Kelet-Magyarország, 1985. február (42. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-05 / 29. szám

1985.február 5. Kelet-Magyarország 7 Nemzedékváltás A méhek tél végi etetése Az ÁFÉSZ nyíregyházi vetőmagboltjában több mint két­millió forint értékű konyhakerti, gazdasági és virágmag várja a vásárlókat. Az ellátás jó, minden fajtából bő a vá­laszték. Megérkeztek a kerti szerszámok és kisgépek is. A ROBI—53 rotációs kapa új megoldással, és amerikai motor­ral kerül forgalomba. Január vége, február első feléljen a méhanya megkezdi a peterakást. A méhcsalád életében megkezdődik a nemzedékváltás. A téli mé­hek helyét az újszülöttek ve­szik át. A népesség addig nem növekszik, amíg a naponként kelő egye- dek száma felül nem múlja az elhullottakat. A méhcsaládnak egy újszü­lött felnevelése egyharmad sejt mézbe, fél sejt virágpor­ba kerül. A méhálca táplálékában a természetes virágpor az a forrásanyag, amely a fejlő­déshez a szükséges fehérjé­ket, életfontosságú aminosa- vakat, ásványi anyagokat, Melyiket az ötven közül? Könyvhónapi ajánlat a szakirodalomból Február mezőgazdasági könyvhónap. A Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinátban megtartott országos megnyitó után, itt Szabolcs-Szatmár- ban is tartanak rendezvé­nyeket, kínálják a könyve­ket, szakfolyóiratokat olva­sásra. Idén a könyvhónapi kiadványok (félszáz ■ mű) többsége a nagyüzemekben dolgozó szakembereknek ké­szült, ettől függetlenül a ház­táji gazdálkodók, a kister­melők, a természetkedvelők is találnak nem egy olyan köny­vet, amely munkájukban hasznosítható. Most három ilyen könyvet mutatunk be. Dr. Hadnagy Árpád— Xuza Sándor: TÉLI ZÖLDSÉGEK Fogyasszunk egész évben friss zöldséget! Ez a jelszó napjainkban, de sem a mód­szerek, sem a téli zöldségfa­jok nem ismertek eléggé a megvalósításhoz. Pedig jó né­hány olyan növény tartozik az ún. téli zöldségek körébe, amelyik hazánkban is biz­tonságosan terem. Ebből a könyvből megis­merhetjük a késő őszi, téli szedésű, az áttelelő és a tél­álló, valamint a friss fogyasz­tásra tárolható zöldségnövé­nyeket és termesztésüket. Kö­zöttük olyan ritkán fogyasz­tott fajok is bemutatásra ke­rülnek, mint a feketegyökér, a mangold, az áttelelő zöld­borsó, a rebarbara, a téli dinnye stb. A téli zöldségekhez sorol­hatók az egyszerű tárolással', házi tartósítással télen is friss zöldségként fogyasztha­tó növények is. A tárolás fontos követelménye, hogy a termék minél nagyobb részét őrizze meg vitamintartalmá­nak és értékes tápanyagai­nak. Ehhez nyújt hasznos se­gítséget a könyvnek a zöld­ségfélék helyes tárolási és tartósítási módjaival foglal­kozó fejezet. Jenser Gábor: GYÜMÖLCSFÁK VÉDELME Az új eljárások és védeke­ző szerek sokasága és a ká­rosítok változékonysága mi­att nehéz a szakemberek dol­ga. Helyzetüket tovább nehe­zíti az a tény, hogy „recep­teket” összeállítani a gyü­mölcsfák védelméhez alig le­het, mert a védekezés mód­ját a kártevőkön, kórokozó­kon kívül számos más ténye­ző is befolyásolja. Mindezek ellenére meg lehet és meg is kell védeni a gyümölcsfákat, de az eredményességhez ösz- szefüggésében kell vizsgálni az elmondottakat. Ez a könyv ilyen szempon­tok figyelembevételével ké­szült: a gombás, vírusos be­tegségeken és a kártevőkön kívül a biológiai, élettani, ta­lajtani, ökológiai tényezők növényvédelmi jelentőségét is vizsgálja. Ezzel lehetőséget ad a szakembereknek és a kerttulajdonosoknak, hogy a védekezési eljárások közül kiválaszthassák a legcélrave­zetőbbet. Először részletesen ismerte­ti a gyümölcsösökben előfor­duló betegségeket, majd a kártevőket. Ezt követi az al­ma, körte, őszibarack, kajszi, szilva, cseresznye, meggy, mandula, mogyoró, dió rész­letes növényvédelme. A be­fejező rész a permetezési program, amely áttekinthető táblázatokba foglalja az elő­ző fejezetek leglényegesebb tudnivalóit (az alkalmazandó növényvédő szerek hatóanya­gát és a szer töménységét is feltüntetve). Mindezeket ki­egészíti a kórokozók és kár­tevők gazdanövénye szerinti felsorolása. Dr. Héjjá Sándor: HA LÚD, LEGYEN KÖVÉR A lúd a többi baromfifé­lékhez viszonyítva a legvál­tozatosabb áruféléket adja: toll, hús, máj, zsír, prém. A tollát felhasználhatjuk párnák, dunyhák és paplanok töltésére. Kiváló exportcikk. A húsa ízletes, változatos ételek készíthetők belőle. Ex­portra kiválóan alkalmas. A libamáj a különleges ínyencfalat. Exportáljuk nyers állapotban és konzer- vek formájában. A libazsír kellemes ízű, könnyen emészthető táplálék. Mind a belföldi, mind a kül­földi piacokon keresett áru­cikk. A libaprém előállításával most kísérleteznek. Várható, hogy nálunk is hamarosan nagy érdeklődést vált ki. Ez a könyv részletesen tár­gyalja a tartástechnológiai és tenyésztési feladatokat, amelyekkel a felsorolt tulaj­donságok a legjobb minőség­ben előállíthatok, amihez pe­dig szakmailag tökéletesen képzett emberek szüksége­sek. A szakkönyvkiadás termé­szetesen nem korlátozódik, nem összpontosul egyetlen hónapra, februárra. Az év minden szakában jelennek meg olyan művek, amelyek nagy érdeklődésre tarthatnak számot. Jól hasznosíthatják majd a kistermelők, a ker- tészkedők az 1985-re terve­zett kiadványok közül Krisz- ten György: „Tavasztól ta­vaszig a szőlőben” című házi­kerti kézikönyvet, avagy Szalva Péter: „Díszzöldségek és egyéb kerti növénykülön­legességek”, Bálint György: „Minden héten szüret” és So­mos András—Filins István— Túri István: „Műanyagok a kertészetben” című könyve­ket. Ezek az év első felében jelennek majd meg. zsírokat és vitaminokat biz­tosítja. Az a méhcsalád boldogul könnyedén, amelynek elegendő élelem — méz, virágpor, víz — készlete van. Ha a készlet kiegészítésre szorul, a méhésznek nem szabad késlekedni. A jövedelmezőbb méhész­kedés alapvető feltétele a népes méhcsalád időbeni biztosítása, amely a termé­szetes virágpor adagolásával lehetséges. A méhek szükség­ből — porgyűjtő ösztönére hallgatva — ha virágport nem talál­nak, lábukra csomózva hazahordják a lisztet, őrölt paprikát, olajpogá­csa porát, sőt az értéktelen fűrész- és szénport. A természetes vi­rágpor megjelenésével — mo­gyoró, éger, fűzfa virágai — a begyűjtés a kora tavaszi esőzés, szeles és hideg időjá­rás mérhetetlen terheket és kockázatot jelent a méh ék­nek. A méhészek lássák be, hogy a lisztben lévő fehérje- tartalom majdnem emészthe­tetlen a méhek számára. A tojás, a C-vitaminos paprika egyáltalán nem ajánlatos. Ne engedjük, hogy a mé­hek a meglévő petéket, álcákat felfalják, azért, hogy a hiányzó táplálék­hoz jussanak. Élelemkészlet kiegészítését többféle módon végezhetjük. Elsősorban természetes vi­rágport kapjanak a családok, mivel abban találhatók mindazok az anyagok, ame­lyek a méhek táplálkozásá­hoz szükségesek. A virág­porpótlók csak szükségből ajánlhatók, mivel kevésbé értékesek, a család fejlődése szempontjából. Továbbá a méhek porgyűjtő ösztönét ki­használva a szabadból esőtől védett, napsütötte helyről hordassuk be a kaptárba. Jó dolog, ha a természetes virágport, vagy a tejport, szójalisztet, élesztőt. porrá őrölve fumera gyógylepény- nyel juttatjuk be a kaptár­ba. A folyékony élelembe keverve is lehet a kaptárban etetni. Hátránya ennek az eteté­si módnak az, hogy terjed a Nosema-betegség, mivel a méhek minden kor­osztálya eszik belőle. Bizonyosak lehetünk ab­ban, hogy a fáradtság, a gon­doskodás a sokezer méh szü­letésével a mézhozam sokszo­ros értékével megtérül. Tehát érdemes a jövedelmezőbb méhészkedéshez az említette­ket megfogadni. Móré Imre méhészegyesület szakosz­tályvezetője Azok a kertbarátok, akik fűthető fóliasátrakkal ren­delkeznek megkezdhetik a karalábépalánták nevelését. Tapasztalt kertészek meg­figyelései szerint hajtatásra kiválóan alkalmas a szentesi hajtató, a szentesi fehér, a soroksári fehér és a Knafs Frühweiss. Akkor jártunk el helyesen, ha a szaporítólá­dába vetett magvakat ke­lésig 18—20 Celsius-fok kö­zötti hőmérsékleten, kelés után tüzdelésig nappal 10— 14, illetve éjjel 8—12 Celsius- fokot biztosítva neveljük. Palántázáskor a növényeket inkább sekélyen kell ültetni, mivel köztudott, hogy a talaj felső rétege jobban felme­legszik, ezért a „sekélyen” ültetett növények szebben és intenzívebben fejlődnek. Most Időszerű! Karalábépalánták nevelése De az sem elhanyagolható szempont, hogy a gumók így nem érintkeznek a talajjal, tehát nem romlik az áru mi­nősége sem. A karalábé sikeres haj­tatásának fontos biztosítéka a kellően érett és bőségesen: 10—15 (kg) négyzetméter dó­zisban adagolt szerves trágya. A szerves trágyát a talaj fel­ső 15 centiméteres rétegébe ajánlatos elkeverni. Ültetés előtt dúsíthatjuk a talajt ve­gyes műtrágyázással is, ami azt jelenti, hogy négy rész nitrogén, egy rész foszfor és két rész káliumot adagolha­tunk, egy négyzetméterre, egy dkg hatóanyagot számítva. Hajtatáshoz elegendő ha 20x 20 centiméteres tenyészte- rületet biztosítunk növénye­inknek. A karalábét a hajtatás so­rán többször kell öntözni, de mindig csak kis vízadagok­kal, mert ezzel tudjuk leg­tökéletesebben biztosítani f-----------7-----------------------------------------------------------------------> Nyúl ár? r Ú gy tűnik, ismét jó piaca van a házi­nyúlnak. Erre utal az a tv-hirdetés is, amely tudatja — naponta nem is egyszer —, hogy februártól június 1-ig felemelt árral veszik a nyúlhúst. A tiszta fehér bundájú nyulakért kilogrammonként minimum 52 forintot, a tarkákért 49 forintot fizetnek. Űj ár, jó ár, téli ár! A nyúltenyésztéssel foglalko­zókat ez előnyösen érinti. Most és itt tehát örülni kel­lene, de... A figyelemfel­keltő, a nyúltenyésztésre serkentő felhívás az ember­nek eszébe juttat dolgokat. Volt idő — évekkel ezelőtt —, amikor a nyúltenyész- tésnek Szabolcs-Sza talár­ban nagyon sok híve akadt. Fellendült a szakcsoport­termesztés is, aztán hol csökkent, hol meg növeke­dett a termelői kedv. Mind­ez az árak, a felvásárlás, a takarmányellátás hatására történt. A legtöbb gondot természetesen az árak, a jövedelmezőség csökkenései S __________________________ okozták. Ezért is sokan számolták fel nyúltenyésze- tüket, kezdtek hozzá más, biztonságosabb, kifizető­dőbb árutermeléshez. Ilyen előzmények után nehéz ab­ban bízni, hogy egyik nap­ról a másikra egy korábbi nagy mennyiségű nyúlhúst adó termelési szint vissza­áll. De félre azzal, ami volt. Bízunk most abban, hogy az új ár ösztönző és ismé­telten kedvcsináló lesz. De bízunk abban is, a nyúlhús- nak tartós piaca lesz, hogy a téli árat elfogadható nyá­ri ár követi, mert bár­mennyire is rugalmas és gyorsan reagáló a változá­sokra a háztáji és kisáru- termelés a gyors és draszti­kus értékítéleteket nehezen tűri el. Más szóval olyan kereskedelmi és termeltetői politikát kell alakítani, hogy kinek-kinek hosszú távra is érdemes legyen nyúltenyésztésre berendez­kedni. Ez esetben a nem olcsó tv-reklám is megtaka­rítható lenne. S. E. ____r Babzsizslk az éléstárban Mivel és hogyan védekezzünk ? Az elmúlt hónapban négy olvasónk kérdezte, mit te­gyen, mert tapasztalta, hogy a kamrában tárolt babja zsi- zsikes lett. Sajnos a babzsi­zsik országosan, így me­gyénkben is általánosan el­terjedt. Ez nemcsak azért okoz gondot, mert egy-egy háziasszony az általa termelt és tárolt babból nem tud a család által kedvelt ételt főz­ni. A babzsizsik tömeges elő­fordulása, a fertőzés nagysá­ga a kereskedelmi forgalom­ban, az exportálásban is ko­moly akadályokat állít. De szóljon ezekről bővebben a szakember, Mérő Ferenc, a megyei növényvédelmi és ag­rokémiai állomás munkatár­sa: Az étkezési száraz bab je­lentős részét a házikertekben termelik meg. A házi- és hob­bikertek szaporodásával, a bab termesztésével foglalko­zó kistermelők számának to­vábbi növekedése várható. A soklépcsős felvásárlási, for­galmazási rendszer, a sokszor nem megfelelő körülmények között végzett tárolás is hoz­zájárult a babzsizsikes na­gyobb mértékű fertőzés kiala­azt, hogy a növények gyöke­rei a felső egy-két centimé­teres talajrétegben helyez­kedjenek el. Az öntözővizet egy-két alkalommal kis ada- gú lombtrágyákkal, így pél­dául 0,05 százalékos Wuxál- lal, vagy Plantánnal dúsít­hatjuk. Nagyon ügyeljünk arra, hogy a hajtatás során kór­okozók ne károsítsák nö­vényeinket. Ha azt észleljük, hogy a levelek színén szür­késsárga foltok, illetve a levelek fonákán szürkésfehér penészkiverődés formájában mutatkozik a peronoszpóra, úgy feltétlenül védekezni kell! A 0,3 százalékos Ortho- cid hatékony szer. Dr. Széles Csaba kulasához. Ebben a helyzet­ben csak komplex védekezé­si eljárások alkalmazása ad­hat megnyugtató eredményt a termelők, a felvásárlást, tárolást, forgalmazást vég­zők számára. Mindenekelőtt szükség van az étkezési és vető szárazbab­termelés, -felvásárlás, -táro­lás, -forgalmazás olyan irá­nyú változtatására, amely le­hetővé teszi a fertőzés to­vábbterjedésének megakadá­lyozását. A mentés érdekében megoldás a nagyüzemekben a tárolt teljes mennyiség fer­tőtlenítése. A kistermelők a fertőzött ételeket válogassák át. A fertőzés könnyen felis­merhető a lyukas szemekről, illetve a szemeken látható sötétebb kerek foltokról. Vá­logatást követően a fertőzött szemeket azonnal meg kell semmisíteni. Szemétbe dobni tilos, mert kikerülve a sze­méttelepekre fertőzési ve­szélyt jelent a környezetre. A megsemmisítést darálás­sal, főzéssel és szárítással hajthatjuk végre. A hőkeze­lést a zsizsikek elpusztulásáig kell végezni. Mivel a zsizsi­kek hidegre érzékenyek, ajánlatos a babot hideg he­lyen — erkélyen, padláson tárolni. A felvásárlók átvételkor fordítsanak megkülönbözte­tett figyelmet a babzsizsik- fertőzöttség vizsgálatára. Fer­tőzött árut ne vegyenek át. Amennyiben a raktározott áruban fertőzést észlelnek, a teljes készletet haladéktala­nul fertőtlenítsék. Üjabb fel­vásárolt tételeket a vizsgálat eredményétől függetlenül a már fertőtlenítettől elkülö­nítve tárolják. Piacon fertőzött babot áru­sítani tilos. Az ilyen babot árusító kistermelőt első eset­ben figyelmeztetik, további árusítás esetén a helyszínen bírságolják, vagy szabálysér­tési eljárást kezdeményeznek ellene.

Next

/
Thumbnails
Contents