Kelet-Magyarország, 1985. február (42. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-08 / 32. szám

XLII. évfolyam, 32. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1985. február 8., péntek Az MTI jelenti Folytatja munkáját az FKP kongresszusa A magyar küldöttség átadta az MSZMP üdvözletét Élénk, őszinte hangú vita kult ki csütörtökön az FKP ■gresszusán. A határozat­idvezet és a főtitkár referá­lta felett folyó vitában a ' zólalók valamennyien he­telték azt, hogy a határo- tervezet a válság elleni delmet s az annak érde- an kibontakoztatandó szé- lépi tömörülést állítja a stratégiájának közép­pontjába. Néhány felszólaló — e stra­tégia helyeslése mellett — kifogásolta a pártvezetés gya­korlatát. A vitában a felszó­lalók többsége azonban rá­mutatott: a pártvezetés a társadalmi realitás talaján áll, amikor a széles népi tö­mörülés kibontakoztatására hívja fel a kommunistákat. Ez a jelszó megfelel a mai társadalmi realitásnak, hiszen az embereket ma elsősorban az őket sújtó válság foglal­koztatja. A nap folyamán az MSZMP KB küldöttsége, amely Aczél Györgynek, a Politikai Bi­zottság tagjának, a KB titká­rának vezetésével vesz részt az FKP 25. kongresszusán, átadta a kongresszusnak a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak üdvözletét. Az üdvö ,!.e, a többi között hangsúlya.:' ..Pártunk kü­lönösen figyelemmel követte a : : Kommu­nista Pá, : közös kor- mányprog foglaltak valóra váltás*. . dekében ki­fejtett tevékenységét, az igen bonyolult körülmények között folytatott kormányza­ti munkáját. Azt kívánjuk, hogy pártjuk 25. kongresz- szusa az elmúlt nehéz idő­szak tapasztalatait összegez­ve olyan cselekvési progra­mot alakítson ki, amely újabb lendületet ad a de­mokratikus és haladó- irányú társadalmi változásokért folytatott küzdelmüknek, to­vább szélesíti a francia kom­munisták tevékenységének népi támogatását.” „A magyar kommunisták nevében szívből kívánjuk, hogy 25. kongresszusuk szol­gálja a francia kommunisták előtt álló feladatok eredmé­nyes megoldását, a Francia Kommunista Párt befolyásá­nak erősödését, az előrehala­dást a szocialista társadalom felé vezető úton. Biztosítjuk Önöket, hogy igazságos küz­delmükben mindenkor szá­míthatnak a magyar kommu­nisták támogatására, inter­nacionalista szolidaritására.” MARÖTHY LÁSZLÓ HAZAÉRKEZETT MOSZKVÁBÓL Csütörtökön hazaérkezett ■ Moszkvából a magyar kül­döttség, amely Maróthy Lászlónak, az MSZMP Poli­tikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyet­tesének vezetésével a KGST miniszterelnöls-rhelyettesi szin­ten létrehozott gépipari együttműködési bizottságá­nak ülésén vett részt. AZ ORSZÁGGYŰLÉS MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE Az országgyűlés mezőgaz­dasági bizottsága csütörtökön Cselőtei László elnökletével a MÉM-ben ülést tartott. Az ülésen részt vett Sarlós Ist­ván az országgyűlés elnöke. ÚJABB MAGYAR RÄBA-NYERGES- VONTATÖK EGYIPTOMNAK A Mogürt és a Rába kép­viselői szerződést írtak alá Egyiptomban arról, hogy ha­zánk további negyven Rába- nyergesvontatót szállít, tar­talék alkatrészekkel együtt, a Nílus menti országnak. A ve­vő az egyik legnagyobb egyip­tomi kőolajipari vállalat. Ez a cég már üzemeltet Rába- járműveket. A friss üzletkö­tés érdekessége, hogy a ren­delést a magyar felek svéd, japán, olasz, holland és NSZK-beli cégek elől hódí­tották el nyílt áralkuban, a hazánk számára kedvező, készpénzfizetési feltételek alapján.---------------------------------------------------------------------------------------------------------------^ Megnyitották a mezőgazdasági könyvhónapot „Könyvből nem lehet meg­tanulni gazdálkodni, de könyv nélkül nem lehet jól gazdálkodni” — idézte Er­dei Ferenc szavait a me­zőgazdasági könyvhónap megyei megnyitóján teg­nap Nyíregyházán Sallai Pál, a növényvédelmi és agrokémiai állomás igaz­gatója, a Magyar Agrártu­dományi Egyesület megyei szervezete növényvédelmi szakosztályának elnöke, a szakosztály ezen alkalom­ból rendezett ülésén a Tech­nika Házában. Elhangzott, hogy szakkönyvek és fo­lyóiratok nélkül el sem képzelhető, hogy a mai szi­gorú követelményeknek, az állandóan élesedő nem­zetközi piaci verseny fel­tételeinek megfeleljünk. A megnyitó után Hargi­tai Ferenc, a Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Mi­nisztérium főosztályvezető- helyettese tartott előadást a környezetkímélő mező- gazdasági technológiák kül­földi és hazai tapasztalata­iról és perspektíváiról. A tanácskozás színhelyén könyvkiállítás és -vásár volt a könyvhónapra meg­jelent 49 mezőgazdasági tár­gyú könyvből és kiadvány­ból. A köztük való eliga­zodáshoz jelentős segítsé­get nyújtott a megyei könyvtár alkalmi bibliográ­fiája, melyet Koczkáné Kiss Ildikó, és Takács Gáborné állított össze. Délután a megyei könyv­tárban folytatódott a prog­ram, ahol a házigazdák és a HNF Kertbarát Szö­vetsége rendezett an- kétot. A videovetítés- sel egybekötött tanácskozá­son Gál Ferenc, a megyei tanács osztályvezető-he­lyettese megyénk kisterme­léséről és kisállattenyész­téséről, Seléndi Szabolcs a Kertészet, Szőlészet című hetilap főszerkesztő-helyet­tese a biológiai növényvé­delemről, Széles Csaba, a kertbarátszövetség elnöke pedig a mezőgazdasági könyvhónap jelentőségéről tartott előadást. Mérőműszerek Nyírbéltekről Autóbuszok, személygépkocsik és traktorok műszerfalába szerelik azokat a lengöteker- cses mérőműveket, amelyeket a múlt év őszétől gyártanak a Ganz Műszerművek nyír- bélteki gyáregységében. A mérőművek volt, amper és anyagszint jelzését szolgálják' a járművekben. (Gaál Béla felvétele) V _____________________________«___________________ I Társadalmi összefogással Gázvezeték újabb városokban Mátészalka, Kisvárda és Hyirbátor kaphat földgázt A megyében jelenleg négy településen, Nyíregyházán, Vásárosnaményban, Nyírteleken és Tiszavasváriban jut el a fogyasztókhoz a vezetékes gáz. Miután két nagyobb veze­ték is húzódik a megyén keresztül, így a közeljövőben le­hetőség adódik újabb városok bekapcsolására. Mátészalkán már túljutottak az előkészítésen, Kisvárdára és Nyírbátor­ra a múlt év decemberében adta ki az engedélyt az Or­szágos Energiagazdálkodási Hatóság. A gáz bevezetésének lehe­tőségeiről kértünk tájékozta­tást az Országos Kőolaj- és Gázipari Trösztben Kusztos Ferenc gázszolgáltatási igaz­gatótól. Valamennyi városunkban óránként ötezer köbméteres átadóállomás építésével szá­molnak. Nyírbátor és Máté­szalka az ú. n. román föld- gázvezeték megcsapolásával jut az új energiaforráshoz. (A múlt év tavasza óta, mi­után lejárt a húszéves nem­zetközi egyezmény, ezen a vezetéken az országos elosz­tó hálózatból érkezik a föld­gáz.) A mátészalkai több mint 200 millió forintos beruhá­zásnál 1987—88-ban számol­nak az első ütem befejezé­sével. összesen 40 kilométer hosszon építik meg az elosz­tó hálózatot, mintegy hat­száz lakás és valamennyi na­gyobb üzem és intézmény bekapcsolására számítanak. így a Magyar Optikai Mű­vek gyárának és a tejpor­gyárnak a kazánházait is át­állítják gázfűtésre, összesen mintegy 17 ezer tonna folyé­kony szénhidrogén (fűtőolaj és pakura) megtakarításával számolnak. A gázvezeték építését helyi összefogással valósítják meg, az átadóállo­mást a Gáz- és Olajszállító Vállalat készíti. Nyírbátorban három ütem­ben készülhet el a belső el­osztó hálózat. Ebben az év­ben a terveket készítik el, a tanács koordinálásával a szükséges anyagiakat terem­tik elő. A 14 kilométer hosz- szú vezetékhálózatra a város valamennyi jeleni bb fo­gyasztóját rá tudják kapcsol­ni. A vezetéképítés költsé­gei mintegy 60—65 millió fo­rintot tesznek ki, még a gáz­fűtésre való átállás költségei 40 millió forint körül várha­tók. Számítanak mintegy 1200—1300 lakás bekapcsolá­sára is. Az első ütemben már 1986 végére várható, hogy el­jut a földgáz Nyírbátorba. A Testvériség gázvezeték megcsapolásával jutnak az újabb energiaforráshoz Kis­várdán. Ehhez 11 kilomé­ter hosszon nagynyomású vezetékhálózatot szükséges építeni (a déli iparnegyed­ben, az anarcsi határban kap helyet a fogadóállomás), s további 10 kilométeres el­osztóhálózatot terveznek a megvalósítás első szakaszá­ban. Összesen mintegy 14 000 tonna fűtő- és tüzelőolaj ki­váltásával számolnak a gáz­fűtésre való . áttéréssel. Az üzemek közül a szabolcsbá- kai Búzakalász Termelőszö­vetkezet almafeldolgozója, a Villamosszigetelő- és Mű­anyaggyár, a HUNNIACOOP Baromfifeldolgozó Közös Vállalat, a szeszipari válla­lat, a Vulkán, a Tungsram Rt. gyára társul többek kö­zött a kivitelezéshez, míg a nagyobb intézmények közül a kórház hőközpontját állít­ják át, de négyszáz lakásban is megteremtik a gázfűtés feltételeit. Az 1986-ban in­duló beruházás közel száz­millióba kerül, amiből 60—65 millió forint jut a vezeték- építésre. Kisvárdán várható­an 1988-ra készülhetnek el a beruházás első szakaszával. A vezetékes gázt kapó vá­rosoknál az üzemek és a la­kosság anyagi hozzájáru­lásával épülhet meg a veze­tékrendszer, ezért a tanács szervezésében folyik az elő­készítés. Az elkészült hálóza­tot pedig a Tiszántúli Gáz- szolgáltató Vállalat veszi át üzemelésre. A fogadóállomá­sokat tízéves felfutásra ter­vezik, de később a rendszer tovább bővíthető. L. B. Nevelésügyünk negyven éve Emlékülés felszabadulásunk 4-0. évfordulója alkalmából Emlékülést rendezett felszabadulásunk 40. évfordulója alkalmából a Hazafias Népfront megyei bizottsága, a Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezete, a megyei tanács művelődési osztálya és a Magyar Pedagógiai Társaság megyei tagozata február 7-én délután Nyíregyhá­zán, a Tudomány és Technika Házának kongresszusi ter­mében. A résztvevőket Soltészné Pádár Ilona, a népfront me­gyei titkára köszöntötte, majd „Nevelésügyünk negyven éve” címmel Horváth Miklós, a népfront megyei pedagógiai bizottságának elnöke tartott előadást. Történelmi áttekin­tést adott a megye iskoláz­tatásának négy évtizedes fej­lődésének főbb motívumai­ról. A felszabadulást követő három évet megyénkben is az iskolai élet demokratizá­lásáért folytatott küzdelem jellemezte. Ebben az időszak­ban egyszerre kellett megol­dást találni a megváltozott társadalmi körülményekhez igazodó tantervi feladatokra és rendbe hozni a régi, oly­kor megrongálódott iskola- épületeket, megszervezni a tantestületeket. 1945 és 1955 között a me­gyében 663 tanterem épült és 1516 új nevelő látott mun­kához. Külön és hangsúllyal foglalkozott előadásában a népfront megyei pedagógiai bizottságának elnöke az álta­lános iskola létrehozásának megyei erőfeszítéseivel, amely új korszak kezdetét jelzi az oktatás történetében. Részletesen szólt az előadó az oktató-nevelő munka egyes színtereinek változásai­ról, hangsúlyozta az oktatás­ban a társadalom, a család megnövekedett szerepét, a vi­lágnézeti, erkölcsi, a munká­ra, életre, nem utolsósorban az egészséges életmódra ne­velés jelentőségét. Ezt követően Ferku Imre, a megyei tanács művelődési osztályának csoportvezetője a közoktatás irányításának fej­lődéséről és új vonásairól tartott korreferátumot, dr. Csermely Tibor, a Magyar Pedagógiai Társaság megyei tagozatának titkára a tagozat utóbbi két évtizedes tevé­kenységét ecsetelte, amely hozzájárul az egységes peda­gógiai közszellem erősítésé­hez, az oktató-nevelő munka korszerűsítéséhez, a haladó pedagógiai hagyományok ápo­lásához és feldolgozásához. Érdeklődők a könyvkiállításon.

Next

/
Thumbnails
Contents