Kelet-Magyarország, 1985. március (42. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-30 / 75. szám
1985. március 30. Kelet-Magyarország 3 Az MSZMP XIII. kongresszusának határozata Elutazott hazánkból az SZKP küldöttsége VI. II párt és a tömegszervezetek (Folytatás a 2. oldalról) 1. A szocialista építőmunka sikeres folytatásának fő követelménye, hogy erősödjön a párt vezető szerepe, tovább szélesedjen eszmei, politikai befolyása. Ehhez arra van szükség, hogy a párt maga is emelje munkájának színvonalát, fejlessze munkastílusát és munkamódszereit. A vezető szerep gyakorlásának alapja a marxista—leninista politika. Ennek érvényesülése nagymértékben függ a határozatok végrehajtásának megszervezésétől és ellenőrzésétől. Munkánknak ma ez a gyenge pontja. Minden szinten nagyobb figyelmet kell fordítani a munka megszervezésére, a végrehajtásra és az ellenőrzésre. A pártszervezeteknek, a kommunistáknak elsőrendű feladatuk, hogy a pártonkívülieket bevonják a közös gondolkodásba és cselekvésbe. A párt eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egységének folyamatos megújítását segíti a demokratikus centralizmus megvalósulása a pártéletben. A párttestületekben, a pártfórumokon folytatott szabad vitának, a pártszerű kritikának és önkritikának lényeges szerepe van a politika formálásában, az egység létrehozásában. Az egységnek a párt politikája melletti kiállásban és a megvalósításban tanúsított helytállásban kell kifejeződnie. A párton belüli demokratikus, nyílt közösségi viszonyok hatnak az egész közéletre. Az eddiginél több lehetőséget kell teremteni, hogy a párttagság a nagyobb horderejű társadalmi kérdések eldöntése előtt a párt fórumain véleményt nyilváníthasson, javaslatokat tehessen, jobban részt vehessen a döntések előkészítésében. A többségi döntést a fegyelmezett végrehajtás kövesse. Szükséges a pártélet szabályainak következetes megtartása, a fegyelem megszilárdítása, politikánk védelme mindenfajta torzítással szemben. 2. A párt politikájának kidolgozásában, végrehajtásában és ellenőrzésében lényeges szerepe van az alapszervezetek és a taggyűlések önálló, kezdeményező munkájának. A pártszervezetek alkossanak olyan jó szellemű közösségeket, atnelyek ' elősegítik, hogy a párttagokat még inkább a példamutató helytállás, a szerény,. fegyelmezett magatartás jellemezze.’ A párt belső életének, munkastílusának fejlesztése elsőrendű feladat. Erősíteni kell a pártmunka mozgalmi jellegét, vissza kell szorítani és fel kell számolni a hivatali felfogást és stílust, a formalizmust. 3. A tagfelvételek során nagy figyelmet kell szentelni annak, hogy a társadalom minden rétegéből azok kerüljenek a pártba, akik aktívak a közéletben, szocialista módon élnek, munkájuk, magatartásuk, társadalmi tevékenységük alapján megbecsülést élveznek. Tudatosabb politikai meggyőző és szervező tevékenységet kell végezni, hogy a dolgozó és tanuló fiatalok legjobbjai nagyobb számban és arányban kérjék felvételüket. Meg kell válni azoktól, akik nem tesznek eleget kötelességeiknek, s akik alkalmatlanná váltak a párttagságra. 4. A párt politikájának megvalósításában, a társadalom feladatainak megoldásában kiemelkedő szerepük van a választott testületek tagjainak, a párt-, az állami és a társadalmi élet különböző területein tevékenykedő vezetőknek. A párt ismét megerősíti azt az elvet és gyakorlatot, hogy — párttisztségek kivételével — minden beosztást betölthet arra alkalmas pártonkívüli is. A káderpolitikai elvekre alapozva a kádermunka gyakorlatát jobban hozzá kell igazítani a társadalmi-gazdasági fejlődés követelményeihez, a szocialista demokrácia kibontakoztatásához. A káderkérdéseket oldják meg kellő időben. A pártszervek és -szervezetek támogassák a kezdeményező, az újat felkaroló, a rendet és a fegyelmet megkövetelő vezetőket. A leghatározottabban fel kell lépni a hatalommal való visszaélés mindenfajta megnyilvánulása ellen. Szélesíteni kell a kádermunka demokratizmusát, növelni nyíltságát. A vezetők kiválasztását, munkáját jobban a közvélemény ellenőrzése alá kell helyezni. Állami, gazdasági területen a vezető munkakörök többségét választás, illetve pályázat útján kell betölteni; gyakoribbá kell tenni a meghatározott időre szóló kinevezéseket, megbízásokat. 5. A párt a politika kimunkálásában és végrehajtásában igényli az önállóan működő tömegszervezetek és tömegmozgalmak, szövetkezeti érdekképviseleti szervek alkotó részvételét, számít kezdeményezéseikre, épít tapasztalataikra, figyelembe veszi véleményüket. A párt a tömegszervezeteket és -mozgalmakat jól bevált gyakorlatának megfelelően elvileg, politikailag irányítja. Politikáját az ott dolgozó kommunisták révén érvényesíti. A kommunisták példamutató magatartásukkal és meggyőző munkájukkal növeljék a párt befolyását a tömegszervezetekben és -mozgalmakban. Pártunk támaszkodik a szakszervezetekre, a munkásosztály, a bérből és fizetésből élők legátfogóbb szervezeteire. A magyar szak- szervezetek továbbra is vegyenek részt a politika kimunkálásában, elfogadtatásában és megvalósításában. Erősítsék érdekvédelmi, érdekképviseleti tevékenységüket, mert ez a feltétele annak, hogy befolyásuk fokozódjon. A szocialista munkaverseny és brigádmozga- lojn. megújításával járuljanak hozzá a munka társadalmi megbecsülésének növeléséhez. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség a magyar ifjúság egységes jibíitílcai szervezete; a párt irányításával, szervezetileg önállóan működik. Az ifjúsági szövetség vegye jobban figyelembe az egyes ifjúsági korosztályok és rétegek sajátosságait, érdeklődését, törekvéseit, védje érdekeiket, nevelje tagságát, a fiatalokat szocialista hazánk szerete- tére, felelős magatartásra és cselekvésre. Segítse elő, hogy a fiatalok ismerjék meg jobban nemzeti történelmünket, a szocializmus építésének magyarországi tapasztalatait. Fokozza erőfeszítéseit az ifjúság soraiban is tapasztalható helytelen nézetek és magatartás leküzdéséért. A párt szervei és szervezetei közvetlenül felelősek a hozzájuk tartozó KlSZ-szerveze- tek irányításáért, támogatásáért. A Magyar Űttörők Szövetsége a jövőben is tegyen eleget kötelességeinek; szervezze a gyermekek közösségeit, segítse az iskolai oktató- és nevelőmunkát. A Hazafias Népfront vállaljon nagyobb szerepet a szocialista építést, a társadalmi viszonyok szocialista fejlődését szolgáló erőfeszítésekben. A szövetségi politikát követve erősítse népünk összeforrottságát, mozgósítson az ország feladatainak megoldására. VII. n párt nemzetközi tevékenysége 1. A Magyar Szocialista Munkáspártot nemzetközi tevékenységében a proletár internacionalizmus elvei vezérlik. Részt vállal a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom összefogásának erősítésében, közös ügyünk előmozdításában. Fontosnak tartja az alkotó szellemű, nyílt elvtársi véleménycserét, ennek két- és többoldalú formáit. Pártunk szorosan együttműködik a Szovjetunió Kommunista Pártjával, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom legtapasztaltabb erejével. Fejleszti együttműködését a szocialista országokban tevékenykedő testvérpártokkal. Fejleszti kapcsolatait a tőkés országokban működő kommunista és munkáspártokkal, figyelemmel kíséri alkotó útkeresésüket, szolidáris velük, és támogatja a monopoltőke hatalmának korlátozásáért, a demokratikus jogok védelméért és kiterjesztéséért, a társadalmi haladásért vívott küzdelmüket. Bővíti együttműködését a fejlődő országok kommunista és munkáspártjaival, különös figyelmet fordít az újonnan létrejött marxista—leninista pártokra, segíti őket igazságos harcukban. 2. Pártunk szolidáris a fejlődő országok nemzeti felszabadító mozgalmaival, nemzeti demokratikus pártjaival, támogatja küzdelmüket népeik függetlenségéért és társadalmi felemelkedéséért. A Magyar Szocialista Munkáspárt tovább építi kapcsolatait a szocialista, a szociáldemokrata pártokkal. Hasznosnak tartja a véleménycserét minden olyan párttal, mozgalommal, amely felelősséget érez a béke ügyéért. Az ideológiai ellentétek, a társadalmi fejlődés és a nemzetközi élet egyes eseményeinek, tényeinek eltérő megítélése nem akadályozhatja, hogy összefogjunk, együttműködjünk velük az emberiség sorsát érintő legfontosabb nemzetközi kérdések megoldásában, a világbéke megőrzésében, a leszerelésért folyó küzdelemben, a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének és kölcsönösen előnyös kapcsolatainak előmozdításában. ★ Pártunk, forradalmi küldetésének megfelelően, történelmi felelősséget vállal a szocializmus magyarországi felépítéséért. A szocialista forradalom győzelemre vitelével népünk bizalmából nemzetünk vezető erejévé vált. Politikája kifejezi, hűen képviseli népünk érdekeit. Ugyanakkor a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom szerves része is, szolidáris a szocializmusért folyó világméretű küzdelemmel. A szocializmus építésének magyarországi eredményei egyaránt szolgálják népünk felemelkedését, a társadalmi haladás, a szocializmus és a béke egyetemes ügyét. Pénteken elutazott Budapestről a Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttsége, amely részt vett a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusán. A delegációt Grigorij Romanov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára vezette. A küldöttség tagjai voltak: Konsztantyin Ruszakov, az SZKP KB titkára, Alek- szandr Hornjakor, az SZKP KB tagja, az SZKP Tambov területi Bizottságának első titkára és Vlagyimir Ba- zovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, aki állomáshelyén maradt. A vendégek búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Németh Károly, az MSZMP főtitkár-helyettese, Szűrös Mátyás, a KB titkára, Kótai Géza, a KB külügyi osztályának vezetője és Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete. A képen; Németh Károly búcsúzik Grigorij Romanovtól. Ülést tartott a HNF országos elnöksége A Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége Kállai Gyulának, a HNF OT elnökének vezetésével pénteken ülést tartott. Meghallgatta Losonczi Pálnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az Elnöki Tanács elnökének tájékoztatóját a párt XIII. kongresszusáról. Az elnökség elfogadta és támogatta az MSZMP Központi Bizottságának ajánlásait személyi kérdésekben. Az Elnöki Tanács személyi döntései Az Elnöki Tanács pénteki ülésén a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének javaslatára személyi kérdésekben határozott. _ Horváth István belügyminisztert —.^kit.az. MSZMP központi Bizottságának titkárává választottak — tisztségéből felmentette. Kamara János belügyminisztériumi államtitkárt e tisztségéből felmentette, egyidejűleg belügyminiszterré választotta meg. Nagy János külügyminisz- tériumi államtitkárt más fon- tc>s megbízatása miatt e .tisztségéből felmentette, egyidejűleg Horn Gyulát kül- ügyminisztériumi államtitkárrá kinevezte. Eskütétel A Minisztertanács határozata személyi kérdésről A kormány pénteki ülésén személyi kérdésben döntött. Pál Lénárdot, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökét — akit az MSZMP Központi Bizottságának titkárává választottak — tisztségéből felmentette, egyidejűleg dr. Tétényi Pált kinevezte az OMFB elnökévé. Pénteken az Országház Nándorfehérvári termében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt Kamara János belügyminiszter letette a hivatali esküt. Az eskütételen jelen volt ★ Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Kamara János 1927. május 1-én született Budapesten. A felszabadulás előtt géplakatos volt. 1945-ben került a Belügyminisztérium állományába. Különböző munkaterületeken, több vezető beosztásban teljesített szolgálatot. Az ELTF, állam- és jogtudományi karán szerzett diplomát. 1974. június 21-én rendőr 1 vezérőrnaggyá és belügyminisztériumi államtitkárrá nevezték ki. 1979 szeptemberétől rendőr altábornagy. 1980 márciusától az MSZMP KB tagja. 1977 novemberében a Szocialista Magyarországért Érdemrenddel tüntették ki. KAMARA JÁNOS Korom Mihály kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Korom Mihálynak — a munkásmozgalomban és a szocializmus építésében kifejtett több évtizedes eredményes munkássága elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából — a Magyar Népköztársaság Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést pénteken a Parlamentben Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. A kitüntetés átadásánál jelen volt Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkár-helyettese, Czt- nege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. A testület — a Miniszter- tanács előterjesztése alapján — törvényerejű rendeletet alkotott hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából közkegyelem gyakorlásáról, amelynek jogszabályi rendelkezései április 5-én lépnek hatályba. Az Elnöki Tanács határozatot hozott hazánknak a Nemzetközi Pénzügyi Társasághoz és a Nemzetközi Fejlesztési Társuláshoz való csatlakozásáról és az ezzel összefüggő egyes kérdésekről. A testület a továbbiakban határozott a hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából adományozandó kitüntetésekről, személyi kérdésekben döntött, majd bírákat mentett fel és választott meg. Ülést tartott a kormány A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács pénteki ülésén jelentést hallgatott meg azoknak az intézkedéseknek a végrehajtásáról, amelyek a termékszerkezet megújításában alapvető jelentőségű háttéripari termékek termelésének, fejlesztésének javítására születtek. Megállapította; a kezdeti lépések megtörténtek, de szükségesnek ítélte az előrehaladás meggyorsítását. A Minisztertanács tájékoztatást kapott a lakosság ügyeinek és a szolgáltatások iránti igényeinek munkaidőn kívüli elintézésére, illetve kielégítésére tett intézkedésekről. A kormány a helyzetet nem tartja kielégítőnek, ezért utasította az illetékeseket, hogy következetesebben szerezzenek érvényt a vonatkozó határozatoknak. A kormány — az állami vállalatok vezetésének új formáival összhangban — módosította az újítások és a szolgálati találmányok díjazásáról, valamint a találmányokkal összefüggő intézkedésekről szóló rendeletét Ugyancsak módosította a mezőgazdasági termékforgalomra vonatkozó rendeletét és hatályon kívül helyezett több jogszabályt.