Kelet-Magyarország, 1985. március (42. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-09 / 57. szám
A kisgazdaságok termelése — különösen a tej, hús, zöldség és gyümölcs esetében — a központi árualapban is számottevő, termelési és értékesítő tevékenységüket a nagyüzemek egyre jobban integrálják. A megye VI. ötéves tervre tervezett beruházásainak többsége a tervezett költségszinten került átadásra, aránya a rekonstrukciós fejlesztések javára tolódott el. A kivitelezés átfutási ideje csak kismértékben javult. A tervezett 16 milliárd forint saját építés-szerelés termelési értékét négy év alatt 75—80%-ban teljesítette az építőipar. A teljesítés évente csökkenő tendenciát mutat. Az építőipari foglalkoztatottak száma 1980-hoz viszonyítva 21%-kal csökkent. Az egy építőipari dolgozóra jutó saját építésiszerelési termelési érték — változatlan áron — az 1980. évinek csak 92,7%-át éri el, ami a hatékonyság visszaesését jelzi. Az építőipari kereslet mérséklődése, összetételének változása következtében a fenntartási munkák aránya emelkedett. Az építőiparban a nagy értékű gépek elhasz- náltsági foka eléri az ötven százalékot. Ennek oka a vállalati fejlesztési alapok alacsony szintje. A megye építőiparában az érdekeltség alapjául szolgáló eredmény 1984. év végére az 1981. évinek 64%-ára csökkent. A VI. ötéves tervben mintegy 21 000 lakás épül meg úgy, hogy a tervezett 2700 tanácsi célcsoportos lakásszám várhatóan kevesebb lesz. A lakások átadási ütemessége nem javult. Megvalósul 60 település vízművesí- tése, 55 ezer lakás vízműre kapcsolása, 42 900 m'/nap vízműkapacitás fejlesztése, 16 400 lakás csatornára kapcsolása. 24 200 m:!-rel bővült a szennyvíztisztító kapacitás. A vezetékes vízzel ellátott lakossági arány az előirányzott 60—62%-kal szemben várhatóan 70—71% lesz. Ha nem is a tervezett szerkezetben, de megvalósulnak a kórházi, bölcsődei, óvodai, általános és középiskolai férőhelyek, tantermek fejlesztésének előirányzatai. fl megyei pártbizottság beszámolója a Sok más településsel együtt Nyírbéltek is vízműből kapja az ivóvizet. A közlekedésnél a személyszállításban a VI. ötéves tervi előirányzathoz képest elmaradás várható. Az áruszállítás 1984-ben tíz százalékkal maradt el a tervezettől. Nem javult érdemlegesen a vasúti szállítások hatékonysága. A közlekedési hálózat és korszerűsítése a legtöbb területen elmarad a tervezettől. Záhonyban az átraJcókörzetet önálló üzemigazgatósággá szervezték át, amelynek kezdeti eredménye a szállítás tervszerűségében, a szállítási igények jobb kielégítésében nyilvánul meg. A hírközlés területén bekövetkezett fejlődés messze elmarad az igényektől. Nyíregyházán és a megye többi településén a telefonhálózat bővítése távolról sem elégíti ki a reális szükségletet. Ez mindinkább akadályozza a termelőtevékenységet. A korszerű szolgáltatásra a postahivatalok jelentős része nem alkalmas. A kiskereskedelem áruforgalma — folyó áron — az 1980. évi 14,6 milliárd forintról az 1984. évben 20 milliárdra nőtt. Bővült és korszerűsödött a kereskedelmi egységek száma. A lakosság alapvető árucikkekkel való ellátása kiegyensúlyozott, megfelelő színvonalú. A kereslet és kínálat egyensúlya kismértékben javult. Előfordultak hiánycikkek, az áruválaszték sem volt mindig megfelelő. A kereskedelmi kiszolgálás kulturáltsága sok kívánnivalót hagy maga után. Különösen a külterületek, kistelepülések áruval való ellátása nincs összhangban az ott élő lakosok igényeivel. A helyi árualapok feltárása tekintetében van bizonyos előrehaladás. A lakosság zöldség, gyümölccsel való ellátásában, annak szervezettségében azonban visszatérő gondok voltak. A fogyasztók érdekeinek védelme nem megfelelő színvonalú. A szolgáltatások értéke mintegy 15%-kal emelkedett, a szolgáltatás-javítás színvonala javult. A XII. kongresszusnak, a megyei pártértekezletnek az életszínvonal megőrzésére, az életkörülmények javítására vonatkozó határozatai összességében teljesültek. A megye lakosságának reáljövedelme és fogyasztása — társadalmi rétegenként eltérően és nem az előirányzott mértékben — növekedett. Megvalósultak az életkörülmények javítását szolgáló kiemelt programok a közoktatásban, az egészségügyben, a lakásellátásban, fejlődött a szolgáltatás, a kommunális és szociális ellátottság. A személyes jövedelmek jobban kapcsolódtak a végzett munka mennyiségéhez és minőségéhez, rövidült a munkaidő. A munkásság, parasztság és más társadalmi rétegek nomináljövedelme megközelítően azonos arányban emelkedett. A különböző társadalmi rétegek bérszínvonala 18—26% között emelkedett. A nyugdíjak mértéke 38%-kal nőtt, a társadalombiztosításból származó jövedelem 31%-kal emelkedett. A reálbérekre vonatkozó célkitűzéseket nem sikerült teljesíteni. A személyes jövedelmek reálértékét nem tudtuk megőrizni, egyes társadalmi rétegek megélhetése nehezebbé vált. A munkateljesítményektől független társadalmi egyenlőtlenség fokozódott. A fiatalok és nagycsaládosok lakásigényeinek kielégítése terén elért eredmények kezdetinek tekinthetők. Az időskorúak létbiztonsága, az alacsony nyugdíjak vásárlóértékének megőrzése, általában a nyugdíjasok helyzetének javítása tekintetében nem sikerült céljainkat végrehajtani. Összességében a gazdálkodó szervek VI. ötéves tervi eredménye igen differenciált. A vállalati gazdálkodás jövedelmezősége a közepes színvonaltól tartósan alacsonyabb. A gazdálkodást befolyásoló hatásokat a vállalatok és gazdálkodó szervek az elmúlt években kevésbé voltak képesek megfelelő intézkedésekkel — hatékonysággal és a termékek minőségének fokozásával — ellensúlyozni. Jobb jövedelmezőséget a piaci igényekhez rugalmasabban alkalmazkodni tudó kisebb üzemek, s a nagyobb arányban exportáló vállalatok értek el. Szervezési és vezetési hiányosságok, a beruházások összetételében bekövetkezett változások rontották az építőipari ágázat eredményét, jövedelemtermelő képességét. A mezőgazdaság a kialakult költség-, ár- és piaci viszonyok mellett alacsonyabb eredményt realizált. A gazdálkodás eredményét meghatározó tényezők, az alma kedvezőtlen értékesülése, az állattenyésztés átlagosan alacsony jövedelmezősége, egyes tájegységekben a növénytermelés alacsony hozamai, a szigorúbb exportelőírások stb. negatívan befolyásolták az ágazat jövedelemtermelő képességét. A gazdasági egységek nem mindegyike tudta követni a közgazdasági szabályozó rendszer változásait, különösen a munkaerővel való hatékonyabb gazdálkodás, a kockázatvállalás, a piacorientáltság, a rugalmasabb és jövedelmezőbb gazdálkodás tekintetében. XII. kongresszus óta végzett munkáról flz ideológiai és kulturális nevelőmunka Az ideológiai-politikai nevelőmunka hozzájárult társadalmi és gazdaságpolitikai céljaink eléréséhez, a szocialista életmód fejlesztéséhez. E munka eredményességét, a szocialista építés országos és megyei sikerei és gondjai, a települések és munkahelyek fejlődése, a lakosság anyagi és kulturális gyarapodása egyaránt befolyásolta. Számolni kellett a nemzetközi feszültség kiéleződésének és a világgazdasági válságnak kedvezőtlen tudati hatásaival, továbbá azokkal a nehézségekkel, amelyek az intenzív gazdálkodásra való átállással, a megyénk iparának ágazati jellegzetességeivel is összefüggnek. A megye mezőgazdaságában is feltűnőbben mutatkoznak az utóbbi évek szigorúbb közgazdasági feltételeinek a közgondolkodást is érintő következményei. Megyénkben jelentősebb a nagycsaládosok, a fiatalok és az alacsony nyugdíjjal rendelkezők száma, a különböző hátrányos helyzetű rétegek aránya. Ezért az életszínvonal e rétegeknél jelentkező csökkenésének, az esélyegyenlőtlenségekből származó személyes hátrányoknak, a pályakezdés, a családalapítás nehézségeinek ellentmondásai az utóbbi években erősebben éreztették hatásukat. Ugyanakkor jelentős támaszt jelent az ideológiai nevelőtevékenység számára az a sokrétű társadalmi, gazdasági fejlődés, amely megyénkben is végbement. Erősödött dolgozóink felelősségérzete, a nehézségek leküzdésére irányuló cselekvőkészség. Komoly tartalékot jelent a lakosság hagyományos munkaszeretete. Az üzemek, termelőszövetkezetek dolgozói és a felkészült szakemberek gárdája képes a korszerű technológiák alkalmazására, fejlesztésére. Intézményeinkben, iskoláinkban is mindenütt ott vannak azok az emberek, akik képesek az új, magasabb követelmények teljesítésére. Megyénkben a közgondolkodást az általános élénkülés, a valóság jobb megismerésére irányuló érdeklődés, az egyes konkrét intézkedések konstruktív szándékú megvitatása, a nehezebb feladatok vállalása jellemzi. A társadalmi ellentmondásokkal, feszültségekkel kapcsolatos vélemények kritikusabbak lettek. Ezekben gyakran keverednek a jogos észrevételek megalapozatlan, társadalmi helyzetünk meg nem értéséből fakadó túlzó, esetenként torzító általánosításokkal, szélsőséges nézetekkel. A kritikusabb vélemények mindenekelőtt a gazdasági és az életkörülményekre, a társadalmi előrehaladást kísérő értékváltozások megítélésére vonatkoznak. Az ideológiai és politikai nevelőmunka a sok tekintetben bonyolultabbá vált feltételek között is alapvetően eredményes volt. Jelentős szerepet játszott abban, hogy a megye lakossága a körülmények változásait követni tudta, hogy növekedett a helyzetismerete és ezért a meghozott politikai döntéseket, a célkitűzések többségét elfogadta, megvalósulásukat vállalta. A pártszervezetek segítettek a szigorúbb követelmények tudatosításában, mozgósítottak a teljesítésükre. Megyénk lakossága nagyra értékeli elért eredményeinket és megőrzésükért áldozatvállalásra is kész. A párttagság és a lakosság túlnyomó többsége bizalommal van a párt politikája iránt. A béke megvédésének, a szocializmus vívmányai megőrzésének, a párt vezető szerepe érvényesülésének kérdéseiben egyetért: a közös cselekvésre kész és mozgósítható. Lényegesen több a vita a további előrehaladásunkkal kapcsolatos konkrét kérdések megoldási módjait illetően. Az ideológiai és politikai nevelőmunka a maga eszközeivel hozzájárult a lakosság felelősségtudatának elmélyítéséhez, ahhoz, hogy növekedett a dolgozók vállalkozó és kezdeményező kedve a munkahelyeken, az új vállalkozási formákban. Igazolódott, hogy megfelelő érdekeltségi viszonyok mellett készek és képesek korszerűbb módszereket, a gazdaságosság növelését célzó újításokat vállalni és alkalmazni. Ugyanakkor az anyagi gyarapodás és előrejutás megnehezedésével, a kiegészítő jövedelem biztosítására irányuló törekvéssel összefüggésben több helyen lazult a munkafegyelem, szaporodtak a munka nélküli jövedelemszerzés különféle formái. Ezért fontos szerepet kapott az ideológiai tevékenységben a szocialista normáinkat sértő magatartási formák bírálata, szocialista értékeink védelme. A gazdasági és társadalmi fejlődésnek, az életmód alakulásának — sok tekintetben a szocializmusról alkotott korábbi felfogást módosító — újabb tendenciái megnövekedett feladatok elé állították az eszmei, politikai nevelőmunkát. A beszámolási időszak első éveiben a propaganda és agitáció időnként bizonytalanul és késve reagált a felmerült kérdésekre. Ebben szerepet játszottak az elmélet, a tudományok és a társadalmi gyakorlat kapcsolatrendszerének zavarai is. Az utóbbi években az agitáció és propaganda lépést váltott, igyekezett megalapozottan és gyorsabban reagálni a hazai és nemzetközi élet eseményeire. Szorosabban kapcsolódott a napi politikai gyakorlathoz. A társadalomtudományok eredményeire alapozva nagyobb figyelmet fordított a szocialista építés mai folyamatainak elemzésére, s a levonható következtetésekre. A pártoktatás fórumai jó lehetőséget teremtettek a résztvevőket és a V.
