Kelet-Magyarország, 1985. március (42. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-25 / 70. szám
4 Kelet-Magyarország 1985. március 25. A Központi Bizottság beszámolója (Folytatás a 3. oldalról) Szociális ellátási rendszerünkben a nehezebbé vált gazdasági körülmények között egyetlen lényeges területen sem kényszerültünk visszalépésre. A lakosság körében feszültségeket okoz a fogyasztói árszínvonal emelkedése. A fogyasztói áraknak a jövőben is a termelői árakhoz kell igazodniuk, és csak a társadalompolitikai szempontból fontos területeken indokolt az árak állami támogatása. Ugyanakkor ki kell dolgozni az árnövekedés mérséklésének hatékony módszereit. Nagyon fontos, hogy juttatási rendszerünk legyen igazságosabb, mérsékelje az indokolatlan társadalmi egyenlőtlenségeket, hátrányokat. A társadalmi igazságosság azt igényli, hogy a nagyobb jövedelműek fokozott mértékben járuljanak hozzá a közterhek viseléséhez, a jövedelmi és ^szociális helyzetük alapján rászorulók pedig kapjanak több kedvezményit, juttatást. A nyugdíj munkával szerzett jog. Célunk az, hogy a szükséges pénzügyi fedezet megteremtésével emeljük az alacsony nyugdíjakat, és fokozatosan elérjük a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését. A nyugdíjak mellett az eddigieknél nagyobb figyelmet kell fordítani a társadalmi gondoskodás legkülönbözőbb formáinak, módszereinek kidolgozására és alkalmazására. Ugyanakkor erősíteni kell a családnak az idős korú hozzátartozók ellátásáért viselt felelősségét. Az újonnan munkába lépő fiatalok általában egyidejűleg kerülnek szembe a pályakezdés, a családalapítás, a lakáshoz jutás gondjaival. Terheik az elmúlt években növekedtek. A családalapítás, az önálló életvitelre való berendezkedés megkönnyítésének érdekében indokolt, hogy tovább növeljük a lakásépítés és -vásárlás szociális támogatását. Szükségesnek tartjuk, hogy a jövőben a gyermeknevelés költségeinek növekvő részét vállalja át az állam. Fontos szerepe van két támogatási formának. A gyermekgondozási díj rendszere — amely a gyermekgondozási segélyt egyelőre a gyermek egyéves koráig váltja fel — azért fontos, mert a díj összege a táppénzhez hasonlóan az anya keresetéhez igazodik. A családi pótlék a gyermekes családoknak nyújtott leghosszabb időszakot átfogó támogatás, alapvető a jelentősége a család nagyságából származó jövedelemkülönbségek mérséklésében. Lépéseket teszünk, hogy a gyermekes — főként a több- gyermekes — családok a lakásépítéshez, a lakásvásárláshoz nagyobb támogatást és kedvezményes hitelt kapjanak. A következő években az életszínvonal-politikában nagyobb figyelmet kell fordítani a lakossági infrastuktúra fejlesztésére. Egyik legfontosabb célunk a lakáshelyzet további javítása. Gondot, feszültséget okoz, hogy csökkenteni kényszerültünk az állami bérlakások építését. A lakáshoz jutás feltételei egyenlőbbé váltak. A lakásellátás javítását leginkább a lakásárak jelentékeny emelkedése fékezi: ez a lakásra várók egy részét igen nehéz helyzetbe hozza. Növelni kell az állami bérlakások építésének arányát, de a lakáshoz jutás fő formája továbbra is a személyi tulajdonú lakások építése és vásárlása lesz. Szocialista egészségügyünk alapelve, hogy az ellátás minden lakos számára hozzáférhető és a lehetőségekhez igazodóan magas színvonalú legyen. Ennek megfelelően a VI. ötéves tervben — kiemelt társadalompolitikai céljaink egyikeként — javítottuk az egészségügyi ellátás személyi, tárgyi, szervezeti feltételeit. A lakosság egészségi állapotában az utóbbi években felerősödő negatív tendenciák megállítása, illetve megfordítása fontos társadalmi ügy. Folytatjuk az egészségügyi intézményhálózat mennyiségi és minőségi fejlesztését. Napirendre kell tűzni az egészségügyi ellátás irányításának, működési mechanizmusának korszerűsítését. A lakosság egészségesebb életmódjának kialakításához, a fiatalok fizikai erőnlétének javításához az eddiginél eredményesebben járuljon hozzá a testnevelési és sportmozgalom. A lakosság életkörülményeinek javítása megköveteli a szolgáltatások, a kereskedelmi hálózat fejlesztését. Nagyobb figyelmet kell fordítani az áruválaszték bővítésére, a minőségre, a fogyasztói érdekek védelmére, a kereskedelmi kultúrára. A településhálózat arányosabb fejlődése hozzájárult a termelőerők magasabb színvonalra emelkedéséhez, elősegítette a lakosság életkörülményeiben meglevő különbségek mérséklését. A városok és a falvak alapellátásának javításában a korábbinál nagyobb szerepet játszott az egyének és a közösségek növekvő anyagi hozzájárulása és társadalmi munkája. A jövőben a hosszú távra kialakított terület- és településfejlesztési követelményeknek megfelelően olyan gyakorlatot kell folytatni, amely kedvezőbb feltételeket teremt a területi aránytalanságok mérsékléséhez. Minden illetékes szervnek feladata, hogy kedvezőbb kereteket teremtsen az életkörülmények javításához; a kultúrált életmódot elősegítő környezetet hozzon létre; megfelelő jövedelemszerzési és infrastrukturális feltételek kialakításával erősítse a községek és a falvak népességmegtartó képességét; fokozottan segítse a város és a falu közeledését, a települések, a városok és vonzáskörzetük kölcsönös érdekeken alapuló együttműködését. Hazánkban is fontos feladattá vált az emberi környezet megóvása, természeti értékeink megőrzése, a környezeti ártalmak elhárítása. A társadalmi részvétel, a lakosság öntevékeny közreműködése egyre jelentősebb településfejlesztő erő. A jövőben a tanácsi gazdálkodás szabályozása javítja a helyi önállóság anyagi hátterét. A települések fejlesztése még eredményesebb lehet, ha a helyi tanácsok önállóságának és' döntési jogkörének növekedésével egyidejűleg tovább fokozódik a lakosság aktivitása, részvétele 3 helyi feladatok meghatározásában, végrehajtásában és ellenőrzésében. Ideológia, tudomány, kultúra Pártunk a beszámolási időszakban is fontos feladatának tekintette az eszmei, ideológiai munkát, a társadalom műveltségi színvonalának emelését, a szocialista erkölcsi normák és életmód kialakítását és fejlesztését. Kezdeményezte a fejlődésünkkel összefüggésben felvetődő kérdések elemzését, az új kérdések körül kibontakozó alkotó, előremutató eszmecserét, a gyakorlatot segítő elméleti válaszok kidolgozását. Népünk gondolkodását alapvetően a szocializmus céljaival való azonosulás jellemzi. Emelkedett a lakosság műveltsége, politikai, közgazdasági tájékozottsága és érdeklődése. Népünk reálisabban látja országunk belső helyzetét, a világban elfoglalt helyét, érzékenyebben reagál a szocialista eszményeinktől idegen jelenségekre, tudatosabban kész munkálkodni történelmi vívmányaink megőrzésén és gyarapításán. A közgondolkodásban azonban zavarokat okoznak a szocialista társadalom fejlődésének ellentmondásai, a gazdasági nehézségek. E zavarok sok esetben valós problémákat tükröznek, de ideológiai és propagandamunkák fogyatékosságait is jelzik. Társadalmunk világnézetileg még nem egységes. Az alapvető szocialista célokban egyetértés van, de ez nem ment fel bennünket az alól a kötelezettség alól, hogy vitatkozzunk az eszméinktől idegen nézetekkel. Biztosítani kell, hogy a szocialista állam kulturális és tömegtájékoztatási intézményeiben meghatározó szerepe legyen a marxizmus—leninizmus eszmerendszerének, a szocialista értékeknek. Ideológiai pozíciónkat csak az új kérdések iránti fogékonyság, ezek tudományos igényű megválaszolása, tisztázó viták révén, a szellemi élet területén dolgozó kommunisták nyílt, egységes és következetes fellépésével tudjuk erősíteni. A szocializmusról korábban alkotott, sok esetben idealizált, esetenként illuzórikus felfogás és a mai valóság között eltérés mutatkozik. Még nem hódított kellően terel az a felismerés, hogy a szocializmusban is keletkeznek ellentmondások, s ezek feloldása révén fejlődik a társadalom. Az emberek általában helyesen látják a szocializmus és a kapitalizmus lényeges különbségeit, de többen a legfejlettebb tőkés országok által elért gazdasági, műszaki eredmények és színvonal alapján a valóságosnál kedvezőbbnek vélik a kapitalizmus mai helyzetét. Ez visszahat a kapitalizmus általános megítélésére, gyengíti az osztályalapokon álló marxista—leninista szemlélet érvényesülését, és nehezíti saját helyzetünk, lehetőségeink reális értékelését. Társadalmunkban a szocialista erkölcs fejlődését, térhódítását jelzik az erkölcsi igényesség biztató jelei. Emellett azonban tapasztalható befeléfordulás, közömbösség és önzés is. Az ideológiai munka segítse elő erkölcsi elveink, normáink, értékeink általánossá válását. Ilyenek: a munka megbecsülése és a dolgozó emberek tisztelete, a közösségi magatartás és felelősségvállalás, a köztulajdon védelme és a takarékos gazdálkodás, az önként vállalt fegyelem, az új iránti fogékonyság és a kezdeményezőkészség, a szocialista haza szeretete, más népek megbecsülése, a proletár internacionalizmus. Alakulóban, fejlődőben van a szocialista nemzeti tudat és nemzeti érzés; pártunk a haladó nemzeti hagyomlányok örököse és folytatója. A párt elméleti tevékenységében és gyakorlati politikájában továbbra is fellép mind a fejlődés nemzeti kereteinek lebecsülése, a nemzeti közömbösség és a kozmopolr- tizmus ellen, mind pedig a nemzet igazi érdekeit sértő nacionalizmus megnyilvánulásaival szemben. A nacionalista nézetek és indulatok részben történelmileg öröklődtek, részben az antikommunista ideológiai offenzíva hatására élednek újjá, de a szocializmus építése során keletkező ellentmondások is közrejátszanak továbbélésükben. Aki a nacionalizmusra nacionalizmussal válaszol, kárt okoz saját népének, nemzetének is. Az eszmei tisztázás révén is biztosítani kell a következetes, határozott és egységes fellépést a nacionalizmus megnyilvánulásaival szemben. Pártunk — híven hagyományaihoz — a szocialista ha- zafiság és a proletár internacionalizmus elveire alapozza politikáját. Hazánk és népünk érdekeinek szolgálata, valamint a szocializmus és a társadalmi haladás egyetemes ügyének előmozdítása között szoros és kölcsönös a kapcsolat. Politikánkban ezért természetesen ötvöződik a nemzeti önbecsülésünk más népek tiszteletével, nemzeti érdekeink szolgálata a népek közötti barátság és szolidaritás ápolásával. A nemzetközi ideológiai harcban ellenfeleink minden lehetséges alkalmat és eszközt felhasználnak, hogy megkíséreljék aláásni a szocialista országok tekintélyét. Arra törekszenek, hogy csökkentsék a világ dolgozó tömegeinek szolidaritását a szocialista országok iránt, és megingassák az új társadalom felépítésének lehetőségébe vetett bizalmat. Bomlasztani igyekeznek a baráti szocialista országok egységét, eltúlozzák, és elvi különbségnek tüntetik fel a szocialista építés eltérő nemzeti sajátosságait. Az ideológiák harcát vállaltuk és vállaljuk. Tisztességes célokat és humánus eszméket vallunk és hirdetünk; az alkotó emberi munkát, a közösségben és a többi emberrel együtt megvalósuló boldogulást, a népek közötti békét és együttműködést. Ahhoz, hogy az eddiginél jobban kibontakozzon a tömegek alkotó tevékenysége, elmélyüljön a szocialista demokrácia, feltétlenül szükséges a nyílt, őszinte tájékoztatás, a meggyőzés. A propagandában, az agitációban, a tájékoztatásban tartalmilag összehangoltan törekedni kell a politikai tudat fejlesztésére, a politikát ismerő, megértő és cselekvőén támogató közvélemény kialakítására. A tájékoztatás legyen pontos, hiteles, gyors és elkötelezett. Törekedjen a lényeges politikai összefüggések megmagyarázására. A sajtó eredményesen segítette a párt politikájának megismertetését, hozzájárult a társadalmi közmegegyezés kialakításához. Fejlődött, korszerűsödött a tömegtájékoztatás rendszere. A televízió, a rádió, a sajtó vezetői, kollektívái nagyobb önállósággal és felelősséggel végezték munkájukat. Esetenként azonban nyilvánosságot kaptak egyoldalú, történelmietlen, politikai érdekeinket, erkölcsi normáinkat sértő publikációk is. Ez arra int, hogy folytatni kell az irányítás, a vezetés javítását és a politikai munka színvonalának emelését. A párt nagy figyelmet fordít az oktatásügyre. Az új oktatási-nevelési tervek közelebb hozták az iskolát a társadalmi szükségletekhez, de az oktató-nevelő munka hatékonysága — a pedagógusok tiszteletre méltó erőfeszítései ellenére — elmarad a követelményektől. A jövőben gyorsítani kell a közoktatás és a felsőoktatás átfogó fejlesztését. Ennek fő iránya a tartalmi korszerűsítés, az oktató-nevelő munka minőségének javítása. Az oktatás valamennyi intézményében hangsúlyosabban fejeződjenek ki szocialista társadalmunk eszméi, értékei. Az oktatás tárgyi és személyi ellátottságának javítása elsőrangúan fontos feladat. Hathatós intézkedéseket kell tenni a pedagógushiány enyhítésére, a képzés és továbbképzés fejlesztésére. Az egyetemek és főiskolák neveljenek a társadalom iránti felelősségre, erősítsék az értelmiségi hivatástudat kialakítását. A társadalomtudományi, marxista tárgyak oktatása kötődjön szorosabban a szakmai képzéshez, vállalja bátrabban korunk és fejlődésünk legfontosabb ideológiai kérdéseinek feldolgozását. Az elmúlt időszakban a tudományok művelői számos területen eredményesen járultak hozzá társadalmunk feladatainak megoldásához. Növekedett a kutatási eredmények felhasználása, a kutatók, tudományos testületek részvétele a politikai döntések kialakításában. Javult, de nem elégséges a tudományok szerepe a társadalmi tudat, a közvélemény formálásában. A társadalmi jelenségek, a fejlődés átfogó problémáinak marxista értelmezése elmarad az igényektől, s ez helyenként elméleti elbizonytalanodáshoz vezet. A közvetlen gyakorlati célra irányuló kutatási-fejlesztési tevékenység növekedett, de a kutatás és a termelés kapcsolata nem éri el a kívánatos szintet és mértéket. Kedvezőbb a helyzet a mezőgazdaság és az agrár-tudományok, kedvezőtlenebb az ipar és a műszaki tudományok esetében. Pártunk folytatja a gyakorlatban igazolt tudománypolitikáját. A tudományt a szocializmus természetes szövetségesének tekinti. Tiszteli a tudományos alkotás szabadságát, megbecsüli az eredményes munkát végző kutatókat. A következő években tovább kell növelni az igényeket a tudományos kutatással szemben. Vissza kell szorítani a kevésbé eredményes vagy eredménytelen tevékenység támogatását. Elsősorban a társadalmi, gazdasági és műszaki fejlődésünket meghatározó tudományágak fejlesztését kell segíteni. Távlati fejlődésünk szempontjából nagy fontossága van az alapkutatásoknak. A társadalomtudományok művelőitől a valóság feltárása és a döntéselőkészítő tevékenység folytatása mellett azt kérjük, hogy alkalmazzák a marxizmus—leninizmus elméletét a mi viszonyainkra. Vállaljanak nagyobb szerepet a mai magyar valóság elméleti és történeti tapasztalatainak marxista elemzésében, a társadalmi tudat helyes irányú befolyásolásában. Távlati érdekeink miatt továbbra is indokolt, hogy a kutatásfejlesztés forrásait a nemzeti jövedelemnél gyorsabb ütemben növeljük; közvetlen feladat a csökkenés fékezése és a kutatás eszközellátásának megjavítása. A beszámolási időszakban tovább szélesedtek népünk művelődési lehetőségei; a társadalmi viszonyok fejlesztésével összhangban további erőfeszítéseket kell tenni a kulturális egyenlőtlenségek csökkentésére. Fel kell lépni a közönség igényeinek lebecsülésével, de az igénytelenséggel szemben is. A társadalom és a kultúra viszonyában fontos szerepet tölt be az irodalom és a művészet. Az elmúlt években is létrejöttek színvonalas, szocialista, humanista szellemű alkotások, produkciók, melyek gazdagították a magyar kulturális életet, és határainkon kívül is megbecsülést szereztek népünknek. A közönség azonban joggal érzi, hogy az alkotások jelentős részében nem tükröződik eléggé szocializmust építő népünk és az egyes emberek küzdelme, munkája, s ennek eredménye. A művészeti életben meghatározó szerepe van az alkotóműhelyeknek, szövetségeknek, egyesületeknek és a kritikai fórumoknak. Egy részük azonban az utóbbi években nem tudott megfelelő szinten eleget tenni feladatainak. Nem kielégítő az értékek szerinti tudatos válogatás. Előfordulnak elvi-politikai engedmények, szerkesztői tévedések. Egyes művészkörök torz módon értelmezik a művészértelmiség társadalompolitikai illetékességét. Olykor indokolatlanul kapnak széles nyilvánosságot kiforratlan kísérletezések, érdektelen, illetve a közízlést sértő művek. Ezeken a tendenciákon a társadalom és a művészet érdekében változtatni kell. Erősíteni kell a párt irányító szerepét az ideológiai, a kulturális élet minden ágában. A párt alapvető jelentőséget tulajdonít az alkotói szabadság biztosításának. Nem szól bele az egyéni ízlés, stílus kérdésébe. Támogatunk minden olyan törekvést, kísérletet, amely hozzájárul a kultúra humánus küldetésének teljesítéséhez, gazdagítja az embert, elősegíti múltunk és mai valóságunk reális megismerését. Ugyanakkor fellépünk a szocialista, humanista eszméinket, közösségi normáinkat sértő törekvések ellen. Az ideológiai és kulturális feladatok megoldása az emberi tényezők kibontakoztatásának, társadalmunk további fejlődésének nélkülözhetetlen feltétele. A párt helyzete és fejlődése Pártunk a munkásosztály forradalmi élcsapataként, a dolgozó nép pártjaként teljesítette a nép, a haza szolgálatában vállalt kötelezettségeit; eredményesen irányította és szervezte a szocialista építőmunkát. Vezető szerepe érvényesül a társadalmi élet minden fontos területén. A Központi Bizottság a XII. kongresszus határozatainak végrehajtása során a marxizmus—leninizmus tudományos elméletét követve, a társadalom reális helyzetéből kiindulva kezdeményezően lépett fel. Meghatározta a szocializmus építésének soron következő feladatait. A vezető szerep érvényesítésének, a politika megvalósításának fő módszere változatlanul a meggyőzés, az eszmei ráhatás, az érvelés, a politikai irányító, szervező tevékenység, a tömegek mozgósítása. Politikájának alakításában és végrehajtásában a párt igényli a tömegek támogatását. A beszámolási időszakban a párt egysége a korábbinál nagyobb erőpróbának volt kitéve. A nemzetközi helyzet éleződése, a gazdasági problémák és a társadalmi feszültségek a párt soraiban is éreztették hatásukat, esetenként politikai bizonytalanságot is okoztak. Növekedett azoknak a száma, akik a párt vezető szerveinek egyes döntéseit nem értették meg, vagy nem értettek velük egyet. A párt kiállta az elmúlt évek nehéz próbáját. Tisztelet és megbecsülés illeti a kommunistákat, akik önzetlenül, áldozatkészen szolgálják a párt és a dolgozó nép ügyét. A párt eredményes tevékenységének alapvető feltétele az eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egység folyamatos megújítása, védelme és erősítése. Nem elég az elvekkel általában egyetérteni, a valódi egység próbája a tett, a kommunisták kiállása a politika képviseletében s aktív részvételük a végrehajtásban. A beszámolási időszakban fejlődött a párton belüli demokrácia, növekedett a párttagság részvétele a politika formálásában. A kommunisták észrevételei, jelzései, javaslatai érezhetően befolyásolják a központi és más választott párt- testületek döntéseit. Javult, bár még korántsem kielégítő (Folytatás az 5. oldalon)
