Kelet-Magyarország, 1985. március (42. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-13 / 60. szám
1985. március 13. Kelet-Magyarország 7 •TTiTTimTiT»'* •'•V*T Postabontás Segítsenek... A heti postában mindig akad néhány olyan levél, amelynek (eladója azért fogott tollat, hogy köszönetét mondjon segítségünkért. Ezeknek a leveleknek örülünk természetesen a legjobban, még akkor is, ha tudjuk, a köszönet igazából nem minket illet, hanem azokat, akik cselekedtek levélírónk érdekében. A tanácsot például, amely soron kívül segélyt adott; a termelőszövetkezetet, amely akkor is felvásárolta (méltányosságból, tekintettel a panaszos szűkös anyagi körülményeire) a kert, a háztáji termését, ha magának is fölösen volt belőle; a szervizt, amely megjavította a készüléket, noha az a típus „nem az ő profilja” — és még sorolhatnánk a példákat. Gyakori eset az is, hogy valójában nem is lett volna szükség a mi közbenjárásunkra, mert levélírónknak akkor is elintézték volna az ügyét, ha egyenesen az illetékeshez fordul vele. Ezt olykorolykor némi rosszallással szóvá is teszik azok, akiknek segítségét kérjük. Végeredményben igazuk van, ha nem örülnek a kerülőútnak, ha úgy érzik, az emberek nem bíznak abban, hogy az egyenes út is célhoz vezet. A levélírók jó része azonban nem kényelemből választja a mi közvetítésünket — ámbár ilyen is van szép számmal. Az emberek többségét mégis a számtalan rossz tapasztalat készteti arra, hogy hozzánk folyamodjon. Gondoljunk csak az ügyintézőre, aki Kovács néni nevq hallatán „Szóljatok, ha elment!” — felkiáltással átszalad gyorsan a másik szobába; az igazgatóra, aki Nagy Ferinek a műhelyből mindig házon kívül van; Kiss bácsira, akinek a kérvénye hetekig hever egy fiók mélyén („Valahogy megfeledkeztünk rólavagy arra az ügyfélre, akit napokon át hitegetnek a szerelők, hogy ekkor meg akkor jönnek ... S akik végül csak „a sajtó” hivatalos megkeresésére hajlandók elvégezni a munkájukat, amelyért végül is a fizetésüket kapják. Mindez korántsem általános, de az embert már egyetlen ilyen tapasztalat is elkedvetleníti. Azt viszont nem vesz- szük jó néven, ha — mint utólag kiderül — minket felhasználva akar valaki jogtalan előnyöket kicsikarni. Nem is olyan ritka eset, mint vélnék... Igazán azt érezzük mu- laszthatatlan kötelességünknek, ha olyan ügyekben segíthetünk, amelyek az illetékesek nemtörődömsége, közömbössége, felelőtlensége, netán tájékozatlansága miatt futottak zátonyra. Mert sajnos ezekből is van elég. Gönczi Mária NŐNAP, TÜSKÉVEL A mi körzetünkben is meleg szeretettel köszöntötték a lányokat, asszonyokat a 75. nemzetközi nőnap alkalmából. A Krúdy Gyula utcai, 19-es iskolában, ahol jómagam is jelen voltam, együtt ünnepeltek a pedagógusok, az adminisztratív és a fizikai dolgozók — és ez így természetes. De sajnos nem mindenütt, ugyanis a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskolában és Szakmunkásképzőben a takarítóasszonyok nem kaptak meghívót a nőnapi ünnepségre... A virág helyett kapott tüskét bizonyára nem felejtik el egykönnyen ezek az asszonyok. Balázs Pál, a HNF körzeti bizottságának titkára, Nyíregyháza körzethatár Gyermekemet nem veszik fel abba az általános iskolába, amelyikbe a testvére jár. Sokan költöznek új lakásba, mások tagozatos osztályba íratják a gyereküket — mindkettő azzal járhat, a később iskolába lépő gyerek már más körzethez tartozik. Képzelhető, milyen gondot jelent a szülőnek (főleg a nagy- családosoknak, ahol több, esetleg még óvodás vagy böl- csődés gyerek is van), ha a város különböző pontjairól kell esténként összeszednie a családot. Vannak olyan iskolák, ahol természetesnek veszik az ilyen probléma megoldását, de nem ritka az elutasítás sem. Megértem én a körzethatárok jelentőségét, azt, hogy korlátokat szab a létszámkeret, de nem hiszem, hogy ilyen mereven kellene ragaszkodni hozzá. B. J.-né, Nyíregyháza ZEBRA Többször is kértük már, hogy fessenek fel az úttestre zebrát Kisvárdán, a Kodály Zoltán Általános Iskola előtt. Az út itt nagyon forgalmas, autóbuszok járnak erre, a gyerekeknek pedig nap mint nap át kell menniük a túloldalra, az ottani iskolában ebédelnek ugyanis. Az ő védelmükben kérjük a zebrát, amely bizonyára óvatosságra intené a járművezetőket. Kérésünk eddig nem talált meghallgatásra, nem értjük, miért, hiszen nem költséges dologról van szó. Még egy észrevételünk, azaz inkább kérdésünk van: mikor telepítik ki a város központjából a buszmegállókat? Néha már úgy érezzük magunkat, mintha egyetlen — az áruháztól az 1-es iskoláig tartó — nagy pályaudvaron közlekednénk, s intéznénk napi bevásárlásainkat ... Kisvárdai szülők BALESETVESZÉLY! Nyíregyháza egyik legszebb része a Vöröshadsereg útja, még a század elején telepített fasorával. De a fák fölött is eljárt az idő: minden évben megjelennek a közterület-fenntartó vállalat emberei, hogy levágják az öreg, elszáradt ágakat. De vannak olyanok is, amelyeket — úgynevezett óriáslétra híján — nem érnek el. Valami megoldást azért csak kellene találni, mert a 38-as számú ház előtt már hetek óta lóg egy karvastagságú, félig letört, jókora faág. Vágjuk le, mielőtt valami balesetet okoz. Gerliczki András, Nyíregyháza JÓ ÉTVAGYAT? Nyíregyházára járok be dolgozni. Mielőtt munkába megyek, rendszerint megreggelizem az OTP-vel szemben levő büfében. Az utóbbi napokban azt tapasztalom, hogy a virsli mellé csak apró, száraz kenyérdarabkákat adnak. Nincs se friss kenyér, se zsemle. Mindezt hiába tettem szóvá, a kiszolgálóktól csak elutasító választ kaptam, elfogadható magyarázatot nem. Bakó Csaba, Kótaj, Lenin u. 13. CSIKK, TEJSZÍNHABBAL Nagyon megörültem, amikor az egyik nyíregyházi ABC-ben felfedeztem a gyümölcstortát. Igaz, az ára meglehetősen borsos, mégis úgy gondoltam, néhanapján megengedhetek magamnak ennyit. Kettőt is vettem tehát, egy málnásat és egy szedresei. Amikor azonban az egyiket kóstolgatni kezdtem, bizony üröm vegyült az örömömbe. A tejszínhab alatt ugyanis a szederszemeken kívül egy cigarettacsikket is rejtett a gyümölcszselé. Nem voltam rest megnézni a gyártó nevét: Magyar Hűtőipar. H. M.-né, Nyíregyháza, Öszőlő u. NEM JÖN LEVÉL... Nem találok magyarázatot arra, miért fordul elő oly gyakran, hogy más városban élő hozzátartozóimtól csak késve kapom meg a levelet (ők tőlem ugyanígy). Volt már egy hét, tíz nap, de két hét késés is. Az év elején például egy Zalaegerszegre és egy Karcagra címzett levelet azonos időben dobtunk be az állomáson. Küldeményünk mindkét helyre kéthetes késéssel ért célba. Egy Karcagról nekünk írt levél keltezése és a postai bélyegzőn levő dátum megegyezett, mégis csak kéthetes késéssel kézbesítették. A mi esetünkben egyetlen összekötő kapocs szeretteinkkel a levél. Volt idő, amikor hetenként kétszer is hozta- vitte a posta sürgős közlendőinket. Most az a tapasztalatunk, hogy ha csütörtökön reggel 9 és 10 óra között bedobjuk a levelet a Szarvas utcán, a buszmegállónál levő postaládába, már nem ér célba azon a héten. Papp Mihályné, Nyíregyháza, Szarvas u. 70. SZEMÜVEG Nemrégiben szemüveget kellett csináltatnom. A vá- sárosnaményi Ofotért azonban olyan hosszú határidőt szabott, hogy jónak láttam máshova fordulni. Felhívtam tehát a nyíregyházi üzletet, és megkérdeztem, mennyi idő alatt tudnák elkészíteni a szemüveget, amelyre sürgősen szükségem volt. Azt mondták, menjek be, és segítségemre lesznek. így is történt, már másnap kézhez kaptam a számomra nélkülözhetetlen szemüveget. Tudom, hogy nem nagy ügyről van szó. De az emberek manapság csak akkor fognak tollat, ha méltánytalanság éri őket. Ezért írok most azok helyett is, akik jó tapasztalataiknak nem adnak hangot. Gyöngyösi András, Nyírmada, Petőfi u. 73. Szerkesztői üzenetek Simoncsik Andrásné érpataki, Farkas Istvánné aranyosapáti, Kovács József nyíregyházi, Pérczi Jó- zsefné kocsordi, Géczi Károly és Varga Jenő fehér- gyarmati, Balázs István pet- neházi, Tudlik János napkori, Pócs falvi Jánosné nyírbátori, Bakos Miklósné mátészalkai, Fazekas András nyírpazonyi, Földi Jánosné berkeszi, özv. Szabó Lászlómé tiszavasvári, Szőcsi János csengeri, Jakab Mihályné kisnaményi, Tóth Sándor hodászi, Kiss Eleiemé nyír- parasznyai, Csatlós József orosi, Balogh Mihály hodászi, Toldi Sándor jándi, Illés Istvánné vajai, Tompa Sándorné besztereci, Takács Lajos nyírbélteki, Zsíros Miklós nyíregyházi, Spiny- hért Györgyné ajaki, Kiss Sándorné gyulaházi, Tóth Sándorné nyírmadai, Kovács Kálmán nyírbogdányi, Vislóczki János piricsei, Tóth András nyíregyházi, Villás Gyula nyírteleki, Kalmár Károlyné ilki, Li- pécz Gáborné vásárosna- ményi és Fodor Dánielné mezőladányi olvasónk ügyével foglalkozunk, szíves türelmüket kérjük. Antal Ferenc, Hernádi András, Tóth Jánosné és Nagyiván Istvánné köszönő sorait megkaptuk, örülünk, hogy közreműködésünk eredményes volt. Skórán Lajos aranyosapáti levélírónk panasza jogosnak bizonyult, a hibás készüléket a Modul Vállalat szakembere megjavította. A Videoton Vállalat vevőszolgálati főosztálya ugyancsak intézkedett, hogy Bodnár Péter demecseri lakos készülékét a debreceni márka- szerviz megjavítsa. „A címzett ismeretlen” jelzéssel kaptuk vissza a Magyar János (Nyírbog- dány), illetve Szikju Pál (Nyíregyháza) aláírással kapott levélre küldött választ, így sajnos nem tudunk segíteni ... ŰJRA a PARKOLÓKRÓL Nyíregyháza belvárosának parkolóiról, gondozat- lanságukról esett szó ezen az oldalon, február 27-én. A Takaréképület előtti fizetőparkoló hóeltakarítási és csúszásmentesítési munkái vállalatunk feladatkörébe tartoznak, amit a hószolgálati munkatervben előírt sorrendiséget és az időjárási viszonyokat figyelembe véve végeztünk. A Szabolcs- szálló előtti parkoló takarítása a szálloda üzemeltetőjének feladata. Közterület-fenntartó Vállalat Nyíregyháza LÄMPARONGÄL0K Sok a törött lámpa Nyíregyházán — fejezte ki nemtetszését egy városlakó a február 12-i számban. Üzemigazgatóságunknak is tudomása van a sajnálatosan nagyszámú rongálásról, amelyet a megyeszékhely több részén elkövetnek. A garázdák nemcsak a búrát verik szét, megsérülnek ugyanakkor az abban lévő higanygőzégők, foglalatok, egyéb szerelvények is. Ezért a lámpák' helyreállítása sok pénzbe kerül, és hosszú időbe is telik. Mivel a város területén különböző típusú lámpák vannak, elsősorban a búrák cseréje jelent gondot. Ezt folyamatosan (ahogy a szükséges anyagok rendelkezésre állnak) végezzük. Továbbra is kérjük a lakosságot, hogy segítsék a garázda elemek felderítését és felelősségre vonását. TIT ASZ Nyíregyházi Üzemigazgatóság Közös háztartásban; az építési telkekről Toldi Lajos kölesei olvasónk hosszú évekig élt együtt szüleivel közös háztartásban. A keresetét teljes egészében haza adta. Amikor megnősült, közösen építkeztek, sőt a szülők tartásáról is ők gondoskodtak. Az édesanya halála után azonban más községbe költöztek. Édesapja most a közösen épített házat olvasónk egyik testvérének kívánja adni. Van-e ehhez joga? Ha két család vagy élettársak, de akár idegenek is közös háztartásban gazdálkodnak, úgynevezett polgári jogi társaság jön létre. Amikor ez megszűnik, a felek elszámolásra kötelezhetők, és a vagyont annak arányában kell szétosztani, ki, milyen mértékben járult hozzá anyagiakkal vagy saját munkájával. Az ilyen perek nagyon bonyolultak, ezért ajánlatos szakemberhez fordulni és a képviseletre megbízást adni. Nagy György (Rohod) levelére válaszolva közöljük, hogy tartásdíjat általában a gyermek 16 éves koráig kell fizetni, de ha a gyermek tovább tanul, akkor mindaddig jár a tartásdíj, amíg tanulmányait be nem fejezte. Amennyiben a gyermeknek saját jövedelme van (pl. szakmunkástanulóként ösztöndíjat kap), azt a tartásdíj összegének megállapításánál figyelembe kell venni. Ha a gyermeknek olyan jövedelme van, amely megélhetését biztosítja, nem jár tartásdíj. Javasoljuk, hogy amennyiben a fentiek alapján indokolt, forduljon a lakhelye szerinti illetékes bírósághoz, és kérje fizetési kötelezettségének megszüntetését. Kovács Pálné (Nyíregyháza). Tájékoztatjuk, hogy Magyarországon — néhány kivételtől eltekintve — nincs ügyvédi kényszer, tehát házasságfelbontási perben senki sem köteles ügyvédet fogadni. De ha ezt mégis jónak látja, akkor nincs akadálya, sőt, akkor is fogadhat ügyvédet, ha már tart a válóper. Amennyiben nem kéri ügyvéd segítségét, keresse fel a városi bíróságot bármelyik szerdai napon, és perindítási kérelmét jegyzőkönyvbe fogják foglalni. Nánási Piroska dögéi levélírónknak válaszoljuk, hogy az építési hatóság kizárólagos joga annak eldöntése, hány építési telket lehet kialakítani az ingatlanon. Nemcsak az számít, hogy a telek hány méter széles, hanem az is, hol fekszik, városban-e vagy községben, annak melyik részén. Nyíregyházán pl. 8 méter széles telkek is vannak, községekben viszont nem ritka a több mint húsz méter széles telek sem. Amennyiben ön nem ért egyet azzal, hogy a telek 28 méter, bízza meg a földhivatalt, hogy mérje fel az ingatlant. A felmérés alapján kérheti a minősítés módosítását. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy ha az ingatlan valóban csak 27 méter széles, akkor is minősíthetik két építési teleknek. Váradi Bertalanná Dombrádról érdekes kérdéssel fordult hozzánk. Arra kíváncsi, hogy az 1929-ben kifizetett 500 pengő ma mennyit ér forintban. Arról van ugyanis szó, hogy a közösen örökölt ingatlant az egyik testvérétől 500 pengőért vásárolta annak idején, az ingatlant azonban mind a mai napig nem írták a nevére. Ebben az esetben — függetlenül az 500 pengő mai értékétől, amelyet egyébként a Nemzeti Bank hivatott megállapítani — célszerű elbirtoklási pert indítani, és kérni, a bíróság állapítsa meg, hogy a tulajdonjogot elbirtoklás jogcímen megszerezte. Ifj. Rebenkó Jánosné fényeslitkei olvasónk férjének van egy zártkerti ingatlana, és emiatt — ahogyan levélírónk közli — nem kapnak lakást, sőt lakásépítésre OTP- kölcsönt sem. Ez a megállapítás nem helytálló. Egy zártkerti ingatlan nem akadálya annak, hogy lakást vagy építési kölcsönt, illetve lakásvásárlási kölcsönt kapjanak.
