Kelet-Magyarország, 1985. március (42. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-30 / 75. szám

1985. március 30. Kelet-Magyarország 3 Az MSZMP XIII. kongresszusának határozata Elutazott hazánkból az SZKP küldöttsége VI. II párt és a tömegszervezetek (Folytatás a 2. oldalról) 1. A szocialista építőmunka sikeres foly­tatásának fő követelménye, hogy erősödjön a párt vezető szerepe, tovább szélesedjen eszmei, politikai befolyása. Ehhez arra van szükség, hogy a párt maga is emelje mun­kájának színvonalát, fejlessze munkastílu­sát és munkamódszereit. A vezető szerep gyakorlásának alapja a marxista—leninista politika. Ennek érvé­nyesülése nagymértékben függ a határoza­tok végrehajtásának megszervezésétől és el­lenőrzésétől. Munkánknak ma ez a gyenge pontja. Minden szinten nagyobb figyelmet kell fordítani a munka megszervezésére, a végrehajtásra és az ellenőrzésre. A pártszer­vezeteknek, a kommunistáknak elsőrendű feladatuk, hogy a pártonkívülieket bevon­ják a közös gondolkodásba és cselekvésbe. A párt eszmei, politikai, szervezeti és cse­lekvési egységének folyamatos megújítását segíti a demokratikus centralizmus megva­lósulása a pártéletben. A párttestületekben, a pártfórumokon folytatott szabad vitának, a pártszerű kritikának és önkritikának lé­nyeges szerepe van a politika formálásában, az egység létrehozásában. Az egységnek a párt politikája melletti kiállásban és a megvalósításban tanúsított helytállásban kell kifejeződnie. A párton belüli demokratikus, nyílt kö­zösségi viszonyok hatnak az egész közélet­re. Az eddiginél több lehetőséget kell te­remteni, hogy a párttagság a nagyobb hord­erejű társadalmi kérdések eldöntése előtt a párt fórumain véleményt nyilváníthasson, javaslatokat tehessen, jobban részt vehes­sen a döntések előkészítésében. A többségi döntést a fegyelmezett végrehajtás kövesse. Szükséges a pártélet szabályainak követke­zetes megtartása, a fegyelem megszilárdítá­sa, politikánk védelme mindenfajta torzí­tással szemben. 2. A párt politikájának kidolgozásában, végrehajtásában és ellenőrzésében lényeges szerepe van az alapszervezetek és a tag­gyűlések önálló, kezdeményező munkájá­nak. A pártszervezetek alkossanak olyan jó szellemű közösségeket, atnelyek ' elősegítik, hogy a párttagokat még inkább a példa­mutató helytállás, a szerény,. fegyelmezett magatartás jellemezze.’ A párt belső életének, munkastílusának fejlesztése elsőrendű feladat. Erősíteni kell a pártmunka mozgalmi jellegét, vissza kell szorítani és fel kell számolni a hivatali fel­fogást és stílust, a formalizmust. 3. A tagfelvételek során nagy figyelmet kell szentelni annak, hogy a társadalom minden rétegéből azok kerüljenek a pártba, akik aktívak a közéletben, szocialista mó­don élnek, munkájuk, magatartásuk, társa­dalmi tevékenységük alapján megbecsülést élveznek. Tudatosabb politikai meggyőző és szervező tevékenységet kell végezni, hogy a dolgozó és tanuló fiatalok legjobbjai na­gyobb számban és arányban kérjék felvé­telüket. Meg kell válni azoktól, akik nem tesznek eleget kötelességeiknek, s akik al­kalmatlanná váltak a párttagságra. 4. A párt politikájának megvalósításában, a társadalom feladatainak megoldásában ki­emelkedő szerepük van a választott testü­letek tagjainak, a párt-, az állami és a tár­sadalmi élet különböző területein tevékeny­kedő vezetőknek. A párt ismét megerősíti azt az elvet és gyakorlatot, hogy — párt­tisztségek kivételével — minden beosztást betölthet arra alkalmas pártonkívüli is. A káderpolitikai elvekre alapozva a kádermun­ka gyakorlatát jobban hozzá kell igazítani a társadalmi-gazdasági fejlődés követelmé­nyeihez, a szocialista demokrácia kibonta­koztatásához. A káderkérdéseket oldják meg kellő időben. A pártszervek és -szervezetek támogas­sák a kezdeményező, az újat felkaroló, a rendet és a fegyelmet megkövetelő vezető­ket. A leghatározottabban fel kell lépni a hatalommal való visszaélés mindenfajta megnyilvánulása ellen. Szélesíteni kell a kádermunka demokra­tizmusát, növelni nyíltságát. A vezetők ki­választását, munkáját jobban a közvéle­mény ellenőrzése alá kell helyezni. Állami, gazdasági területen a vezető munkakörök többségét választás, illetve pályázat útján kell betölteni; gyakoribbá kell tenni a meg­határozott időre szóló kinevezéseket, meg­bízásokat. 5. A párt a politika kimunkálásában és végrehajtásában igényli az önállóan működő tömegszervezetek és tömegmozgalmak, szö­vetkezeti érdekképviseleti szervek alkotó részvételét, számít kezdeményezéseikre, épít tapasztalataikra, figyelembe veszi vélemé­nyüket. A párt a tömegszervezeteket és -mozgal­makat jól bevált gyakorlatának megfelelő­en elvileg, politikailag irányítja. Politikáját az ott dolgozó kommunisták révén érvénye­síti. A kommunisták példamutató magatar­tásukkal és meggyőző munkájukkal növel­jék a párt befolyását a tömegszervezetekben és -mozgalmakban. Pártunk támaszkodik a szakszervezetekre, a munkásosztály, a bérből és fizetésből élők legátfogóbb szervezeteire. A magyar szak- szervezetek továbbra is vegyenek részt a po­litika kimunkálásában, elfogadtatásában és megvalósításában. Erősítsék érdekvédelmi, érdekképviseleti tevékenységüket, mert ez a feltétele annak, hogy befolyásuk fokozódjon. A szocialista munkaverseny és brigádmozga- lojn. megújításával járuljanak hozzá a mun­ka társadalmi megbecsülésének növeléséhez. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség a magyar ifjúság egységes jibíitílcai szerve­zete; a párt irányításával, szervezetileg ön­állóan működik. Az ifjúsági szövetség vegye jobban figyelembe az egyes ifjúsági korosz­tályok és rétegek sajátosságait, érdeklődését, törekvéseit, védje érdekeiket, nevelje tagsá­gát, a fiatalokat szocialista hazánk szerete- tére, felelős magatartásra és cselekvésre. Se­gítse elő, hogy a fiatalok ismerjék meg job­ban nemzeti történelmünket, a szocializmus építésének magyarországi tapasztalatait. Fo­kozza erőfeszítéseit az ifjúság soraiban is tapasztalható helytelen nézetek és magatar­tás leküzdéséért. A párt szervei és szervezetei közvetlenül felelősek a hozzájuk tartozó KlSZ-szerveze- tek irányításáért, támogatásáért. A Magyar Űttörők Szövetsége a jövőben is tegyen eleget kötelességeinek; szervezze a gyermekek közösségeit, segítse az iskolai ok­tató- és nevelőmunkát. A Hazafias Népfront vállaljon nagyobb szerepet a szocialista építést, a társadalmi vi­szonyok szocialista fejlődését szolgáló erő­feszítésekben. A szövetségi politikát követve erősítse népünk összeforrottságát, mozgósít­son az ország feladatainak megoldására. VII. n párt nemzetközi tevékenysége 1. A Magyar Szocialista Munkáspártot nemzetközi tevékenységében a proletár in­ternacionalizmus elvei vezérlik. Részt vál­lal a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom összefogásának erősítésében, kö­zös ügyünk előmozdításában. Fontosnak tartja az alkotó szellemű, nyílt elvtársi vé­leménycserét, ennek két- és többoldalú for­máit. Pártunk szorosan együttműködik a Szov­jetunió Kommunista Pártjával, a nemzet­közi kommunista és munkásmozgalom leg­tapasztaltabb erejével. Fejleszti együttmű­ködését a szocialista országokban tevékeny­kedő testvérpártokkal. Fejleszti kapcsola­tait a tőkés országokban működő kommu­nista és munkáspártokkal, figyelemmel kí­séri alkotó útkeresésüket, szolidáris velük, és támogatja a monopoltőke hatalmának korlátozásáért, a demokratikus jogok vé­delméért és kiterjesztéséért, a társadalmi haladásért vívott küzdelmüket. Bővíti együttműködését a fejlődő országok kom­munista és munkáspártjaival, különös fi­gyelmet fordít az újonnan létrejött marxis­ta—leninista pártokra, segíti őket igazságos harcukban. 2. Pártunk szolidáris a fejlődő országok nemzeti felszabadító mozgalmaival, nemzeti demokratikus pártjaival, támogatja küzdel­müket népeik függetlenségéért és társadal­mi felemelkedéséért. A Magyar Szocialista Munkáspárt tovább építi kapcsolatait a szocialista, a szociálde­mokrata pártokkal. Hasznosnak tartja a vé­leménycserét minden olyan párttal, mozga­lommal, amely felelősséget érez a béke ügyéért. Az ideológiai ellentétek, a társa­dalmi fejlődés és a nemzetközi élet egyes eseményeinek, tényeinek eltérő megítélése nem akadályozhatja, hogy összefogjunk, együttműködjünk velük az emberiség sor­sát érintő legfontosabb nemzetközi kérdé­sek megoldásában, a világbéke megőrzésé­ben, a leszerelésért folyó küzdelemben, a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének és kölcsönö­sen előnyös kapcsolatainak előmozdításában. ★ Pártunk, forradalmi küldetésének megfe­lelően, történelmi felelősséget vállal a szo­cializmus magyarországi felépítéséért. A szocialista forradalom győzelemre vitelével népünk bizalmából nemzetünk vezető ere­jévé vált. Politikája kifejezi, hűen képvi­seli népünk érdekeit. Ugyanakkor a nemzet­közi kommunista és munkásmozgalom szer­ves része is, szolidáris a szocializmusért fo­lyó világméretű küzdelemmel. A szocializ­mus építésének magyarországi eredményei egyaránt szolgálják népünk felemelkedését, a társadalmi haladás, a szocializmus és a bé­ke egyetemes ügyét. Pénteken elutazott Buda­pestről a Szovjetunió Kom­munista Pártjának küldött­sége, amely részt vett a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusán. A de­legációt Grigorij Romanov, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára vezette. A küldöttség tagjai voltak: Konsztantyin Ruszakov, az SZKP KB titkára, Alek- szandr Hornjakor, az SZKP KB tagja, az SZKP Tambov területi Bizottságának első titkára és Vlagyimir Ba- zovszkij, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete, aki állomáshelyén maradt. A vendégek búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent Németh Károly, az MSZMP főtitkár-helyettese, Szűrös Mátyás, a KB titká­ra, Kótai Géza, a KB kül­ügyi osztályának vezetője és Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete. A ké­pen; Németh Károly búcsú­zik Grigorij Romanovtól. Ülést tartott a HNF országos elnöksége A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöksé­ge Kállai Gyulának, a HNF OT elnökének vezetésével pénteken ülést tartott. Meg­hallgatta Losonczi Pálnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az Elnöki Tanács elnökének tájékoztatóját a párt XIII. kongresszusáról. Az elnökség elfogadta és tá­mogatta az MSZMP Közpon­ti Bizottságának ajánlásait személyi kérdésekben. Az Elnöki Tanács személyi döntései Az Elnöki Tanács pénteki ülésén a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa el­nökségének javaslatára sze­mélyi kérdésekben határo­zott. _ Horváth István belügymi­nisztert —.^kit.az. MSZMP központi Bizottságának titkárává választottak — tisztségéből felmentette. Ka­mara János belügyminiszté­riumi államtitkárt e tisztsé­géből felmentette, egyidejű­leg belügyminiszterré vá­lasztotta meg. Nagy János külügyminisz- tériumi államtitkárt más fon- tc>s megbízatása miatt e .tisztségéből felmentette, egy­idejűleg Horn Gyulát kül- ügyminisztériumi államtit­kárrá kinevezte. Eskütétel A Minisztertanács határozata személyi kérdésről A kormány pénteki ülésén személyi kérdésben döntött. Pál Lénárdot, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság elnökét — akit az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkárává választottak — tisztségéből felmentette, egyidejűleg dr. Tétényi Pált kinevezte az OMFB elnö­kévé. Pénteken az Országház Nándorfehérvári termében Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke előtt Kamara János belügyminiszter letet­te a hivatali esküt. Az eskütételen jelen volt ★ Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Kamara János 1927. május 1-én született Budapesten. A felszabadulás előtt géplakatos volt. 1945-ben került a Bel­ügyminisztérium állományá­ba. Különböző munkaterüle­teken, több vezető beosztás­ban teljesített szolgálatot. Az ELTF, állam- és jogtudomá­nyi karán szerzett diplomát. 1974. június 21-én rendőr 1 vezérőrnaggyá és belügymi­nisztériumi államtitkárrá ne­vezték ki. 1979 szeptemberé­től rendőr altábornagy. 1980 márciusától az MSZMP KB tagja. 1977 novemberében a Szo­cialista Magyarországért Ér­demrenddel tüntették ki. KAMARA JÁNOS Korom Mihály kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Korom Mi­hálynak — a munkásmozga­lomban és a szocializmus épí­tésében kifejtett több évtize­des eredményes munkássága elismeréseként, nyugállo­mányba vonulása alkalmából — a Magyar Népköztársaság Érdemrendje kitüntetést ado­mányozta. A kitüntetést pénteken a Parlamentben Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke ad­ta át. A kitüntetés átadásánál je­len volt Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkás­párt főtitkár-helyettese, Czt- nege Lajos, a Miniszterta­nács elnökhelyettese és Ka­tona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. A testület — a Miniszter- tanács előterjesztése alapján — törvényerejű rendeletet alkotott hazánk felszabadu­lásának 40. évfordulója al­kalmából közkegyelem gya­korlásáról, amelynek jogsza­bályi rendelkezései április 5-én lépnek hatályba. Az Elnöki Tanács határo­zatot hozott hazánknak a Nemzetközi Pénzügyi Társa­sághoz és a Nemzetközi Fej­lesztési Társuláshoz való csatlakozásáról és az ezzel összefüggő egyes kérdések­ről. A testület a továbbiakban határozott a hazánk felsza­badulásának 40. évfordulója alkalmából adományozandó kitüntetésekről, személyi kér­désekben döntött, majd bí­rákat mentett fel és válasz­tott meg. Ülést tartott a kormány A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács pénteki ülésén jelentést hallgatott meg azoknak az intézkedé­seknek a végrehajtásáról, amelyek a termékszerkezet megújításában alapvető je­lentőségű háttéripari termé­kek termelésének, fejleszté­sének javítására születtek. Megállapította; a kezdeti lé­pések megtörténtek, de szük­ségesnek ítélte az előrehala­dás meggyorsítását. A Minisztertanács tájékoz­tatást kapott a lakosság ügyeinek és a szolgáltatások iránti igényeinek munka­időn kívüli elintézésére, il­letve kielégítésére tett intéz­kedésekről. A kormány a helyzetet nem tartja kielégí­tőnek, ezért utasította az il­letékeseket, hogy következe­tesebben szerezzenek érvényt a vonatkozó határozatoknak. A kormány — az állami vállalatok vezetésének új formáival összhangban — módosította az újítások és a szolgálati találmányok díja­zásáról, valamint a találmá­nyokkal összefüggő intézke­désekről szóló rendeletét Ugyancsak módosította a mezőgazdasági termékforga­lomra vonatkozó rendeletét és hatályon kívül helyezett több jogszabályt.

Next

/
Thumbnails
Contents