Kelet-Magyarország, 1985. március (42. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-13 / 60. szám

1985. március 13. Kelet-Magyarország 7 •TTiTTimTiT»'* •'•V*T Postabontás Segítsenek... A heti postában mindig akad néhány olyan levél, amelynek (eladója azért fogott tollat, hogy köszö­netét mondjon segítsé­günkért. Ezeknek a leveleknek örülünk természetesen a legjobban, még akkor is, ha tudjuk, a köszönet iga­zából nem minket illet, hanem azokat, akik csele­kedtek levélírónk érdeké­ben. A tanácsot például, amely soron kívül segélyt adott; a termelőszövetke­zetet, amely akkor is fel­vásárolta (méltányosság­ból, tekintettel a panaszos szűkös anyagi körülmé­nyeire) a kert, a háztáji termését, ha magának is fölösen volt belőle; a szer­vizt, amely megjavította a készüléket, noha az a tí­pus „nem az ő profilja” — és még sorolhatnánk a példákat. Gyakori eset az is, hogy valójában nem is lett vol­na szükség a mi közben­járásunkra, mert levél­írónknak akkor is elintéz­ték volna az ügyét, ha egyenesen az illetékeshez fordul vele. Ezt olykor­olykor némi rosszallással szóvá is teszik azok, akik­nek segítségét kérjük. Végeredményben igazuk van, ha nem örülnek a kerülőútnak, ha úgy ér­zik, az emberek nem bíz­nak abban, hogy az egye­nes út is célhoz vezet. A levélírók jó része azonban nem kényelemből választja a mi közvetíté­sünket — ámbár ilyen is van szép számmal. Az emberek többségét mégis a számtalan rossz tapasz­talat készteti arra, hogy hozzánk folyamodjon. Gondoljunk csak az ügy­intézőre, aki Kovács néni nevq hallatán „Szóljatok, ha elment!” — felkiáltás­sal átszalad gyorsan a má­sik szobába; az igazgató­ra, aki Nagy Ferinek a műhelyből mindig házon kívül van; Kiss bácsira, akinek a kérvénye hetekig hever egy fiók mélyén („Valahogy megfeledkez­tünk rólavagy ar­ra az ügyfélre, akit napo­kon át hitegetnek a szere­lők, hogy ekkor meg ak­kor jönnek ... S akik vé­gül csak „a sajtó” hivata­los megkeresésére hajlan­dók elvégezni a munkáju­kat, amelyért végül is a fizetésüket kapják. Mind­ez korántsem általános, de az embert már egyet­len ilyen tapasztalat is el­kedvetleníti. Azt viszont nem vesz- szük jó néven, ha — mint utólag kiderül — minket felhasználva akar valaki jogtalan előnyöket kicsi­karni. Nem is olyan ritka eset, mint vélnék... Igazán azt érezzük mu- laszthatatlan kötelessé­günknek, ha olyan ügyek­ben segíthetünk, amelyek az illetékesek nemtörő­dömsége, közömbössége, felelőtlensége, netán tájé­kozatlansága miatt futot­tak zátonyra. Mert sajnos ezekből is van elég. Gönczi Mária NŐNAP, TÜSKÉVEL A mi körzetünkben is meleg szeretettel köszöntöt­ték a lányokat, asszonyokat a 75. nemzetközi nőnap al­kalmából. A Krúdy Gyula utcai, 19-es iskolában, ahol jómagam is jelen voltam, együtt ünnepeltek a pedagó­gusok, az adminisztratív és a fizikai dolgozók — és ez így természetes. De sajnos nem mindenütt, ugyanis a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskolában és Szakmunkásképzőben a takarítóasszonyok nem kaptak meghívót a nőnapi ünnepségre... A virág helyett ka­pott tüskét bizonyára nem felejtik el egykönnyen ezek az asszonyok. Balázs Pál, a HNF körzeti bizottságának titkára, Nyíregyháza körzethatár Gyermekemet nem veszik fel abba az általános iskolá­ba, amelyikbe a testvére jár. Sokan költöznek új lakásba, mások tagozatos osztályba íratják a gyereküket — mind­kettő azzal járhat, a később iskolába lépő gyerek már más körzethez tartozik. Kép­zelhető, milyen gondot je­lent a szülőnek (főleg a nagy- családosoknak, ahol több, esetleg még óvodás vagy böl- csődés gyerek is van), ha a város különböző pontjairól kell esténként összeszednie a családot. Vannak olyan iskolák, ahol természetesnek veszik az ilyen probléma megoldását, de nem ritka az elutasítás sem. Megértem én a körzet­határok jelentőségét, azt, hogy korlátokat szab a lét­számkeret, de nem hiszem, hogy ilyen mereven kellene ragaszkodni hozzá. B. J.-né, Nyíregyháza ZEBRA Többször is kértük már, hogy fessenek fel az úttestre zebrát Kisvárdán, a Kodály Zoltán Általános Iskola előtt. Az út itt nagyon for­galmas, autóbuszok járnak erre, a gyerekeknek pedig nap mint nap át kell menni­ük a túloldalra, az ottani is­kolában ebédelnek ugyanis. Az ő védelmükben kérjük a zebrát, amely bizonyára óvatosságra intené a jármű­vezetőket. Kérésünk eddig nem talált meghallgatásra, nem értjük, miért, hiszen nem költséges dologról van szó. Még egy észrevételünk, az­az inkább kérdésünk van: mikor telepítik ki a város központjából a buszmegálló­kat? Néha már úgy érezzük magunkat, mintha egyetlen — az áruháztól az 1-es isko­láig tartó — nagy pályaud­varon közlekednénk, s intéz­nénk napi bevásárlásain­kat ... Kisvárdai szülők BALESETVESZÉLY! Nyíregyháza egyik legszebb része a Vöröshadsereg útja, még a század elején telepí­tett fasorával. De a fák fö­lött is eljárt az idő: min­den évben megjelennek a közterület-fenntartó vállalat emberei, hogy levágják az öreg, elszáradt ágakat. De vannak olyanok is, amelye­ket — úgynevezett óriáslét­ra híján — nem érnek el. Va­lami megoldást azért csak kellene találni, mert a 38-as számú ház előtt már hetek óta lóg egy karvastagságú, félig letört, jókora faág. Vág­juk le, mielőtt valami balese­tet okoz. Gerliczki András, Nyíregyháza JÓ ÉTVAGYAT? Nyíregyházára járok be dolgozni. Mielőtt munkába megyek, rendszerint megreg­gelizem az OTP-vel szem­ben levő büfében. Az utób­bi napokban azt tapasztalom, hogy a virsli mellé csak ap­ró, száraz kenyérdarabká­kat adnak. Nincs se friss ke­nyér, se zsemle. Mindezt hiá­ba tettem szóvá, a kiszolgá­lóktól csak elutasító választ kaptam, elfogadható magya­rázatot nem. Bakó Csaba, Kótaj, Lenin u. 13. CSIKK, TEJSZÍNHABBAL Nagyon megörültem, ami­kor az egyik nyíregyházi ABC-ben felfedeztem a gyü­mölcstortát. Igaz, az ára meglehetősen borsos, mégis úgy gondoltam, néhanapján megengedhetek magamnak ennyit. Kettőt is vettem te­hát, egy málnásat és egy szedresei. Amikor azonban az egyiket kóstolgatni kezd­tem, bizony üröm vegyült az örömömbe. A tejszínhab alatt ugyanis a szederszeme­ken kívül egy cigarettacsik­ket is rejtett a gyümölcszse­lé. Nem voltam rest megnéz­ni a gyártó nevét: Magyar Hűtőipar. H. M.-né, Nyíregyháza, Öszőlő u. NEM JÖN LEVÉL... Nem találok magyarázatot arra, miért fordul elő oly gyakran, hogy más városban élő hozzátartozóimtól csak késve kapom meg a levelet (ők tőlem ugyanígy). Volt már egy hét, tíz nap, de két hét késés is. Az év elején pél­dául egy Zalaegerszegre és egy Karcagra címzett levelet azonos időben dobtunk be az állomáson. Küldeményünk mindkét helyre kéthetes ké­séssel ért célba. Egy Kar­cagról nekünk írt levél kel­tezése és a postai bélyegzőn levő dátum megegyezett, mégis csak kéthetes késéssel kézbesítették. A mi esetünkben egyetlen összekötő kapocs szeretteink­kel a levél. Volt idő, amikor hetenként kétszer is hozta- vitte a posta sürgős közlen­dőinket. Most az a tapaszta­latunk, hogy ha csütörtökön reggel 9 és 10 óra között be­dobjuk a levelet a Szarvas utcán, a buszmegállónál levő postaládába, már nem ér cél­ba azon a héten. Papp Mihályné, Nyíregyháza, Szarvas u. 70. SZEMÜVEG Nemrégiben szemüveget kellett csináltatnom. A vá- sárosnaményi Ofotért azon­ban olyan hosszú határidőt szabott, hogy jónak láttam máshova fordulni. Felhívtam tehát a nyíregyházi üzletet, és megkérdeztem, mennyi idő alatt tudnák elkészíteni a szemüveget, amelyre sürgő­sen szükségem volt. Azt mondták, menjek be, és se­gítségemre lesznek. így is történt, már másnap kézhez kaptam a számomra nélkü­lözhetetlen szemüveget. Tudom, hogy nem nagy ügyről van szó. De az embe­rek manapság csak akkor fog­nak tollat, ha méltánytalan­ság éri őket. Ezért írok most azok helyett is, akik jó ta­pasztalataiknak nem adnak hangot. Gyöngyösi András, Nyírmada, Petőfi u. 73. Szerkesztői üzenetek Simoncsik Andrásné ér­pataki, Farkas Istvánné aranyosapáti, Kovács Jó­zsef nyíregyházi, Pérczi Jó- zsefné kocsordi, Géczi Ká­roly és Varga Jenő fehér- gyarmati, Balázs István pet- neházi, Tudlik János nap­kori, Pócs falvi Jánosné nyírbátori, Bakos Miklósné mátészalkai, Fazekas András nyírpazonyi, Földi Jánosné berkeszi, özv. Szabó László­mé tiszavasvári, Szőcsi Já­nos csengeri, Jakab Mihály­né kisnaményi, Tóth Sándor hodászi, Kiss Eleiemé nyír- parasznyai, Csatlós József orosi, Balogh Mihály hodá­szi, Toldi Sándor jándi, Il­lés Istvánné vajai, Tompa Sándorné besztereci, Takács Lajos nyírbélteki, Zsíros Miklós nyíregyházi, Spiny- hért Györgyné ajaki, Kiss Sándorné gyulaházi, Tóth Sándorné nyírmadai, Ko­vács Kálmán nyírbogdányi, Vislóczki János piricsei, Tóth András nyíregyházi, Villás Gyula nyírteleki, Kalmár Károlyné ilki, Li- pécz Gáborné vásárosna- ményi és Fodor Dánielné mezőladányi olvasónk ügyé­vel foglalkozunk, szíves tü­relmüket kérjük. Antal Ferenc, Hernádi András, Tóth Jánosné és Nagyiván Istvánné köszönő sorait megkaptuk, örülünk, hogy közreműködésünk eredményes volt. Skórán Lajos aranyos­apáti levélírónk panasza jogosnak bizonyult, a hibás készüléket a Modul Vállalat szakembere megjavította. A Videoton Vállalat vevőszol­gálati főosztálya ugyancsak intézkedett, hogy Bodnár Péter demecseri lakos ké­szülékét a debreceni márka- szerviz megjavítsa. „A címzett ismeretlen” jelzéssel kaptuk vissza a Magyar János (Nyírbog- dány), illetve Szikju Pál (Nyíregyháza) aláírással ka­pott levélre küldött választ, így sajnos nem tudunk se­gíteni ... ŰJRA a PARKOLÓKRÓL Nyíregyháza belvárosá­nak parkolóiról, gondozat- lanságukról esett szó ezen az oldalon, február 27-én. A Takaréképület előtti fi­zetőparkoló hóeltakarítási és csúszásmentesítési munkái vállalatunk feladatkörébe tartoznak, amit a hószolgá­lati munkatervben előírt sorrendiséget és az időjárá­si viszonyokat figyelembe véve végeztünk. A Szabolcs- szálló előtti parkoló takarí­tása a szálloda üzemeltető­jének feladata. Közterület-fenntartó Vállalat Nyíregyháza LÄMPARONGÄL0K Sok a törött lámpa Nyír­egyházán — fejezte ki nem­tetszését egy városlakó a feb­ruár 12-i számban. Üzemigazgatóságunknak is tudomása van a sajnálato­san nagyszámú rongálásról, amelyet a megyeszékhely több részén elkövetnek. A garázdák nemcsak a búrát verik szét, megsérülnek ugyanakkor az abban lévő higanygőzégők, foglalatok, egyéb szerelvények is. Ezért a lámpák' helyreállítása sok pénzbe kerül, és hosszú idő­be is telik. Mivel a város te­rületén különböző típusú lámpák vannak, elsősorban a búrák cseréje jelent gon­dot. Ezt folyamatosan (ahogy a szükséges anyagok rendel­kezésre állnak) végezzük. Továbbra is kérjük a la­kosságot, hogy segítsék a garázda elemek felderítését és felelősségre vonását. TIT ASZ Nyíregyházi Üzemigazgatóság Közös háztartásban; az építési telkekről Toldi Lajos kölesei olvasónk hosszú évekig élt együtt szüleivel közös háztartásban. A keresetét teljes egészében haza adta. Amikor megnősült, közösen építkeztek, sőt a szülők tartásáról is ők gondoskodtak. Az édesanya halála után azonban más községbe költöztek. Édesapja most a közösen épített házat olvasónk egyik testvérének kívánja adni. Van-e ehhez joga? Ha két család vagy élettársak, de akár idegenek is közös háztartásban gazdálkodnak, úgynevezett polgári jogi társaság jön létre. Amikor ez megszűnik, a felek elszámolásra kötelezhetők, és a vagyont annak arányában kell szétosztani, ki, milyen mértékben járult hozzá anya­giakkal vagy saját munkájával. Az ilyen perek nagyon bonyolultak, ezért ajánlatos szakemberhez fordulni és a képviseletre megbízást adni. Nagy György (Rohod) levelére válaszolva közöljük, hogy tartásdíjat általában a gyermek 16 éves koráig kell fizetni, de ha a gyermek tovább tanul, akkor mindaddig jár a tartásdíj, amíg tanulmányait be nem fejezte. Amennyiben a gyermeknek saját jövedelme van (pl. szakmunkástanulóként ösztöndíjat kap), azt a tartásdíj összegének megállapításánál figyelembe kell venni. Ha a gyermeknek olyan jövedelme van, amely megélhetését biztosítja, nem jár tartásdíj. Javasoljuk, hogy amennyiben a fentiek alapján indo­kolt, forduljon a lakhelye szerinti illetékes bírósághoz, és kérje fizetési kötelezettségének megszüntetését. Kovács Pálné (Nyíregyháza). Tájékoztatjuk, hogy Ma­gyarországon — néhány kivételtől eltekintve — nincs ügyvédi kényszer, tehát házasságfelbontási perben senki sem köteles ügyvédet fogadni. De ha ezt mégis jónak látja, akkor nincs akadálya, sőt, akkor is fogadhat ügy­védet, ha már tart a válóper. Amennyiben nem kéri ügyvéd segítségét, keresse fel a városi bíróságot bárme­lyik szerdai napon, és perindítási kérelmét jegyzőkönyvbe fogják foglalni. Nánási Piroska dögéi levélírónknak válaszoljuk, hogy az építési hatóság kizárólagos joga annak eldöntése, hány építési telket lehet kialakítani az ingatlanon. Nemcsak az számít, hogy a telek hány méter széles, hanem az is, hol fekszik, városban-e vagy községben, annak melyik részén. Nyíregyházán pl. 8 méter széles telkek is vannak, községekben viszont nem ritka a több mint húsz méter széles telek sem. Amennyiben ön nem ért egyet azzal, hogy a telek 28 méter, bízza meg a földhivatalt, hogy mérje fel az in­gatlant. A felmérés alapján kérheti a minősítés módosí­tását. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy ha az ingatlan valóban csak 27 méter széles, akkor is minősíthetik két építési teleknek. Váradi Bertalanná Dombrádról érdekes kérdéssel for­dult hozzánk. Arra kíváncsi, hogy az 1929-ben kifizetett 500 pengő ma mennyit ér forintban. Arról van ugyanis szó, hogy a közösen örökölt ingatlant az egyik testvérétől 500 pengőért vásárolta annak idején, az ingatlant azon­ban mind a mai napig nem írták a nevére. Ebben az esetben — függetlenül az 500 pengő mai értékétől, amelyet egyébként a Nemzeti Bank hivatott megállapítani — célszerű elbirtoklási pert indítani, és kérni, a bíróság állapítsa meg, hogy a tulajdonjogot el­birtoklás jogcímen megszerezte. Ifj. Rebenkó Jánosné fényeslitkei olvasónk férjének van egy zártkerti ingatlana, és emiatt — ahogyan levél­írónk közli — nem kapnak lakást, sőt lakásépítésre OTP- kölcsönt sem. Ez a megállapítás nem helytálló. Egy zártkerti ingat­lan nem akadálya annak, hogy lakást vagy építési köl­csönt, illetve lakásvásárlási kölcsönt kapjanak.

Next

/
Thumbnails
Contents