­zott kiesést. Néha közhelyként hangzik, hogy a kitüntetés a család­nak, a feleségnek is szól. Mi a véleménye erről? — Nagyon igaznak tartom. Elmondhatom, hogy a család, a feleségem, a gyermekeim által nyújtott háttér nélkül aligha tudnék eredményesen dolgozni. Nekik is szól az el­ismerés. (P) Újra: kutyavásár Budán Már negyedszer rende­zik Budán, a Marczibányi téri Művelődési Központ­ban — a Moszkva tértől nem messze — a budai ku­tyavásárt. Tavaly 20 ezer ember volt rá kíváncsi, so­kan vidékről is jöttek, áru­sítandó kölyökkutyát pe­dig Szolnoktól és Nyíregy­házától Szombathelyig hoztak. A szervezők re­mélik, hogy április 20—21- én, szombaton és vasárnap, 9—15 óra között is így lesz. A vásár nyitott nemcsak az érdeklődők, hanem a ku­tyát árusítók számára is. Sőt, 1—6 hetes, még el nem hozható — vagy meg sem született — kutyaköly kökre felvesznek előjegyzést. (Fajtisztaság nem számít.) De jelentkezhetnek ku­tyafelszerelést, kozmeti­kumot gyártó és árusító magánszemélyek és közű- letek is. A programból: munka­kutya- és kutyafajta-be­mutató, játékos vetélke­dővel, amelynek díjait az „Állatvilág” magazin aján­lotta fel, állatorvosi ta­nácsadás és előadás, a 101 kiskutya című film vetíté­se — és művész gálaműsor. Ezen neves — és kutyaba­rát — művészeink ingyen lépnek fel a Fekete István Országos Állatbarát Kör által fenntartott vasadi kutyamenhely javára! Az állatbarátok egyéb­ként hoznak be gazdát ke­reső csinos kutyusokat is Vasadról. A helyszínen pe­dig be lehet lépni az új egyesületbe, vagy adomá­nyokkal támogatni az ál­latmentés és -elhelyezés ügyét. A rendezők ígérik: a tavalyi hosszú sorállások elkerülésére idén több, mint 10 pénztárat nyitnak. Ráadásul a Moszkva téren és a Széna téren mozgó jegyárusok is lesznek, akik például a vidékről érkező­ket is tájékoztatják, s a jegy mellé a vásár térké­pét is adják. EGYÜTT KÖNNYEBB! — Fábián Zoltán fehérgyarmati diák is így gondolkozott, amikor két, régi kerékpárból egyet készített. A hegesztés azóta is tartósnak bizonyult, s a vá­rosközpontban (ha nem is versenyezve az autóbuszokkal) társával rendszeresen feltűnnek, a 4 pedálos, két meghaj­tókerekes kerékpáron, (m. k.) Dürrögnek a fácánok Megkezdődött a fácánok dürgése a Kisalföldön. A ma­darak már rakják a fészke­ket, s rövidesen elkövetkezik a költés is. A tájegységben évek óta intenzív fácánte­nyésztés folyik. A természe­tes szaporulat megóvása mel­lett nagy gondot fordítanak az állomány mesterséges sza­porítására. Az idén mintegy 200 ezer mesterségesen kel­tetett, s hat-nyolchetes ko­rukig előnevelt fácáncsibét engednek szabadon a Kisal­földön. Vasúti címnyomozók Ki adott fel díszhalat? „Nyomozzák”, ki rendelt Nyíregyházán tölgyfakopor­sót, amelyet Éger-Felnémet állomáson adtak fel. Keresik a gazdáját hordóban érkezett vegyi anyagoknak, amelyet a soproni vasútállomáson indí­tottak útnak. Hasonló a sor­sa egyelőre a Dalmadról az apagyi vasútállomásra cím­zett 165 zsák hibridkukori­cának, és a soproni állomás­ról Kisvárdára küldött 400 zsák vetőburgonyának. Sorolhatnánk tovább; van­nak olyan áruk, amelyek után hónapokig „nyomoz­nák” a MÁV Nyíregyházi Körzeti Üzemfőnökség dol­gozói, mint szaknyelven mondják, a visszkere&ők. A „főnökasszony” Eszenyi Lász- lóné, aki 22 éve dolgozik a MÁV-nál. s ebből ötödik éve nyomoz áruk után, — Jelenleg mennyi áru gazdája után kutatnak? — Most 32 olyan külde­mény van részben a vago­nokban, részben a raktára­inkban, amelyeknek címzett­jeit keressük. S még három olyan küldemény nem érke­zett meg, amelyeknek a fu­varlevelük már több mint egy hete a kezünkben van. — Mi történik ezekkel az árukkal? Meddig tart a nyo­mozás a címzettek után? — Azok után, amelyeknek nincs fuvarlevelük, érkezés­kor, telefonon és távirati úton folyik a kutatás egé­szen a feladó állomástól a közbeeső rendezőpályaudva­rokig. Reggeltől estig, s mindaddig telefonálunk, míg nyomára nem bukkanunk egy-egy tévelygő fuvarlevél­nek. Ez idő alatt azonban az áru nem áll itt. Pótértesítő- re kiszolgáltatjuk. Mi keres­sük meg a címzetteket a feladóállomás adatai alapján. Ez bizony hosszú idő, nem kevés költség és végtelen tü­relmet igényel — világosít fel Eszenyiné. Február közepétől keresik például azt az egy láda vám­árut, amelyet Liesingben ad­tak fel. Január 7. óta nem bukkantak nyomára a MOM mátészalkai gyára címére küldött 2 láda vámáruinaik, amelyét Zwickauban indí­tottak útjára. — Ha az áru állomásunk­ra egy hónap múlva sem érkezik meg, akkor a fu­varlevelét átadjuk a Buda­pesti Bevételi Visszatérítési Hivatalnak (BVKM). Ezek az elveszett áruik listájára ke­rülnek — magyarázza. — Itt tartják nyilván a vonatokon és a nyíregyházi állomáson talált tárgyakat is? — Igen. Van itt díszhal, üvegkancsó, fésű, gyógysze­rek, tűzvédelmi utasítás, rá­dió, férfi bőrkabát, motorke­rékpárlánc, pulóverek, zok­nik, takarók, esernyők, még felsorolni is sok. Ezeket két­hetenként Debrecenbe szál­lítják, ahol még egy hónapig tárolják, s ha jogos tulajdo­nosuk ekkor sem jelentke­zik, elárverezik őket. (farkas) Akasztóhegy, Peresföld, Tetühegy Mesél a dűlő A közelmúltban jelent meg a Nyírbátor múltjának, építészetének emlékeit, jel­lemzőit összegező kiadvány, amely érdekes dűlőneveket is tartalmaz. Többek között az Akasztóhegyről a népha­gyomány úgy tartja, egy ju­hász megtámadott egy sváb embert, aki bort vitt a sze­kerén. A juhászt elfogták és a hegyen felakasztották. A Csizmadia-hegy — szőlős­kert az Encsencsi út jobb ol­dalán — tulajdonosai egykor csizmadiák voltak. De van Nyírbátor határában Bor- bélyikút, Less-hegy — ahol a vadászok rókára., nyúlra les­itek, a bogáti út mentén fek­szik —, Tetühegy, ami egy­kor csak bozótot és szúrókát termett. Szinte valamennyi dűlő, tag régi nevéhez fűződik egy- egy fennmaradt hagyomány. A Barát-hegy két jó barát­ról kapta a nevét, az Árpás­hegyen egykor nagyon gaz­dagon termett az árpa. A Peres-földről azt tartja a néphagyomány, hogy „Egy­Északi ananász Egy pszkovi nyugdíjas tanító­nő, Marija Pivovarova legna­gyobb öröme az volt újévkor, hogy frissen szedett, saját ter­mésű ananászt tehetett az ünne­pi asztalra. A hideg északnyu­gati országrészben egyáltalán nem honos déligyümölcs im­már másodszor hozott termést Marija asszony házi „ültetvé­nyén”, az első szüret tavaly ősszel volt. Egyszerű kísérlet eredménye az „északi” ananász: a zöldsé­gesnél vásárolt déligyümölcs legfelső rózsáit egyszerű virág­cserepekbe ültette. Mind meg­fogant. és azóta egyre terebé­lyesedik a házi „ültetvény”: Ma­rija asszony kellemesen fűtött lakásán már jó néhány cserép ananászon érik a gyümölcs. KOSSUTH RÁDIÓ 8,20: Mit üzen a rádió? — 9,00: Szkrjabin: Az extázls köl­teménye. — 9,30: Reviczky Gyula versei. — 9,39: A Gyer­mekrádió műsora. — 10,05: Nyitnikék. — 10,35: Operett­felvételek. — 11,05: Sass Flóra Afrlka-kutató életútja. — 11,15: Dalok. — 11,36: Déry Ti­bor: Felelet. X/6. — 12,30: Ki nyer ma? — 12,45: Házunk tá­ja. — 13,00: Magyar előadómű­vészek. — 14,10: Adam Didur énekel. — 14,36: Irodalmi év­fordulónaptár. — 14,55: Édes anyanyelvűnk. — 15,00: Moz­gásterek. — 15,30: Kóruspódí- um. — 15,52: Hollós Lajos: Sághegyi nyitány. — 16,05: Ze­néről — gyerekeknek. —17,00: Gazdasági magazin. — 17,30: Beethoven: B-dúr trió. Op. 97. — 19,15: Rádiónapló — a gaz­daságról. — 20,45: Opera-mű- vészlemezek. — 21,30: Lukács György-sorozat. V. — 22,20: Tíz perc külpolitika. — 22,30: Händel: A-dúr concerto gros­so. Op. 6. No. 11. — 22,50 ku­tatás a kutatás körül. — 23,00: Leo Slezák dalfelvételeiböl. — 23,30: Zenekari operarészletek. — 0,10: Virágénekek. PETŐFI RADIO 8,05: Az Állami Népi Együt­tes felvételeiből. — 8,50: Dél­előtti torna. — 9.05—12,00: Nap­közben. Zenés délelőtt. — 12,10: Filmzene. — 12,25: Kis magyar néprajz. — 12,30: Népi zene. — 13,05: slágermúzeum. — 14,00—17,00: Kettőtől ötig . . . A rádió kívánságműsora. — 17,05: Újdonságainkból. —17,30: ötödik sebesség. — 18,30: Tipp­topp parádé: a Rolling Stones együttes felvételeiből. — 19,05: Oj nótafelvételeinkből. — 19,30: Sportvllág. — 20,05: Minden hangra emlékezem. Tamássy nyíregyházi rádió 17,00: Hétnyitó. Hétfői infor­mációs magazin. Telefon: 11- 141. (A tartalomból: Hírek — Közlekedési információk — Fészekrakás ’85 — A házkeze- lóségek dolga (Kolláth Adrien­ne) — Hallgatóink leveleire dr Kövér Antal válaszol — Tudó­sítások. riportok — Lapszemle) — 18,28—18,30: Műsorelőzetes. (A nap szerkesztője: Haskó Jó­zsef.) SZOVJET TV 16,35: Koncert. — 17,00: Mit és hogyan tanítanak a szak­munkásképző intézetek? — 17,30: Orvosok az atomháború ellen. — 18,30: Minden rajzon — a Nap. — 18,45: Ma a világ­ban. — 19,00: Ügyek és embe­rek. — 19,30: Rajzfilm. — 20,05: Minkusz: Bajadér ba­lett. — 21,00: Híradó. — 21,35: A balett folytatása. — 23,05: Ma a világban. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: ÖRÜLT ROMAI VAKÁCIÓ. Béke mozi: de.: A FRANCIA HADNAGY SZERETŐJE, du.: HURRIKÁN. Móricz mozi: 101 KISKUTYA. KISVÁROSI FOJTOGATÓ. szer az egyik gróf lovával ment át a hídon, amely a Gebei úton volt. A híd kö­zepén a ló megbotlott és el­tört a lába. Ekkor a gróf megkérdezte az ott szántó parasztoktól — kié ez a föld? — A gebeiek tudták, hogy a föld az övék, de letagadták. Pereskedés kezdődött a ge­bei és a bátori parasztok kö­zött, mivel annak kellett fi­zetni a ló árát, akié a föld. A bátoriak kifizették, s így a terület, az övék maradt.” Ilyen dűlőnevek maradtak még fenn: Csere-erdő, Cson­ka-dűlő, Daragó-kút, Har­csa-tag, Kuruc-hegy, Kala­pos-hegy, Határfa-dűlő, Juh­járó. Éjvölgy, Ereszvény-dű- lő, Kistáneos-hegy, Nagytán- cos-hegy. Medvekert, Posta- tag, Rossznyáros, Széllyuk, Szláma-tag, Rózsa-hegy, Vas- kondér — és még számos, sok titkot rejtő dűlő és tag őrzi a múlt emlékeit. Talán a legkerekebb történet a Szentvér utcai rétről maradt fenn, amelynek egyik válto- zata így hangzik: „Az utolsó Báthorinak a leányát a templom papjai, az úgynevezett vörös barátok elrabolták, s a templom alat­ti kriptába zárták. Egy sze­gény koldus, éjjel a vihar elől a templomajtóhoz mene­kült, de az ajtó is engedett a vihar erejének, s így a koldus fedél alá jutott. Bent a templomban meghallotta a leány sóhajtását, s megtudta sorsát, amit közölt az apjá­val, kinél kész volt a meg­torlás terve. Lakomára hívta meg a barátokat, s vidám poharazás közben előterjesz­tette apai fájdalmát, s kérte vendégeit, hogy mondanának ítéletet leányának elrablója felett. A vendégek egyhan­gúlag halált mondtak a bű­nösre — szavukon fogta őket Báthori, s mindnyájukat fel- koncoltaitta. Az utcán folyt a vérük, s ezért nevezik az ut­cát Szentvér utcának.” (P-) Együtt könnyebb! Zdenkc műsora. — 21,05: A Sárkány. J. Svars mesejátéka. I—II. — 23,20: Fényes Sza­bolcs szerzeményeiből. — 24,00: —4,30: Éjféltől hajnalig. ..... ...- HALLGASSUNK líMlI NÉZZÜNK MEG Q

Next

/
Thumbnails
Contents