Kelet-Magyarország, 1985. április (42. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-13 / 86. szám
O kézenfogva vezeti szép a rendet! Tóth Endre: Nyomdász barátaimnak Ahogy belépek, a termekben, a folyosóikon azonnal orromba csap a festék, a papír, az ólom s az olaj sűrű, keverék szaga, mely a légcsőn s a pórusokon át eltörni az erek hálózatát, mely kitörölhetetlen ü 1 áthat minden helyiséget, embert, tárgyat. Ahogy belépek, hallom, aimimt monoton ütemre zúgnak a százikarú szedőgépek, s formálódik a sorok végtelenje, készül a könyvek légiója, a pokol ellen egy-egy csóva. Ahogy belépek, átveszem én is ezit a ritmust, a célszerű munka ütemét — s így végzem én is a magamét, melyben vetetek fáklyaként égek, hogy eloszlassuk a sötétséget. Szilágyi Ákos; Előhang csak a ceruzahegy álláspontja változatlan hegy.azés köziben is, csák a négyfelé vágott alma szeretne gurulni, gurulni, egy kávéscsésze fülecskéje szempontjából a kiskunéira is remek .kilátás nyílik, csák a kockacukor imádkozik a teáspohár alján térdepelve, hogy el ne olvadjon, csak a kisdiának jár örökösen a pofája — papírpusztító! — egy teásdoboz okoskodása felülmúl minden képzeletet, még a teáskannáét is. a karóra másodpercmutatója a percmutatóért gürcöl, egy kilincs mogorvaságával tűri magán az idegen kezeket Ezen a héten, mely most véget ért, a költészet napját ünnepelte az ország. Ez a nap József Attila születésnapja. Olvassuk együtt versét, s azokét, akik az idei tavaszon vették át a nagy költőről elnevezett művészeti díjat. József Attila.Május A rengő lomb virágban ég, és készül a gyümölcsre, a nyílt utcára lép a nép, hogy végzetét betöltse. Iramlanak a bogarak, friss jelszavak röpülnek,. s az aranyba vont ég alatt, — mert beköszönt az ünnep, — a szabadság sétára megy. Hős népe ágat lenget, s ő kézenfogva vezeti szép gyermekét, a rendet! Orbán Ottó: Születésnapi vers „O, ifjú voltam, áldott szív...” (Dylan Thomas — Nagy László) Negyventöt éves vagyok, hivatásos költő, akiből nem sugaraik az ártatlanság bája; az ártatlanság különben is kimegy a divatból, a korszak kobzosa a tévékommentátor, aki csófomosollyal tudja eladni a bóvlit is: háta mögött a világtérkép falánk amőbái. A jövő bizitos záloga... A szilárd körvonal... a közízlésnek adott avantgárd pofonoknál nagyobbat csattannak a hagyományos ágyúk s a verses élniakarás káromkodva és szédelegve, csapaittestátől elszakadt katonaként botorkál a sötétben: ki és mi vagyok? A líra nagy kérdése most épp nem kérdés neki. Mit számít az, hogy van-e, ninos-e isten? És ha van... A szerszámkészítő majom egy nagyot gondol és héjatlan kókuszdiónak képzeli el a végtelent, a föl-nem-foghatót egy fölfogható képnek, ez rég bevált és biztos módszere; a válasz ugyan korról korra változik, és még inkább a kérdező személye, de nem változik lényege, a kérdé&föltevés: örvénylő áramlás a fuldokló körül — a nála bonyolultabb, amit meg sem érthet? vagy épp saját makacssága, hogy mégsem adja föl? Végül is egyre megy. Istenkép, anyagfogalom, mindkettő föltalálójána vall. S az örvény feldob és leránt; üres tölcsérében csírázó mag ragyog. Veress Miklós: Hajnali dal Lenn tejesláda zörren Ébred Ilonka megzizzan haja és mocaantva a karosszéket álmában nyüszög a kutya és a pirkadat saéjjelrobban mint autózajtól. az ütem valami nesaez a falakban nem hallhatom nem érthetem hiszen belőlem az van ébren aki helyettem megmarad szemhéjam alatt harmincnyolc évem vergődő néma bogarak hangtalanul egy sámán kántál valami imát idegent Világosodik odakint már sötétedik már idebent Suhai Pál: Tartozás Adósom úgy lettél, hogy élsz (s én megszerettelek). Mióta foglalót adott szavad, s tekinteted, csak tartozol — joggal várom most az előleget, s a folytatást is, a kialkudott bért, a pontos részleteket. Joggal, mint mind, aki szeret, s nagy összeget behajt: örömmel így fogok mosolyt rólad leszüretelni majd, így várlak én (hisz tartozol),- így várom, hogy megadd előlegek és részletek teljes, nagy összegét: magad. HŰSÉG AZ OLVASÁSHOZ Minél többet megtudni az nlvasúrn Talán a világ valamennyi könyvtárában keresik a válaszokat Hogyan képesek a könyvtárak kielégíteni az olvasók növekedett — és olykor egészen speciális — érdeklődését lyen módon lehetne azok kezébe is könyvet adni, akik r vagy még nem barátkoznak az olvasással? Mivel érhet hogy az emberek újra egy kicsit visszaszokjanak a. kön hez, ehhez az ősi, de valószínű soha nem nélkülözhető ku lódási, szórakozási eszközhöz? a kérdésekre. Természetesen egyetlen könyvtár nem képes valamennyi olvasó igényeit kielégíteni, hisz a könyvtárak is szakosodtak. A nyíregyházi tanárképző főiskola könyvtárának nem azonos a feladatköre a Móricz Zsigmond megyei és városi könyvtáréval, amelyről szólni kívánunk. A megyei és városi könyvtár közművelődési jellegű könyvtár, még ha a különböző szakmák, tudományágak legfontosabb alapművei is megtalálhatók a polcokon. Az elmúlt tíz év — ekkor költözött jelenlegi korszerű épületébe a könyvtár — azt bizonyítja, „az intézmény beépült társadalmi környezetébe, működési mechanizmusa bejáratottá vált, fontos szerepet játszik a latosság kulturális ellátásában ...” Az idézet egy vizsgálódásból való, amely hat év statisztikai adatainak összehasonló elemzése révén azt igyekezett tisztázni, kiket kell ellátni a megyei és városi könyvtárnak, kik veszik igénybe a könyvtár szolgáltatásait és milyen intenzitással. Az elemzésnél ugyancsak fontos szempont volt a lakóhely, a nem, a kor, a foglalkozás szerinti megoszlás is. Bevallottan arra törekedtek a könyvtárosok; minél többet megtudjanak az olvasókról, hogy azok ismeretében fejlesszék szolgáltatásaikat, s igyekezzenek jobban megfelelni a korszerű könyvtári követelményeknek. Mif mutat az olvasókról készült ténykép? Hat év alatt mérsékelt emelkedést jelez az olvasók számának alakulása. Az egyesített — megyei és városi — könyvtár felnőtt olvasóinak száma tavaly csaknem 15 ezer volt, és csaknem 10 ezer gyermetolvasót tartottak nyilván. Ugyancsak tavalyi adat: az öszes könyvállomány 354 ezer kötet, többsége természetesen könyv, de van 6 ezer hangzóanyag, 341 mikrofilm, 3300 egyéb dokumentum, 600 féle felnőtteknek és 22 a gyermekeknek szóló folyóirat. Az állomány- gyarapításra ebben az évben 1,4 millió forintot költenek. De kik olvasnak? A Móricz Zsigmond könyvtár olvasóinak többsége természetesen nyíregyházi; 66,6 százalék, míg 27,3 százalék a megye más településeiről érkezik a könyvtárba, 5,6 százalék pedig más megyebeli. A más megyéből jövők 95 százalékát a két főiskola nappali tagozatos hallgatói teszik ki. A megye településein élő és a megyei-városi könyvtárba beiratkozott olvasóknak csak egyhatoda rendelkezik nyíregyházi ideiglenes lakással (elsősorban főiskolai hallgatók), a többsége a könyvtár szolgáltatásaiért, a csak itt megszerezhető információért iratkozott be. Milyen az olvasók között a nők és a férfiak aránya? A vizsgálódás szerint kismértékben a férfiak javára billen a mérleg, a beiratkozott olvasók 50,1 százaléka a férfi. Elenyésző különbség ez, melyhez a könyvtári szakemberek nyomban hozzáteszik: a könyvtárhasználat gyakoriságát vizsgálva a nők vezetnek. Melyek az életkori sajátosságból levonható következtetések? A hat év adatai szerint az életkor növekedésével csökken az olvasói arány. „Törés mutatkozik a 15 —19 évesek és a 20—24 évesek korosztályában. Ez összefügg a szervezett iskolai oktatás befejezésével, a fiatalok családalapítási gondjaival, úttal arra is bizonyító) hogy még jócskán vi tennivalók a könyvtári is a fiatalok rendszeres sóvá nevelését illetően." vendetes viszont, hogy a 29 évesek és a 30—39 é aránya, ha nem is ütemben, de folyama emelkedik. Az aktív ke 42—43 százalékos arány sonló az országos átlagh« A statisztikai elemzi azonban igyekeznek rm pasztalatokkal is összeme könyvtár szakemberei, igaz, hogy az aktív kor pesség olvasóvá nevelése könyvtári szolgáltatása bővítése az egyik legf sabb tennivaló, de nem i kezbetnek el az alig 3,3 zaléknál valamivel több van éven túli koroszt; sem. Ezért is terjesztett« a könyvtári szolgálta körét — különösen az u két-három évben — az nevezett hátrányos réteg az idős emberekre is. szervezték — igaz ré: társadalmi munkában - mozgásukban korlátozott teg, világtalan olvasók keresését és házi kölcsö is bevezettek. A vakok gos könyvtárának is h adtaik és a kazettakölcsi is bevonult a szolgáltai közé. Mire figyelmezteti mé elemzés a könyvtárosokat foglalkozási tükör azt jel; eltelt évek alatt tovább napodott a munkásállom olvasók aránya. Ez ma megközelíti a 21 százalék közülük legtöbben a s munkások vannak, után közvetlen termelésirány majd a betanított és a se munkások következnek, munkásolvasákhoz hasonl értelmiségi olvasók arány ami az egyik oldalon jó, a fizikai dolgozók könyv i ti érdeklődését jelzi, a rr oldalon viszont elgondolkc tó, mert kevésnek tűnik a iratkozott értelmiségi fo. kozásúak aránya. Tegyük zá, elég sokan vannak c nők, akik inkább megv rolják a könyveket, de a vekvő árak miatt, min kább meggondolják ezt csak az igen hiányzó n költenek. Az értelmiségi i gén belül az olvasók köze pedagógusok vannak a többen, de emelkedett a szaki értelmiség és a köz dászok aránya is. A köny ri szakemberek úgy vélik, az értelmiségiek aránya i kevéssel haladja meg a rr kásofvasókót, de egyeml módon emelkedő tender mutat. Jelzi hát a fehér foltokat is a vizsgálódás alapján szült ténykép, amit nyug tan írhatunk fényképnek A megújulás elől a kör tárak sem térhetnek ki, eleget akarnak tenni küld' süknek a tévé, a filmek videók világában. Ezért tartják fontosnak éppen vizsgálódás tapasztalatai al ján is, az. együttműködés vitását a szakmunkásaké intézetekkel és könyvtár; kai, ugyanis a városban szakmunkástanuló fiatalok csupán 2,7—3 százaléka könyvtár tagja. A felsői« oktatási intézményekben Szombati galéria Kisfaludy Strobl Zsigmond: A fésülködő nő Áldott csodáknak Tükre a szemed, Mert engem nézett. Te vagy a bölcse, Mesterasszonya Az ölelésnek. Áldott ezerstzer Az asszonyságod, Mert engem nézett, Mert engem látott. S mert nagyon szeretsz Nagyon szeretlek S mert engem szeretsz: Te vagy az Asszony, Te vagy a legszebb. (Ady Endre: Mert ei szeretsz) KU HÉTVÉGI MELLÉKLET
