Kelet-Magyarország, 1985. április (42. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-13 / 86. szám

A SZOT ülése Eszmecsere a tagsággal Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. A tanácsülés résztvevőit Baranyai Tibor, a SZOT fő­titkára tájékoztatta az MSZMP XIII. kongresszusá­ról. Hangsúlyozta, hogy a párt kongresszusa reálisan elemezte társadalmunk hely­zetét, és erre alapozva von­zó cselekvési programot dol­gozott ki. A tanácsülés úgy foglalt állást, hogy a szak- szervezeti mozgalom egyet­ért a kongresszus határoza­tával, és minden erejével se­gíti megvalósulását. A szer­vezett dolgozók egyetértésé­vel találkozott, hogy a kongresszuson a tisztességes, minőségileg magasabb szín­vonalú munka állt a figye­lem középpontjában. A szakszervezetek támogatnak minden törekvést, amely hozzájárul a munkahelyi rend, fegyelem megszilárdí­tásához, a műszaki-technikai fejlődés gyorsulásához, az al­kotóerők szélesebb körű ki­bontakozásához. További napirendi pont­ként Sólyom Ferencnek, a SZOT titkárának beszámoló­ja alapján a tanácsülés meg­vitatta a szakszervezeti vá­lasztásokkal kapcsolatos ter­vezeteket és dokumentumo­kat. A r titkára elmondta, hop ' > evezetek kidolgo­zása . .éles körű vita előz­te Az eddigi elemzé­sekről űnt, hogy a ma- gya; '.dkszervezeti mozga­lomban alapvető pályamódo­sításra nincs szükség, a munka tartalmát azonban jelentősen javítani kell. Fontos feladat a szak- szervezeti számadás, a mér­legkészítés az elmúlt öt év­ről. A választások során va­lamennyi vezető testület és szakszervezeti bizalmi be­számol a szervezett dolgo­zóknak az elvégzett mun­káról, s a szakszervezeti ta­gok millióival nyílt, őszinte eszmecserét folytatnak a tag­ság közös dolgairól, gondjai­ról, a szakszervezetek el­képzeléseiről. A tanácsülés elfogadta a szakszervezeti választásokról szóló határozatát és a vá­lasztási szabályzatot. Ennek alapján a szakszervezeti vá­lasztásokat 1985. szeptember 1. és 1986. március 31. kö­zött kell megtartani. A jogász munkája, megbecsülése ^ Beszámoló és tisztújító taggyűlés a jogász­szövetség megyei szervezeténél Beszámoló és tisztújító taggyűlését április 12-én, pénteken tartotta a Magyar Jogász Szövetség megyei szervezete. A tanácskozáson részt vett dr. Nagy László, a szövetség főtitkára és Tári Gyula, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője. Az elmúlt öt év munkájá­ról adott tájékoztatót a me­gyei szervezet vezetősége. A beszámoló többek közölt megállapította: mind több jo­gász dolgozik megyénkben, amely előnyösen hat a tör­vényesség megtartására mind a gazdasági, mind más területeken. Szabolcs-Szat- már jogászellátottságának javítása érdekében több jogi egyetemmel felvették a kap­csolatot. Az utóbbi években folyamatosan javult a jogá­szi munka színvonala. Sokat javult megyénkben a jogpropaganda, amely révén az emberek mind szélesebb köre ismeri meg alapvető jogait, kötelességeit. A beszámolóban szó volt még a jogászi munka anyagi és erkölcsi megbecsüléséről. Elhangzott: anyagilag a ta­nácsi apparátusban dolgozó jogászok a legkevésbé meg­becsültek, amin változtatni kell. Több vezető beosztású jogásznőre lenne szükség. Javítandó az érdekképvise­leti munka is. A kezdő jo­gászokat magasabb kezdő fi­zetéssel kellene alkalmazni. A jogtanácsosok körében a szakvizsga letételét is szor­galmazzák. A beszámoló után az alap­szabály módosítására vonat­kozó javaslatokat vitatták meg a résztvevők, majd megválasztották a megyei szervezet új, 19 tagú veze­tőségét, melynek elnöke dr. Kiss Lajos, a megyei bíró­ság elnöke, titkára pedig dr. Nyitrai Zoltán, a TESZÖV jogi főmunkatársa lett. Vé­gezetül 14 tagú küldöttséget választottak a résztvevők a szövetség országos küldött- közgyűlésére. Dr. Nagy László, a Magyar Jogász Szö­vetség főtitkára pénteken megbeszélést folytatott Bá- nóczi Gyulával, a megyei pártbizottság titkárával. PARTKÜLDÖTTSÉGÜNK HAZAÉRKEZETT Pénteken hazaérkezett Ka­nadából az MSZMP küldött­sége, amely Fock Jenőnek, a Központi Bizottság tagjának vezetésével részt vett Kana­da Kommunista Pártjának XXVI. kongresszusán. GENFI TÁRGYALÁSOK Pénteken Genfben teljes ülést tartott a nukleáris és űrfegyverzetekről folyó tár­gyalásokon részt vevő szov­jet és amerikai küldöttség. A DISCOVERY INDULÁSA Péntek délután elindult út­jára a Discovery elnevezésű amerikai űrrepülőgép a flo­ridai Cape Canaveral űrre­pülőtérről. Az űrrepülőgép utasai között van egy poli­tikus is: Jake Garn szenátor, aki egyébként a szenátus il­letékes bizottságának vezető­je. Garn korábban repülő­tiszt volt. Részt vállalt a fel­adatokból és az út során egészségügyi, biometriai mé­réseket végez önmagán. Pozsgay Imre előadása Nyíregyházán Nagy szükségünk van a választók aktivitására Pozsgay Imre, a párt Köz­ponti Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára pénte­ken munkalátogatásra Sza- bolcs-Szatmár megyébe ér­kezett. Délelőtt Nyíregyhá­zán, a Krúdy mozi nagyter­mében megyénk népfrontak­tivistáinak időszerű társa­dalompolitikai kérdésekről és a választási előkészüle­tekről tartott tájékoztatót. A társadalompolitikai kér­dések között először arról szólt: okkal és joggal hang­súlyozzuk az utóbbi időben, hivatkozunk rá több ízben, hogy társadalmi előrehaladá­sunk egyik fontos eleme az a nemzeti egység, amelyet az utóbbi huszonöt évben ko­vácsoltunk ki magunknak. Ez tény. De az is igaz, hogy az egység feltételei nem egy­szer s mindenkorra biztosí­tottak hazánkban, hiszen a változások ezt is befolyásol­ják. Erre pontos választ adott pártunk nemrég véget ért XIII. kongresszusa, ami­kor úgy fogalmazott: a gaz­dasági folyamatokban bekö­vetkezett kedvezőtlen jelen­ségek sem rendítették meg népünk hitét a szocializmus­ban. Változatlanul igaz, hogy a ma és a jövő embere prob­lémáira is a szocializmus képes megadni a választ. A továbbiakban azt ele­mezte, hol tartunk a szocia­lizmus építésében. Korábban illuzórikusán úgy véleked­tünk, hogy már jelentősen előrejutottunk az új társa­dalom építésében, de — mi­ként a pártkongresszus is hangsúlyozta — e küzdelem­nek még csupán az elején tartunk. Napjainkra a reali­tás a jellemző, a távlatokat csak' ennek alapján lehet megtervezni. Kongresszusunk az új ellentmondásokat fel­tárta, elemezte, s olyan gon­dolkodásmód kialakítását ösztönzi, amelynek nyomán, szocialista viszonyaink köze­pette, gyorsabb ütemű moz­gásnak, fejlődésnek kell ki­alakulnia. Meg kell értet­nünk és el kell fogadtatnunk, hogy a szocializmus cselek­vési teret nyit és érvényesü­lési lehetőséget teremt min­den tisztességes szándéknak. Fájdalmas dolog búcsút ven­ni az illúzióktól, de az effaj­ta realitás újabb cselekvésre késztet, arra ösztönöz, hogy ne legyen szakadék a szavak és a tettek között. A továbbiakban arra a kérdésre kereste a választ, milyen lehetőségeink vannak Küldöttközgyűlés a KISZÖV-nél Gyártmányfejlesztés, új piacok Pénteken tartotta küldöttközgyűlését az Ipari Szövet­kezetek Szabolcs-Szatmár megyei Szövetsége. Az ülésen részt vett és hozzászólt Gyuricsku Kálmán, a megyei pártbizottság titkára és Szabó Zoltán, az OKISZ főosz­tályvezetője. Az ipari szövetkezetek kül­döttei megtárgyalták a múlt évi eredményt, az idei fel­adatokat, beszámoltak mun­kájukról az állandó bizottsá­gok elnökei, majd nyugdíja­zás és más okok miatt el­nökségi tagokat, valamint bi­zottsági elnököt és tagokat választottak. Tavaly a negyvenegy ha­gyományos és nyolc kisszö­vetkezetnek hárommilliárd 354 millió forint volt a ter­melési értéke. Ez több az 1983. évinél, ám jelentősen elmaradtak a termelésben a műanyag-feldolgozó, a fém- tömegcikk- és a szolgáltató­ipari szövetkezetek. A leg­magasabb növekedés a fa- feldolgozó és a cipőipari szö­vetkezeteknél volt. A termé­kek harmadát külföldön ér­tékesítették, vagyis az árbe­vétel minden harmadik fo­rintja rubel-, illetve dollár­elszámolású valutát ér. Az exportban legjelentősebbek a könnyűipari, ezen belül a ci­pő és textilruházati szö­vetkeztek. Az idei esztendő feladata­inak meghatározásánál a leg­fontosabb cél volt, hogy a szövetkezeti tervek a reális gazdálkodási lehetőségek fel­mérése alapján készüljenek, amelyek biztosítják az egyenletes és folyamatos mű­ködést. Ugyanakkor az ál­landó verseny megköveteli a gyártmányfejlesztést, a ter­mékszerkezet korszerűsítését. Csak így lehet a piacon ma­radni, sőt új vásárlókat sze­rezni. Az 1985. évi tervben megfogalmazódott: a hagyo­mányos formákban működő szövetkezetek célja három­milliárd 394 millió forint termelési érték előállítása. Ez a tavalyi évhez viszo­nyítva nem jelentős előrelé­pés, 3,3 százalékos növeke­dést jelent. A küldöttközgyűlésen Gyu­ricsku Kálmán, a megyei pártbizottság titkára el­mondta: az őszinte, kritikus beszámoló szólt a szövetke­zeti mozgalom problémáiról is. Az idei tervben jelzett termelésiérték-növekedés — sajnos — valójában kevesebb terméket takar, mint a ko­rábbi. Gond az alacsony bérszínvonal is, amely így nem kellő mozgatója a ter­melésnek. Az állóeszközök egy dolgozóra jutó értéke nem éri el a nyolcvanezer forintot, ami azért probléma, mert a mai műszaki előre­haladás többet feltételez. Van javítanivaló a lakosság ér­dekében végzett és igényei­nek megfelelő szolgáltatáso­kon is — amely az ipari szövetkezetek munkájának fontos területe. P étervári József, a KI- SZÖV elnöke foglalta össze a szövetkezetek értékelését, minősítését, majd a választá­sok következtek. Pozsgay Imre előadását tart­ja. a mérsékelt, de reális célja­ink eléréséhez. Hangsúlyoz­ta: a jövő gazdasági vállal­kozásainak kulcsa is a társa­dalomban van: bátor gon­dolkodásra és cselekvésre van szükség. E kérdéskörben beszélt a szocialista demok­rácia fejlesztésének szüksé­gességéről. E téren a párt lépett fel kezdeményezően, amikor választási törvé­nyünk megújítására ösztön­zött, vagy amikor az új vál­lalati intézményrendszer ki­alakítását, az önkormányza­ti elemek erősítését sürgette a gazdaságban is. Szólt az előadó a rend és a demokrácia összefüggésé­ről, a társadalomban ta­pasztalható morális lazulás­ról, a teljesítmény ellen ha­tó körülményekről, majd azt hangsúlyozta: a demokrá­ciánál nincs szigorúbb rend, mert az igazi demokrácia a közösségre bízza az ellenőr­zést. Kiemelte a nyíltság és a nyilvánosság fontosságát, majd rámutatott, hogy a de­mokratikus testület valójá­ban az érdekek koncentrá- tuma. Társadalompolitikai kér­désekről beszélt ezután, me­lyekkel a párt legutóbbi kongresszusa is behatóan fog­lalkozott: a kisnyugdíjasok, a hátrányos helyzetűek, a pályakezdő fiatalok életvi­szonyairól, az e téren tapasz­talható gondokról, majd az új vállalkozási formák tár­sadalmi összefüggéseit el- lemezte. Elmondta: ezek a formák következmények és nem okok, addig van rájuk szükség, amíg a gazdálko­dásban ma még fellelhető problémákat — a már meg­született jótékony határoza­tok végrehajtásával — nem sikerül megoldani. A továbbiakban az előadó a közelgő választásokkal kapcsolatos előkészületekről szólt. Elmondta: 35 eszten­dős beidegződésekkel kell szakítanunk, most igazán nagy szükség van a válasz­tópolgárok aktivitására. A kötelező többes jelölés minő­ségi változást jelent a vá­lasztók közreműködése te­rén, hiszen a jelölő gyűlésnek joga van kezdeményezően fellépni és a legrátermetteb­beket indítani a júniusi vá­lasztásokon. A Hazafias Népfront azonos feltételeket teremt valamennyi jelölt számára, hogy elnyerje a választók bizalmát. Nem tö­rekszenek a régi értelemben vett statisztikai szemlélet tartására a választások során, hanem mindenütt azt tart­ják fontosnak, hogy a jelöl­tek mire vállalkoznak, mi mellett kötelezik el magukat. A választás előkészítése két­ségkívül nagyobb próbának teszi ki a választókat is és a jelölteket is, de remélhető, hogy így kevésbé komformis- ta testületek jönnek létre, s a rátermettebbekből álló testületek jobban tudják majd érvényesíteni a na­gyobb önállóságot, az önkor­mányzatot. Külön szólt ar­ról a felelősségről, amely a több mint 600 ezer először választó fiatal felkészítésé­ben hárul társadalmunkra. Kérdésekre válaszolva Pozsgay Imre beszélt az elöl - járóságok szerepéről, az ön- kormányzat fejlesztésének szükségességéről, a népfront “ bizottságai közötti viszony­ról, végül hangsúlyozta: a népfrontmunka nagy jelen­tőségű társadalmi szolgálat, melynek során pártunk prog­ramját az egész nemzet programjává tehetjük. Pozsgay Imre beszéde után Szikszai Béla államtit­kár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke szólt az ak­tívaülés résztvevőihez. El­mondta, hogy a HNF Orszá­gos Tanácsa, valamint az Országos Anyag- és Árhiva­tal évek óta meghirdeti a hulladékok, a másodlagos nyersanyagok gyűjtésének versenyét a megyék között. Az elmúlt évben ezt a ver­senyt Szabolcs-Szatmár me­gye nyerte, ahol minden la­kosra 6,7 forint értékű hul­ladék gyűjtése jutott. Beje­lentette, hogy az oklevéllel együtt a megye 1 millió fo­rintos jutalomban részesült. Elmondta, hogy a kistelepü­lések között Tiszaszalka vég­zett országosan az első he­lyen, amiért 500 ezer forintot kapott. A MÉH vállalatok kö­zötti versenyt a Kelet-ma­gyarországi MÉH Vállalat nyerte, jutalma félmillió fo­rint értékű önrakodós teher­gépkocsi. Pozsgay Imre pénteken kora délután a megyei párt- bizottságon találkozott me­gyénk vezetőivel, s munka- megbeszélést folytatott ve­lük az időszerű népfrontpo­litikai feladatokról, a vá­lasztások előkészületeiről. A megbeszélésen többek között részt vett Varga Gyula, a megyei pártbizottság első titkára, Tisza László, a me­gyei tanács elnöke, Soltészné Pádár Ilona, a HNF megyei titkára. Ezt követően a HNF főtit­kára felkereste dr. Timkó Imre görög katolikus megyés püspököt, akivel egyházpoli­tikai kérdésekről folytatott megbeszélést. Az aktivaülés résztvevőinek egy csoportja. MA A Hazafias Népfront választási felhívása (4. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents