Kelet-Magyarország, 1985. március (42. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-07 / 55. szám
1985. március 7. Kelet-Magyarország 3 „Formabontás" a pírtmunkában AZ IDÉN ÉS JÖVÖRE „FORMABONTÁSRA” KERÜL SOR, s a vállalatok túlnyomó többségénél ezután a tulajdonosi jogokat a dolgozó kollektívák, illetve választott képviselők gyakorolják. Egyebek közt döntenek az igazgató személyéről, foglalkoztatásának feltételeiről, részlegek összevonásáról, szétválásáról, s valamennyi olyan sorskérdésről, amelyben korábban a minisztérium, az irányító hatóság volt illetékes. A dolgozó kollektíva lesz szó szerint is, jogi értelemben is a felelős tulajdonos, a gazda. önmagában az a körülmény, hogy az MSZMP kezdeményezte a mélyreható változásokat, még nem garantálja eleve és automatikusan a gazdasági életben tevékenykedő pártszervezetek vezető pozíciójának megőrzését. A párt különböző szintű szerveinek, szervezeteinek és tagjainak a megváltozott feltételekhez igazodva kell a politikai munka tartalmát, stílusát alakítani. A pártmunka fejlesztése — mindenekelőtt a politikai meggyőző, mozgósító és ellenőrző tevékenység erősítése révén — hozzájárulhat a vállalati öntevékenység és felelősség érvényesüléséhez, a vállalkozókészség bátorításához, a munkahelyi demokrácia kibontakoztatásához, a kádermunka demokratizálásához. A pártmunka nem öncél, hanem eszköz, a fő politikai célok elérését kell hogy szolgálja. Most a legfontosabb, hogy az új vállalati formák életrevaló demokratikus tartalommal telítődjenek. Fórumokban eddig sem volt hiány, de ezek többségének működése valahogy formálissá, szürkévé vált. Az új vállalati intézményrendszer érdemi beleszólási, döntési hatásköreivel nagy lehetőséget kínál a tartalmi gazdagodásra, a megújulásra. Egyben alkalom a dolgozó tömegek aktivizálására, tulajdonosi felelősségérzetének felébresztésére, kezdeményezőkészségének felkarolására. A lehetőség elszalasztása viszont az új forma elhalványulásához, lejáratásához vezet, és felmérhetetlen politikai kárt, kiábrándultságot okozhat. POLITIKAI KULTÜRÁNK FEJLESZTÉSE, a demokratizmus játékszabályainak beidegződése vezetőtől és párt*- munkástól egyaránt türelmet kíván a vitában, az érdemi politizálásban, megértést és érzékenységet a közvélemény, a hangulati hullámzások iránt. Aki hatni akar környezetére, alakítani, befolyásolni kívánja azt, annak mindenekelőtt meg kell tanulnia az önmérsékletet, az alkalmazkodást. Sokszorosan összetett társadalmi, gazdasági feladataink megoldásában nem jutunk messzire pusztán hatalmi eszközök, adminisztratív módszerek alkalmazásával. Az erő fitog- tatása a gyengeség jele. Akarata ellenére egy embert sem tehetünk elégedetté, boldoggá, hát még az egész közösséget. Ezért a demokratikus közszellem alakításában meghatározó jelentősége van a kommunista kollektívák kisugárzásának, cselekvési egységének. A jól megválasztott politikai célok csak a helyhez és a mindenkori feladatokhoz igazodó politikai eszközökkel érhetők el. A törvényes jogosítványokat, a döntési hatáskört a dolgozó kollektívák és választott képviselőik kapják. A különböző szintű és hatáskörű pártbizottságoknak viszont van véleményezési lehetősége — ezzel élni csak megalapozott véleménnyel és okos érvekkel lehet — mind az átsorolásra megérett vállalatok körét, az áttérés ütemezését, a végrehajtás módját, mind az új testületekbe jelöltek, illetve az igazgató személyét illetően. Az a cél, hogy a legrátermettebb munkások, szakemberek, vezetők — köztük számarányuknak megfelelően arra alkalmas párttag és pártonkívüli dolgozók — kerüljenek a vállalati tanácsba, a választott vezetőségbe, az ellenőrző bizottságba. Mint ismeretes, a pártszervezet titkára — a szakszervezeti bizottság és KISZ titkárához hasonlóan — nem lesz tagja a vezető testületnek, tanácskozási joggal vesz majd részt ülésein. A párttitkár tehát így a jövőben is csak az őt megválasztó párttagoknak felel közvetlenül. A pártszerv állásfoglalását, előzetes egyetértését a vállalati irányító testületek kommunista tagjai kötelesek képviselni, érvényesítését politikai meggyőző munkával és szavazataikkal támogatni. A döntés — az irányító szerv egyetértésével — a testület joga. A pártszerv előzetes állásfoglalása az önállóság, a választott testület, a dolgozó kollektíva jogainak tiszteletben ■ tartásával érvényesíthető. A SZEMÉLYI KÉRDÉSEK KÖZÖTT a leglényegesebb: ki legyen az igazgató (vezér- igazgató) ? A javaslat és a döntés két változata lehetséges jelenleg. Az egyik: á meglévő igazgatót megerősítik tisztségében és megbízzák további 2—5 éves időtartamra a vállalat vezetésével. A második: az igazgatót felmentik az igazgatói teendők ellátása alól és pályázatot írnak ki az igazgatói munkakör betöltésére. A pályázók, a szükséges információk ismeretében, megválasztásuk esetére programot készítenek. Közülük azokat, akik a kiírási feltételeknek megfelelnek, a végleges kiválasztás céljából előterjesztik. A pártszervezet ilyen esetben rangsorolás nélkül több pályázót is támogathat. Amennyiben a hatáskörileg illetékes pártszerv körültekintő, sokoldalú mérlegelés után egyetlen jelölt mellett foglal állást, akkor erről időben tájékoztatnia kell a döntésre jogosult testület párttagjait, gondoskodva egységes kiállásukról. A pártszerv állásfoglalása és annak meggyőző érvekkel felvértezett képviselete minden bizonnyal kiállja a nyilvánosság, a demokratikus vita próbáját. KÖRÜLTEKINTŐ POLITIKAI ELŐKÉSZÍTÉS és figyelmes végrehajtás esetén a vállalatoknál nem kell tartani kártékony rivalizálástól. A politikai vezető szerep érvényesülése nem jogi garanciáktól függ, hanem a 40 év során kivívott és a mindennapok során újra és újra megszolgált bizalomtól. Kovács József Gondosan ügyelnek a minőségre a Kisvárdai Szeszipari Vállalatnál. A laboratóriumban folyamatosan vizsgálják a termékek minőségét, az exportszállítmányt külön ellenőrzi a MERT képviselője, (elek) A Kender-Juta nagyhalászi gyárában ebben az évben 6400 tonna polietilénszálat készítenek. A kongresszusi munkaverseny felajánlásaként az itt dolgozó brigád vállálta, hogy egy százalékkal csökkenti — amely igen nagy mennyiség — a selejtet. Felvételünk a csévélőgép mellett készült. (Elek Emil felvétele) Születésnapja: március 8. A táska MM a megint hasra esett Ifi a táska és a tanár néni szívéhez kapott az ijedtségtől — közli cinkos mosollyal Z. A látható elégedettség nem a tanár néni rémületének szól, hanem a hasra esett táska tulajdonosa iránt érzett irigység táplálja. Az ominózus táska ugyanis erősen különbözik Z. közönséges háti táskájától — úgynevezett diplomatatáska. Tulajdonosa rendszerint maga mellé állítja az órán, s elég egy rossz mozdulat — a táska jókora puffáHa a barátnő politizál... Gondosan rakott ősz haj keretezi arcát. Kicsit kapkodva beszél, szabadkozik: a bíróságról jött és ilyenkor annyira felzaklatják az ügyek. Napokon át töpreng egyiken-másikon. Nem tud napirendre térni az ítélet kihirdetése után. A népi ülnök nemcsak az igazságszolgáltatást képviseli, hanem érző asszony, gyermekéért rettegő anya, akit felháborítanak a garázda tettek, s az emberben lakozó jónak a durva megtagadása ... Valent Sándorné már a hetven kapujába étkezett, de még ma is fiatalos lendülettel jártkel a városban. A itettrekész asszonyt, a szenvedélyes agitátort, a közügyek iránt olthatatlan érdeklődésű Erzsilke nénit nagyon sokan ismerik ebben a megyében. A nőmozgalom alapítóinak egyike. — Pedig higgye el, eszembe sem jutott, hogy abból a kis Morgó utcai szoba-kony- hás, földes padlójú házból nekem valaha is a mozgalomba vezet az utam. Hét testivér közül én voltam a harmadik. Korán kenyérkereset után kellett néznem. Szakma egy nőnek? Még viccnek is rossz lett volna. Mentem anyám után az ura- ságokhoz napszámba. Sose felejtem el, amikor az első fizetésemet, 40 fillért hazavittem. Vehettem volna belőle süvegculkrot vagy valami más nyalánkságot, de kellett a pénz kenyérre, szénre, lakbérre. Apám az útka- parói béréből nehezen tartotta el a családját. így telt az ifjúkora. Mígnem megismerkedett Valent Sándorral, akit már akkor is kommunistának tartottak. A szülők azonban nem szívesen adták volna a lányukat hozzá. Bizonytalannak érezték a házasságot, pedig lakatos szakmával állt a leendő apósa elé a kérő. Hát nem, hát nem. Gondolták, kivárják a nagykorúság — akkor 24 esztendő — határát és akkor kelnek egybe. A születésnapja március 8-ra esett a fiatal lánynak, így a nagykorúságra aludt egyet és 1939. március 9-én álltak az anyiákönyvvezető elé. Ettől a frigytől számíthatja Erzsiké néni a rhunkások- hoz tartozását. Még jól emlékszik rá, amikor a nyíregyházi munkásotthonban egy politikai gyűlésen voltak és a rendőrök ér kéziére mindannyian felálltak táncolni ... A Cimkovszki házaspár vitte el őket a politikai rendezvényekre, és mutatta be Valentnét iá megyei nőmozgalmi vezetőknek. Hamarosan megtalálta ezen • a területen a saját egyéniségét, hangja bátrabb, érvei meggyőzőbbek lettek. 1947-ben lett párttag, egy évvel később már felelős beosztást kapott a nőszervezetben. Az akkori MNDSZ megyei bitkára volt egy ideig. — Nem holmi elvont dolgokról beszéltünk alkkor az asszonyoknak. Hétköznapi ügyeket emeltünk a politika rangjára. Közben még olyan tréfás ötletéket iís adtunk nőtársainknak, hogy a férfi a család feje, a nő a nyaka és a fej mindig arra hajlik, amerre a nyak fordítja... De félretéve a ma is megmosolyogtató humort, nagyon komoly, de mindvégig szinte barátnői beszélgetések voltaik ezek. Például meg kellett győznünk az anyákat, hogy az óvoda nem szakítja el a gyermeket a családi háztól, csak megköny- nyíti az asszony helyzetét, nem kell a mezőre nagykendőbe csavarva a hátán cipelni kicsinyét... — Aztán jött az iskolák államosítása. Hány vallásos asszony látta ebben a világ végét?! Jó példák tucatjaival kellett bebizonyítanunk, hogy a gyermek javát akarja a fiatal szocialista állam. Űjabb erőpróba, a tsz-szervezés adta a feladatot. Gyermeknevelésről, a szülői ház és az iskola kapcsolatáról beszélgettek a járási szintű értekezleteken. Erzsiké néni ma is ifjúi hévvel beszél ezekről a dolgokról. A mozgalomban eltöltött évek megedzették. De ma is érzékenyen reagál a világ dolgaira. A Hazafias Népfront nőbizottságában még mindig talál tennivalót. — özvegyen éltem le az életemet, a férjem a háborúban odamaradt. Ha én a békéről beszélek, az nem azért van, mert úgymond haladni akarok a korral. Fájdalmas tapasztalat kényszerít rá, hogy a nőmozgalom mai aktivistáitól a béke védelmezé- sét kérjem ... Tóth Kornélia nással elterül. Az említett irigykedés jól lemérhető azon is, hogy a harmadik osztályos fiú mily álmodozó szemekkel simítja végig időnként apja hasonló táskáját, s micsoda panaszáradat ömlik ilyenkor belőle arról: a háti táska roppant előnytelen, mert összegyűri a kabátot, mert nehéz megtalálni benne a keresett füzetet (különösen, ha otthon felejti a nebuló) ... Sóhajt, aztán elsorolja, hogy kinek van már ilyen a harmadik dé- ben. A gyengéd célzatosság nálunk még nem talált meghallgatásra. Mindenesetre Z. örömmel nézte a minap, hogy ősszel iskolába menő kisöccse felpróbálta az ő háti táskáját. „Nagyon jól áll neki ...” — mondta. És rám sandított. — De akkor nekem új táska kell, ugye?!” (tarnavölgyi) | Nosztalgia a kis pékség után | Ki mondja meg a komputernek? Naponta véleményt mondanak az emberek a kenyérről, éppen ezért sem a termelő sütőipari vállalatnak, sem a forgalmazó kiskereskedelmi boltoknak, de légióként a vásárlóknak nem mindegy, milyen lesz a mindennapi kenyér. A falugyűléseken, városkörzeti tanácskozásokon szinte mindenütt elmondja a lakosság: a kenyér és a péksütemény késve és főként rendszertelenül érkezik. Délutánonként már ritka a friss kenyér; a kifli, a zsemle pedig korán elfogy. Kicsi, égett, deformált Egy, a megyeszékhely és vonzáskörzetének ellátását értékelő tanácskozáson hallottuk: 41 Ü2íletben tartott vizsgálat alapján állapították meg, a kifli gyakran kicsi, égett, deformált, alaktalan. Előfordult sületlen kenyér az Árpád u/tcai boltban, hiányolják a fogyasztók a régi kétkilós és a félkilós kenyeret. Tavaly április 4-re és november 7-e előtt a szükségesnél kevesebb kenyeret találtak a boltban a vevők. Nagy visszhangot váltott ki az új nyíregyházi kenyérgyár automata gépsoráról lekerült veknik minősége. — A vásárlók egy része savanyúnak érzi iaz ízét és keménynek tartja a héját. A Csemege ABC-ben viszont dicsérték ezt a kenyeret — hallottuk az üzlet egyik vezetőjétől. Nosztalgiával emlegetik a kis .pékségekben sült kenyeret. Bartba Lajos főmérnök a termelő gondjait mondta el: csak olyan lisztből tudnak kenyeret sütni, amilyet kapnak a gabonaforgalmitól. Míg a pégség- ben a liszt hibáit tudta korrigálni a pék a dagasztással, a kelesztési idő módosításával, vagy fizikai erejével, addig az automata kemence megsüti, akármilyen alapanyagból, ugyanúgy, csak a kenyér nem lesz ugyanolyan. ja meg a komputernek, vigyázat, az 50-es liszttel csínján bánjon?! Van már tehát elég kenyér, de a minőségét, a megszokott ízét gyakorta kifogásolják a vásárlók. Fontos lenne a szállítás pontos ütemezése is. Sokan inkább megvárják a friss áru érkezését. Sóstóhegyen és Nagyszálláson nemrégiben két órát is vártak a vevők, akik szeretnék, ha mindig ugyanabban az időben érkezne a járat. S ha a vásárló kenyérre vár, óhatatlanul véleményt mond a sütőiparról, a szállítóról, a szervezésről. A termelő és a kereskedő megállapodása azonban nem mindig garantálja, hogy mindenüvé azonos időben érjen a kenyér. Májustól: számítógép Nyolcvandekás Májustól számítógép vezérli majd a kenyérgyártást, s akkor végleg a modern technika irányítja a folyamatot. Emberi kéz érintése nélkül sül a kenyér — dicsekedhetünk egyik oldalról, de igaz az érem másik oldala is: az emberi kéz eddig kijavította, amit a másik hibázott, ha a molnár „elégette” a búzát, szaknyelven szólva hősérült lisztet küldött a malomból. De ezután ki mondA régi kenyérgyárat 70 millió forintos költséggel felújítják és addig a most felszabadult pékségekben sütik majd a kiflit, zsemlét. Már most gondolkoznak a szakemberek azon is, hogyan lehetne kisebb kenyeret sütni az automata gépsoron, ugyanis a vevők keresik a félkilósát .is. Kísérletként nyolcvandekással talán megbirkózik az automatika. (t. k.)
