Kelet-Magyarország, 1985. február (42. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-27 / 48. szám
XLII. évfolyam, 48. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1985. február 27., szerda ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága 6 levegő- és víztisztaság létkérdés Megálljt a környezetszennyezésnek! Kedden a Parlamentben ülést tartott az Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanács, hogy megvitassa a környezetvédelem VII. ötéves tervi fejlesztési koncepcióját. Az eddig elért eredményeket összegezve a testület megállapította, hogy az erőfeszítéseknek köszönhetően több területen sikerült megfékezni a környezet minőségének romlását. A környezetvédelmi tervek azonban mindezek ellenére nem teljesültek kellőképpen: a szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentése az esetek többségében nem éri el a tervezett mértéket. A megelőzés helyett még mindig az utólagos beavatkozás a jellemző — a ráfordítások ilyenkor rendszerint már lényegesen magasabbak, mint a megelőzés költségei —, a gazdaságpolitikai döntésekben nem érvényesülnek megfelelően a környezetvédelmi szempontok. A VII. ötéves tervidőszakban a környezetminőség megőrzésére csak akkor számíthatunk — állapította meg a tanács —, ha a környezet- szennyezés megelőzése a társadalmi-gazdasági élet minden területén előtérbe kerül és általánossá válik. A vitában rámutattak arra is, hogy minden eddiginél nagyobb szükség van a feladatok rangsorolására, öt súlyponti témakört határoztak meg, ezek szerint a VII. ötéves tervidőszakban fokozott figyelmet kell fordítani az emberi életminőséget legjobban befolyásoló levegő- és víztisztaságra, valamint a hulladékgazdálkodásra, a termőföld védelmére és a természeti értékek megőrzéséjf. Forró számok a főkönyvben (3. oldal) Olvasóink leveleiből (7. oldal) Megkezdték a munkát a szanálási bizottságok Megkezdték a munkát Sza- bolcs-Szatmár megye termelőszövetkezeteiben a szanálási bizottságok. Az idén 14 közös gazdaságban vált szükségessé, hogy ily módon rendezzék a tavalyi esztendő pénzügyi hiányát. (Három közös gazdaság saját erőből képes kilábalni a nehézségekből.) A veszteségrendező bizottságok a termelőszövetkezetek vezetőivel azt tárják fel, hogy melyek azok az okok. amelyek pénzügyi hiányhoz vezettek. Részletesen megvizsgálják a tavalyi gazdálkodást és a személyi okokra fényt derítenek. így a személyi felelősségre vonás sem marad el a bizottságok munkáját követően. A legsúlyosabb helyzetben egyébként a kocsordi, az ököritófülpösi, a székelyt termelőszövetkezet van, de hasonlóan nagy a pénzügyi hiány a nyíregyházi halászati termelőszövetkezetben, ahol már szintén dolgozik a megyei szanálási bizottság. (sz. m.) Födém, falazóblokk Újfehértóról Megkezdték az új, DURI- SOL típusú födémpanel gyártását az Üjfehértói Építő és Faipari Szövetkezetben. A biobetont — amiben szálas szerves anyagot kevernek — az országban egyedül az újfehértóiak gyártják. A közelmúltban átadott — közel 1300 négyzetméter alapterületű üzemben — kedden délelőtt a meghívott szakemberek előtt mutatták be a közbenső és zárófödémnek egyaránt beépíthető, jó hőszigetelő képességű panelek gyártását Az újfehértói üzem az ez évi termelését már szerződésben lekötötte: az AGROBER Vállalat megrendelésére tizenötezer nagyméretű panelt gyártanak, amit mezőgazdasági építkezéseknél használnak fel. A DURISOL-üzemben még ebben az évben meg- j kezdik a kézi falazóblokkok j gyártását is. Az előzetes ! tervek szerint éves szinten j 500 ezer darabot fognak készíteni, ami ötszáz lakás építésére elegendő, (császár) Negyven éve alakult meg a nyírbátori határőrkerület Ünnepi megemlékezés, kitüntetések a jubileumon 1945. február 23-án alakult meg Nyírbátorban a 14. határvadász zászlóalj első százada, s ez volt a felszabadulás utáni Magyarország első határőregysége. E nap jelenti a nyírbátori határőrkerület — s egyúttal a határőrség — megalakulását. A 40. évforduló alkalmából rendeztek kedden megemlékező ünnepséget a Nyírbátori 4-es számú Általános Iskola nagytermében. A jubileumi . eseményen részt vett Varga Gyula, a megyei pártbizottság első titkára, Tisza László, a megyei tanács elnöke, I. G. Baljaszinszkij, a Szovjetunió debreceni főkonzulja. Ott voltak Szabolcs-Szatmár és Hajdú-Bihar megye párt-, állami és társadalmi szervezeteinek, a határőrkerület területén működő ipari, mező- gazdasági üzemek, intézmények és határőrközségek, a társ fegyveres erők, illetve a szomszédos szovjet és román határőrkerületek képviselői. Heizer György ezredes, kerületparancsnok beszédében emlékeztetett a negyven évvel ezelőtti eseményekre, az alapítókra, az ellenforradalom idején is hősiesen helytálló elődökre. Szólt arról, hogy a szabaddá lett magyar városokban és falvakban 1945 elején már folyt a harc egy új, demokratikus Magyarországért. A 40 évvel ezelőtt Nyírbátorban megalakult határőrség katonái — egykori partizánok, ellenállók és a fasizmus elleni harcot vállalók — jelentős részt kértek a nemzet új szabadságharcából. A Magyar Kommunista Párt, a mindenütt megalakult nemzeti bizottságok nagy segítséget adtak a szervezésben, s abban, hogy a katonák — ha rossz felszereléssel és kevéske élelemmel is — helytállhassanak a HitTóth Imre vezérőrnagy, országos parancsnok átadja az Élenjáró Magasabb Egység kitüntető címmel járó emlékzászlót a nyírbátori határőrkerület parancsnokának. ler-ellenes háborúban és országhatáraink védelménél is. Ma adottak a szükséges személyi és technikai feltételek az eredményes határőrkerületi munkához, s a lakossággal példás az együttműködés. A kerület háromszor kapta meg a KISZ Központi Bizottsága Vörös Vándorzászlaját, állománya kivette részét a népgazdasági feladatok megvalósításából, s igen jó kapcsolatot építettek ki a baráti szovjet és román határőrökkel. Csapatzászlajukra szalagot adományozott az ünnepségen a nyírbátori költségvetési üzem, a csengeri Lenin Tsz, a nyírbátori cipőgyár, s az álmosdi Búzakalász Tsz. Tóth Imre vezérőrnagy, a BM Határőrség országos parancsnoka köszöntött« ezt Kevesebb lakás épül állami pénzből Módosított tanácsrendelet a jobb ellátás érdekében A lakásügyekről szóló tanácsrendelet végrehajtásának tapasztalatairól számolt be a Nyíregyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának keddi ülésén dr. Kovács Mihály igazgatási osztályvezető. Az V. ötéves terv óta — amikor még több száz lakás épült Nyíregyházán évente — olyan mértékű változások történtek az ország gazdasági helyzetében, hogy a korábban megvalósíthatónak látszó lakásoknak csak töredéke épülhet meg ebben a tervidőszakban állami pénzből. Ez olyan következményekkel járt, hogy módosítani kellett a tanácsnak a korábbi lakásrendeletét, mert csak így látszott elérhetőnek, hogy azok jussanak tanácsi lakáshoz, akik arra legjobban rászorultak. Az 1981-ben alkotott tanácsrendelet óta objektívebbé és pontosabbá vált az igénylők nyilvántartása és lakáshoz juttatása is. Az elkészített névjegyzékek jól tükrözték az igénylők sorrendjét, ám kiderült, hogy még annyi lakás sem épülhet meg, mint amennyit a lakás- rendelet elkészítésekor tervezhetett a tanács. Ezért olyan rendeletek születtek, amelyek arra ösztönözték az embereket hogy saját zsebükből is nagyobb terheket vállaljanak a mielőbbi lakáshoz jutás érdekében Üj lakásrendelet készült, amely a fiatal házasok lakásgondjainak megoldását segítette, de előnyt jelentett a nyíregyházi állandó tartózkodás és munkaviszony, a munkahelyi vélemény, figyelembe vették az alacsony jövedelmeket, s a korábbinál több lakást szánták cserekre felhasználni. Ez utóbbi nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mert az elmúlt két évben a lakások többsége Örökösföldön épült, s ide kevesen cseréltek szívesen. Segítette viszont a lakáscseréket, hogy soron kívül kaptak OTP-s, vagy lakásépítő szövetkezeti lakást, akik lemondtak tanácsi bérlakásukról, vagy jogos bérlakásigényükről. A testület megállapította, hogy a három évvel ezelőtt alkotott lakásrendelet jól töltötte be hivatását, de azóta olyan tapasztalatokat is szereztek, amelyek indokolják a rendelet módosítását. A végrehajtó bizottság előkészítette a soron következő tanácsülést és döntött arról, hogy a VII. ötéves tervben a város mely területein épülhetnek majd lakások. követően az ünnepi megemlékezés résztvevőit. Elismerését fejezte ki a nyírbátori kerület állományának a négy évtizedes derekas helytállásért. Bejelentette, hogy az elmúlt évi eredmények és a felszabadulási verseny sikerei révén az országos parancsnokság az Élenjáró Magasabb Egység megtisztelő címet, az ezzel járó oklevelet és emlékzászlót adományozta a nyírbátori határőröknek. „Itt emlékezünk elsőként a magyar határőrség megalakulására is, amely akkor történt, amikor a Dunántúlon még dörögtek a fegyverek. Az itteni határvadász járőrök már kemény harcot vívtak a fegyveres bandák és csempészek ellen ...” Ábel László vezérőrnagy, a határőrség politikai cső- portfőnöke ismertette az országos parancsnokság üdvözlő levelét, majd a jubileum alkalmából többen részesültek az országos parancsnokság elismerésében és kitüntetésben. Az alapítók közül Géczi Ferenc, Magyar Balázs, Ágó János, Vizháti József, Fekete Lajos, Sipos János, Fehérvári József, Sipos Pál, Palágyi Sándor és Kondorost Gyula nyugalmazott tisztek kaptak kitüntetést, majd többen részesültek Kiváló Határőr kitüntetésben és más elismerésben. Jánvári Tibor, Nyírbátor tanácselnöke köszöntötte ezt követően a kerület személyi állományát, az alapítókat, s gratulált az élenjáró cím elnyeréséhez. Elmondta: ehhez az is hozzájárult, hogy a határőrök az elmúlt évben is többezer munkaórával segítették a város és környéke gazdagodását, szépülését, majd bejelentette, hogy a városi tanács a „Pro Űrbe Nyírbátor” kitüntetést adományozta a határőrkerületnek. Az ünnepség az Interna- cionálé hangjai mellett ért véget, majd színvonalas kultúrműsor következett. [/ Városi televízió Nyíregyháza: „Dobozban ” az első műsor Elkészült a nyíregyházi városi televízió első kísérleti műsora. A fekete-fehérben és színesben is fogható 60 perces műsor videokazettán várja a sugárzás pillanatát: március 4-én, hétfőn este 19,30 és 20,30 között láthatják egyelőre csak a központi tv-aníennával rendelkező jósavárosi lakásokban a 10-es csatornán. Addig a nyíregyházi MODUL Elektrotechnikai Vállalat szakemberei, akik a műsorsugárzás technikai feladatait vállaltak, még több alkalommal „beviszik” a kísérleti adás monoszkópját a jósavárosi készülékek képernyőjére, beméréssel készítik elő az adás műszaki feltételeit. Ugyancsak megkezdődtek az előkészületek annak érdekében is, hogy a későbbiekben a város más részein, többi lakónegyedeiben is fogható legyen a nyíregyházi városi televízió műsora. A március 4-i műsorról részletes tájékoztatást lapunk aznapi, hétfői számában adunk. A Politikai Bizottság javasolja a Központi Bizottságnak, hogy vitassa meg a kongresz- szusi előkészítő munkáról szóló jelentést. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését február 27-re ösz- szehívták. (Az új üzembe; az érdeklődőknek bemutatták a DURISOL [ gyártását.
