Kelet-Magyarország, 1985. február (42. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-06 / 30. szám

A FEFAG nyírbátori erdészeti üzemében ebben az évben 60 ezer köbméter fát termeinek ki, melyből az üzem 17 ezer köbmétert dolgoz fel. Készülnek szőlészeti anyagok belföldi és exportforgalmazásra, különböző fűrészáruk, jelentős mennyisé­get szállítanak a Szatmár Bútorgyárnak és a tiszalöki üzemnek félkész termékként. Mindemellett jelentős mennyiségű — 1400—1500 köbméter — fát dolgoznak fel parket­tának, melyből 73 ezer négyzetméter késztermék lesz. Készül a parketta Külkereskedelmi sajtétájíkeztaté Javítani a mérlegen Hazánk külkereskedelmi árucsere-forgalmának 1984. évi alakulásáról, valamint az idei legfontosabb feladatok­ról tájékoztatta kedden Ve­ress Péter külkereskedelmi miniszter a sajtó képviselőit a Parlamentben. A miniszter elmondta, hogy tavaly a külkereskedelmi egyensúly tovább javult; a rubel elszámolású árucsere­forgalomban kivitelünk szá­mottevően meghaladta a be­hozatalt, és — a tervezettnél valamivel kisebb arányban — az 1983. évi szintet meg­haladó aktívumot értünk el a konvertibilis elszámolású áruforgalomban is. Kedvező­en alakult nemzetközi meg­ítélésünk is, hitelképessé­günk fokozódott. Változatlanul gondot okoz, hogy a konvertibilis exporton belül viszonylag csekély - a magas feldolgozottságé ter­mékek aránya, és hogy né­hány területen nem sikerült még biztosítani a termékek tartósan egyenletes jó minő­ségét. A miniszter . kiemelte a szocialista országokkal foly­tatott árucsere-forgalom alapvető jelentőségét. A szo­cialista országokból szárma­zik a vásárolt energiahordo­zók túlnyomó többsége, az alapanyagimport több mint egyharmada, és a gépipari behozatal 64 százaléka. A külkereskedelem idei feladatairól szólva a minisz­ter hangsúlyozta, hogy az 1985. évi népgazdasági terv fő célkitűzése változatlanul a külső egyensúlyi helyzet javítása. Ugyanakkor a terv a gazdaságfejlesztés érdeké­ben — évek óta először — importnövekedést is előirá­nyoz. Mindez az exportte­vékenység további bővítését követeli meg a hazai válla­latoktól. A rubel elszámolású forgalomban az export dina­mikus növelésével el kell ér­nünk, hogy importunkat fo­kozhassuk, s egyben szerény aktívum is létrejöjjön. A külkereskedelmi felada­tok minél eredményesebb megoldása érdekében az idén folytatódik a külkeres­kedelem szervezetének kor­szerűsítése. MSZBT elnökségi ülés Közös programok Kedden a Parlament va­dásztermében ülést tartott a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság országos elnöksége. Apró Antal, az MSZBT elnö­ke megnyitójában méltatta hazánk felszabadulásának kö­zelgő 40. évfordulóját, és szólt azokról az eredmények­ről, amelyeket a magyar nép az elmúlt négy évtized során elért. Mindebben a történelmi méretű fejlődésben és átala­kulásban meghatározó szere­pet játszott a Szovjetunióval kiépített, sokoldalú kapcso­lat, a megbonthatatlan ma­gyar—szovjet barátság — mondotta többek között. — Országainkat, népeinket ösz- szekapcsolja elveink, eszmé­ink és céljaink azonossága, érdekeink szét nem választ­ható közössége. A Szovjet­unió — miként a múltban és a jelenben, akként a jövőben is — hazánk függetlenségé­nek, szocialista építőmun­kánk sikerének biztos táma­sza marad. Apró Antal a hitleri fasiz­mus felett aratott győzelem közelgő 40. évfordulójáról szólva méltatta azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a Szovjetunió a többi szocialis­ta országgal együtt tesz a vi­lágbékét fenyegető veszélyek elhárítása érdekében. Az ülésen Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyet­tese tájékoztatást adott a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működés helyzetéről. XLII. évfolyam, 30. szám ARA: 1,80 FORINT 1985. február 6., szerda Az erdőből Vadon Sándor bosszúfás sze- A parkettaüzemben naponta 350 négy- relvénnyel egyszerre 18 köbméter fát szál- zetméter termék készül, lit. (Jávor L. felvételei) ' " 1 J Szakszervezeti vezetők látogatása megyénkben Városkíirzefi tanácskozás Nyíregyházái Pozitív változás — gondokkal Folytatta szabolcsi munka­látogatását Herczeg Károly, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a Vas-, Fém­es Viilamosenergia-ipani Dol­gozók Szakszervezetének fő­titkára. Kedden — látogatá­sának utolsó napján — talál­kozott és az ágazathoz tarto­zó megyei üzemek munkájá­ról, szakszervezeti életéről folytatott megbeszélést Tóth Gézával, az SZMT vezető tit­kárával. Kétnapos munkalátogatás­ra kedden Nyíregyházára ér­kezett. dr. Dobi Ferenc, a Mezőgazdasági Dolgozók Szakszervezetének főtitkára: ismerkedett megyénk mező- gazdasági üzemeinek helyze­tével, az új vállalatirányítá­si rendszer végrehajtásának tapasztalataival, a szakszer­vezeti mozgalom szabolcsi tevékünységévcl. Ellátogatott a Felső-tiszai Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaságba, és a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságra, ahol gazdasá­gi és szakszervezeti vezetők­kel szakmai és mozgalmi kérdésekről folytatott esz­mecserét. Ma a Vetőmag­termeltető Kutató Intézetet és a mezőgazdasági főiskola tangazdaságát keresi fel a főtitkár. ★ Szabolcsi útja során mind­két ágazat szakszervezeti fő­titkárát fogadta Varga Gyu­la, a megyei pártbizottság el­ső titkára. Megkezdődött a melioráció Az ibrányi II. Rákóczi Fe­renc Termelőszövetkezetben megkezdte a munkát a Hol­landiából érkezett lézervezér­lésű drénfektető gép. A pár napig még holland szakem­berek irányításával folyó pró­baüzem egyben az idei melio­rációs munkák kezdetét is jelenti. A tervidőszak befe­jező szakaszában két kiemelt térségben: Felső-Szabolcs­ban és a Tisza—Szamos köz­ben mintegy 1500 hektáron végzik el a komplex melio­rációt. A munkákat csaknem teljes egészében a közelmúlt­ban megalakult meliorációs társulás vállalta. Tagjai: a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság és a Nyíregyházi Közúti Építő Vállalat. Hétfőn este Nyíregyházán, a Búza téri pártház nagyter­me zsúfolásig megtelt a Kos­suth tértől messze a Tokaji útig terjedő terület érdeklő­dő lakóival Városikörzeti ta­nácskozást tartottak, ame­lyen Petrus István városi ál­talános tanácselnök-helyettes számolt be a megyeszékhely, de különös részletességgel a körzet eredményeiről, gond­jairól, az idei és középtávú fejlesztési kilátásokról. Az Örökösföld mellett ezekben az években ez a vá­rosrész a legdinamikusabban fejlődő terület. Teljes felso­rolás nélkül csak a Vay Ádám körút, a Kossuth és a Rákóczi utcai kereszteződés, a Vasvári Pál utca és a piac­környék folyamatos változá­saira gondolunk, máris be­láthatjuk, a megújulás itt a legnagyobb. A, tervek is biztatóak. Eb­ben az évben megépül az Október 31. téri csomópont, ezzel részben új nyomvonal­ra kerül a Rákóczi és Kos­suth utca. Parkolóhellyé vá­lik a Tanácsiköztársaság té­ren a ma még két forgalmas útrész is. Megváltoznak e te­rületet érintő autóbuszjára­tok nyomvonalai, megállóhe­lyei. Folytatják a Rákóczi út korszerűsítését a Búza téritől kifelé. Épül a sárga dombház mellett a másik kettő, ame­lyék földszintjén jelentős s zol gó íta tóü zle te k lesznek. Többek között egy iparcikk­áruház, Herbária-üzlet, a Kossuth Könyvkiadó boltja és egy tágasabb, korszerű to­tózó. Folytatják a Vasvári Pál utca és megkezdik az Erdősor építkezéseit. Az évek óta tartó korsze­rűsítés jelentős gondokkal Is jár. Sajnos a tervezettnél to­vább tartanak az építkezé­sek, késnek a járulékos be­ruházások. Mindez sok türel­met kíván ia körzet lakóitól. Elhangzottak azonban olyan panaszok is, amelyek függet­lenek a nagy változásoktól. Legtöbb szó a közterület­fenntartó vállalat háza táját érte, több utcából három­négy hétig sem vitték el a szemetet januárban. Az új épületekben a lakók garan­ciális panaszait labdaként dobálják az ingatlankezelő és építő vállalat között. A tanácskozás hasznos volt: ütköztette a véleménye­ket, javaslatokat hozott fel­színre, amelyekből profitál­hatnak a különböző vállala­tok, szervek, de különösen a tanács. (cs. b.) A Balkányi Állami Gazdaság központjában üzemelő konyha naponta százharminc dolgozó főétkezéséről gondoskodik. A nyírgelsei hűtőházban foglalkoztatott gazdasági dolgozóknak is itt készítik a házias kosztol. Képünkön: a tágas étterem­ben Szakács Jánosné és Mészáros Istvánné a terítéket rakja az asztalokra, Tóth Józsefné és Széplaki Györgyné a kony­hában főzi a kalóriadús ebédet, (császár) Védekezés folyóinkon Csökkent a belvízveszély Folyóinkon a helyzet vál­tozatlan. A Tisza mentén kedden is maradt az első fokú árvízvédelmi készült­ség. A jégtorlaszokat rob­bantással és jégtörő hajók­kal bontják. A hajók csak lassan haladnak előre a nagy jégvastagság és a fo­lyó kis vízhozama miatt. A mellékfolyókon továbbra is áll a jég, nagyobb felmele­gedésig gyökeres fordulatra nem számíthatunk. Változás történt ellenben a belvízvédelemben. Több mint 11 ezer hektár van víz, pontosabban jég alatt. A hideg időjárás miatt február 5-én reggel a bere­gi, a felső-szabolcsi, a Ti­sza—Túr közi és Túr—Sza­mos közi öblözetekben megszüntették az első fokú belvízvédelmi készültséget. A nyíri öblözetben és az Ecsedi-láp körzetében ma­rad a készültség. A töltés­ben lévő torkolati zsilipek nyitásával és a folyamatos szivattyúzással a főcsator­nákban csökkent a vízszint. Kedden is teljes kapacitás­sal üzemeltek a szivattyúk. Egy nap alatt 900 ezer köb­méter vizet emeltek át a csatornákba. Eddig a véde­kezés során hatmillió köb­méter hóiét szivattyúztak le a mélyebben fekvő terü­letekről. M A Nyírbátori oldal q (2. oldal) Földszeretet, szorgalom 0 (3. oldal) Nyitottabb fiókkönyvtárak (3. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents