Kelet-Magyarország, 1985. március (42. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-19 / 65. szám
1985. március 19. Kelet-Magyarország 7 Kertbarát rendezvények Kistermelők figyelmébe Állami támogatás tehéntartóknak Igaz, a tél márciusban sem enged szorításából, ettől függetlenül már elérkezett néhány halaszthatatlan munka a méhészetben. Németh Miklós tyukodi nyugdíjas a ritka napfényes időket kihasználva szorgoskodik a kaptárak között. Harmincöt éve méhészkedik, három kaptárral kezdte, ma 35 kaptár méhet gondoz. A kemény tél sok munkát adott, de mert gondos gazda volt Németh Miklós, a családok nem károsodtak. A hideg napokon tengeridarával és cukorral etette a „rovarokat”. Télvégi lemosó Permetezés mészkénlével Elhúzódott a tél, de már tavasz van. Ennek legbiztosabb jele, hogy szinte valamennyi házikertben megmetszették a gyümölcsfákat, felkészültek a növényvédelmi munkákra. A gondos gazdák időben beszerezték a permetező szereket, amivel hadat üzennek a kártevőknek és kórokozóknak. A permetezések sarában is fontos helyet foglal el az első, az úgynevezett télvégi lemosó permetezés. Amikor a nagymennyiségű növényvédő szer végigfolyik az ágakon, a törzsön, minden kis repedésbe eljut, s gyériti az éledező gombákat, tetveket, atkákat. Lapunkban már közöltünk permetezési útmutatót, de több almatermesztő olvasónk kérésére, így Balóczi József tiszaszalkai olvasónk kívánságára közöljük a' mészkénlé elkészítését. — A legolcsóbb készítmények egyike a mészkénlé — mondja Molnár Józsefné dr., a Növény-, védelmi és Agrokémiai Állomás munkatársa. — Jó gombaölő hatása van, s emellett bizonyos mértékben a rovarokat is gyé- rlti. A mészkénlé elkészítésének első lépése a törzsoldatkészítés. Száz liter téli higitású mészkén- léhez 20 liter törzsoldat szükséges. Ezt 2,2 kilogramm jó minőségű égetett mészből, 4 kilogramm kénporból és 20 liter vízből lehet előállítani. ben kevés vízzel kell beoltani, majd feltölteni a kívánt meny- nyiségre. Ezután lassú tűzön forralni kell a mésztejet, majd a mésztejhez adagolni kis részletekben a kénport. Körülbelül 50 perces — állandó keveréssel történő főzés után akkor készül el a törzsoldait, amikor a kén sárga színét elveszítve vörösbarna lesz. A törzsoldat sűrűsége, a kénpor és a mész minőségétől függően változhat, s ezt csak megfelelő higltás után lehet kipermetezni. Hígítás előtt a törzsoldatot Baumé sűrűségmérővel meg kell mérni. Ez az irányadó a hígításhoz. Az alábbi táblázat alapján pedig pontosan elkészíthető a téli higitású per- metlé. Baumé-fok 100 liter permetléhez szükséges mész- kénléfőzet literben 18—20 24 21—22 22 23—24 20 25—26 18 27—28 16 29—30 15 31—32 13 33—34 11 35—36 10 — Főzés közben a folyadék habzik, ezért a 20 liter törzsolda- tot legalább 35 literes vas üst- bent kell készíteni. A pontosan kimért égetett meszet a vas üstBaumé-fokmérő a kertészeti szaküzletekből szerezhető be. A mészkénléfőzéskor a gumikesztyű és a védőszemüveg használata elengedhetetlen. (sb) Szakcsoportok számadása millióért A fogyasztási szövetkezetek szervezetében 15 termelési ágazatban 145 mezőgazdasági szakcsoport működik, a tagok száma 12 ezer fő, az ÁFÉSZ-taglétszám 7 százaléka. A megtartott szakcsoport-zárszámadások összesített eredménye, hogy 1984- ben a termelési érték meghaladta a 280 millió forintot, 1983-hoz viszonyítva a növekedés 68 millió forint. A szakcsoportok kiemelkedő eredményt értek el sertéstartásban, méhészetben, juhászaiban és zöldség- termesztésben. Gyarapodott a szakcsoportok közös vagyona; ma már 15,5 millió forint. A közös alapképzés az állattenyésztésben növekedett nagy mértékben. Az eredményes munkához hozzájárult, hogy az ÁFÉSZ-ek és szakcsoportok kapcsolata javult, rendszeresebb és tartalmasabb lett a választott testületek munkája, növekedett a tagság aktivitása, a piaci igényeknek megfelelő volt az áru minősége. A szakcsoport zárszámadásokon meghatározták az 1985 évi termelési feladatokat. Cél a taglétszám növelése, az állóeszközök, felszerelések, berendezések bővítése úgy, hogy növelik a tagsági hozzájárulást. Az ÁFÉSZ-ek a közös értékesítés növelését szorgalmazzák. A termelés korszerűsítése érdekében kiállításokat, tapasztalatcseréket, szakmai utakat szerveznek. A Kertbarátok és Kistenyész- tők Társadalmi Szövetsége március 7-én Nyíregyházán a művelődési központban, március lián a tuzséri művelődési házban szervezett szakmai napot. A nyíregyházi rendezvény fő témája az okszerű növényvédelem volt, Tuzséron a gyümölcs- termesztés, a növényvédelem szerepelt napirenden. Az okszerű növényvédelemről szólva dr. Széles Csaba, a HNF kertbarátszövetség elnöke utalt arra, hogy Szabolcs-Szatmár megyében a mezőgazdasági termelésből a kisgazdaságok részaránya 52,4 százalék. Ezért is a kisgazdaságokban arra kell törekedni, hogy a munkaigényes termékeket jó minőségben, biztonságosan, okszerű növényvédelemmel állítsák elő. A védekezési technológiák hatékony alkalmazásához szükséges, hogy ismerjük a károsítók szaporodásának, jelentkezésének idejét. Ebben segít a Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás előrejelzése. A kertbarátoknak ma már viszonylag sok olyan eszköz áll rendelkezésükre, amelyekkel a védekezés teljes körű és gazdaságos. E témakörhöz kapcsolódva Szilvási József, az Agroker igazgatóhelyettese mondta el, hogy 1985-ben a növényvédő szer, a műtrágya és kisgépellátás az elmúlt évihez képest jobb lesz. Sallai Pál, a Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás igazgatója arról tartott előadást, hogy miként alkalmazzák a kiskerttulajdonosok a méhklmélő és környezetkímélő növényvédő szereket. Az utóbbi években a megyében már 9 ÁFÉSZ foglalkozott éticsiga felvásárlásával. A legeredményesebb csigagyűjtés a fehérgyarmati, a tarpai és a nyíregyházi ÁFÉSZ-ek körzetében volt. 1984-ben 70 tonna éticsigát gyűjtöttek be és értékesítettek a megyében. Idén jó szervezőmunkával minden eddiginél nagyobb mennyiségű éticsigára lehet számítani annak ellenére, hogy hosszú volt a tél és a hideg valószínű károkat okozott. Az ÁFÉSZ-ek már megkezdték a szervezést, hiszen a csigagyűjtés időszaka az első meleg tavaszi nappal június közepéig tart. Szabolcs- Szatmárban számtalan olyan lelőhely van, ahol néhány óra alatt 40—50 kg éticsiga is begyűjthető. A csigák tartózkodási helyei a vizek szegélye, nyirkos szakadékok, bozótos területek, erdők és erdőszélek. Ilyen területek a tiszai árterekben Beregben, Szatmár- ban bőven akadnak. Csigagyűjtésre a legkedvezőbb napszak a harmatos hajnal, a kora reggeli óra, hiszen napfényes időben az éticsigák visszamennek búvóhelyükre. Csigagyűjtésnél ügyelni kell a méretekre, exportra csak a 28 mm- nél nagyobb átmérőjű csigák alkalmasak. Ettől kisebb méretűt, vagy törött házú csigákat az ÁFÉSZ felvásárlótelepei nem vesznek át. Fontos tudnivaló még, hogy a csigákat mosni, etetni nem szabad. Övni kell őket a zsúfoltságtól, napfénytől, értékesítésig a legmegfelelőbb tárolás, ha a csigát hűvös, levegős helyen, A Tuzséron megtartott komplex szakmai művelődési napon dr. Harmat László, a GYDTFV Üjfehértói Kutató Állomásának igazgatója Gyümölcstermesztés című előadásában hangsúlyozta: a megye tájtermesztésében jól érzi magát az alma, de ma már a jonatán és a starking típusú fajták termesztésén túl célszerű új fajtákat is honosítani. A kutatóintézetben olyan ú$ fajtákkal foglalkoznak a szakemberek, mint az IDARED (a jonatán és a Wagmer keresztezése), amely érési idejével, tárolhatóságával kiváló piaci gyümölcs lehet. A kertbarátok figyelmébe ajánlotta az előadó még a MATSU fajtát, amely a Golden Delicious és az INDO hibridje. A kutatóintézetben még számos más fajtával is foglalkoznak biztató eredményekkel, ez a jövőben a megye kertkultúráját gazdagíthatja. A tuzséri szakmai nap további programjában szó volt még az integrális növényvédelemről. Nyéki Bálint, a HNF főelőadója viszont a nemzetközi kertbarátmozgalomról tartott tájékoztatót. Elmondta: Lengyelországban függetlenített apparátus intézi a kertbarátok ügyét. Csehszlovákiában viszont a kertbarát közösségek gyümölcsfeldolgozó üzemeket működtetnek. Varga Ferenc, a kertbarátszövetség szervező titkára a budapesti központi kertbarátklub tájékoztatóján hallottakról számolt be. A rendezvény a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház művészeinek színvonalas előadásával ért véget. lehetőleg vesszőkosárban, vagy szellős ládában tartják. Az éticsigagyűjtésben a korábbi években nagyon sok kisiskolás vett részt. Helyenként úgy szervezték ezt, hogy a kellemest a hasznossal összekötve a fiatalok tavaszi kirándulás közben gyűjtöttek csigát. Jó alkalom ez most is ahhoz, hogy csigagyűjtéssel nyári kiránduláshoz, táborozáshoz a diákok anyagi alapot teremtsenek. Az éticsiga felvásárlási ára idén is kilogrammonként közel 13,— Ft lesz. Kedvező esetekben egy-egy személy könnyűszerrel összegyűjthet 500—600,— Ft értékű csigát. Szabolcs-Szatmárban az országoshoz viszonyítva is jelentős arányt képvisel a kistermelők tulajdonában levő tehénállomány. A kisüzemi tehéntartás népgazdasági jelentőségét hangsúlyozza, hogy kormányzatunk évek óta állami támogatásban részesíti a tehéntartó kistermelőket. 1984-ben kormányrendelet és PM, MÉM együttes rendelet hatályon kívül helyezte, egyes kérdésekben jelentősen megváltoztatta a korábbi rendeletek előírásait. A jogszabályi változás, valamint az, hogy az igénylésekkel kapcsolatban az utóbbi időben megszaporodtak a félreértések, szabálytalanságok és visszaélések, szükségessé teszik a kisüzemi tehéntartók szélesebb körű tájékoztatását. A tehéntartás után igénylő állami támogatásnak továbbra is két formája van. Az a kistermelő, akinek tulajdonában tehén van, az általa tartott tehenekre évenként és tehenenként; az első tehén után 2500 forint, a második és minden további tehén után 6000 forint támogatásban részesül. A támogatás az éves tehéntartás megvalósítását követően utólag igényelhető, a jogosultság a keletkezésétől számított 5 éven belül érvényesíthető. Az igényjogosultság feltételei: az állattartó a tehenet legalább 1 évig tehénként tartja, a tehén egyedi tartós megjelölése (krotáliá- zása) biztosított, a krotáliá- zásról kiadott költségjegyzék az állattartó birtokában van. Előhasú üsző ellése esetén a tehén és a borjú krotáliázá- sáról kiadott költségjegyzékkel a tehéntartó rendelkezik, rendelkezésre áll a szarvasmarha állományának gümőkórtól és brucellózistól való mentessége. Az állattartó az állatait jó gazda gondosságával tartja. Az állattartó feladata, hogy az előhasú üsző ellésé- nek időpontját a született borjú krotáliával való ellátását, vásárlás esetén a vásárlás időpontját bejelenteni a helyi tanácsnál, ott azt nyilvántartásba veszik, a nyilvántartásról a költségjegyzék hátlapjára az igazolást rávezetik. Be kell jelenteni továbbá a már nyilvántartásba vett tehenek elhullását, kényszervágását, eladását, továbbá a tenyészetből kiesett tehenek pótlásának időpontját. A bejelentéseket az állattartók kötelesek a változástól számított 30 napon belül megtenni. Az állami támogatás második formája, hogy a kistermelő a támogatást négy évre előre is megkaphatja, ha a tehénállományát előha- si üsző tenyésztésbe állításával növeli és vállalkozik a meglett előhasi üszőnek az ellést követő négyéves tartására. Ebben az esetben az első tehén után 10 ezer forint, a második és minden további tehén után 24 ezer forint állami támogatás fizethető ki. Ez az igény az üsző ellésétől számított egy éven belül érvényesíthető. Az igénylés feltételei; az előhasi üsző megszületett borjának egyedi tartós megjelölése, az arról kiadott költségjegyzékek megléte. Feltétel továbbá a gümőkórtól és brucellózistól való mentesség, valamint az, hogy az állattartó az állatait jó gazda gondosságával tartja. Az igénylőlapon a kistermelő alírásával vállalja a meglett előhasi üsző négy évig való tartását. Első tehénnek minősül támogatás szempontjából az igénylésre elsőként bejelentett tehén, illetve előhasi üsző. Az állattartók az állami támogatás iránti igényüket az állat tartási helye szerinti illetékes községi szakigazgatási szervnél jelenthetik be. Elveszti igényjogosultságát az a kistermelő, ha a tehenének nincs egyedi tartós megjelölése, ha a megjelölésről nem rendelkezik költségjegyzékkel, ha éves tehéntartás esetén a tenyésztésből kiesett tehenet 60 napon belül nem pótolja. A négyéves tehéntartás esetén elveszti igényjogosultságát a kistermelő ha a tenyésztésből kiesett tehenét (előhasi üszőt) egy éven belül nem pótolja, ha az állategészségügyi és élelmiszer ellenőrző állomás felszólítására 3 hónapon belül sem javítja meg az állatok tartási és takarmányozási körülményeit. Megszűnik az igényjogosultság akkor is, ha a kistermelő szarvasmarha-állománya elveszti gü- mőkór- és brucellózismentességét és a mentességet 5 hónap elteltével sem állítják vissza. A kistermelők legfontosabb feladata tehát; az állatok egyedi tartós megjelölése, az erről kiadott költségjegyzék megőrzése. Fontos továbbá az üszőellések, tehénvásárlások, tenyésztésből történő kiesések krotáliacse- rék, állatpótlások időbeni jelentése. Nem kevésbé fontos, hogy a kistermelők betartsák az állategészségügyi előírásokat, ellenkező esetben az állami támogatásra nem tarthatnak igényt. Szabolcs-Szatmár megyei Állategészségügyi és Elelmiszerellenőrző Állomás M. A. A mátészalkai vetőmagboltban két és fél milliós készlet várja a kertészkedőket. A hazai vetőmagvakat kiegészítendő, Hollandiából is érkeztek különböző kerti magvak. A forgalom nagy, s ahogy javul az idő, még nagyobb keresletre lehet számítani. (Jávor László felvétele) Éticsiga exportra az első meleg napon és szakmaközi rr | ww | w ■ ■ művelődési napok Tavasz a méhészetben Árutermelés
