Kelet-Magyarország, 1985. március (42. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-01 / 50. szám
1985. március 1. Kelet-Magyarország 3 A meglovagolt szabályozó J Meddig kockázat? SZABÁLYOZ A SZABÁLYOZÓ — mondta az értekezleten egy nyírségi termelőszövetkezet elnöke. Kollégái helyeseltek és többen azt feszegették, csak meg kell lovagolni az új szabályozók adta lehetőségeket, nem lehet probléma. Viszont egyik napról a másikra képtelenség átalakítani a termék- szerkezetet, vagy nem is átalakítani, csak új növényeket vetni, nem beszélve az állattenyésztésben a hirtelen fordításról. Minden változtatás új beruházással jár, hiszen az addig nem termelt növényeket esetleg más gép-\ pel kell vetni, kezelni, betakarítani. A szarvasmarha-istálló pedig nem jó a juhoknak, s viszont sem. Vagyis a szabályozó szabályoz, de itt is csak a tőkeerős gazdaságok kerülnek fölénybe. Ez lehet röviden az akkori megbeszélés lényege. S hogy van ez a valóságban? Álljon itt erre két termelőszövetkezet példája. Szamosszegen a mezőgazdaság minden válfaja megtalálható : a növénytermesztés, a gyümölcstermelés, az állattenyésztés és az ipari tevékenység is. Pedig nem nagy a Dózsa Termelőszövetkezet területe, 3680 hektáron gazdálkodnak. Ám annál jobb eredményeket értek el tavaly. Termelési értékük első ízben jutott túl a százmillió forinton, igaz csak 376 ezerrel. A mérleg szerinti eredményük majd nyolcmillió forint, így kellő alapról indulhatnak 1985-ben. Persze ehhez az is kellett, hogy négy-öt éve állandósult a termékszerkezet, kisebb alakításokat végeznek mindössze, a nyereségesebb ágazatokat keresik. Volt olyan, amikor felszámolták a hústermelést, mert a borjakat kisebb veszteséggel adták el az állatforgalminak, mintha meghizlalták volna. Nemrég ismét felfejlesztették. Erre a szabályozók változása miatt került sor. Állami támogatással EGYÜTT ötven forintot kapnak egy kilogramm marhahúsért, amit 44 forintért állítanak elő. A különbség szembeötlő. Kinek nem érné meg ennyiért csinálni. így voltak a kalászosokkal is. A búza-, árpaterületüket 800 hektárról ezerre emelték. Minden tonna búza ára után még huszonöt százalékot kaptak. Ügy, hogy összejött a támogatásokból négymillió forint. A legújabb szabályozók csökkentik a növénytermesztés támogatását, de most minden növény után jár a szamosszegieknek kilenc százalék. Így is megkapják a korábbi ártámogatás háromnegyedét. Jármiban már más a helyzet a kalászosokkal. Ebben a szövetkezetben kétezer hektár a gabona területe, s a kedvezőtlen adottságuk miatt az árbevétel negyven- nyolc százalékát kapták támogatásként. Ez náluk húsz százalékra csökkent. Mindent összevéve 1984-ben huszonnégymillió forint árkiegészítést kaptak. A jelenleg érvényben lévő szabályozók ezt tízzel csökkentik az idén. A végkövetkeztetés pedig: ha minden maradna a régiben, akkor az idei esztendőt öthat milliós veszteséggel zárnák Jármiban. Ennyit tesz adott esetben egy szabályozóváltozás. Persze egy veszteséget nem lehet a szabályozókra fogni. Keresni kell a kiutat a nyereséges gazdálkodás felé, ezt teszik Jármiban is. Mert nincs egyetlen olyan gazdasági vezető sem, aki az ellenkezőjét akarná. A szamos- szegi vezetés egy évtizede van együtt. Ez idő alatt érték kudarcok, sikerek az ott élőket, de már hosszú évek óta állandóan több milliós nyereséggel zárnak. Az idei tervükbe már belekalkulálták, hogy emelkedik a cukorrépa, a tej felvásárlási ára, de azt is, hogy a tavalyitól többet kell kiadniuk növényvédő szerre, műtrágyára, alkatrészekre. A kettő valahol kompenzálja egymást, de akkor is, jobb ha az ember kevesebbet ad ki és többet kasszírozhat be. Valahogy így lehet elképzelni egy mai gondolkodású vezetőt- Nem a rosszat nézi, mert az mindenkinek rossz, hanem megtalálja a gazdaságba átültethető és kamatozó dolgokat. RÉGI SZÓLAM: az átlagtermés növelésével lehet csökkenteni a költségeket. Régi, de ma is ugyanolyan helytálló, mint évekkel ezelőtt. Sőt, amikor a termelés költségei évente emelkednek, szinte csak ezzel lehet takarékoskodni. Szamosszegen felmerült korábban a zöldborsó termesztése. Két okból is hasznos lett volna. Először, hogy alapanyagot adnak a konzervgyárnak, másodszor pedig maga a növény kiválóan alkalmas silónak. így a takarmánytermő terület egy része felszabadult volna az árunövény, mondjuk a búza számára. Meghiúsult a távolságon. A szövetkezet nem tudta garantálni az azonnali beszállítást, így a konzervgyár nem kötött szerződést. Nem bánkódtak rajta, mást kerestek. Évek óta csak takarmánykoncentrátumot vásárolnak, ők maguk keverik a saját termésű abrakkal, takarmánnyal tápnak. A megtakarítás tonnánként legalább ezerötszáz forint. A kukorica nedves tárolásával olajat takarítottak meg. LEHETNE MÉG PÉLDÁKAT SOROLNI a szabályozók adta lehetőségek kiaknázására. A köz pedig úgy tartja, jó szimattal könnyen, gyorsan, „meglovagolhatok” ezek a rettegett intézkedések. Ha bár ilyenkor vállalni kell egy bizonyos kockázatot, de az élet valamennyi területén így van ez. Sípos Béla A tyukodi Kossuth Termelőszövetkezet lakatosüzemében az Országos Bányagépgyártó Vállalat megrendelésére kavicsosztályzót gyártanak. Ezt a szerkezetet Budapesten hajóra szerelik, majd csehszlovák exportra szállítják. (E. E.) A Vásárosnaményl Vegyesipari Szövetkezetben idén 10 ezer villanymotorhoz készítenek állórészeket. Képünkön: Barna Károlyné, Algács Mária és Szolnoki Mária tekercselők. (Gaál Béla felvétele) Anita, Szabolcs, Antónia Hírnevet szereztek Túlteljesítették exporttervüket is, a Német Szövetségi Köztársaságba például 30 millió forint értékű étkezőgarnitúrát és különféle szekrényajtókat szállítottak, míg a szocialista országokba, Csehszlovákiába és Lengyel- országba 20 millió forint nagyságrendű szekrénysort küldtek. A piachoz való alkalmazkodás megköveteli a termék- szerkezet frissítését, az új bútorcsaládok gyártásának előkészítését is. A szálkái gyárban új terméknek számit a Tisza szekrénysor, mely három változatban is készül, valamint a Máté elemes bútorcsalád; míg a kárpitozott termékek közül minden bizonnyal tovább erősíti majd az üzem jó hírnevét a vásárlók között az Anita, Szabolcs és Antónia garnitúra. A gyár megújulási képességét jól jelzi az a tény, miszerint a teljes termékskálának mintegy negyedét képviselik az idén az új bútorcsalódok. Idei termelési értéktervük eléri az 570 millió forintot, a növekedés mértéke azonban az exportnál igazán szembetűnő. Az elképzelések szerint a szocialista országokba mintegy harminc-, a tőkés országokba pedig hatvanmillió forint értékű bútort szállítanak. Különösen ez az utóbbi szám figyelemre méltó, hiszen azt jelenti, hogy a világpiacon tapasztalható túlkínálat ellenére duplájára sikerült növelniük a tavaly nyugati országokban eladott termékeik meny- nyiségét. Ebben minden bizonnyal nagy szerepet játszott az NSZK-beli partner elégedettsége is a mátészalkaiak rugalmas piacpolitikája mellett, melynek egyik eredménye : az idén először Ausztriába is szállítanak bútorokat. A gyárban még az idén hozzákezdenek egy százötven millió forintos beruházáshoz. Üj üzemcsarnokot építenek, sort kerítenek a berendezések rekonstrukciójára. A munka áthúzódó jellegű, a számítások szerint 1987-ben fejeződik be véglegesen, amikortól jelentősen nőhet a termelés nagysága, de tovább javulhat az itt előállított termékek minősége is. (bg) Visszajuttatott adóból épült „Megfogott“ iorintok Manapság a gazdálkodó szervek egyik legnagyobb kiadása az energiára, üzemanyagra kifizetett összeg. Az állami gépjárművek üzemanyag-fogyasztásáról jogszabály is intézkedik. Ezek szerint ha a teherautók 100 kilométeren túl üresen futnak, vagy a járművek az előírt üzemanyag-fogyasztási normát túllépik, adót kell fizetni. Az így összegyűlt forintok nem csekély kiadást jelentenek a gépjárművek üzemben tartóinak, s jelentős adóbevételt az államnak. Éppen ezért örvendetes tény, hogy az ily módon befolyt összegből az állam jelentős segítséget nyújt úgynevezett diagnosztikai állomások megépítéséhez. Az anyagi támogatás célja az, hogy a műszeres bemérések, szükséges javítások után megszűnjön a gépjárművek túlfogyasztása, optimális legyen az üzemanyag-fogyasztás. Ily módon igen jelentős összeget lehet megtakarítani. A nyírbátori Üj Barázda Tsz-ben már működik az állami segítséggel megépült diagnosztikai állomás mobil része. Petis Mihály, a tsz új iránt fogékony elnöke a következőket mondja: / — A diagnosztikai állomás két részből áll: stabil és mozgó állomásból. A szükséges műszereket már beszereztük, értékük mintegy 3 millió forint. Ennek egy részét az állam által nyújtott összegből fedeztük. Helyet és szakembert szövetkezetünk ad.. A mozgó állomás már az ősz óta működik, a stabil állomás a tervek szerint március 31-én kezdi meg a munkát. — Milyen anyagi hasznot hoz a szövetkezetnek a pályázat útján nyert diagnosztikai állomás? — Jelentős anyagi haszonról közvetlenül nem beszélhetünk. A nagy nyereséget az jelenti, hogy az itt megvizsgált és megjavított, pontosan beállított gépek ezután optimális üzemanyagfogyasztással működnek. Komoly előny az is, hogy minden jármű műszeres felülvizsgálatát helyben el tudjuk végezni. Külön figyelmet kell fordítani az erőgépekre. Itt is vannak ugyan a fogyasztásra iránynormák, de azok szerintem nem mindig reálisak. Komoly befolyásoló tényező lehet például a talaj minősége is. A diagnosztikai műhely segítségével ez a probléma is megoldható, hiszen lehetőség nyílik úgynevezet házi normák felállítására. Ennek jelentősége igen nagy, mivel Nyírbátorban, és környékén a mezőgazdaság a meghatározó. így az erőgépek üzemanyag-fogyasztása akár érdekeltségi alap is lehet. Nem elhanyagolható az sem, hogy a reálisan megállapított üzemanyagnormákkal tervgazdálkodás is megvalósítható. — Milyen területre terjed ki a diagnosztikai állomás tevékenysége? — Tudomásom szerint a megyében rajtunk kívül a VAGÉP végez ilyen jellegű munkát. így tulajdonképpen a fél megye adja működési területünket. A termelőszövetkezetek gépparkjain kívül autóbuszok s más közforgalmú járművek vizsgálatát is végezzük, de szolgáltatásunkat a lakosság is igénybe veheti. Mozgó műszeres állomásunk az igények szerint a megye minden pontjára eljuthat. Kovács Éva A Magyar Optikai Művek mátészalkai gyárában havonta tizenegyezer vízórát gyártanak. Képünkön: a végszerelők. (Jávor László felvétele) A Meggyes és a Cserepes csárdák nem éppen szolid vendéglátásukról híresek elsősorban. Kétes elemek, a társadalom perifériájára szorult bűnözők találkozóhelyeként szokták őket emlegetni. Tavaly, március 25-én itt töltötték „szabad idejüket” Savanyú József többszörösen büntetett előéletű, foglalkozás nélküli, és Bogár Imre csongorádi születésű szintén munkakerülő életmódot folytató fiatalemberek. Az egyik a Meggyesben italozott, a másik a Cserepesben. Törzshelyükről hazaindulva az utcán összetalálkoztak, és ' elhatározták, hogy még nem térnek nyugovóra, hanem betörnek együtt valahova. Felverték álmából Fehér Lászlót, aki szintén régi ismerőse már a bűnüldöző szerveknek. Savanyú és Bogár lovat követeltek tőle, mert tudták, hogy Fehér az elmúlt és az BűrtÜ<fl/Í tudósítás azt megelőző héten többször is lovat lopott. A kölcsönkapott lovakkal még az éjszaka folyamán átugratták a zavaros Szamost, megközelítettek egy műemlékjel- legű kastélyt, ahonnan arany- és ezüstholmit, muzeális értékű gyertyatartókat, serlegeket, étkészletet és más értékes műkincset raboltak el. A két jómadár ezen az éjszakán nem járt szerencsével. Korábban elkövetett rablásaik miatt körözték őket, s a lakásukon a rendőrök karjaiba futottak az eltulajdonított zsákmánnyal. A nyomozás során újabb bűncselekményekre is fény derült. Savanyú és Bogár az elmúlt évben — még a márciusi kastélyrablás előtt — gyilkoltak is. Megöltek egy legényt hatvan forintjáért, beledobták a Tiszába. Savanyú Józsefet és Bogár Imrét tettestársként elkövetett gyilkosság és több rendbeli rablás alapos gyanúja miatt állították elő. Fehér Lászlót több rendbeli lólopás miatt vonják majd felelősségre. Húga, a fiatalkorú F. Anna vesztegetési kísérletért kerül majd bíróság elé, mert amikor megtudta, hogy a bátyja be van fogva, meg nem engedhető juttatást helyezett kilátásba dr. Per- zekutor Lajos tanácsvezető bírónak, a kedvezőbb ítélet reményében. A nem mindennapi bűnügyről a Balladák könyve című kriminológiai szakkiadvány és a Regölő népzenei együttes nagylemeze tudósít. Mester Attila Új termék Nyíregyházáról Robbanásbiztos Különösen nagy jelentősége van annak a robbanásbiztos elektronikus rotamé- temek a kohászatban, amelyet sók-sok kísérlet után sikerrel valósítottak meg a BEAG Universil nyíregyházi gyárának műszaki dolgozói és vezetői. E jelentős eszköznek megkezdték a gyártását, melyet különösen a most korszerűbb termelés átállására készülő kohászatban használhatnak a hatékonyabb acélelőállítási technológiák bevezetésénél. Az új nyíregyházi robbanásbiztos elektronikus rotaméter gyártásával a népgazdaság valutát takarít meg, ugyanis hasonlót korábban valutáért vásároltunk. Már jelentkeztek az °'ső felhasználók. Az első az Ózdi Kohászati Művei*, * ho‘ hamarosan használatot teszik a termelésben az elektronikus rotamétert.
