Kelet-Magyarország, 1985. március (42. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-28 / 73. szám
1985. március 28. Kelet-Magyarország 3 A kongresszus nevében köszöntik Paksi Zoltánnét, aki Fejér megye küldötte, a Sárbo- gárd és Vidéke ÁFÉSZ bolti eladója, a tanácskozás legfiatalabb résztvevője, 21 éves. Hámori Csaba: Ifjúságunk sorsa közös felelősségünk Hámori Csaba, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, Budapest küldötte hangsúlyozta: — A statisztika tanúsága szerint minden második magyar — még nincs harmincéves. E tény azt is jelzi, hogy az ifjúságnak súlya, felelőssége van. Nemcsak a jövőnek részese és formálója, hanem itt és most a jelennek is. — Pártunk mindig megkülönböztetett figyelmet fordított az ifjúságra. Ez a program, amelyet a határozat- tervezet ajánl, egyidőben képes megerősíteni a.párt politikájának bevált,-a gyakorlat által igazolt, fő irányát, alapvető vonásait, és választ adni korunk új kérdéseire. Ez az ifjúság érdeke is, ezért támogatjuk a programot. Az utóbbi években az építőmunka sikerei nem olyan látványosak, magától értető- dőek, mint korábban. Érthető, hogy ilyen helyzetben élesebben bukkannak felszínre az érdekellentétek. Ennek természetes velejárója, hogy a fiatalok között is élénkebbé váltak a viták jelenünkről, jövőnkről. Érzékenyebbé, nyíltabbá, kritikusabbá vált nemzedékünk. A fiatalok azonosulása a szocializmussal nem automatikus. Napjainkban is sok a zavar. Sajnos a fiatalok között sem ritka az elké- nyelmesedett, a mindenbe beletörődő. Azokat kell segítenünk, bátorítanunk, akik hajlandók vállalni a nehézségeket s küzdenek igazukért. A bátor kiállás képessége nem születik velünk. Az első mintát a család adja. Jó lenne az iskolákban is olyan légkört teremteni, amely rangot ad az önálló cselekvésnek, gondolkodásnak, az egyéniségeknek. Ezután a felszólaló arról beszélt, hogy reálisabbá kell tenni a szocializmusról kialakított felfogást, majd így folytatta: — Hazánkban a fiatalok túlnyomó többsége számára adottak az eredményes tanulás, a munka, a művelődés, a kiegyensúlyozott élet feltételei. A legtöbb magyar fiatal becsülettel teljesíti kötelességeit. Ám nincs még egy társadalmi réteg, amelynek helyzete, feladatai, gondjai any- nyira sokrétűek lennének, mint az ifjúságé. Másfél millió diák, több mint egymillió munkás, negyedmillió mezőgazdasági dolgozó, csaknem ugyaneny- nyi értelmiségi, katonák, családfenntartók, hajado- nok és elváltak, s több mint százezer veszélyeztetett: mind-mind magyar fiatal, akiknek jövője, sorsa közös felelősségünk. Hámori Csaba Azokért is tennünk kell, akik saját tévelygéseik miatt csúsztak a társadalom peremére. Az alkoholfogyasztás, a lassan, de terjedő kábítószer-élvezet, a növekvő fiatalkori bűnözés a társadalomba való beilleszkedés zavaraira irányítja a figyelmet. Mindez az egészségügy, a nevelés, a szociálpolitika, az ifjúságvédelem ösz- szehangolt, kös£s cselekvését sürgeti. A többletmunka egyik színtere az oly sok vitát kiváltó vállalati gazdasági munkaközösség. Az lenne kívánatos, ha létjogosultságát egy jól működő keresetszabályozási rendszer kezdené ki. Az otthonteremtés esélye az utóbbi években — főként a városokban — alig javult. Bár az új lakások zömébe fiatalok költöztek, a gyermekes fiatal családok harmadának még sincs önálló lakása. Ma az otthonhoz jutás esélye elsősorban a szülők anyagi viszonyaitól függ. Ám sokan vannak, akik erre egyáltalán nem számíthatnak. Az állami szervek nem nézik tétlenül a helyzetet. A tanácsok országszerte növekvő mértékben segítik az otthonteremtőket. Ezek enyhítik a gondokat, de nem tévesztendők össze a hosszú távú megoldással. A továbbiakban hangsúlyozta: — Munkával, elkötelezettséggel segítjük a békeszerető erők közös fellépését a pusztulás veszélyével szemben. E gondolatok jegyében ünnepeljük hazánk felszabadulásának 40. évfordulóját, s készülünk a XII. Világifjúsági és Diáktalálkozóra. A moszkvai VIT nagy alkalom, hogy tovább erősítsük ifjúságunk internacionalizmusát, szóljunk építőmunkánk eredményeiről, elmélyítsük barátságunkat mindazokkal, akik a békét, a szabadságot, a társadalmi haladást hirdetik. A gazdaság új kérdéseihez igyekeztünk új módon közelíteni. Olyan megoldásokat keresünk és szorgalmazunk, amelyek közvetlenebbül ösztönöznek a megújulásra. Központi akciók helyett a helyi ifjúsági közösségeket mozgósítva támogatjuk az olyan gazdasági programokat, mint a hatékony anyag- és energiagazdálkodás, a biotechnológia, a robottechnika. A társadalom nagy kérdései mellett több energiát kell fordítanunk a munkahelyre, az iskolák, s az itt működő KISZ-szervezetek gondjaira. Szilárd, összetartó közösségek kellenek. Így válhat a KISZ igazi, közéleti, politikai iskolává. Az a tény, hogy a párt tagjainak, vezetőinek nagy része a KISZ-ben tanult meg szervezni, vitatkozni, politizálni, önmagában is minősíti munkánkat. De egyben felelősségünkre is figyelmeztet: az alkalmas fiatalok párttaggá nevelése, az utánpótlás biztosítása a mi gondunk is. Szövetségünk taglétszáma az utóbbi években tovább nőtt, 900 ezer fölé emelkedett. Tagságunknak több mint fele fiatal dolgozó. Erőfeszítéseink nyomán több fizikai dolgozó talált utat a KISZ-szervezetekbe. Mindent meg kell tennünk azért, hogy szavunk, befolyásunk is ehhez mérten erősödjék. Egy időben kell szólnunk diákhoz, ifjúmunkáshoz, mezőgazdaságban dolgozó fiatalhoz, értelmiségiekhez — több korosztályhoz. Ez más és más hangsúlyt, érvet, módszert kíván. — A KISZ a jövőben is a magyar ifjúság egységes politikai tömegszervezete. Hatékonyabb működéséhez a különböző rétegekben és korosztályokban javítani kell munkánkat. Bátran kell változtatnunk. Terveink kidolgozása megkezdődött. Elgondolásainkat a párt Központi Bizottsága elé fogjuk terjeszteni. Magyarországon a kommunista párttal csaknem egy időben született a kommunista ifjúsági mozgalom. Ez a számunkra kötelezettséget és elhivatottságot jelentő tény — máig ható üzenet. Amikor elfogadásra ajánlom a Központi Bizottság beszámolóját és a határozattervezetet, egyben a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a magyar fiatalok nevében kemény munkát, tisztességes helytállást, a következő öt év programjának végrehajtásában felelős részvételt ígérek. Kapolyi László: Főszerepbe kerülnek vállalataink Kapolyi László ipari miniszter bevezetőben rámutatott: az elmúlt negyven év során az ipar nagy fejlődési ívet futott be, tizenötszörösére növelte a termelését, ötszörösére bővítette az állóeszközök állományát, kialakultak a szocialista tulajdonviszonyok. A fejlődés néhány máig tartó sajátosságáról szólva hangsúlyozta, hogy a gyárak gyors helyreállítása után alapvetően extenzív iparfejlődési szakasz kezdődött, amely a nehézipar alapjait rakta le. Ehhez a folyamatos hajtóerőt a szocialista integráció, s elsősorban a Szovjetunióval való együttműködés keretében beszerezhető olcsó nyersanyagforrások jelentették. Az így kialakuló ipari szerkezet azonban nem vitte következetesen tovább a felszabadulás előtti, nemzetközi rangot is elért műszaki kultúrák továbbfejlesztését, a technológiai láncok fejlettsége és műszaki színvonala nem volt azonos. — Az ipar az 1978-as párt- határozat után minden erejét a fizetőképesség megőrzéséhez szükséges külgazdasági egyensúly javítására koncentrálta — emlékeztetett Kapolyi László. — A fejlődést negatívan befolyásoló folyamat volt, hogy az importlehetőségek beszűkülése Kapolyi László után elsősorban a technológia- és a gépimport fékeződött le egy olyan időszakban, amikor éppen ellenkező tendenciára lett volna szükség. — Azt valljuk — mondta a miniszter —, hogy a technológia a műszaki fejlődés versenypályája, és ezen keresztül a gazdasági élet fő küzdőtere. Az iparpolitika szándékait az 1983-as központi bizottsági előterjesztés, illetve az erre született határozat körvonalazta. Rengeteg információhoz, útmutatáshoz jutottunk a gazdaság- politika közbenső állásfoglalásai alapján, és rendkívül értékes volt az a vita, amely a kongresszus előkészítésének folyamatában, különböző szintű pártértekezleteken zajlott le az iparfejlesztési programok véglegesítésével kapcsolatban. — A gazdaságirányítás továbbfejlesztése során a vállalat kerül a főszerepbe. A vállalati tevékenység dinamizálásától várjuk a jövedelemteremtő képesség további növekedését. Ezzel összefüggésben kell szólni az iparban dolgozók anyagi-erkölcsi megbecsülésének további javításáról. Az anyagi forrásokat az alapvető célok elérése, a nagyobb dinamika, a jövedelemteremtő képesség növekedése fogja megteremteni, de az erkölcsi megbecsülés javításáért nekünk is sokat kell tennünk. Nagyon sok kiváló szakmunkás, szakember, vezető dolgozik az iparban. Munkájukkal, elkötelezettségükkel, rátermettségükkel ők alapozták meg az ágazat fejlődését. Üj termelési és műszaki kultúrákat hoztak létre, új vállalkozásokat vezettek be, egyiknek-másiknak a híre nemcsak itthon, hanem külföldön is közismert — mondta befejezésül Kapolyi László. Juhász Ildikó: Keresse a KISZ a megújulás útját Juhász Ildikó, a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola hallgatója, megyénk küldötte az ifjúsági szövetség ellentmondásos helyzetéről szólva megállapította: ez szinte minden területen érezteti hatását. A jó szándékú próbálkozások ellenére sem sikerült elérni, hogy a passzív fiatalok aránya ne növekedjék. Ennek oka többek között — mint mondta — az a túlszervezett- ség, amely magában hordozza a veszélyt, hogy a fiatalok nem elkötelezettségből, hanem egyéni érdekeiket előtérbe helyezve vállalják a KISZ-tagságot. Ez, sajnos, az alacsonyabb szintű alapszervezeti munkában is jelentkezik. A KISZ-munka társadalomban betöltött szerepét és jelentőségét növelné egy kritériumokhoz kötött tagfelvételi rendszer; a formaságok és a bürokrácia háttérbe szorítása; és egy olyan értékrendszer kialakítása, amely tisztázná, hogy mi is tartozik az önzetlen KlSZ-tevé- kenység körébe. Feltétlenül szükséges az adott lehetőségek többoldalú kihasználása is — folytatta —, hogy ne csak véleményezési jogainkat, egyetértési jogainkat gyakoroljuk, hanem szélesebb körben — az iskolai demokráciát erősítve — döntési jogainkat is. A KISZ- nek magában is keresnie kell Juhász Ildikó a megújulás útját, de ehhez elengedhetetlenül szükséges a párt segítőkészsége, útmutatása. Főiskolánk fennállása óta több mint 12 ezer diplomát adott ki. Ezáltal számottevően hozzájárult Szabolcs- Szatmár, Hajdú-Bihar, Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyében a tanári ellátottsághoz. Enyhült a pedagógushiány, kevesebb a képesítés nélküli, jobb a területi eloszlás, és kiemelkedő eredmény a készség-szakosok számának növekedése. Bizakodással tölti el a pályakezdőket, hogy központi elképzelés is van élet- és munkakörülményeik javítására. Kedvezően hatott a legutóbbi bérrendezés. A továbbiakban kiemelte: a fiatalok igénylik a perspektívát adó feladatokat, és a bennük rejlő alkotókedvet, lendületet az elkövetkezőkben jobban kibontakoztatják. Erre alkalmasak a főiskolák, az egyetemek is, ahol a jó személyi és tárgyi feltételek elősegítik, hogy szakmailag jól felkészült, a párt politikáját támogató személyiségek formálódjanak. A kezdeti lépések után tovább kell haladnunk — mondotta —, hogy az értelmiségi, főleg a pedagóguspálya társadalmi megbecsülését növeljük, hiszen a tanár a jövő társadalma szempontjából a legfőbb értékkel, az emberrel foglalkozik, szellemi tőkét termel. A nehézségek ellenére is meggyőződéssel választjuk ezt a munkát élethivatásul. A hivatásszeretettel dolgozókra mindig is jellemző volt, hogy a tanítványokkal való megértő viszony, a tudás átadásának élménye, olyan örömet, érzelmi töltést jelent, mely enyhíti a mindennapi gondokat. E gondolatok jegyében társaim nevében is ígérhetem, hogy keressük azokat a feladatokat, melyek megoldásában erőnkhöz képest becsületesen helyt tudunk állni. Az MSZMP XIII. kongresszusa harmadik napján a vitában felszólalt még: Boldog Jánosné, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság kertészeti brigádvezetője, Zambezi József, a X. kerületi pártbizottság első titkára, Kovács János, a csorvási Lenin Mgtsz elnöke, Tóth Imre vezérőrnagy, a BM Határőrség országos parancsnoka, Bálint László, a Szegedi Szilámigyár és Húsipari Vállalat vezérigazgatója, Takács Hilda, a Zalaegerszeg városi pedagógus KISZ-bizottság titkára, Wlassitsch Gyula, a Graboplast Pamutszövő és Műbőrgyár llami díjas kutató-fejlesztő főmérnöke, An- talóczy Albert, a Komárom megyei pártbizottság első titkára, Rostás Károly nyugdíjas, a Hazafias Népfront Somogy megyei Bizottságának elnöke, Szűcs István, a Komlói Carbon Könnyűipari Vállalat igazgatója, dr. Iliéi György, a szombathelyi Markusovszky Kórház és Rendelőintézet osztályvezető főorvosa, főigazgató-helyettese. Menus Ferencné, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek dróthúzó csoportvezetője, Kiss József, az Alba Regia Állami Építőipari Vállalat állami díjas vezérigazgatója, Rajki Sándorné, a Gagarin Hőerőmű pártbizottságának titkára. Ezután az úttörők és kisdobosok képviselői köszöntői íék a kongresszus résztvevőit, majd folytatódott a felszólalások sora: Pónya József, a Paksi Atomerőmű Vállalat vezér- igazgatója, Gyurity József, a Hercegszántó községi pártvezetőség titkára, Tatai Ilona, a Taurus Gumiipari Vállalat vezérigazgatója, Dev- csics Miklós, a Nógrád Megyei Tanács elnöke, Nógrád megye küldötte és Postás Sándor, a debreceni városi pártbizottság első titkára, Hajdú-Bihar megye küldötte. Ezzel áz MSZMP XIII. kongresszusának harmadik munkanapja befejeződött. A tanácskozás csütörtökön reggel a szerkesztő bizottság jelentésének előterjesztésével folytatódik.
