Kelet-Magyarország, 1985. február (42. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-06 / 30. szám

1985. február 6. Kelet-Magyarország 7 Postabontás Jogban járatlanul? Sokszor említettük már, hogy levélíróink között igen sok a gyermekgon­dozási szabadságon lévő kismama, vagy akinek éppen lejárt a gyese és a szabadság letöltése után visszamegy munkahelyé­re. Legtöbben aziránt ér­deklődnek, mennyi sza­badság illeti meg őket, ugyanis — tapasztalatunk szerint — igen sok mun­káltató helytelen gyakor­latot folytat a gyes után járó alap- és pótszabad­ság kiszámításánál. Természetesen nem töb­bet akarnak adni a kis­mamának, hanem keve­sebbet, mint ami a jog szerint megilleti őket. Emiatt joggal ágálnak, és panaszkodnak a fiatalasszonyok, hiszen nem mindegy nekik, hogy kicsinyeikkel még meddig maradhatnak naphosszat együtt. Meg kell mondanunk: nem a kismamák az egyetlenek, akiket jogsér­tés ér. Ha csak hétről hétre a „szerkesztői üze­netek” rovatunkat figye­lik olvasóink, láthatják — mint most is — szép számmal kapunk levele­ket. Igaz csupán a nevek felsorolásából nem derül ki, kinek-kinek mi a gondja, problémája. El­mondhatjuk azonban, jó­részüknek az, hogy nem kapták meg azt a jutta­tást a munkahelytől, vagy máshonnan, amely őket jog szerint megilleti. Per­sze vannak a levelek kö­zött olyanok is, amelyek­ben jogtalan dolgokat kö­vetelnek íróik. Viszont, amikor válaszlevelünket megkapják, megnyugodva nyugtázzák, mit tartal­maznak a jogszabályok és ha rájuk azok az előírá­sok nem vonatkoznak, úgy elfogadják válaszun­kat is, a munkáltató állás- foglalását, eljárását. Emi­att nem kell soha megbot- ránkozni, a munkahelyek­nek rossz néven venniük azt, ha dolgozójuk bizal­matlan, kételyeik támad­nak. Más viszont a vélemé­nyünk arról, ha azon „csípjük” egyik-másik munkaadót, vállalat, in­tézmény illetékes ügyinté­zőjét, hogy tájékozatlan, noha munkájához ez hoz­zátartozna. Ilyen munkahelyen bi­zony nem árt a dolgozó­nak sem jobban odafi­gyelni, jó, ha tisztában van jogaival. A munkahelynek vi­szont kötelessége ismerni a Munka Törvénykönyvét, annak rendelkezéseit, és mindazokat a jogszabá­lyokat, amelynek alapján intézkedniük kell egy-egy adott esetben. Vagyis amit meg kell tartaniuk, mert ez a kötelességük. Gyakori eset mégis, hogy azért kénytelenek ír­ni, tanácsot kérni sokan, és kilincselni ügyükben, mert a munkahely illeté­kes ügyintézője tájéko­zatlan a szabályokról. Márpedig senkinek sem lehet abból hátránya, leg­inkább a dolgozónak nem. Soltész Ágnes CSALÓDOTT DIÁKOK Valamennyien szakközép- iskolába járunk. A moziüze­mi vállalat ifjúsági mozi­bérletet hirdetett. Szükség-, télén volt propagálni, hi­szen nekünk mindenképpen megért 26 forintot az általa nyújtott kedvezmény. Négy ingyenes csoportos mozilá­togatást; 12 további előadást pedig 5,— forintért ígért a vállalat a megye mozijaiban. Ez a bérlet február elsejétől érvényes. Még azon a napon délután nagy örömmel el­mentünk a Béke moziba. Ott közölték velünk, ők nem ad­nak a bérlet ellenében je­gyet, mert nem ők adták ki a bérletet. Javasolták, men­jünk a Krúdy moziba, ha on­nan áttelefonálnak, akkor ők is adnak jegyet. Érthetetlen volt számunkra, hogy miért nekünk kell utánajárni, an­nak, hogy milyen feltételek mellett lehet élni a bérlet ad­ta lehetőséggel. Jó lenne, ha erről a vállalat elsősorban belső tájékoztatást adna a moziknak. Hiszen iskolánk­ban a tanulók mintegy 90 százaléka vásárolt ilyen bér­letet, és most nem tudjuk, mit kapunk érte. Nyíri Csaba és Halmos Zita nyíregyházi tanulók NINCS MELEG VlZ Nyíregyházán, a Korányi Frigyes utca 18. számú ház­ban lakókat felháborítja, hogy nincs mindig meleg víz. Legtöbbször langyos víz fo­lyik a csapból, amelyben nem lehet csecsemőket, gyerme­keket fürdetni, pedig az épü­letben jórészt fiatalok lak­nak, ahol apró gyermekek vannak. Mosni kell gyakorta, no meg a napi tisztálkodás­hoz az összkomfort mellett vizet kell melegíteni. A me­legvízdíjat viszont a lakók rendszeresen fizetik ... A Korányi Frigyes utca 18. számú ház egyik lakója BOSSZANTÓ DOLGOK Gyors ütemben épül Sós­tóhegy. Sajnos, több hiá­nyosság rontja az itt lakók közérzetét. Például az, hogy az igen hosszú Attila utcát sokan nem találják meg. Ugyanis az Úttörő utca felől van egy néhány számozott ház, ugyanígy a Nyírség ut­ca felől is, közben mezőgaz­dasági terület van. Jó lenne, ha ez szintén beépülne, mert így különös, hogy az utcá­nak csupán eleje és vége van. Súlyosabb gondunk, hogy nincs a településen egy olyan ABC, fűszer-csemege bolt, amely igényeinket ki­elégítené. A városból kell cipekednünk, ugyanis a meg­lévő üzletek nincsenek jól ellátva. Baracsi Ferencné Sóstóhegy, Attila utca 29. sz. NEM ÜJSÁG AZ ÜJSÁG Már több éven át tűröm, hogy nem olvashatom idő­ben a Kelet-Magyarországot. Nálunk Petneházán, — leg­alábbis a mi körzetünkben — délután négy órára kerül az olvasók kezébe az újság. Ez még szerencsének számít, van úgy, hogy meg sem ér­kezik az aznapi szám, csak másnap, vagy soha. Nem ér­tem, most már végképp és igen felháborít, hogy a hétfői Kelet-Magyarországot miért csak kedden kapjuk kézhez? Van úgy, hogy az eső szét­mossa, elfújja a szél is, ha nem figyeljük, mikor jön a postás. Egy újságolvasó Petneházáról ROSSZ ÚTVISZONYOK Vaján, a Vay Ádám utcá­ban még 1982-ben több la­kást meg lehetett vásárolni, akkor ígérték, hogy legalább a járda megépül, javítanak az út állapotán és megoldják a belvízelvezetést. Erre nap­jainkig sem került sor. így elhatároztuk, mi itt lakók sa­lakból készítünk egy kes­keny járdát. Ezt a tanács nem engedte, ígérve, hamarosan elkészül a járda. Körülbelül harminc családot érint ez az ügy, gyerekek iskolába, óvo­dába járnak, sáros, járhatat­lan úton. Tudjuk, nem jut mindenre pénz, de szeretnénk, ha valamilyen olcsó megol­dással javítanának a helyze­tünkön az illetékesek. Tóth Zoltán és 26 Vay Ádám utcai lakos HOL A CERUZA? Minden este a televízió reklámozza, hogy „mit, hol, miért, megmondja a PIÉRT”. De hogy grafitceruza hol kap­ható, azt senki sem tudja. Két hónapja nem jött a fe­hérgyarmati sport- és írószer­boltba ceruza. Helyette kap­tak pornóképeket, drága cso­magolópapírt, gitárt, falvédő­papírt és sok nem kelendő árut. A szülők jelenlegi leg­nagyobb gondja, hogy valami úton-módon ceruzát szerez­zenek a gyerekeknek, mert nemcsak az iskolába, de még az óvodába Is kell. Igaz, hogy töltőceruza van, de nincs be­levaló gráfitbfetét. Vagy úgy gondolják, írjon az a gyerek az ujjával, és radírozzon is vele, mert mindkettő hiány­cikk? Papp Bertalanná Fehérgyarmat, Május 14. tér 21. sz. GYÓGYVÍZHIÁNY Érthetetlen, miért kevés az üzletekben a gyógyvíz, az Ig- mándi, a Mira és társai. Ha véletlenül érkezik néhány üveggel, érthető módon gyor­san elfogy. Sokan szenved­nek — különösen idős kor­ban — gyomor- és emésztő­szervi megbetegedésben, szá­mukra igen fontosak ezek a gyógyvizek, amelyekből talán keveset palackoznak, vagy az üzletek nem rendel­nek eleget. Nánási Imre Kálmánháza, Rákóczi u. 30. HELYTELEN PARKOLÁS A Stadion utca 10—12—14. számú házak által határolt játszóteret, parkot sokan köz- útnak nézik. Oda kocsival behajtanak, nem zavarja őket, hogy a füvet letarol­ják, az utat felvágják. Saj­náljuk, hogy a rendet meg­bontják, de főleg amiatt ag­gódunk, hogy gyermekeink veszélynek vannak kitéve, hi­szen a gyalogosok számára kijelölt útra sokszor „téved” autó váratlanul. T. I.-né nyíregyházi lakos LIFTÜGY Nyíregyházán a Zrínyi Ilo­na utca 8—10. számú ház­ban a lift immár egy hete nem működik. A hibát je­lentettük az ingatlankezelő vállalatnak, ők arra hivat­koznak, hogy a garanciális javításra hivatott szerelők a fővárosból jönnek. Csak­hogy mikor és meddig kell várnunk a javítás elvégzé­sére? Nem közömbös senki számára. Kiváltképpen nem az időseknek, betegeknek. A Zrínyi Ilona 8—10. számú ház lakói Darabánt Sándor fehér- gyarmati, Skolnyik Jó- zsefné nyíregyházi, Erdé­lyi László tiszarádi, Antal Ferenc géberjéni, Gárdos Viktor szaitmárcseteei, Bugnár Andrásné pócs- petri, Szabó Sándorné nyírparasznyai, Szigeti László vásárosnaményi, Sarkadi Béla nyíregyházi, Jóni Árpádné kótajii, Gál Ferenc gemzsei, özv. Ju­hász Lajosné tiszavasvár.i, Kovács László eperjeskei, Csorna László petneházi, Tugya József né pátrohai, Drótos Imréné kisvárdai, ifj. Kresnóczki Istvánná baktalórántházi, Szabóné nyíregyházi, Jeney József- né hodászi, Molnár Ilona nagyhalászi, Pécsi Károly hodászi, özv. Lénárt Jó­zsefije nyírjákói, id. Ker­tész Lajos kisvárdai, Tóth Zoltánná aranyosapáti, Lakatos Elemérné ara­nyosapáti, Korcsolai Jó- zsefné nyíregyházi, Orosz Imre demecseri, Budai Ferencné gávavencseüői, Soós Ilona nyíregyházi, Makara Imréné vasme­gyeri. özv. Kun Sándorné nagyecsedi, Ladik János nyírpazonyi, id. Osváth Lajosné csengeni, Nagy István mátészalkai, Hor­váth Jánosné buji, Báki József mátészalkai, Bod­nár László kemecsei, Bencze Lenke uszkai, Skorán János aranyosapá­ti, Szász Imréné porcsal- mai, Balogh Gyuláné tu- nyogmatolcsi, özv. Kun Jánosné mátészalkai, Ba­logh Kálmánná gacsályi, ifj. Kovács Péter nyírte­leki, Radvánszki Béia-őrí, Perényi Józsefné kisvár­dai, ifj. Kalmár Károly- né ilki. Juhász László las- kodi, Harkály Béláné nagykáltói, B. Kiss Fe­renc paposi, Nyíri József­né nyíregyházi, Velkeszi József újfehértói, Papp Bálintné fehérgyarmati, dr. Molnár Ferencné nyír­egyházi, Pokol Endréné győröcskei, Kiss Jánosné mátészalkai, Pócsik Mi- hályné nyíregyházi, Trieb Pál napkoni, Ilyés István rohodi, Földiné Kulcsár Zsuzsanna vasmegyeri, Tóth Zoltán vajai, Kiss László Tiborné napkori, Baracsi Ferencné nyír­egyházi, Keresztény Sán­dor nyíregyházi, Tóth Jó­zsefné gávavencseMőá, Ná­nási Imre kálmánházi, Pampuck István nyíregy­házi, özv. Hegedűs Pálné újfehértói, Gyuricska Jó­zsef kisvárdai, D. János­né kálmánházi, özv. Lip- ták Jánosné mániapócsi, Bogár Lászlóné nyíregy­házi, Mester Józsefné ra- mocsaházi, Kupás József nyíregyházi. Nagy Gusz­táv itiszavddi, Máté Elek mátészalkai, Pál Gyuláné gergelyiugonnyai, Papp Ágnes nyíregyházi, Kar­dos Ferenc apagyi, Tóth Józsefné mátészalkai, Ki­rály József balkányi, Medgyessy Zoltánná csen­geni, Mészáros Sándor nagykállói és Kiss Imre nyíregyházi olvasóink ügyében az illetékesek se­gítségét kértük. Bücskő József méhtele­det; Petke 'Istvánná tisza- vasvári, Gróf József ga- csályi olvasóink kedves köszönő soraikat megkap­tuk. örülünk, hogy segít­hettünk. n munkaviszony megszakításáról MIT KELL TUDNI A SOR­KATONAI SZOLGÁLATRÓL? Nagy Illésné Ieveleki olvasónk a munkaviszonyát fel­mondással megszüntette. Az új munkáltatója viszont csak egy hét eltelte után állította munkába, mert ekkorra tud­ta a szükséges orvosi igazolásokat beszerezni. Arra kér választ, hogy hány nap számít megszakításnak? Munkaviszonyban töltött idő beszámításánál a kiesett idő közömbös. A munkaviszonyban töltött idő kiszámítá­sánál a kiesett időtől és a megszűnés módjától függetle­nül valamennyi időt egybe kell számolni. Társadalombiz­tosítás tekintetében azonban már egy nap is (heti pihenő- és szabadnap kivételével) kiesésnek számít. Ez azonban nem érinti a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megálla­pítását. Juhász Imre balkányi lakost a munkáltatója munka- védelmi tanfolyamra küldte el. Azt szeretné tudni, hogy mennyi tanulmányi szabadság jár részére, mert a mun­káltató az igénye elől elzárkózik. Olvasónkat tanulmányi szabadság nem illeti mgg, mert nem iskolai végzettséget eredményező képzésben ré­szesül. A továbbtanuló dolgozók munkaidő-kedvezményét és tanulmányi szabadságát rendező jogszabály (6/1981. XII. 29. ABMH) sz. rendelet szerint az átlagkeresetén túl utazási, élelmezési és szállásköltség megtérítésére jogo­sult. Étkezési hozzájárulás helyett kiküldetési költség (na­pidíj) jár. Sztankovics Árpádné nyírbátori olvasónk és férje la­kóhely-változtatás miatt munkahelyet változtatott. Olva­sónk szülési, majd gyermekgondozási szabadságra ment, a férjét közben behívták sorkatonai szolgálatra. A férje új munkáltatója ez év márciusában a munkakönyvét meg­küldte, mert a szerződése lejárt. Olvasónkat a munkálta­tója arról tájékoztatta, hogy leszerelését követően újra al­kalmazzák. Azt szeretné tudni, hogy ez az idő munkavi­szonyban töltött időnek számít-e? A sorkatonai szolgálat akkor is munkaviszonyban töl­tött időnek számít, ha egyébként nincs munkaviszony. Te­hát a munkaviszonnyal együtt járó valamennyi kedvez­mény megilleti a férjét. Arra viszont felhívjuk a figyel­mét, hogy lehetőleg a bevonulás előtti munkahelyére men­jen vissza dolgozni. Lukács Jánosné demecseri levélírónk gyermekgondo­zási szabadsága ideje alatt munkahelyet változtatott. A korábbi munkáltatója akkor hajlandó részére a szabadsá­got kiadni, ha havi 19 napot ledolgozik. A munkáltató álláspontja téves. A szülési szabadság teljes tartamának és a gyermekgondozási szabadság egy évére megilleti a rendes szabadsága. A közölt adatok sze­rint összesen 45 nap, a következők szerint: 1 gyermek után a szülési szabadság idejére 5 nap, a gyes 1 évére 15 nap, a második gyermek szülési szabadság idejére 6 nap, a gyes egy évére 19 nap. Papp Lajosné encsencsi lakos férje tartósan beteg. A felgyógyulására két hónap múlva lehet számítani, de nem biztos, hogy munkát tud vállalni. A munkáltató arról ér­tesítette, hogy időközben más munkakörbe helyezték. Ezt olvasónk azért is sérelmezi, mert a munkáltató az áthe­lyezést alkalmatlansággal indokolja. A munkáltató intézkedése ellentétes a hatályos mun­kajogi szabályokkal, mert ebben az esetben egyoldalú mó­dosítására nincs mód. A férje kérelemmel forduljon a munkáltató mellett működő munkaügyi döntőbizottság­hoz és kérje az áthelyezés hatálytalanítását. H. Kiss Józsefné varsánygyürei olvasónk az egyik in­tézményben napi hatórás munkát lát el. A fizetése 1100 forint, amit kevésnek tart. A teljes munkaidőben foglal­koztatott dolgozó munkabére havi 2000 forintnál kevesebb nem lehet. A részmunkaidős dolgozó munkabérét a ledol­gozott idővel arányosan kell megállapítani. Tekintettel a napi hatórás foglalkoztatásra, a havi bére 1500 forintnál kevesebb nem lehet. Széles József boglárlellei levélírónk 1982-ben harminc- nyolc éves munkaviszonnyal rendelkezett, amikor nyug­díjba ment. Azóta a nyugdíja mellett tovább dolgozik. A munkaszerződése tavaly szeptember 30-án lejárt. Érdek­lődik, hogy mint nyugdíjas dolgozó megkaphatta volna-e a 40 éves jubileumi jutalmat? A 40 éves jubileumi jutalmat akkor is ki kell fizetni, ha a dolgozó a nyugdíjazáskor 35 éves munkaviszonnyal rendelkezik. Tefiát olvasónk akkor kaphatja meg a 40 éves jubileumi jutalmat, ha nyugdíjazáskor nem vette fel, és szeptember 30-ig 40 éves munkaviszonnyal rendelkezett. Kérheti azonban attól a vállalattól is, amelyiktől nyug­díjba ment, mert a nyugdíjazása óta még három év nem telt el. Nem fizethető ki a jubileumi jutalom, amíg a dol­gozó elbocsátás, fegyelmi büntetés hatálya alatt áll (3 év). Nagy Mihály üzenetek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents