Kelet-Magyarország, 1985. március (42. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-18 / 64. szám
1985. március 18. Kelet-Magyarország 3 © KÉRDÉSEIRE Miliőn a sznvicsnv igazgatója. Jeszenszki István Miért nincs szennyvízvezeték Nyíregyházán a Fürj utcában, holott az is olyan zsákutca, mint a Fecske utca? — kérdezi Szaszala Józsefné. — A Fürj utcában a főgyűjtő csatorna már régen megépült, ami tulajdonképpen a városi szennyvizek ösz- szegyűjtésére szolgál elsősorban, de a csatorna mentén levő házak szennyvize is beköthető. Az elmúlt évben a szomszédos Rigó utcában a lakosok összefogásával épült meg egy csatorna, amelyet javaslunk a Fürj utcában lakók részére is. A vezeték építésével kapcsolatos tanácsot, tervezést és kivitelezést vállalatunk vállalja. Üjfehértón 1983-ban épült meg a vfzmű, de az Arany János utcának csak az egyik felébe vezették be, a másik feléről a fő úton át keli járni jó ivóvízért. Miért nem vezetik be az utca másik részébe is a vizet? — kérdezik az Arany János utcai lakosok. — Kérdésükkel keressék fel az újfehértói víműtársu- lat vezetőjét, aki valószínűleg pontos választ tud adni az építés további folytatásáról. Üjfehértón vállalatunk csak üzemelteti a meglevő vízellátó berendezéseket. Miért nincs a hét végeken víz Butykán és ha van, akkor miért zavaros? — kérdezi Tardi Mihályné, Bajcsy-Zsilinszky utcai lakos. — Butykán a városi-körzeti vízműtársulat beruházásában épült meg a vízmű. A beruházási költség csökkentése címén a tisztító berendezéseket nem építették meg. Ennek következtében természetszerű: ha nagyobb a fogyasztás, a vezetékben lerakodott vasmangán üledéket képez, és a víz zavaros lesz. Sajnos, többször előfordul, hogy áramkimaradás miatt a vízszolgáltatás akadozik. Ez a jelenség megyénk több településén is előfordul. Javasoljuk, hogy a vízműtársulat építsen meg egy tisztítóberendezést, ezután garantálni lehet, hogy a víz nem lesz zavaros. Miért nem nyit korábban Nyíregyházán a Malom utcai fürdő, hiszen sokan munkakezdés előtt szeretnének úszni? — A fürdő reggel nyolctól este hétig fogadja a vendégeket, és este nyolckor zár. A forgalom — figyelembe véve a vendégek igényeit — ebben az időben a legnagyobb. Azt tapasztaltuk, hogy reggelenként néhány nyugdíjas vette igénybe a fürdőt. Ha a nyitvatar- tás ideje hosszabb lenne, két műszakban kellene dolgozóinknak munkaidejét beosztani, mert tizenegy órától hosszabb, naponta több nem lehet. Ugyancsak névtelen a kérdező: igaz-e, hogy a nyáron a tóstrandon engedélyezik a monokini és az új fürdőruha viseletét? — Mi szeretnénk haladni a divattal, és nem tiltjuk strandjainkon az új viseletét. A nyugati országokban ez már engedélyezett, és természetes viseletnek számít, nálunk még megbámulják az új divatnak hódolókat. Egy tanácsi lakásban lakó család kérdi: szerelhet-e fel saját költségén vízórát a lakásba, mert sokallja a 17 köbméter hideg és a 9 köbméter meleg víz árát, amit fizetnie kell. — Igen, felszerelhető az ingatlankezelő engedélyével a vízóra, de ennek csak akkor van értelme, ha a többi lakó is felszereli a vízórát, mert a vállalat által számlázott vízdíjon a lakótársak a fogyasztás arányában fizetnek. Amennyiben a lakótársakkal nem tud megegyezni, nincs értelme az almérő felszerelésének. Az a tapasztalatunk, hogy a tanácsi lakásokban, ahol átalánydíjat kell fizetni, családonként 400—500 liter, a kisebb szövetkezeti lakásokban, ahol elosztják a fogyasztott víz mennyiségét 200 liter, a magánlakásokban 80—120 liter között van a napi fogyasztás. Ebből jól látható, hogy takarékosságra a vízóra ösztönöz, de mégegyszer ismétlem: értelme csak akkor van, ha minden lakásban mérni lehet. Mikor vezetik be a vizet a Debreceni úton a Tünde utcától délre, a felüljáróig? — kérdezi Gyureskó János. — Választ a városi tanács műszaki osztálya tud adni. A jelenlegi helyzetet ismerve azt tudom javasolni, hogy a Debreceni úton lakók alakítsanak társulatot, s ennek keretében építsék meg a vezetéket. B. J. Kilátások kényszerpihenő után Olvad, enged a föld fagya. Nyíregyházán az örökösföldi építkezéseik környékét bokáig érő latyak borítja, ám furcsa mód ezít most nem bánja senki. Legalábbis a lakásra várók és az építők biatösam nem. Ment jártunk volna itt néhány napja! Igaz, akkor nem volt sár, fagy szedte ráncba a vizeket, de építőket se 1 átallt senki. A rendkívüli hideg miatt fagy- szabadsága kellett küldeni őket. Százmllliis hátrány — Igen érzékenyen érintette vállalatunkat a szokatlanul hosszú ideig tartó kemény tél — eleveníti fel az elmúlt hetek eseményeit a SZÁÉV termelési osztályvezetője, Tölgyesi Gábor. — Lehetetlen volt a terepen dolgozni, kénytelenek voltunk csaknem nyolcszáz emberünket fagyszabadságra küldeni. Mintegy öt hét, azaz 130—135 ezer óra esett ki a termelésből, forintra átszámítva majdnem százmilliós hátrányba kerültünk. Ilyen katasztrofális évnyitóra senki sem számíthatott, jogos tehát a kérdés: van-e még remény a több mint 1,2 milliárdos termelési érték elérésére, a csaknem ötvenmillió forintos nyereségterv teljesítésére? — Bizakodunk — mondja a vállalat termelési főmérnöke, Vezse József. — Olyan munkatervet dolgoztunk ki, mely a túlóráktól az új fajta premizálásig sok mindent magában foglal, ha sikerül megvalósítanunk, nem hiszem, hogy komolyabb fennakadások lesznek. Sajnos a feszítettebb terv teljesítése nemcsak tőlünk függ, azon is sok múlik majd, hogy az alapanyagokat időiben meg- kapjuk-e a külső cégektől. Hamarosan költözhetnek A' lakásra várókat természetesen nem elsősorban a SZÁÉV gondja izgatja, sokkal inkább az, tudja-e tartani a vállalat az ígért átadási határidőket. Eddig egyetlen helyen', Nyírbátorban volt csúszás, egy hatvanhat lakásos tömb negyven lakását januárban kellett volna átadniuk, ám a hideg közbeszólt. Most azonban, hogy ki- vidult az idő, hamarosan költözhetnek az említett negyven lakásba a tulajdonosok, de az építők azt is ígérik, a teljes tömb június 30-i átadási határidejét mindenképpen tartják majd. Szerencsére érzik a vállalat dolgozói is, hogy neki kell feszülniük a hámnak, ha jó évet akarnak zárni. Anyagi érdekeltségük is ezt diktálja persze, hiszen a fagyszabadság idején jócskán megcsappant a jövedelmük: átlagban még tíz forintot is alig kaptak óránként. Nemrég tanácskoztak a vállalat szocialista brigádvezetői, ahol eldöntötték, e hónap 23-án kongresszusi ahet EMBERE A vásárlók véleményének megkérdezése után a múlt héten ítélte oda a Fogyasztók Városi Tanácsa Nyíregyházán az élelmiszerboltoknak meghirdetett versenyben a Fogyasztók Kiváló Boltja megtisztelő címet. A tíz bolt egyike a Lenin téri ABC- áruház a nyitás óta eltelt két és fél év alatt — nem túlzás — saját vásárlóközönséget alakítoítt ki. Vezetője Kuli- már János: — A címre javasolt tíz bolt bármelyik dolgozója lehetne a hét embere. — Én furcsa helyzetbe kerültem, amikor szóba jött az üzletvezetői kinevezés. Tíz éven át ellenőrként dolgoztam az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalatnál. Itt lényegesen más szemmel néztem körül boltvezetőként. Nem tehettem volna meg, hogy valamilyen mulasztáson rajta kapjanak az ellenőrök. A megyeszékhely központjában a sokadik élelmiszer- üzletet nyitották a Lenin téri ABC-vel. Az egyszerű kereskedés korrektsége mellett rákényszerültek, hogy valami újat, szokatlant találjanak ki. Múlt év nyarán áttértek a jövedelemérdekeltségű gazdálkodásra, mindez újabb felelősséget zúdított a nyakukba. — Mégis, úgy éreztük, tálcán kaptuk a lehetőséget, hiszen csak rajtunk, bolti dolgozókon múlt, hogy nagyobb eredményt produkáljunk. Apró dolgokkal, munkaszervezéssel kezdtük. Négy raktárrészünk reszortfelelőse egyúttal a gondoláknál is felelős a saját részlegéért. Így elérhettük, hogy a naponta változó árakat a raktártól a vevő kosaráig nyomon követhettük. Vagy nem restelltünk tanulni másoktól. Még ellenőr koromból emlékeztem a hatvani ABC-re, amelyet az ország egyik legjobbjának ismertem meg. A helyettesekkel együtt elmentünk tapasztalatot cserélni. Még a jól bevált beszerzési forrásaikat sem titkolták el előlünk. Azóta mi is hozunk rendszeresen árukat Szegedről, Békéscsabáról, Budapestről. A fuvar ezeknek a nagykereskedelmi vállalatoknak is kifizetődő, ha legalább félmillió forint értékű készletet rendelünk tőlük. Ha kevesebbre van szükségünk, gyors számvetés' után kiderül, hogy a hiányt pótló vagy a választékot bővítő áruféle eladásából még bőségesen kitelik a mi fuvarköltségünk és marad rajta tisztességes haszon. Havonta egyszer leül a boltvezető valamennyi dolgozóval beszélgetni. Ilyenkor a szakmai kérdéseik megvitatása után alkalom nyílik azt is megtudni, miért izgul a kismama, mi bosszantja az eladókat és így tovább. Valamennyiükkel elhitette Kuli- már János, hogy nincsenek monopolhelyzetben. Nagy konkurrenciát jelent nekik a közeli Csemege, a Kelet Áruház, a balmazújvárosi ABC. Itt nap mint nap meg kell küzdeni a vásárlókért. S ezért örülnek különösen, hogy a múlt évi 53 millió forintos forgalmat úgy érték el; a vásárlók nyolcvan százalékát ismerősként üdvözölhették. Így biztosabban rendelhetnek és már gyakorta azt is tudják, mit kínáljanak a nyugdíjas néninek, ha belép az üzletbe. T. K. Örökösföld, ’85 tavaszán műszakot tartanaik. Ez mintegy tizeranégy-tizemötezer órával csökkentheti a veszteséget. De történt más . intézkedés is, erről beszélnek a leginkább az ér,intettek, a vállalat egyik házgyári szerelő brigádjának tagjai: Zámbori Lajos brigádvezető: A nagy többségnek például most fél nyolctól negyed négyig tartana a hivatalos munkaidő, helyette héttől negyed ötig dolgoznak, a következő hónapban pedig még egy órával megtoldják. Mi speciális helyzetben vagyunk. két műszakban dolgozunk, az éjszakások például háromnegyed egykor mennek haza. — Sajnos ez felborította a menetrendet, sokan kénytelenek biciklivel, vagy motorral bejárni, hiszen hol megy éjfél után mondjuk Nyírpa- zonyba autóbusz — kapcsolódik a beszélgetésbe Szabó Miklós. — De hát mit tehetünk? Azért nekünk is szükség van a pénzre — ezért az épületért például ezer forint prémiumot kapnánk fejenként, ha tartanánk a határidőt — s megérti az ember a lakásra várok türelmetlenségét is. Rajtunk ne múljon a költözködésük! | A játszma tehát korántsem rért véget. A tél ugyan még lépéselőnyben van, de most következik az ember. Szorítunk, hogy behozza a hátrányt. Balogh Géza Könyvtár kerülővel A megyét járva még olyan körülményesen nem találtam meg könyvtárat, mint a bak- talórántházit. Egy nem éppen rendezett udvarról lehet megközelíteni, az áfész cukrászati üzemének és raktárának dobozai és egyéb tárgyai között. Valamikor „rendesen” az utcáról nyílt a bejárat, de — ahogyan a helyiek elmondták — az áfész lezárta és raktárnak használja azóta is. Ezért lehet egy elhanyagolt udvaron át bejutni a nagyközségi könyvtárba. Bent kellemes környezet várja az érdeklődőt, egy néprajzi kis gyűjteményt is megnézhetnek a vendégek. Igazi könyvtár „lakik” az ódon épületben, amely egykor postakocsik utasainak szállóhelye volt. Ideje lenne újra megnyitni az utca felőli bejáratot. Ezzel nagyobb tisztességet adni a könyvnek, mint jelenleg... (páll) Kapzsiság „Tisztességtelen jelenségek is tapasztalhatók a földhasznosításnál: akadnak, akik jelentős földterületet igényelnek és azt másokkal műveltetik.” A megyei tanács elmúlt heti ülésén hangzottak el ezek a szavak, amikor az egyik felszólaló nagyobb ellenőrzést sürgetett e téren. Bár nem részletezte e jelenséget, mégis elevenre tapintott a figyelmeztetés. Mert bár igaz, hogy a tsz-ek nagy része az utóbbi időben mind jobban keresi azokat a megoldásokat, amelyekkel a nagyüzemiig „gazdaságosan nem hasznosítható” földterületek se maradjanak parlagon, s hogy az igény is ugrásszerűen megnőtt az ilyen földek iránt, tény, hogy zavaros tünetek is fellelhetők. Egyesek túlságosan sokat markolnak, annyit, amennyit egyedül aligha volnának képesek megművelni, ezért mások munkáját veszik igénybe. Különösen szembetűnő az effajta igyekezet, ha valamely vezető beosztású használja ki meglévő kapcsolatait, s így akar tetemes haszonra szert tenni. A témát tárgyaló előterjesztés is érintette, hogy például az új zártkertek kijelölésénél a személyi tulajdont egyesek csak spekuláció céljára kívánják felhasználni. Sok helyütt teszik szóvá tsz-ta- gők, hogy ok a háztájin felül csak 6 ezer négyzet- méter bérelt területtel rendelkezhetnek, ugyanakkor a nem hivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel foglalkozóknál nincs ilyen határ! Aztán még egy passzus a megyei tanács anyagából: „Megengedhetetlen és elítélendő minden olyan tevékenység, amely a földet jogtalan haszonszerzésre, spekulációra kívánja felhasználni.” A kapzsiságnak, a nyerészkedésnek már erkölcsi áldozataivá is váltak egyesek, akik gátlástalanul „fogtak fel” földet. A fokozott földvédelem azt is jelenti: védjük meg a társadalmat az ilyen gyakorlattól ! A. S. SZERKESZTŐI OOOOOOOO Kulimár János
