Kelet-Magyarország, 1985. április (42. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-01 / 76. szám
Magyar jubilálni kiállítás Lázár György Moszkvában Lázár György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke a hazánk felszabadulásának 40. évfordulójára rendezett moszkvai jubileumi kiállítás megnyitására párt- és kormányküldöttség élén vasárnap a Szovjetunióba utazott. A delegáció tagjai: Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Faluvégi Lajos és Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettesei, Veress Péter külkereskedelmi miniszter, Roska István külügyminisz- ter-helyeltes és Rajnai Sándor hazánk moszkvai nagykövete. Április 4-re készül a megye Felszabadulásunk 40. évfordulójának megünneplésére készül az ország. Nagygyűléseken, baráti találkozókon, a felszabadító hősökre emlékező koszorúzásokon, képzőművészeti és dokumen- tumkiiállirtásokon idézik fel 1945. április 4. történelmi fordulópontját és az utat, amelyet az ország azóta megtett. Az utcák, terek már fellobogózva várják az ünnepnapot. Üdvözlő feliratok, színes dekorációk díszítik a középületek és az állami intézmények homlokzatát A felszabadulási ünnep alkalmából kitüntetéseket nyújtanak át a termelőmunkában, a tudomány, a műszaki fejlesztés, a gyógyítás, az oktatás, a művészet területén elért kimagasló eredményekért, s átadják a kiváló és érdemes művész címeket is. Az ünnep előestéjén Nyíregyházán megyei díszünnepséget rendeznek. Megyeszer- te számos koszorúzási ünnepségen tisztelettel adóznak a hazánk szabadságáért a felszabadító harcokban elesett szovjet hősök és más népek elesett katonái emlékének. Az évforduló tiszteletére új létesítményeket, kereskedelmi egységeket avatnak fel. Nyíregyházán ma adják át a megyei kórház új, 445 ágyas szárnyát és a Nyír- Domus áruházat, a VAGÉP új teherautó-javító csarnokát holnap adják át. Zászlódíszbe öltözött vasárnap délelőtt a magyar—szovjet határon lévő Barátságkert. Hazank felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából mintegy ezer résztvevővel rendeztek béketalál- F0ZÓÍ7 —afftetycn a határ menti városok, községek, ipari és mezőgazdasági nagyüzemek kép- i iselői vettek részt. Ott volt az Országos Béketanács 30 fős küldöttsége is, amely a nap során továbbutazott Ungvárra, hogy részt vegyen az évforduló ünnepségein. Tíz óra előtt néhány perccel indult a magyar résztvevők népes csoportja a Barátságkert szovjet oldalára, az ünnepség színhelyére. Az elülső sorokban haladtak á megye párt-, tanácsi, népfront-, szakszervezeti és ifjúsági vezetői; őket kitüntetett munkáskollektívák, s az ünnepi műsort adó művészeti csoportok követték. Az orsz <g- határon a Kárpátontúli terület párt- és állami vezetői fogadták a magyar vendégeket; szovjet pionírok virággal kedveskedtek a delegáció tagjainak. A dísztribünön helyet foglaltak Szabolcs-Szatmár megye és a Kárpátontúli terület vezetői, dolgozó kollektívák képviselői, veteránok. Szintén az elnökségben foglalt helyet I. G. Baljaszinszkij, a Szovjetunió debreceni főkonzulja. Veress Gábor, a beregszászi kerületi pártbizottság első titkára és Illés Elemér, a vásá- rosnaményi városi pártbizottság első titkára köszöntötte a magyar—szovjet béketalálkozó résztvevőit, majd V. Sz. Jarosovec, a Kárpátontúli területi pártbizottság titkára mondott köszöntőt. A szovjet—magyar barátságot méltatva kiemelte a határ menti területek együttműködésében rejlő lehetőségeket. Ezt követően a Kárpátontúli Felszabadulási ifjúsági staféta Szombaton reggel hazánk négy megyéjéből indult útjára felszabadulásunk negyvenedik évfordulója tiszteletére a fegyveres fiatalok és az ifjúgárdisták felszabadulási stafétája. A Szabolcs- Szatmár megyei fiatalok a sóstói KISZ politikai iskolájában találkoztak azokkal a szovjet katonafiatalokkal, akik velük együtt járják végig a negyven évvel ezelőtti szabolcsi események helyszíneit. A szovjet fiatalok egy olyan történelmi zászlóval érkeztek erre a stafétára, amely alatt a második világháború idején szovjet katonák ontották vérüket hazájukért, a kelet-európai népek felszabadításáért. A fiatalok útjuk első állomása Nyírbátor volt, ahol részt vettek az újonc határőrök eskütételén, majd megismerkedtek a csapatmúzeum gazdag anyagával, amely többek között Nyírbátor és környékének felszabadulási emlékeit is tartalmazza. A fiatalok autóbusza ezután Mátészalkát és Vásáros- naményt érintette. Vasárnap folytatódott a megyejárás. Ekkor többek között Nagy- kállóba látogattak el, végigjárták azokat az útvonalat, ahol egykor harcoltak a Vörös Hadsereg katonái. Ütjük során találkoztak több veteránnal, ellenállóval és vendégei voltak MSZBT-tagcso- portnak is, A felszabadulási staféta résztvevői vasárnap este Borsod megyei fiatalokkal találkoztak, akik szintén két napig látják vendégül a szovjet katonafiatalokat. A végcél Nemesmedves, ahová az öt irányból induló staféta hazánk felszabadulásának negyvenedik évfordulójára érkezik. Szovjet művészeti csoport békét szimbolizáló jelenete. terület politikai életéről, gazdasági eredményeiről, a kollektívák munkasikereiről beszélt, s elmondta: 1984-ben elért eredményeiért a terület a közelmúltban kapta meg1- az SZKP KB, a Szovjetunió minisztertanácsa és a Kom- szomol KB vörös vándorzászlaját. A továbbiakban részletesen szólt azokról a gazdasági sikerekről, amelyek a szovjet—magyar gazdasági együttműködés eredményeit fémjelzik. Kiemelte a mun- káskollektivák közvetlen kapcsolatainak jelentőségét, köztük a Kárpátontúli terület és Szabolcs-Szatmár megye üzemeinek, termelőszövetkezeteinek gyümölcsöző kapcsolatait. Beszédének fejező részében a fasizmus felett aratott győzelem 40. évfordulója kapcsán hangsúlyozta: napjainkban különös aktualitása van a békéért folytatott harcnak, a béke megőrzésének. Varga Gyula, a Szabolcs- Szatmár megyei pártbizottság első titkára lépett ezután a mikrofonhoz. Felszabadulásunk napjairól beszélt elsőként, arról, hogy népünk ma is tisztelettel adózik a felszabadító hősöknek, a szovjet népnek, majd így folytatta: — A felszabadulás után új alapokon épült a magyar és a szovjet nép testvéri barátsága. A négy évtized során ez a barátság kiállta az idők próbáját. A Szovjetunióval való szövetség, a sokoldalú együttműködés politikánk szilárd elemévé, társadalmi, gazdasági fejlődésünk meghatározó tényezőjévé vált. A továbbiakban Szabolcs^ Szatmár fejlődésének négy évtizedéről beszélt, majd az MSZMP XIII. kongresszusán megfogalmazott célokról szólt. Beszédének további részében a két határ menti terület kapcsolatainak eredményeit, az együttműködést hangsúlyozta, amely hozzájárul a magyar—szovjet barátság erősödéséhez, mind szélesebb alapokon történő kibontakozásához. Beszédének befejező részében a Szovjeté unió és a szocialista közösség békepolitikáját méltatta. Munkások szólaltak fel ezután: Boros Sándor, a muzsalyi szovhoz brigádvezetője és Csatlós Ibolya, a vásá- rosnaményi üveggyár munkásnője beszélt szovjet és magyar munkáskollektívák •.■•evében, majd V. A. Matve- jev, a szovjet békevédelmi bizottság elnökhelyettese szólt a békéért folytatott következetes küzdelem fontosságáról. Fodor István, az Országos Béketanács titkára a magyar békemozgalom eredményeiről, céljairól beszélt, majd B. Sz. Zrezarcev az Ukrán Békevédelmi Tanác titkára javaslatára a béketalálkozó résztvevői aláírták a világ népeihez szóló — a békevédelmi tanács által korábban elfogadott — felhívást, amelyben a béke megvédésére hívnak fel minden haladó erőt. A Barátságkertben rendezett béketalálkozó a Kárpátontúli terület és Szabolcs- Szatmár megye művészeti csoportjainak színes kultúrműsorával ért véget. Népünk javára M egkülönböztetett figyelem kísérte az elmúlt héten az MSZMP XIII. kongresszusának tanácskozását. Arra várt választ az ország, s benne megyénk lakossága, hogy milyen cselekvési programot dolgoz ki a párt legfelső fóruma a társadalom időszerű problémáinak megoldására, milyen tennivalókat lát szükségesnek szocialista vívmányaink megőrzésére és továbbfej lesztésére. A négynapos tanácskozás meggyőző választ adott ezekre a kérdésekre. A beszámolók, az ötvennyolc felszólalás, a feladatokat világosan összefoglaló határozat mind arról tanúskodnak, hogy pártunknak van politikai koncepciója a további cselekvés tartalmára, a problémák megoldásara. A XIII. kongresszus olyan nemzeti programot körvonalazott, amelyet teljes szívvel magáénak vallhat és követhet minden hazáját szerető ember, a szocializmus valamennyi híve. Az értékelésben és a feladatok meghatározásában pártunk számára megbízható iránytű áll rendelkezésre: a körülmények alakításának, a világ megváltoztatásának forradalmi-tudományos elmélete, a marxizmus—ieni- nizmus. Elméletünknek az élet által sokszorosan igazolt alapelveit az MSZMP a jövőben is megingathatatlanul követi, de n)im kezeli az elveket dogmaként, hanem folyamatosan szembesíti azokat a változó valósággal. Az alapvető irányvonal folyamatossága és a szüntelen készség a megújulásra — politikánknak ez a két alappillére a XIII. kongresszuson ismételten megerősítést kapott. Mert az eredményes munkának e kettő egysége volt és ilesz a jövőben is az egyik legfőbb biztosítéka. A kongresszusi vita egyértelműén kifejezte: az MSZMP számára változatlanul alapvető törekvés az emberek é let viszon yainak szebbé, jobbá, gazdagabbá tétele A Központi Bizottság beszámolója nyíltan szólt arról, hogy a kedvezőtlenre fordult gazdasági körülmények miatt az elmúlt években ebben a tekintetben nem tudtunk előbbre lépni, sőt a lakosság egy részének, bizonyos rétegeknék az életszínvonala csökkent. A kong- rfesszus azonban úgy ítélte meg, hogy most már megteremthetők — és meg is teremtendők — e tendencia megfordításának feltételei. Ezért tűzte célul, hogy a nyolcvanas évek második felében meg kell alapozni az életszínvonal érzékelhető emelkedését. A kongresszus vitája ország-világ előtt tanúsította, hogy a párt érzékenyen figyel a társadalom különböző rétegeinek méltánylást igénylő szükségleteire, legyen szó alkár a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzéséről, akár a családot alapító fiatalok lakáshoz jutásáról, vagy bizonyos foglalkozási csoportok keresetének viszonylagos elmaradásáról. De a kong rész- szus, amikor számba vett minden ilyen gondot és problémát, pártunk hagyományaihoz híven tartózkodott bármiféle megalapozatlan ígérgetéstől. Felelősen csak azt mondhatta, hogy a jövedelmeik, keresetek növeléséhez, a juttatások, kedvezményék kiterjesztéséhez mindenekelőtt a gazdasági, pénzügyi alapokat Idéll megteremteni, mert bármiféle más eljárásiból csalk kára származhat a társadalomnak és az egyénieknek is. A legfontosabb, hogy a munkateljesítményék értéke, minősége emelkedjék. Nem a több, hanem a színvonalasabb, jobb munka teremthet anyagi fedezetet az életszínvonal emelését, a társadalmi igazságosság erősítését célzó elgondolásaink valóra váltásához. A következő években élénkítem keil a gazdasági fejlődést. olyan növekedést kell elérni, amely ehetővé teszi a népgazdaság anyagi-műszaki alapjainak fokozatos és széles körű megújítását, a nép jólét emelését. A gazdálkodás és az életviszonyok korszerűbbe tételével egyenértékű törekvésként fogalmazódott meg a kongresszuson társadalmunk, gazdaságunk szocialista vonásainak erősítése. Ennek elengedhetetlen része, hogy határozott és egyértelmű küzdelmet folytassunk az elvietektől idegen, normáinkkal és céljainkkal össze nem egyeztethető jelenségek ellen. A nem- kívánatos jelenségek elleni küzdelem erősítése megkívánja a közvélemény aktivizálását, a szocialista demokrácia további elmélyítését és erőteljes kibontakoztatását. Mindezeket a kongresszus a legfontosabb teendőink közé sorolta. A kongresszus meghozta határozatait, állást foglalt a társadalmat foglalkoztató legfontosabb kérdésekben. E határozatok valóra váltása alkotó szellemű gondolkodást. mérlegelést, új megoldások keresését, megvalósításukra való vállalkozást igényel minden pártszervezetben, a politikai rendszer valamennyi láncszemében. A kongresszus állásfoglalásainak alapos megértése, a helyi tennivalók átgondolt meghatározása elengedhetetlen feltétele annak, hogy újult erővel, megújult gondolkodással és munkastílussal folytassuk országépítő, a magyar nép javát, szolgáló munkánkat. \JlaCiIf őynnt TI |tni>aÁ| A mezőgazdasági nagyüzemek »C,IR carp dl, d uursuia ti* naP alatt el tudnák vetni a kora tavaszi növényeket, azonban az időjárás sokfelé áthúzta számításukat, a felázott talajra nem mehetnek rá a vetőgépek. így van ez megyénkben is, ahol több gazdaság változtatott a vetésterven. Ahová kora tavaszi vetésű növényt szántak — árpát, zabot — néhány száz hektárral csökken a terület, s helyébé kukorica kerül. A borsó vetését számítógépes programmal folytatják. A homokos területeken a megkésett szántást szinte teljes egészében befejezték, a szatmár-beregi térségben a napsütés és a szikkasztó szél hatására várhatóan néhány nap múlva indulnak a vetéssel. Serénykednek a fóliák alatt is. A nyírségi szövetkezetekben jó magágyakat készítettek a dohánynak, elsősorban a háztáji ellátására. A nagyüzemi területeken java részt befejeződött, az almafák metszése, sőt néhány helyen a tél végi lemosó permetezés végénél tartanak. Ezt a munkát a hét végén is folytatták. Képünkön: szombaton megkezdték a tavaszi árpa vetését a nyíregyházi Ságvári Tsz mandabokori üzemegységében. (E. E. feiv.) Magyar—szovjet héketalálkozí/ XI,II. évfolyam, 76. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1985. április 1., hétfő
