Kelet-Magyarország, 1985. március (42. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-30 / 75. szám
A vizuális nevelés szolgálatábai A vizuális nevelés fontos eszközei a gyerekeknek szóló könyvek illusztrációi, hiszen a gyermek első képi élményeit ezekből a könyvekből kapja. Pozsonyban 1967 óta rendezik meg ennek a sajátos grafikai műfajnak a nemzetközi seregszemléjét. Áttekintést adva szinte az egész világ gyermekkönyv-dlluszt- ráűiós terméséből, bemutatva a legkülönbözőbb stílusú és a különböző korosztályokhoz szóló képeket. A kiállítás az elmúlt kilenc biennálé 200 legsikeresebb eredeti grafikáját tartalmazza. Kus János: Didergő Király. NAGY ISTVÁN ATTILA: Anna Kelemen menyasszonya sírva siratta a férfit, a vállára omlót, a nyakába fodrozódó hajút, szemhéjait könnyek feszegették, szóra nem mozdult csak tartotta a drága terhet, a vigasztalan súlyút, forró leheletét érezte, a nyártüzű csókot, a szempilla verdesését, állón a mozgó borostát. Kelemen menyasszonya sírva ölelte a férfit, a vonagló fejűt, a megosztott vágyban is gyönyörűt, magához vonta, kulcsolta derekát, játékait, az ajkak árulkodó mozdulatait és a hangját; s a férfiból, ledöntve sorra a gátakat, óvó reményeket megtagadva, ember előtti mélységből, kihűlő sziklák üzenetével, az animális lét iszonyatát cipelve, és a kiszolgáltatott test öntudatlan lüktetésében üvöltve kiszakadt a sírás. Átcsapott a fején, arcával szembefordult, kétkedő mosolya sós káromkodásba menekült. Kelemen menyasszonya ekkor hirtelen tudni vélte, hogy amikor elhagyja ezt a férfit, a szép szavút, és szombaton fehéren a pap elé áll, nincs bocsánat: Kelemen örökre befalazza a szeretettje. Vita egy várról Mátészalka kétszer lerombolt fellegvára Mióta Csomár Zoltánnak a Mátészalka című monográfiája megjelent (Mátészalka, 1968), a városnak nemcsak a fellegvár, Fellegvár utca neveit ismerheti meg a Mátészalka történeti múltja iránt érdeklődő, hanem valamelyes tájékoztatást nyerhet az egykori vár fekvéséről és történetéről is. Csomár közléseit azonban nem lehet teljes egészében hitelesnek tekinteni. Az való igaz, hogy ez az „erősség” a hajdanvolt Krasz- na folyó (ma: Ócska-Kraszna) miellékén feküdt a XVIII. század közepén elpusztult Sándor nevű falu közielében. Kétséges viszont az, hogy II. Rákóczi Ferenc és Esze Tamás korában is fönnállott volna, miiként azt Csomár állítja. Nincsenek biztos adataink a vár fölépítésének idejéről és építtetőiéről siem. Pesty Frigyes 1864-es kéziratára hivatkozva Csomár is csak ennyil tud mondani: „Ezen helyen valamikor hatalmas földesúr lakhatott, aki uralkodott a terület felett.” Nos, Mátészalka és Sándor falu ősi birtokosa a Csaholyi család volt, s így a vár építőiéként számításba jöhet. Található azonban a Bethlen család keltesd! levéltárában I. Ferdlinánd királynak egy 1548. március 21-én kelt adománylevele, mely szerint több más birtokkal együtt Mátészalkát és Sándor falut hűtlenség címen elkobozza Csaholt/ Gáspár-tál, és teljes egészében Báthory István-nak adományozza. Lukinieh Imre Erdély területi változásai a török hódítás korában 1541—1711 (Bp. 1918.) kitűnő munkája a Bécsi Állami Levéltár Hungarica gyűjteményében föltalálható gazdag és korabeli okmányok alapján átfogó képet tud rajzolni a szálkái vár pusztulásának tényérő]. Eszerint a vár pusztulásának kezdetei az 1558-as évekbe nyúlanak vissza. Izabella királynő ekkor sikertelenül ost- romoltatta Kisvárda várát, és ez a sikertelenség lehetőséget kínált az ellenfelek béketárgyia- lásainak elindításához. A Ferdinand oldalán álló Báthory András 1559 májusában levehet írt Izabella bizalmi emberének, az ingatag hűségű Balassa Menyhért-hez ebben az ügyben, s Balassa is választ adott Báthorynak még május folyamán. E föntmaradt levelekből nemcsak a béketárgyalások alapját szolgáló feltételekről tájékozódhatunk, hanem Mátészalka várának hamarosan bekövetkező végzetéről is. Izabella királynő ugyanis feltételül szabta Ferdiinámdnak, hogy az vonja ki csapatait Kisvárda várából, vagy legalább hasson oda, hogy a várőrség ne zaklassa a lakosságot. A bécsi udvar viszont Izabella kérésének ellenében azt kívánta, hogy a királynő romboltassa le Kálló (= Nagykál- ló) és Szalka (= Mátészalka) erősségleit. A békeegyezség ratifikálása ugyan csak később, Izabella királynő 1599. szeptember 15- én bekövetkezett halála után történt meg, ám a fia érdekében mindenre kapható királynő még életében teljesítette a bécsi udvar kívánságát: lerombol taifcta Kálló és Szalka várát. Mindezeket a Ferdi- nánd hűségén álló Zay Ferenc kassai kapitány írta meg 1561. február 6-án és február 8-án kelt leveleiben. E levelek szerint az eredményre nem vezető kászonyi értekezlet után az ellenfelek egyre fokozták hadikészülődé- seiket. Így 1561 elején Ferdinand megerősítette Gyula várát, a János Zsigmond hűségén levő erdélyiek pedig újjáépítették az Izabella királynő által Szálkán és Kálióban le- romboltatott erősségeket. A nagyon is álszentnek tűnő Zay Ferenc ez uitóbbi építkezést nyílt kihívásnak, az Izabella és Ferdinand között létrejött egyezség megszegésének tekintette, s igyekezett is az ellenintézkedéseket hamarosan megtenni. Ahogy 1561. március 4-én kelt levelében írta, csapataival megtámadta és ismét leromboltatta a szálkái erősséget. Mátészalka Fellegvárát ezzel a ténnyel el is érte a végzete, írásos emlékekben s|ehol nem található a későbbiekben hír arról, hogy Zay Ferenc kassa; kapitány pusztítása után valaha is újraépült volna. Csomár Zoltánnak az a híradása tehát, hogy a szálkái vár még II Rákóczi Ferenc korában is állott volna, csupán legenda. Balogh László Kosztolányi Dezső: Esti és a ha Renkívül hajszás nap várakozott rá. Másnap akart külföldre utazni. Reggel, mihelyt fölkelt, elindult az útlevelekért. Az utcán kibontotta reggeli postáját. Egy cikkre gondolt, melyet délig meg kell írnia, egy bankra, hol valutát vásárol majd, egy készülő regényfejezetére, melynek szavait sokáig szeretettel daijkálta lelkében, s több fontos, üzleti találkára. Közben valami spanyol lapot olvasgatott. Amint áthaladt a kocsiúton, állati ordítás harsaid. — Hű! — üvöltött egy hang. Utána többen felhördültek a rémülettől: — Jaj. Esti a földre ejtette újságját. Ott állt a kocsiút közepén. Előtte, közvetlen a lábánál egy aiutó, melynek izzó acéltasite még lüktetett a haladás visz- szatartott iramától, s ferdén a járdára farolt, feldöntve ottan egy vendéglői leanderbokrot. Sápadt emberek integettek feléje, riadtan és boldogan, hogy ily csodamódon menekült ki a halál torkából. Egy öregasszony a kezeit tördelte. — Olvas a kocsiúton! — szólt fölháborodva az autó tulajdonosa, s letépte barna porszemüvegét. — Olvas — és rámutogatott. — Marha! — kiáltott arcába a sofőr, aki csak most ocsúdott a veszedelem áj,illatából. Esti nem tiltakozott a jóleső sértés ellen, mert egy véleményen volt vele. Hálásan a sofőr haragtól szikrázó szemébe nézett, végigtapogatta testét, hogy n|em sérült-e meg valahol, aztán odábbállt. Átment a túl.SÓ járdára. Itt mély lélegzetet vett. Csak most kezdett félni. Hallotta a gép dübörgését, a gyors és vad véletlent, a halál szelét. Homlokát jéghideg verejték verte ki. Szemben egy ki Onnan hoztak i vagy morfint. Ha tével morfint 1 mantöorvositól, s fint. Az autó már n vágtatott, a csopo szétoszlott, de ő ottan állt, villám! Sággal. „Ja igaz — kap nekem ma sok c Holnap Párizsban Fontos teendők. IV Föllapozta napt látta: útlevél, cik gényfejeziet, tárgy M-mel. Egyszerre dott. Azt érezte, se fontos. Csak hogy él. Milyen szabad i gyermekkora óta még át mellét ily szilaj szabadságér az egész nap és n den. Nekivágott a Fönn a tetőn le fűre. Óráig bámu Figyelte a bogarai virágokat tépeget Fölkacagott a nap „Enyém az élet —, mert majdnem a halál. Végre ig£ Délben egy kislk sában ebédelt. Sár gatott, cigarettáz* len utcákon kós Nézte a mestere műhelyekben, a hazafelé menetelő zadt katonákat, ; két, akik sánitikál szottak. Éjjel pedig, hop lépett, hol állanc lesség jármában f ezt írta naplójába — Csak az él, pillanatban kész a elkészült a haláír szült az életre is. Szombati gátér Nagy László a költő, aki fiatal korában fes szült, rendkívül érdekes, képes krónikát hagyott ránk. A Kísérlet a bánat ellen című könyvében kéziratait, a versek írása közben készült rajzait, seit találjuk. Ezek közül adjuk közre a kép>en lát teményt, amely Pásztor rablók címet, „Korniss képei” alcímet viseli. Várakozás. (Antonio Stagnoli grafikái) KM HÉTVÉGI MELLÉKLET Lieselotte Schwarz (NSZK): Az álomcsináló című sorozatából. (A BIB 1973-as nagydíjával kitüntetett mű.)
