Kelet-Magyarország, 1985. március (42. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-02 / 51. szám

egnyitották a művészeti heteket Záhony nyerte a nemzetközi versenyt ja, hogy tavaly is, most is, más programtól független, önálló megnyitóünnepséget tartottak. Részt vett az ün­nepségen Ekler György, a A MÁV Záhonyi Igazgató­sága nyerte — tavalyi ered­ményei alapján — a nem­zetközi szocialista munka­versenyt, amelyet a Szovjet­unió vasútjának ungvári al- igazgatóságával folytat. A második félévi értékelést pénteken tartották Záhony­ban, és a végeredmény a magyarországi oldal vasuta­sainak 214 pontja, amely többnek bizonyult az ungvá­riakénál. A magasabb pont­szám megszületésében a leg­fontosabb szerepet játszotta, hogy a széles nyomtávú va­gonok az egy évvel korábbi átlaghoz képest fél nappal kevesebbet tartózkodtak ná­lunk, és a mozdonyok is ha­marabb visszamehettek. Az importáru beléptetésének tervét a záhonyiak 100 szá­zalékra teljesítették, míg az ungváriak az exportkilépte­tésben három százalékkal el­A MESZÖV-etnöksóg napirendjén Fejlesztik a primőrtermesztést Az ellenőrzési iroda múlt évi munkájának értékelése, idei munkaterve; a zöldség­gyümölcs termeltetés, -felvá­sárlás, -értékesítés helyzete megyénkben — többek kö­zött ezekről volt szó a MÉ­SZÖV elnökségének pénteki, nyíregyházi ülésén, melyen részt vett Szilvasán Pál, a SZÖVOSZ elnökhelyettese is. A megye áfészei tavaly mintegy 940 millió forint ér­tékű zöldséget és gyümölcsöt vásároltak fel Szabolcs-Szat- márban, mely kis híján tíz- százalékos növekedést mutat az előző évihez képest. Ezen belül is az alma aránya a legnagyobb, a szövetkezetek 77 ezer tonnát vettek át, melyből ötvenezret exportál­tak, s ez tizenöt százalékos növekedést jelent. Dicsére­tes, hogy sok szövetkezet ru­galmasan élt a többcsator­nás értékesítés lehetőségei­vel, s ennek eredményekép­pen az almaforgalmazás te­rületén korábban jelentkező feszültségek csökkentek. Sajnos tavaly visszaesett a burgonyatermeltetés és -fel­vásárlás üteme, melynek egyik fő oka a piac érdekte­lensége volt. Feszültségek voltak a sárgarépa és a ká­poszta körül is. A korábbiaknál többet kell törődniük fogyasztási szövet­kezeteinknek a kistermelők­Nyelvünk tisztasága N em csupán a szak­embereket érde­kelheti, nemcsak a „hivatásos” nyelvművelők­nek szól a magyar nyelv hete nyíregyházi rendez­vénysorozatának program­ja. Az előadásokat mind­azoknak — nekünk, a nagy- közönségnek szánták a szervezők, akiket foglalkoz­tat nyelvünk állapota, be­szédünk, írásunk tisztasága. Milyen jelenségek figyel­hetők meg nyelvünk fejlő­désének történetében, mik azok a jelek, amelyek mi­att okunk van félteni a nyelvet, miről időszerű most szót váltania a nyel­vésznek a laikussal, mit te­hetünk környezetünkben anyanyelvűnk ápolásáért ? Csak nehány kérdés a sok közül, melyről a március 4-vel kezdődő hét minden napjan jeles professzorok­tól, tudós tanároktól hall­hatunk előadásokat. Érdekesnek ígérkezik mindjárt a nyitó napon Rácz Endre egyetemi ta­nár átfogó elemzése az utóbbi négy évtized nyelvi fejlődéséről. A nyelv, mint társadalmi termék él, ele­ven, mozog, változik, egyes jelenségeket elvet, másokat fölelevenít, vagy eltöröl. Mint egy élő szervezet — működik. Változik maga a nyelvtani rendszer is — erről szól az első előadás. Kálmán Béla akadémikus, aki rendszeres vendége a nyíregyházi nyelvi hetek­nek, ezúttal Anyanyelv, idegen nyelv, kétnyelvűség címmel szerkesztett elő­adást, az első, illetve a to­vábbi elsajátítható nyel­vek kapcsolatáról. Remél­hetőleg fölfigyelnek a cím­re a középiskolai tanárok. Most is lesz nyelvi fórum — amikor a hallgató kér­dez, a. nyelvész válaszol. A nyelv olykor a „törté­nelemkönyv” szerepét is be­tölti — erről szól Mező András főiskolai tanár elő­adása. Azt vizsgálja: mi­lyen kapcsolatban van me­gyénk történelme a nevek­kel, a névadási szokások­kal. Gondoltak a versek kedvelőire is. Bizonyára so­kan hallgatják majd szí­vesen Kosztolányi gyönyö­rű Halotti beszédének re­torikai elemzését Gáspári László főiskolai tanártól. Mint mindig, most is a megyei és városi könyvtár ad otthont a rendezvé­nyeknek, hétfőtől péntekig minden program délután négykor kezdődik. A TIT magyar nyelvi szakosztálya ezzel párhuzamosan a ta­nárképző főiskolára is meg­hívott nyelvészeket, ott na­ponta fél háromtól hallha­tók a szintén rangosnak várható előadások. be. Színvonalasabb utas« és áruforgalom maradtak a tervezettől. Az utasforgalomban is jelentős javulás született, Záhony­ban a nemzetközi vonatok menetrendszerűsége 1983-hoz képest tíz százalékkal javult. A két ország vasutasainak hagyományos versenye jól szolgálta az utas- és áru­forgalom gyorsabb és zavar- mentesebb lebonyolítását — állapították meg a tegnapi értékelésen a baráti vasutak képviselői Záhonyban. kel, a szakcsoportokkal, hi­szen az általuk előállított gyümölcs, zöldség jelentős szerepet játszik az áruválasz­ték bővítésében. Az idei fel­adatokról szólva többek kö­zött elhangzott, hogy tovább kell szélesíteni a Nyíregyhá­za, Fehérgyarmat és Tisza- vasvári körzetében folyó primőrtermesztést, s tovább érdemes növelni a munka- igényes paprika, paradicsom, uborka arányát a zöldségfé­léken belül, hiszen ezek ter­mesztése igen kifizetődő. <bg) megyei pártbizottság titkára és Gyúró Imre, a megyei ta­nács elnökhelyettese. A váro­si tanács dísztermében az ér­deklődő közönséget Gyurics- ku Kálmán, a városi tanács elnöke üdvözölte, majd Fo­Igényes szaktudással Az idén is megrendezte a KISZ megyei bizottsága a Szabolcs-Szatmárban dolgozó fiatal mezőgazdasági szakem­berek találkozóját. A Nyír­egyházán tegnap délelőtt megtartott tanácskozáson mintegy 70 friss diplomás vett részt. A mezőgazdasági ágazat tavalyi megyei gaz­dálkodásának eredményeiről, gondjairól, valamint az idei év feladatairól Gál Ferenc, a megyei tanács mezőgazda- sági osztályának helyettes vezetője tartott tájékoztatót. A szövetkezeti demokrácia lehetőségeiről, időszerű kér­déseiről Nyitrai Zoltán, a TESZÖV főmunkatársa be­szélt. Felhívta a figyelmet a formális demokrácia veszé­lyeire, illetve az elégtelen jo­gi ismeretekből fakadó hi­bákra. Az előadó kihangsú­lyozta: a vezetők felelőssé­gét ezekben a kérdésekben. Az előadást konzultáció követte. Ezen három, a hall­gatósággal nagyjából egyko­rú tsz-elnök is részt vett. A fiatal szakembereket első­sorban az idén életbe lépett szabályozók hatásai érdekel­ték, vagyis, hogy a megvál­tozott közgazdasági helyzet­ben az egyes gazdaságok mi­ként oldják meg az előttük álló feladatokat. Eszmét és tapasztalatot cseréltek az új keresetszabályozásról, az irá­nyítási rendszer változásai­ról, de foglalkoztak az egyes gazdálkodó egységek közötti társulások, együttműködések ügyes-bajos dolgaival is. Egyebek közt szó esett még a hízómarhatartás idei pénz­ügyi nehézségeiről is. Az összejövetelen Csornai Zol­tán, az Alkotó Ifjúság Egye­sülés területi képviselője is előadást tartott. Miről ír a hétfői Kelet-Magyarország? Megszoktuk már, hogy az olvasó kérdez, az illetékes válaszol. Ezúttal Zsirkó Im- réné, a megyei postahivatal vezetője felel a többi kö­zött olyan kérdésre, hogy fel kell-e vinni a lakásokba az ajánlott küldeményeket, miért kell a címzettnek is fizetni a csomagért, s hogy miért nem kapjuk meg munkába indulás előtt min­denütt a reggeli újságot. Folytatjuk a tűszúrásos gyógymódról megkezdett sorozatunkat. A lapunkban megjelent felhívásra leve­lek, telefonok tucatjait kap­tuk. Ezek alapján kiderül, hogy bár betegeink nagy többsége az orvosok és a modern műszerek segítségé­vel nyeri vissza egészségét, azért erre az ősi gyógy­módra is érdemes odafi­gyelni. A megyében dolgozó vál­lalatok és szövetkezetek múlt évi gazdálkodásáról szóló írás a mérlegbeszámo­lók és a PM Ellenőrzési Igazgatósága tapasztalatait veszi górcső alá. Kitűnt, hogy a mezőgazdaságban magasabb a nyereség, mint egy évvel korábban, az ipar eredménye azonban lehetne jobb. Tél vége közeledik, s a különböző szolgáltató válla­latok kimutatásaiból meg­tudhatjuk, hogy az idei első < _______.__________________________ két hónap — amely évszá­zados rekordot döntött — milyen többlet-erőfeszítés­sel és kiadásokkal jár. A Hét embere ezúttal Szálkai Pál, a nyíregyházi Volán autóbuszvezetője, aki, ha megszólal, felderülnek az arcok. A régi rutinos pi­lóta egyben a Szpari-mecs- csek lelkes B-középvezetője és mozgalmi munkája elis­meréséül a megyei pártér­tekezlet küldötte is. Egy tiszavasvári kislány, a negyedik osztályos Faze­kas Marika szinte a halál markából tért vissza az életbe. Osztálytársai levele nyomán kerestük meg őt, s tapasztaltuk kis barátai hogyan segítik hozzá, hogy újra járni és írni tanuljon. Első műsorát sugározza hétfőn este a nyíregyházi városi televízió. Kik láthat­ják és milyen műsort lát­hatnak ebben az egy órá­ban? — erre válaszol a mű­sor szerkesztője, Szilágyi Szabolcs. Mikita Zoltánná, a Kis- várdai Városi Tanács szer­vezési előadója mondja el, milyen lesz a jövő héten szakmai és családi prog­ramja. A sportrovat ezúttal is két oldalon számol be a leg­izgalmasabb eseményekről, köztük az NB I, az NB II és a megyei bajnokság tel­jes fordulójáról. ________ J Tavasz eleji időpontot vá­lasztottak 17 évvel ezelőtt a város vezetői, amikor eldön­tötték; március legyen a nyír­egyházi művészeti hetek ide­je. Amikor a megújuló ter­mészet arra figyelmezteti az embert, hogy keresse az al­kalmat a testi és a szellemi felfrissülésre. Azóta minden márciusban kitüntetett figye­lemmel kíséri a közönség a megyeszékhely kulurális ese­ményeit. Rangot vívott ki magának a rendezvénysorozat, ezt egyebek között az is igazol­Fodor Géza a megnyitó beszédet mondja dór Géza, az MSZMP Nyír­egyházi városi Bizottságának titkára mondott gondolato­kat ébresztő beszédet. Felidézte azt a mintegy másfél évtizedes időszakot, amelyben a művészeti hetek rendezvényeit a város lakos­sága befogadta és magáénak vallja. Igen elgondolkodtató­ak voltak beszédének azok a részei, amelyekben napjaink háborús fenyegetésekkel teli világában, nehéz gazdasági helyzetünkben, a mellékál­lásokkal tarkított szabad idő­ben a művészeti értékekhez közeledés fontosságát, szüksé­gességét elemezte. A művé­szet közösségteremtő funk­ciója révén a felemelkedés vágyát sugallja, segítséget ad a tartalmasabb életmód, élet­vitel kialakításához. Arra akar rábírni, hogy lássuk, amit nélküle nem látnánk, mert kedvünk sincs, talán erőnk sincs hozzá. — Céltudatos, össztársadal­mi szinten szervezett tevé­kenységre van szükség a mű­vészeti alkotás, a közvetítés és a befogadás szférájában egyaránt. Csak a három te­rületen kifejtett, egyidejű, közös erőfeszítések hozhat­nak valódi eredményt — mondta az előadó. Ezt a feladatot vállalják fel a művészeti hetek szer­vezői, rendezői, a városi ta­nács és a művelődési ház népművelési szakemberei, olyan körülmények között is, amikor nehéz összehozni az önfejlesztés, a szellemi töltö- dés óráit, erről lemondani viszont a későbbiekben belát­hatatlan következményekkel járhat. A program összeállí­tásánál éppen ezért igyekez­tek a legkülönfélébb érdek­lődési körökre számítani, mert többek között az is fel­adata a közművelődésnek, hogy ne alakuljanak ki olyan rétegek, amelyek tartósan tá­vol maradnak a kultúrától. A beszéd után elsőként a Nyíregyházi vegyes kar mű- •sorát hallhatta, illetve a Hincz Gyula Kossuth-díjas festőművész munkáiból ren­dezett kiállítást láthatta a közönség, majd a hónap fo­lyamán újabb tárlatok, ko­moly és könnyűzenei kon­certek, színházi előadások, filmbemutatók, pódiumműso­rok várják a régi és új mű­vészetbarátokat. XLII. évfolyam,- 51. szám ARA: 2,20 FORINT 1985. március 2., szombat Segítség a tartalmas életvitelhez Fiatal agrármémükök tanácskozása A tanácskozás résztvevői.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents