Kelet-Magyarország, 1985. március (42. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-06 / 54. szám
4 Kelet-Magyarország 1985. március 6. Várkonyi Péter Londonban Várkonyi Péter külügyminiszter brit kollégája, Sir Geoffrey Howe meghívására kedden délután hivata- talos látogatásra Londonba érkezett. A repülőtéren Sir Derek Dodson, a brit miniszter személyes képviselője fogadta. Kedden este a brit kormány díszvacsorát adott Várkonyi Péter és felesége tiszteletére. Ezen az angol és a magyar külügyminiszter pohárköszöntőt mondott. A magyar külügyminiszter szerdán kezdi meg hivatalos tárgyalásait. Kommentár Vendég a Tiberis partjáról A házigazda és vendége számára egyaránt fontos volt ez a találkozó. Reagan az űrfegyverkezési tervek támogatását várta Craxitól, az olasz kormányfő pedig annak kívánt hangot adni Washingtonban, hogy Róma továbbra is a kelet—nyugati kapcsolatok ápolásának híve. S ki-ki eleget tett a másik kívánságának. Ráadásul a Fehér Ház az olasz miniszterelnöktől is megtudhatta, milyen várakozással tekint Moszkva a március 12-én Genfben kezdődő szovjet— amerikai új leszerelési tárgyalásokra. Craxi a múlt héten erről folytatott eszmecserét Rómában Andrej Gro- mikóval, s a szovjet külügyminiszter nem hagyott kétséget afelől, hogy a Szovjetunió a legradikálisabb megállapodásoktól sem riad visz- sza, ha a másik fél részéről jó szándékot, a problémák reális megközelítését, mindenfajta zsarolási kísérlet kiküszöbölését tapasztalja. Ennek ellenére az olasz miniszterelnök látogatása a Fehér Házban nem nélkülözött bizonyos feszültségi elemeket. Itáliában ugyanis egyre nagyobb aggodalommal tekintenek a Comisóban megkezdett rakétatelepítésre. A szicíliai támaszponton elhelyezett amerikai nukleáris csapásmérő eszközök következtében megnőtt az ország veszélyeztetettsége, s ez élénk visszhangot váltott ki az olasz társadalomban. Ami a Reagannel folytatott tárgyalásai gazdasági témáit illeti, azokban valószínűleg továbbra is fennmaradtak a nézetkülönbségek. Jelenleg Olaszország tölti be az EGK soros elnöki tisztét, s Nyu- gat-Európa államait az utóbbi hetekben minden korábbinál súlyosabban érintette a dollár árfolyamának újabb emelkedése. Különösen Bonnt és Rómát sújtja ez. A Tiberisz parti vendég aligha távozott elégedetten házigazdájától. Az Egyesült Államok álláspontja még mindig távol esik nyugateurópai szövetségeseiétől a kelet—nyugati kapcsolatok jövőjének megítélésében, s a genfi tárgyalásokra készülő amerikai delegátusok poggyászában kevés a kompromisszumos terv. Arról nem is szólva, hogy Washington rendkívül csekély megértést tanúsít nyugat-európai szövetségeseinek pénzügyi-gazdasági gondjai iránt. (Folytatás az 1. oldalról) A Központi Bizottság titkára ezután arról szólt, hogy politikai, társadalmi és gazdasági viszonyaink gyökeres átalakítása hogyan hatott iparunk fejlődésére. — Az ipar társadalmasítása megteremtette a feltételeket a dinamikus gazdasági növekedéshez — hangsúlyozta — és ahhoz, hogy az ipar a népgazdaság vezető ágazata legyen. 1950 és 1984 között az ipari termelés tízszeresére, nemzeti jövedelmünk több mint ötszörösére növekedett. Különösen gyors ütemben fejlődött a vegyipar, a gép- és a villamosenergiaipar, a bányászat termelése. A 70-es években az ipar ágazati szerkezetének alakulásait nagymértékben befolyásolták a központi fejlesztési programok (a földgáz-, az alumínium-, a közúti járműprogram, a számítástechnikai, a petrolkémiai program) és az ezekhez kapcsolódó nagyberuházások. Ezek hatására nőtt az alumínium- kohászat, a közlekedésieszköz-, a híradás- és vákuum- technikai ipar, a műszeripar, a szerves és szervetlen vegyipar súlya az iparon belül. A legutóbbi években lendült fel a gyógyszer-, a növényvédőszer- és az intermediergyártás. Megvalósítjuk az elektronikai alkatrészek és részegységek központi fejlesztési, valamint az energia- gazdálkodás, az anyagtakarékosság és technológiakorszerűsítés, a hulladék- és másodnyersanyagok újrahasznosításának programjait. — Iparunk fejlődése külgazdasági kapcsolatainkban is mélyreható változást eredményezett. Társadalmi-gazdasági előrehaladásunkban szocialista fejlődésünk kezdetétől fontos szerepet játszott a KGST-országokkal, elsősorban a Szovjetunióval folytatott gazdasági együttműködés, amelynek közismerten meghatározó jelentősége van Magyarország külgazdasági kapcsolataiban. összes külkereskedelmi forgalmunkban a KGST-orszá- gok növekvő hányaddal részesednek, a Szovjetunióvá! lebonyolított forgalom meghaladja a 30 százalékot. A Szovjetunióból szerezzük be a népgazdaság, ezen belül az ipar működéséhez szükséges technikai eszközök, energia-, nyers- és alapanyagok jelentős hányadát, kivitelünkben pedig erőteljes az ipari termékek aránya. Az áruforgalom tekintélyes része termelési együttműködésből, elsősorban kooperációs és szakosított termelésből adódik — hangsúlyozta Havasi Ferenc, majd az elmúlt 40 év eredményeinek megteremtőiről szólt. — A visszaemlékezés egyben köszönet és köszöntés is. Köszöntőm mindazokat, akik áldozatkész, példamutató munkával, politikai kiállásukkal részesei voltak e korszaknak. Külön is köszöntöm a hajdani élmunkásokat, sztahanovistákat, a szakmák kiváló dolgozóit, a szocialista brigádokat, a felszabadulási és kongresszusi munkaverseny résztvevőit. Azokat, akik főszereplői voltak az ipar felszabadulás utáni helyreállításának, a szocialista ipar megalapításának, az ipar gazdasági alapjai megteremtésének, akik kiemelkedő tevékenységükkel segítették és segítik napjainkban is ipar- politikai céljaink elérését. Köszöntöm azokat a munkásokat, műszaki vezetőket, az ipar fejlesztésével foglalkozó tudósokat, fejlesztő, tervező- és kutatóintézeti dolgozókat, akik tudásukkal, elkötelezettségükkel jelentős szerepet vállaltak a 40 év fejlődésében — mondotta végezetül Havasi Ferenc, színvonalas, eredményes tanácskozást kívánva a konferencia résztvevőinek. Az első előadó, Nyitrai Fe- rencné államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke a népgazdaság 40 éves fejlődésének tükrében elemezte az ipar eredményeit. Kádár Béla, az MTA Világgazdasági Kutató Intézetének osztályvezetője a magyar ipar fejlődésével és a világgazdasági környezet hatásával foglalkozott előadásában. Magyar pártküldöttség Moszkvában Óvári Miklósnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével kedden Moszkvába utazott az MSZMP küldöttsége, hogy részt vegyen a szocialista országok kommunista és munkáspártjai propaganda és ideológiai kérdésekkel foglalkozó központi bizottság’ titkárainak tanácskozásán. Vámos Tibor akadémikus, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézetének igazgatója azt elemezte, hogy a magyar ipar az elmúlt negyven év során miként alkalmazkodott a nemzetközi követelményekhez, milyen válaszokat adott a világgazdasági kihívásokra. Pulai Miklós, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese gazdaságirányítási kérdésekkel foglalkozott. A konferencia résztvevőit köszöntötte Georgij Szer- gejev szovjet vaskohászati miniszterhelyettes. A tanácskozók tegnap délután szekcióüléseken vettek részt. Ma plenáris üléssel folytatódik a tanácskozás. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Havasi Ferencnek, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának társaságában kedden este részt vett az ipar 40 éves fejlődéséről rendezett konferencia' ünnepi fogadásán. A Budapest Kongresszusi Központ aulájában megrendezett fogadáson Kapolyi László ipari miniszter mondott köszöntőt. Ezután Kádár János tolmácsolta a Központi Bizottság üdvözletét a magyar ipar dolgozóinak, azoknak a munkásoknak, műszaki vezetőknek, iparfejlesztéssel foglalkozó tudósoknak, tervező- és kutatómérnököknek, akik sokat tettek a magyar ipar háború utáni talp- raállításáért, korszerűsítéséért. Meleg szavakkal szólt mindazok áldozatkész munkájáról, akik részesei voltak az ipar történelmi jelentőségű államosításának. Hangsúlyozta, hogy az iparnak ma különösképpen meghatározó szerepe van abban, hogy meggyorsítsuk előrehaladásunkat. A Központi Bizottság első titkára szívélyes baráti eszmecserét folytatott a hajdani élmunkásokkal, volt sztahanovistákkal, a szakmák kiváló dolgozóival, elméleti és gyakorlati szakemberekkel, a felszabadulási és kongresz- szusi munkaverseny résztvevőivel. Trjj vasúti átjáró létesült ÍJ Csehszlovákia és a Szovjetunió között. Ezt egyrészt a két ország között gyorsan növekvő áruforgalom, másrészt a meglévő vasútvonalak túlterheltsége tette szükségessé. Az új vasútvonal építése Nagykapos és Ungvár között 1981-ben kezdődött. Az eredeti tervek szerint 1985-ben kellett volna elkészülnie, de már 1984 novemberének elején üzembe helyezték. Az új vonal párhuzamosan halad az Ungvár—JáMatyóc átmenő állomás látképe. noska vonallal, és áthalad a Nagykaposban lévő vasúti csomóponton. Ezen a helyen épült az új átmenő állomás, Matyóc. Körülbelül 5 km-re északra fekszik Nagykapos- tól, s hasonló távolság választja el az ungvári átrakótól. Matyóc négy bejárati és ugyanennyi kijárati vágánynyal rendelkezik. Az átkelőhely agya a négyrelés biztosító berendezéssel, telefonközponttal és adminisztratív munkahelyekkel ellátott fogadó épület. A két transzformátorállomáson és a tartalék áramforráson kívül Matyóc javítóműhelyekkel és raktárakkal is rendelkezik. Matyóc átkelő állomáson kívül felépítettek, vagy rendbe hoztak további hat állomást, néhány kitérőt, hidat, felüljárót, gyalogos aluljárót, utat. Az egész vonalat relés biztosító berendezéssel és vonalbiztosító berendezéssel látták el. Ezzel nőtt a teherforgalom teljesítménye és biztonsága. Az új átkelőhely útvonala rövidebb, mint az Ágcser- nyő—Kassa közötti vonalé. A Szovjetunió felé megnyílt új vasúti átkelőhely segített tehermentesíteni a túlterhelt ágcsernyői átrakóhelyet, lényegesen növelte a teher- és személyforgalom áteresztő képességét. Jozef Múlik ORBIS—KS A forgalom irányításában segít a modern technika. 40 éve történt ____ Egy barckocsizó hőstette Kitüntette a Magyar Népköztársaság Állunk a bővizű Propjaty meredek partján, azon a szakaszon, ahol a folyó beleöm- lik a Dnyeperbe. A férfi, aki mellettem áll, egyenes tartá- sú, fiatalos megjelenésű, pedig már 59 éves. Ősz a haja, és bizony nehéz lenne felismerni benne azt a fiatal harckocsizót, aki az emlékezetes 1944-es esztendőben a 23. páncélos hadtest kötelékében harcolva nyomult előre Budapest felé. — Pest alatt a német védelem valamiféle mocsaras terület szélén rendezkedett be — kutat az emlékezetében Alekszej Djacsenko. — Nehezen tudtunk átverekedni ezen a részen, de sikerült. Igaz, komoly veszteségeink voltak. Ott égett ki az én harckocsim, a legénység elpusztult, jómagam csodával határos módon életben maradtam. Egy másik harckocsiban jutottam tovább Kispest felé. Akkor kaptam meg a Vörös Csillag Érdemérmet, amikor elfoglaltuk Kispestet. — Amikor aztán Pest felszabadult és a hitleristák ottrekedték Budán, a Duna jobb partján, bennünket átdobtak Székesfehérvár alá, ahol csaknem egy hónapon át küzdöttünk az SS páncélos hadosztállyal. Alekszej Djacsenko, aki ma az ukrajnai Csernobilben él, negyven év múltán is emlékszik a magyarországi harcok legapróbb részleteire. Harckocsizó hadtestük február elején Budától délre átkelt a Dunán, hogy elvágja az utat a Wildenbruch táborSzovjet harckocsizok rohama a II. világháborúban. nők bekerített csoportjának felmentésére igyekvő egységek előtt. — Az én harckocsim biztosította rádión az összeköttetést a 2. és a 3. Ukrán Front • nak azokkal a rohamozó egységeivel, amelyek a Budán még ellenálló németek bekerítését végezték. Tábornokunk innen irányította rádión a hadműveleteket. Amikor a bekerítés Budán megtörtént, a mi páncélos hadtestünket meglátogatta Mali- novszkij marsall és Dobi István, aki később a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke lett. Felfigyelt rám és megkérdezte, hogy mióta vagyok katona, mióta harcolok. Jelentkeztem, ahogy illik, és többek között elmondtam, hogy 17 éves koromban önként jelentkeztem a Vörös Hadseregbe. Budapest felszabadulása után harcolva nyomultunk tovább nyugat felé és kiűztük a fasisztákat Magyarország területéről. Amikor véget ért a háború, tovább szolgáltam annál a harckocsizó hadosztálynál, amely felvette a „Budapesti” nevet. Még abban az évben közölték velem, hogy a Magyar Népköz- társaság Érdemérem arany fokozatával tüntettek ki. — Azt hiszem, hogy ez a magas kitüntetés nemcsak nekem szól, hanem a volt harckocsizó bajtársaimnak is, akikkel együtt küzdöttünk Budapest felszabadításáért... J. Userenko A chilei földrengés A vasárnapi chilei földrengések halálos áldozatainak száma a hétfő esti adatok szerint 135-re emelkedett. miután újabb holttesteket emelteik ki a romok alól. Hét személyt eltűntnek nyilvánítottak. A sebesültek száma megközelíti a 'kétezret. Mintegy 150 ezren hajléktalanná váltak. Az anyagi kárt a kormány szóvivője 5,5 millió dollárra becsülte. 4900 ház pusztult el, 21 ezer pedig megrongálódott. A fosztogatások megakadályozására a földrengés sújtotta területen éjféltől hajnali öt óráig terjedő kijárási tilalmat vezettek be. Santiago és Valparaiso utcáin katonai járőrök cirkálnak. A földrengések — a legnagyobb a Richter-skála szerinti 7,6 erősségű volt — a csendes-óceáni fürdőhelyeken (Vina del Mar, Cartagena, Isla Negra) mintegy félmillió turista számára lidércnyomássá változtatták a nyár utolsó napjait. A földlökések a part menti városok közül a 70 ezer lakosú San Antóniában okozták a legnagyobb pusztítást. A házak 70 százaléka összedőlt, vagy megrongálódott. FIATALOK! Intézetünk az 1985/86-os tanévre BAROMFITENYÉSZTŐ ÉS JUHTENYÉSZTÖ szakmunkástanulónak felvesz fiúkat és lányokat. A képzés időtartama: 3 év. Juttatások: ösztöndíj, munkaruha, diákotthoni elhelyezés. Jelentkezni lehet: 17 éves korig. A 8. osztályosok az általános iskola által kiállított jelentkezési lapon. A korábban végzők levél útján. Cím: Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet 4100 Berettyóújfalu, Mátyás út 7. sz. (306) ÚJ VASÚTVONAL — BATÁRIDŐ ELŐTT
