Kelet-Magyarország, 1985. március (42. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-20 / 66. szám
2 Kelet-Magyarország 1985. március 20. Javult munkájuk minősége Ha kevés az iparos.., Tegnap — március 19-én — a helyi Zalka Máté Gimnázium KISZ-esei, zsúfolásig megtöltötték a városi művelődési központ színháztermét. A fiatalok emlékműsorral köszöntötték a Tanácsköztársaság kikiáltását, a KISZ zászlóbontását. Részt vett a Zalkások ünnepségén Szívi József, a KISZ KB középiskolai és szakmunkástanuló osztályának vezetője is. Gratulált a gimnázium KISZ-eseinek, akik 1979 után most ismét elnyerték a KISZ KB vörös vándorzászlaját. Az értékelésben szó esett a sikeres tanulmányi munkáról (az iskolai átlag 3,7), s a legjobbaknak járó alapítványokról, melyek még intenzívebb tanulásra serkentik a fiatalokat. Joggal dicsérte a KISZ KB osztály- vezetője a KISZ-esek tömegkapcsolatait. A diákfórumok problémaérzékenysége, az MSZBT-tagcsoport munkája; a különböző pályázatokon való eredményes részvétel; a marxista diákakadémia munkája; a többszörös díjnyertes ifjúsági klub szerteágazó tevékenysége mindmind hozzájárult e magas kitüntetés megszerzéséhez. Különösen sokat javult az iskola kulturális munkája, önálló hangversenyek, öntevékeny csoportok bemutatója, művészeti pályázatok sikerei a nemzeti-nemzetközi városi ünnepségek színvonalas kultúrműsorai jelzik, hogy a fiatalok alkotó módon vesznek részt a város életében. A sportsikerek mellett számottevő az építőtáborozás során elért eredmények; s figyelemreméltó az NDK egyik FDJ szervezetével kialakított kapcsolat, melynek nyomán félszáznyi Zalkás diák ismerkedhet évről évre az NDK nevezetességeivel, gyakorolva a német nyelvet. A fiatalok nevében a vándorzászlót Orosz Marianna, az iskola KISZ-titkára vette át, aki egyúttal megkapta a KISZ KB aranykaszorús KISZ-jelvényét is. A cipőd ha kilyukad, megjavítja a cipész — énekelte egykor a népszerű Generál együttes. Sajnos Gyarmaton és környékén nem ennyire egyszerű a helyzet, hiszen mint Kallós Sándorral, a KIOSZ fehérgyarmati alap- szervezetének titkárával folytatott beszélgetésünk során kiderült, a cipész is a hiányszakmák közé tartozik a Tisza—Számos-közben, de el- ketlne több cukrász, kötél- és szíjgyártó, kulcsmásoló, ha- risnyaszem-felszedő, fogtechnikus is. A városban és környékén egyébként több mint nyolcvan szakmában hatszázhúsz kisiparos tevékenykedik, s jórészt olyan munkára vállalkoznak, amikre a nagyobb cégek nemigen. A múlt évben csaknem száztíz millió forint értékű munkát végeztek, az általános tapasztalat szerint közmegelégedésre. A hatszáz- huszas létszám — ebből majdnem kétszáz mester munkálkodik a városban — különben a tervidőszak elejéhez képest kilencvenhatos növekedést jelent. A mennyiségi növekedést szerencsére követte a minőség javulása is, amit mutat: tavaly mindössze egy panasz érkezett a lakosságtól a kisiparosok nyújtotta nem megfelelő szolgáltatás miatt. A legutóbbi vizsgálatok elégedetten nyugtázhatták, hogy a helyi iparosok törekednek a szolgáltatások körének bővítésére, a minőség fokozására. A gyarmati szervezethez tartozó iparosok zömében laA tavaly átadott szolgáltatóház. Klub Nyugdíjasklub alakult városunkban. A művelődési központban a különféle szellemi játékok mellett zenei és színházi programokat is szerveznek a város idős lakóinak, akik találkozhatnak ismert személyiségekkel is. Vásár A város középpontjában, a Ságvári utcában is tarthatnak ezentúl kirakodóvásárokat a kiskereskedők, kistermelők. A lebetonozott területen keddi napokon a kereskedők, hét végén pedig a zöldség-gyümölcs termelők kínálhatják portékáikat. kossági és közületi szolgáltatásokat végeznek, vagyis szállításra, karbantartásra, építőipari és javító tevékenységre vállalkoznak. Érdekes képet mutat a szakmánkénti megoszlás. A legtöbben az építőiparban tevékenykednek, csaknem két- százhuszan, melynek az a magyarázata, hogy a környéken évek óta nagy családi- ház-építési hullám tapasztalható, s a kőműveseknek van munkájuk bőven. A növekedés is köztük a legnagyobb mérvű, létszámuk szűk négy esztendő alatt harminckilenc fővel emelkedett. Őket követik a fuvarosok, akik nem kevesebben, mint hetvenhár- man vannak, huszonkettővel többen, mint négy évvel korábban. Létszámuknál is fogva, természetesen az építőiparban tevékenykedő iparosak produkálták a legtöbbet, több mint ötvenmillió forint értékű munkát végeztek tavaly, míg a fuvarosoknak, személy- szállítóknak majdnem tizenhárom millió forint ütötte a markát. A fuvarosok különösen az őszi időszakban végeznek nélkülözhetetlen munkát, az itt megtermelt almának jó részét ők juttatják biztos helyre, de az építtetők is nehezen boldogulnának közreműködésük nélkül. S ha már a számoknál tartunk, engedtessék meg, hogy egy adatra még felhívjuk a figyelmet: a gyarmati szervezethez tartozó kisiparosok által végzett tavalyi 108 millió forint értékű munka kétharmadát tették ki a különböző szolgáltatások, mely azt is jelzi, hogy az itteni mesteremberek valóban olyan munkára vállalkoznak, mely a lakosság javát szolgálja elsősorban. Ez mind-mind örömteli tény, az viszont már korántsem, hogy igen magas a fluktuáció, az utóbbi években az iparosok csaknem kétharmada kicserélődött. Sokan ugyanis még ma is azt hiszik, elég, ha kiváltják az engedélyt, máris az anyagi gyarapodás útjára léptek. Pedig az általános tapasztalat, Igencsak meg kell dolgozni ezen a területen is a vastagabb borítékért. Ezért is döntött úgy a KIOSZ gyarmati szervezete, hogy az elkövetkezőkben a korábbinál jóval nagyobb figyelmet fordít az új tagokra, hiszen őket iparossá, méghozzá jó iparossá kell nevelni. Nagy szerepet játszhat ebben az alapszervezet tizenhét párttagja és a tizennégy tagot számláló KISZ-szervezet. Gyarmatról ma már szerencsére elmondható — az előbb említett hiányszakmák mellett —, tulajdonképpen elegendő kisiparossal rendelkezik. Különösen a múlt esztendő derekán javult sokat a városban a helyzet, amikor a legnagyobb lakótelepen átadták az új szolgáltatóházat, ahol nyolc mesterség képvi7 selője várja a lakosságot. A szolgáltatóház költségeihez egyébként a kisiparosok mintegy százezer forint készpénzzel járultak, de jelentős a városban végzett társadalmi munkájuk is, tavaly például volt olyan gyarmati kisiparos, aki egymaga 15 ezer forinttal gyarapította a közös kasszát. A gimnázium kultúrcsoportjának egyik színvonalas előadása (M. K. felv.) Híradófiatalok Sorköteles fiatalok vették birtokba az MHSZ fehér- gyarmati bázisát, március közepétől. Az 56 órás általános híradós alapképzés után elektrotechnikai, híradás- technikai ismereteikről adtak számot, s bemutatták: ismerik az adó-vevő készülékek alaptípusát. Forgalmazásban, s elméleti ismeretekben, minden résztvevő elsajátította a minimumot. Többen „kiválóan” szerepeltek. Mezőgépesek, szövetkezeti fiatalok, a magánkisiparban foglalkoztatottak egyaránt fizetett szabadidőt, meleg ebédet kaptak a tanfolyam idejére, s felkészülésükkel igazolták, nem volt hiábavaló áldozat a képzésre fordított energia. Megkérdeztük: Túlórából — tanulság Panaszos levelet kapott szerkesztőségünk a Szamos menti Ruhaipari Szövetkezetből. Azt sérelmezték a dolgozók, hogy a tervteljesítés érdekében túlóráztak, s az ígért jutalom kifizetése nem valósult meg. Mi a valóság, kérdeztük Tankóczi Lászlót, a szövetkezet elnökét. — Igazuk volt a dolgozóknak abban, hogy időben nem tudtuk honorálni a tavaly decemberi túlmunkát. Ám azt is látni kell, a tervünket azzal teljesítettük, hogy a két ünnep közötti műszakot előre ledolgoztuk. Közben jött egy modell, amit a vevő soron kívül kért. Erre az egy hétre kértük a túlórát, s ha ezért ötszáz forintot ígértük, akkor az egy napra jutó százforintos többlet tisztes megfizetése a munkának. — Mégis, miért nem fizették ki a januári bérfizetéssel az ígért ötszáz forintot? — A mérlegkészítés közben derült ki, hogy ez igen nagy terhet rótt volna a szövetkezetre. Tavaly ugyanis 10,5 százalékos bérfejlesztésit értünk el, s ha ezt is ebből fizettük volna, akkor milliós nagyságrendű lett volna az adó, ami hosszú távra tönkretette volna a szövetkezetei. Végül is február 23-án mindenki megkapta azt a pénzt, amit ígértünk. — Csakhogy egy későn teljesített Ígéret sokszor megrontja a tagság és a vezetőség közötti viszonyt. — Tanulságként mi is leszűrtük, hogy többet kell a dolgozókkal foglalkoznunk. Ha egy népszerűtlen intézkedést hozunk, akkor értsék meg, miért tesszük. Vezetői magatartás kérdése, hogy a mostani munkahelyi tanácskozásokon bátran merjünk szólni a vitás dolgokról is, arról, miért kell a piac érdekében kockázatot vállalni a szövetkezetnek. Hiszen az idei kilátásaink is jók, a tavalyi négymillión felüli nyereséggel megteremtettük az alapját újabb 6,5 százalékos bér- fejlesztésnek. L. B. Hírlap — mikrofilmen Közel negyvenezer kötettel, másolóval, zenehallgatási lehetőséggel (zenei anyagok átjátszásával) sok-sok érdékes napilappal, folyóirattal várja az olvasókat a fehérgyarmati városi könyvtár. Mikrofilm-leolvasót is igénybe vehet bárki. Bizonyára érdeklődéssel forgatják (tekerik!) majd az 1909— 1914 között megjelent „Fehérgyarmati Hírlap” példányai mellett a Nyírség, a Nyírségi Magyar Nép, a Nyírségi Néplap, a Szabolcs- Szatmári Néplap, a Szatmár- Beregi Néplap számait is. Az oldalt összeállította: Balogh Géza Mindennapjaink számokban A városi pártértekezleten elhangzottakra támaszkodva hívjuk kis barangolásra az olvasót: a számok világába, mely világ hű tükre elmúlt éveinknek. * Fehérgyarmat és vonzás- körzete 44 708 lakost számlál, a keresőképes lakosság 53 százaléka a mezőgazdaságból biztosítja megélhetését. Jelentős eredmény, hogy a keresők 43 százaléka nő, jelenleg azonban még 800—900 lány-asszony tudna azonnal munkát vállalni e tájékon. * A területen 14 helyi tanács működik: 8 közös községi, 1 önálló községi, 4 nagyközségi és a városi tanács. A lakosság 20,9 százaléka a városi, azaz fehérgyarmati. Jellemző, hogy a falvakban élők 56,1 százaléka a társközségekÍ ieír lakik, mely fokozott fele- ősségre inti a tanácsok dolgozóit, ismerve az apró falvak embereinek érzékenységét. * Az iparban foglalkoztatott- tak száma napjainkra 3500-ra nőtt. Javult az előállított termékek minősége, emelkedett az export aránya, a gyártmányok több, mint negyede — 350 millió forint — külpiacon értékesül. Az Ipari Műszergyár, és a MEKOFÉM gyarmaFormálódik a városközpont új arca. ti üzemének indításával tovább nőtt a gépipar aránya. Az ipari termelés meghaladta az 1,2 milliárd forintot, azaz négy év alatt másfélszeresére növekedett. A dolgozók havi 3800 forintos átlagkeresete azonban még mindig elmarad 400 illetve 800 forinttal a megyei, illetve országos átlagtól. • javult a környék termelőszövetkezeteinek gazdálkodása, öt év átlagában az őszi búza negyedével, a kukorica felével termett többet. Ma már a kukorica 57, a búza 42 százalékát termesztik rendszerszerűén. A tsz-tagok évi jövedelme 31116 forintról 40 104 forintra emelkedett az elmúlt öt évben. • Továbbra Is jelentős a háztáji — és kisegítő gazdaságok értékteremtő tevékenysége, évente 400—500 millió forint értékű terméket állítanak elő a termelőszövetkezetek segítségével. Csökkent a juh és a nyúl, maradt a korábbi szinten a szarvasmarha, emelkedett a sertés- és kisállattenyésztési kedv. Értékesítési gondok miatt sajnos csökkent az almából származó bevétel Is, viszont szépen fejlődött a zöldségtermesztés, ezekből térségünk önellátó lett. • A térség 49 településéből csak 8 községet érint vasútvonal, így a személyszállítást 27 autóbusz üzemeltetésével oldja meg a Volán, közmegelégedésre. FEHÉRGYARMATON Vándorzászló a „Zalkának“
