Kelet-Magyarország, 1985. február (42. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-11 / 34. szám
1985. február 11. Kelet-Magyarország 3 Q kérdéseire rTTTTTTTTl Tassy Jenő a megyei társadalombiztosítási igazgatóság igazgatója Tizennégy olvasónk írta le: elterjedt a hír, hogy változik a nyugdíjtörvény, de senki nem tud biztosat. Igaz-e, ha igaz, mikor változik, s milyen változások várhatók? — Tudomásom szerint a közeljövőben a jelenleg érvényben levő nyugdíjjogszabályok változása nem várható. Egy olvasónkat 1982 novemberében leszázolékalták, s 2660 forintban állapították meg a nyugdíját. Ez még 1984 végén sem érte el a háromezer forintot, de a 80 forintos emelést 1985-ben sem kapta meg. Nyugdíjszelvényén ugyanis nem az alapdíj összege szerepel, hanem a családi pótlék és a lakbérpótlék is. így összességében meghaladja a háromezer forintot. Miért nem az alapösszeget veszik figyelembe? — Az 1985. január l-től hatályba lépett társadalombiztosítási rendelkezések szerint havi 80 forinttal kell kiegészíteni azokat a nyugellátásokat, baleseti, rokkantsági nyugdíjakat, hozzátartozói baleseti nyugellátásokat, valamint nyugdíjszerű egyéb ellátásokat, amelyeket évenként rendszeresen emelni kell, és amelyek összege a havi 3000 forintot nem haladja meg. Mivel az olvasó nevét és lakcímét nem közölte, konkrét választ adni problémájára nem áll módomban. Tájékoztatom viszont, hogy kérdésével forduljon közvetlenül a nyugdíjfolyósító szervhez. T. Lászlóné tyukodi olvasónk 14 éves korától mezőgazdasági cseléd volt, a tsz szervezése után besegítő családtagként dolgozott, négy gyermeket felnevelt, s most — kétszeri műtét után, betegen — 180 forintot kap férje nyugdíjához. Miért csak ennyit? — A jelenleg érvényben levő társadalombiztosítási rendelkezések szerint a nyugdíjast, azután a vele együtt élő házastársa után illeti meg házastársi pótlék, akinek nyugellátása 1985. január 1- én a havi 3080 forintot nem haladja meg. A házastársi pótlék összege 1985. január 1-én havi 900 forint. Akinek a nyugellátása 1985. január 1-én a 3080 forintot nem haladja meg, házastársi pótlék címén annyi összeg illeti meg, amely a nyugdíjat 3080 forintra kiegészíti. Azon nyugdíjasok esetében azonban, akiknek házastársi pótlék csak ezért nem állapítható meg, mert nyugellátásuk összege a havi 3080 forintot meghaladja, házastársuk után a havi 180 forint jövedelempótlék jár. — Ami a kérdés első felét illeti, el kell mondani, hogy öregségi nyugellátásra az az 55. életévét betöltött nő jogosult, aki legalább 10 évi szolgálati időt szerzett. Az olvasó kérdéséből nem állapítható meg, hogy a megyei igazgatóság illetékes szakosztálya nyugellátás iránti kérelmét vizsgálta-e már. Célszerűnek látszana ennek alapján az, hogy az olvasó terjesszen elő kérelmet, melyben kérje elismerhető szolgálati idejének a vizsgálatát. B. József levélíró januári nyugdíjszelvényén piros betűkkel szerepel az a szó, hogy „egyszeri”. Mivel eddig mindig a hónap végén kapta a nyugdíjat, ezt pedig a hónap közepén, azt remél-r te, hogy a hónap végén újból. kap. Nem így történt. — Tájékoztatnom kell az olvasót, hogy az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság megyei igazgatósága a társadalombiztosítási ellátások megállapítására hivatott szerv. Az ellátások egy részét — így a családi pótlékot és a táppénzt — az igazgatóság utalja ki az igénylők részére, míg a nyugellátások folyósítása központilag országosan történik. Ha a nyugdíjasnak problémája van, közvetlenül a nyugdíjfolyósító igazgatósághoz célszerű fordulni, akik minden feltett kérdésre és problémára készséges felvilágosítást adnak. Több levélíró kérdezte, hogy a termelőszövetkezetben besegítő családtagként eltöltött időt hogyan lehet a nyugdíjnál szolgálati időként elismerni? — 1982. január l-től a termelőszövetkezeti tag besegítő családtagja kötelezően társadalom- biztosításba tartozik. Amennyiben a termelőszövetkezeti tag besegítő családtagjával a termelőszövetkezet megállapodást köt és a családtag férfi a 150. a nő a 100 tízórás munkanapot teljesíti, úgy szolgálati idejét a termelőszövetkezeti tagokra vonatkozó szabályok szerint kejl a nyugellátásra való jogosultságnál figyelembe venni. Ha a termelőszövetkezet megállapodást a családtaggal nem köt, ez esetben a szolgálati időt az alkalmi fizikai munkavállalókra vonatkozó szabályok szerint lehet számításba venni. Az 1982. január 1-ét megelőzően besegítő családtagként eltöltött jogviszonyok esetében — amit igazolni kell — a családtagnak lehetősége van legfeljebb öt naptári év megvásárlására. Az ilyen kérelmeket az igazgatóság járulékügyi és nyilvántartási osztályánál lehet előterjeszteni. Gy. József csengeri nyugdíjas felesége nem szerzett nyugdíjjogosultságot. A napokban a Nép- szabadságban olvasta, hogy az olyan nyugdíjasok, akik eddig házastársuk után jövedelempótlékot kaptak, január l-től — külön kérelem nélkül — jogosulttá válnak házastársi pótlékra. Mikor kapják meg ezt az összeget? — Tájékoztatnom kell az olvasót, hogy 1985. január l-től az általa említett jogosultság nem lépett életbe. Aki házastársa után jövedelempótlékot kap, a jövőben is csak ezen összeg folyósítására jogosult. S. Mihály 1981 óta dolgozik, mint leszázalékolt rokkantsági nyugdíjas irodai munkán. Milyen járandóság illeti meg? Hallott ugyanis arról, hogy a fizikai munkásoknál emeltek 7 százalékot, az ő nyugdíja változatlan maradt. — Az olvasó minden bizonnyal az ösztönző nyugdíjpótlék intézményére gondol. Munkaerőgazdálkodási szempontok miatt azt illeti meg a 7 százalékos emelés, aki a nyugdíjkorhatár betöltése után legalább egy évet munkában töltött és munkaköre fizikai munkakörnek minősül. Feltétele még a jogosultságnak, hogy a foglalkoztatás teljes munkaidőben történjen. Tekintettel arra, hogy a kérdező rokkantsági díjat kap, ez a rendelkezés rá nem vonatkozott a nyugdíj megállapításakor. Lehetőség van arra, hogy a nyugdíjazását követően végzett munkája alapján a nyugellátást átcserélje, vagy újbóli megállapítását kérje, ha nyugdíjasként legalább 36 hónapon keresztül munkát végzett, munkabérben részesült és az ez alatt elért keresete alapján megállapítható nyugdíjellátás összege kedvezőbb annál az ellátásnál, amit részére korábban megállapítottak. Igen sokan érdeklődtek arról, hogy milyen nyugdíj illeti meg az özvegyet az elhalt férj halálától számított egy éven át? A közvéleményben elterjedt olyan vélemény, hogy a haláltól számított egy éven át az özvegyet az elhalt teljes nyugdíja megilleti. — Ez téves információn alapszik. Ideiglenes özvegyi nyugdíjra ugyanis az a feleség jogosult, akinek a férje a haláláig az öregségi (rokkantsági) nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy öregségi rokkantsági nyugdíjasként halt el. Az özvegyi nyugdíj pedig annak a nyugdíjnak a fele, ami a meg- haitat öregségi nyugdíjasként, illetőleg III. rokkantsági csoport szerint járó rokkantsági nyugdíjasként halála időpontjában megillette, vagy megillette volna. Természetesen az özvegyi nyugellátásnak is van meghatározott minimális összege, mely összeg 1985. január 1-én 2040 forint. (A szokottnál és a vártnál is lényegesen több levelet, kérdést kaptunk, s mivel a válaszokat egy hétig sem lennénk képesek közölni, s mert sokan kérték, hogy nevüket, címüket ne hozzuk nyilvánosságra, Tassy Jenő — aki a megyei társadalombiztosítási tanács titkára is — minden névvel és címmel ellátott kérdésre írásban válaszol.) A KOMPUTER LEGÚJABB TÉRHÓDÍTÁSA ITT SZABOLCS- SZATMÁRBAN. HOGY A GAZDASÁGOS TEJES HÚSTERMELÉSHEZ AD TAKARMANYOZÄSI TECHNOLÓGIÁT. ISMERVE A GAZDASÁG TAKARMANYKÉSZLETÉT, BELTARTALMI ÉRTÉKÉT, SZINTE PERCEK ALATT MEGHATÁROZHATÓ EGY OLYAN RECEPT, AMELLYEL A JÖSZÄG TEJELÖKÉSZSÉGÉT FIGYELEMBE VÉVE, JÖVEDELMEZŐVÉ VÁLHAT A MEZŐGAZDÁLKODÁS LEGKRITIKUSABB ÁGA. A komputerrel és a vele dolgozó Bodnár Lajos BOS- COOP szaktanácsadóval először Gávavencsellőn az Új Erő Termelőszövetkezetben találkoztam. A kora reggel kezdett munka végeredményeként a szakember, a termelőszövetkezet elnökével közölte: ha a komputer által javasolt összetételben etetik a szénát, silót és abrakot, I úgy a hagyományos takarmányozáshoz viszonyítva 1 millió 800 ezer forintot takaríthatnak meg egy év alatt. Áircomp válaszol Választ adott a számítógép azokra a kérdésekre is, hogy elegendő-e a tsz takarmánykészlete, és mert kevés a lucernaszéna, mivel helyettesíthetik. Természetesen — ez is elhangzott — a komputer által készített számítás önmagában nem csodaszer, nem jelent -megváltást, ha a tehenészetben nem teremtik meg az új technológia alkalmazásának szigorú feltételeit. Ez főként emberi magatartás és olyan apró kívánság, hogy a szérüskertben, az istálló környékén legyen legalább egy működőképes mérleg. Szemmértékkel, saccolással kilogrammoknál is nagy a tévedés, dekázni pedig végképp nem lehet. Most pedig lássuk, mit is javasolt a számítógép a napkori Kossuth Termelőszövetkezetben a napi 20 liter tejet adó tehenek menüjeként. Ahhoz, hogy egy F—1-es (keresztezett, jól tejelő) tehén teljesítse a napi normáját, szüksége van 16 kilogramm szárazanyagra, 8,75 kilogramm keményítőre, 1,525 kilogramm emészthető nyers fehérjére, 3,2 kilogramm nyers rostra, 67 gramm foszforra és 105 gramm kálcium- ra. (Ebből lesz a 20 liter tej.) No, de mi legyen az a szárazanyag, keményítő és minden egyéb? Avagy bele illik-e a receptúrába a káposzta, az amit a kereskedelem nem vett át, de a tsz hasznosítani kívánja. A komputer így válaszolt: Milliós megtakarítás A napi adag 3 kilogramm abrak, 19 kilogramm siló, 6 kilogramm lucernaszéna, 3 kilogramm káposzta, 1,7 kilogramm nedves szemes kukorica és 5 dekagramm ADF —42-es premix. Ez pont elég ahhoz, hogy a napi 20 liter tej biztonsággal meglegyen. Viszont az sem mindegy mindez mibe kerül. A kér- . désre válasz:, a Riska-menü ára 39 forint 90 fillér. Igazán olcsó. De mert van az istállóban olyan tehén is, amely csak 15—16 liter tej termelésére képes, az ö részére már más, még olcsóbb adagokat készítenek. A BOSCOOP-nak itt a megyében 56 taggazdasága és 29 partnerüzeme van, a tehénlétszám több mint 27 ezer. Naponta és éves szinten rengeteg takarmány fogy és helyenként nem térül meg a tej- és hústermelésben az ára. Bodnár Lajos számításai szerint, ahol a számítógépes receptúrát alkalmazzák, tejtermelésben 20—40 fillér literenként a megtakarítás. Hústermelésnél egy kilogramm hús előállításánál 2—5 forint a megtakarítható költség. Más szóval egy olyan tehenészetben, ahol 300-as a tejelő tehén, az éves költség félmillió forinttal csökkenthető. Nem kis ösz- szeg, főként ha tudjuk, hogy a komputeres számítás alig pár ezer forintba kerül. Tudomány a csomagtartóban Végül arról is néhány szót, hogy milyen is a szaktanács- adó által használt csodamasina. Senki ne gondoljon holmi bonyolult és hatalmas berendezésre. Az egész néhány kilogramm, vígan elfér egy személyautó - csomagtartójában. Neve Aircomp—16, tartozék még a tápegység, valamint a megjelenítő televíziós képernyő, jelen esetben egy hordozható készülék. Ehhez csatlakoztatható kazettás magnó, az adatok, programok tárolására és egy printer kiíró szerkezet. Mindez alig kerül többe 50 ezer forintnál, bármely gazdaság megveheti és célszerű is megvenni, mert egy-egy tehenészetben évente legalább négyszer-ötször, ahogyan az etetési feltételek változnak új és új etetési technológiát kell készíteni. Seres Ernő SZERKESZTŐI oooooooo Viták 4 múlt héten több vitába keveredtünk. Ki levélben, ki szóban tett észrevételeket írásokhoz. Ez jó, ennek örülünk is, hiszen aligha van nagyobb öröme a hírlapírónak, mintha cikke visszhangot — hadd tegyem hozzá: bármilyet — vált ki. Eddig minden rendben is van. Gondunk csak eggyel volt. A hangnemmel. Mert sajnos a vi- tázók — kevés kivétellel — nem érvet szegeztek véleménnyel szemben, hanem hol személyeskedő szitkot szórtak, hol ledorongoló hangon oktattak ki. Mondani sem kell: a gyakorlat sajnos nem új. Ha ez csak és csupán magánügy lenne, úgy azt mondanám: lelkünk rajta, mindenki olyan választ kap, amilyet megérdemel. De félő, hogy a sokévi tapasztalás — sokféle fórumon szerzettel kiegészítve — arról árulkodik, hogy demokráciánk e fontos eszközét nem használjuk kellő hozzáértéssel. Ha idézhetnék Plá- ton vitáiból, kiderülne: a különböző véleményen lévők tisztelték egymást, s úgy beszélgettek, keresvén a közös megoldást. Ha a filozófia skolasztikus korát idézném, akkor el kellene mondani: ott kemény szabályok írták elő még azt is, milyen sorrendben jön a kérdés, az érv, a logikai bizonyítás, s mikor jöhet a kontra. Mert a. vitát minden kor- baií -tánitntták ' és’ taflul- • ták, a vila művészét, a vita nem ellenségek, hanem legfeljebb ellenvélemények összecsapása. A vitában meggyőzni, s nem legyőzni kell a másikat. Pezsgő, zajló, politikai eseményektől hangos, s azokban bővelkedő időket élünk. Ellentmondásaink kerülnek napfényre, gondok, tervek, elképzelések feszülnek egymással . szembe. Nincsenek kész1 dolgok, a dialektika szabálya szerint minden válasz új kérdést hord a mé- hében. Tanuljunk hát vitatkozni, mert különben nem az igazság győz. Bürget Lajos *_____________________ EMBERE r Kuki Ákos Hétköznap délelőtt. Nyíregyháza, Krúdy gimnázium. A folyosókon csend. Az előtérben néhány diák könyv fölé hajol, közben jóízűen harapnak a tízóraira vásárolt kifliből, kortyolnak a kakaóból. Némán fogynak a lyukasóra percei. A kicsengetésig már csak néhány pillanat és tovatűnik az izzasztó tanórák közé ékelődő „oázis”. Kuki Ákos, a Krúdy Gyula gimnázium 4. a. osztályos tanulója is sokkal nyugodtabb most, mint néhány hete. Akkor televíziós kamerák szegeződtek rá, és a szombat délutánokon sugárzott műsor címe azt kérdezte, Ki miben tudós? Az idén érettségiző Kuki Ákosnak nem ez volt az első nehéz versenye. Általános iskolás kora óta többször rajtolt szellemi tornákon, és mindig a fizika volt a „sportága”. A Bessenyei György Tanárképző Főiskola 1. számú Gyakorló Általános Iskolájában kedvelte meg ezt a tudományt. A tanórákon kívül szakkörben fejlesztette tudását. A gimnáziumban fakultációs tantárgyként választotta a fizikát és a matematikát. Tanára és osztály- főnöke, Háhn Ferenc vele izgulta végig a Ki miben tudós? versenyét is. Iskolai, megyei, területi elődöntők, majd írásbeli és szóbeli országos döntő versenyzői közül választották ki a nyolc legjobbat, akik végül a televízióban mérhették össze felkészültségüket. — A fizikán belül a mechanikát szeretem a legjobban, a testek mozgási törvényeivel kapcsolatos feladatok megoldásán örömmel töröm a fejem. A felkészüléshez az iskolától sok segítséget kaptam. A nehezebb fordulók előtt egy-egy hét tanulmányi szabadságot engedélyeztek — mondta Kuki Ákos. — Akkor nem foglalkoztam semmi mással, csak a fikizakönyveket, példatárakat bújtam. Fizikusunk negyedikes korára rutinos versenyzővé érett. Az előző tanévben az országos középiskolai tanulmányi versenyen tizedik lett, így megváltotta „belépőjét” az egyetemre. Ha ezt ismerve beszélgetünk a mostani versenyről, kissé lefutottnak, tét nélkülinek tűnhet. — Versenyből sohasem árthat meg a sok — folytatja a fiatalember. — Minél mélyebbre ásom be magam a tudományba, annál nehezebb problémákra találok. Lemérhetem azt is, hogy kortársaim hol tartanak, a fővárosi jól felkészített diákokhoz képest én mennyit tudok, milyen hiányosságokat kell bepótolnom. A fizikaversenyek legjobbjait már arcról ismerem, akad közöt- f' tűk jó néhány közelebbi is-1 merős is. A televíziós játékban Koleszár Kázmér volt a társam, az ellenfelem. Jobbnak bizonyult. Nincs keserűség a hangjában. Negyedik lett, ismét egyetemi felvételi kedvezményt nyert. Tisztában van vele, hogy a jók között is széles a mezőny. A szerencsésebb körülmények között tanulók előnyéből csak lefaragni lehet. Ezért választotta inkább a fizikus pálya helyett a villamosmérnökit. A következő hónapok is tartogatnak erőpróbákat, hogy csak az érettségit említsük. Szívós alapossággal tanulhat a tv-képernyőről megismert nyíregyházi gimnazista, amíg ősszel elfoglalhatja kétszeresen bebiztosított helyét a Budapesti Műszaki Egyetemen. R. G.
