Kelet-Magyarország, 1985. február (42. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-26 / 47. szám

2 Kelet-Magyarország 1985. február 26. Lassan február végét írjuk, s még javában tartja ma­gát a tél. A szél dünéket formál a hóból, a varjak is a falvak közelében éreznek egy kis enyheséget. (Elek Emil felvételei) Tízezer forintig bírságolható Sátorgarázs — engedély nélkül Évek óta visszatérő gond Nyíregyházán, hogy a szük­ségesnél kevesebb a garázs. Így a járművek jó része éj­jel-nappal a szabad ég alatt áll. A tanács azzal igyekezett enyhíteni a gondon, hogy a város több pontján lehetősé­get adott az autósoknak sá­torgarázsok fölállítására. Rendelet szerint október 15-től április 15-ig adnak en­gedélyt sátorgarázsok elhelye­zésére az arra kijelölt he­lyeken, díjfizetés ellenében. Sajnos sok autós — talán tá­jékozatlanságból? — az idén is megfeledkezett engedélyt kérni a tanácstól. Mivel a műszaki és fenntartási iroda ellenőrei a megyeszékhely ut­cáit járva a sátorgarázsokat is ellenőrzik, sok kellemetlen­ségtől menekülhetnek meg az autósok, ha előírás szerint felfestik a sátorlapra a ta­nácsi engedély számát. Ugya­nis aki ezt elmulasztja, azt felelősségre vonhatják. Bi­zony mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak is, aki hozzá­járulás híján állítja föl a garázst. Közterület engedély nélküli elfoglalásáért akár 10 ezer forint pénzbírságot is kiróhatnak ezért a szabály- sértőkre. farsangi álorcák N em tudom, ki hogyan van U februárral, de hazudnék, ha azt állítanám, hogy ez a legrö­videbb hónap a leggazda­gabb. írtam már erről, mert hiszen az újságírónak is vannak visszatérő rigo­lyái, de engem mindig nyugtalanít a február. A februáron belül pedig a farsang. A farsangon belül nem néhány mulatság, ha­nem ez a minden télutón újjászerveződő nagy népi játék, össznépi játék. Any- nyiban hasonlatos a de­cemberhez, hogy a végére, az ünnepek múltával le­rongyolódunk, de annyiban különbözik, hogy február­ban, elnézést a kifejezésért, rázzuk is ezt a rongyot. így lehetett ez már ak­kor is, amikor farsang ide­jén tartották a nagy bálo­kat és adták el, ha ugyan vitték, az adósságból fel­öltöztetett szép lányokat, így van ez most is, ami­kor a felnőtt mulatságok mellé rendszeresen meg­szervezzük a bölcsődés, óvodás, kis- és nagyiskolás gyerekek farsangjait is. Jó játék, szép játék, hiszen a gyerekek várják, ezt az is­kolai intézményi függel­mektől szabadabb ünnepet, igaz, hogy egy kicsit torz fintornak érzem, amikor a gyerekeink diszkózenére ropják a táncot, de kólás-, ropis-, jóízű barlang ilyen­kor a szájuk, és még azt is elhiszem, hogy a társadal­mi érintkezés szükséges formáiból, az élethez oly­annyira nélkülözhetetlen gyermekszerelmekből is megtanulnak valamit. Vagyis hát, én nem a gye­rekektől szeretném elvenni ezeket az iskolák, óvodák, szülői munkaközösségek szervezte farsangokat, de minden februárban újra és újra rájövök, hogy amit a gyerekeinknek kitaláltunk, az egyre inkább a felnőt­teknek szolgál. Nem mu­latsággal, hanem egy sajá­tos párviadallal. A gyere­kek farsangja a felnőttek­nek hovatovább olyan, mint egy nagyon felületes „Ki mit tud?” vetélkedő, amelyben nem az ötlet, hanem az anyagi háttér a fontos. Nyolc-tíz éves gye­reklányoknak készítenek, készíttetnek ezerforintos, egy félórán át nyűggel hor­dott és eztán örökre el­dobható jelmezeket. Ugyan­úgy, csak minden haszon nélkül, mint ahogy adóssá­gokból varrattak az eladó­lányoknak báli ruhákat. A pedagógus — szegény — ad ugyan tanácsot, és kéri, hogy a gyerek a szü­lő segítségével készítse a játékot, de ebben a nagy „népi sodrásban” már nem is igazán fontos a gyerek. A szebb, ennél is szebb (vigyázat! — nem ötlete­sebb!) jelmezek már régen nem gyereket, hanem szü­lőt minősíttet. Tudom, hogy nagyon sok családban kellemetlenül ható állítás ez, de nekem tizennégy éves kisemberek mondták el, hogy akkor lennének a legboldogabbak, ha csak nézhetnék a töb­bieket, és nem kellene jel­mezbe öltözniök, hiszen — szerintük — nem az szá­mít, hogy ki milyen, ha­nem csak az, hogy kinek a jelmeze miből, (meny­nyiből!!!) való. És ez ellen még a nagyon sok helyen jó pedagóguszsüri is ke­veset tehet, és a gyerekek valójában helyes érték­rendje sem változtathat. Az egymással versenyt futó szülők bizonyosan élvezik a versenyt — a közepes (anyagi) tehetségű szülők állják ezt a versenyfutást. És a gyerekek? Az a sok ezres farsangi versenyfu­tásban rosszkedvűen kódo- rog valahol hátul. Különben van egy ara­nyos kicsi ismerősöm, aki iparművész tervezte pillan­gó volt egy félórán át. Sír­va mondta el: ő maga csi­nálta boszorkány akart lenni. Neki van igaza. Et­től tündér... Bartha Gábor Jutalmazott természetvédelmi klubok Az elmúlt évben jelent meg a Búvár hasábjain az a felhívás, amelynek meghir­detői arra kérték a környe­zetvédelem valamelyik terü­letén hosszabb ideje eredmé­nyesen dolgozó köröket, klu­bokat, hogy jelentkezzenek és munkájukról írásban is számoljanak be. Az 1984. no­vember 15-i határidőig 73 pályamű érkezett be. Közü­lük 16-ot díjaztak. A 15 000 forintos II. díjat kapta: a tornyospálcai általános iskola Búvár-klubja. Vezetője: Agárdy Sándor. A 10 000 fo­rintos III. díjai kapta: a ti- szavasvári természetvédelmi szakkör. Vezetője: dr. Legány András. A pályázaton részt vett 73 közösség képviselői 1985. január 25—26-án orszá­gos tapasztalatcserén vettek részt Balatonföldváron. Veszélyes ötlet — súlyos következmények Felrobbantotta lakását A társadalom a sajnálat mellett mindig negatívan ítélte meg azokat, akik az élet nehézségeivel szemben meghátráltak és problémáik megoldását az öngyilkosság­tól remélték. Amiért most ezzel foglal­kozunk, az nem az egyéni tragédia kiemelése, hanem az esetben rejlő általános ér­vénnyel levonható tanulsá­gok bemutatása. Ügy gon­doltuk, hogy a valóságos tör­ténet szereplőinek és a hely­színnek nincs jelentősége, ezért azokat megváltoztattuk. Az öngyilkosságnak mint deviáns emberi magatartás­nak a megelőzése érdekében hosszú ideje több-kevesebb sikerrel harcolnak az állami és társadalmi szervezetek. A Büntető Törvénykönyv köz­vetlenül csak e cselekmény elkövetésére rábíró, vagy az elkövetéshez segítséget nyúj­tó magatartást nyilvánítja társadalomra veszélyes cse­lekménynek, de mint N. J., k.-i lakos esete is bizonyítja az öngyilkossági kísérlet he­lye, ideje, elkövetésének módja megvalósíthat más, súlyos bűncselekményt is. N. J. is tipikusnak nevez­hető okok miatt jutott el a végső elhatározásra. Már túl van a negyven éven. A fele­ségétől elvált, gyermeke nem vele élt, szakképzetlen, al­kalmi munkából tartotta fenn magát. Talán emiatt is egyre gyakrabban keresett menedéket az alkoholban. Idős édesanyjával és két test­vérével élt közös háztartás­ban. Bár egészséges, munka­képes volt, állandó munkát mégsem vállalt, hozzátarto­zói szerény nyugdíjára tá­maszkodott megélhetéséhez. Legtöbbet a családi házhoz épített nyári konyhában tar­tózkodott, az éjszakákat is ott töltötte. Tavaly, karácsony este úgy érezhette, hogy betelt a pohár. Az éjszakai órákban a nyári konyhában lévő gáz­palackról leszerelte a nyo­máscsökkentőt és a csapját kinyitotta. Kiment a helyi­ségből, majd mikor kis ide múlva visszatért, lefeküdt az ágyra és gyufát gyújtott. Az időközben kiömlött gáz fel­robbant és romba döntötte a nyári konyhát. Az épületben 20 000 forint kár keletkezett. Szerencsére a detonáció eloltotta a tüzet, a robbanás következtében a tetőről le­szakadt gerenda fennakadt az ágy mellett lévő varrógé­pen, de N. J. így is II—III. fokú súlyos égési sérüléseket szenvedett az arcán, a kezén és a karján. N. J. cselekményével köz­veszélyt idézett elő. Csak a szerencsének és a szomszé­dok lélekjelenlétének volt köszönhető, hogy a tűz nem terjedt át a lakóházra, ahol a robbanás pillanatában né­gyen tartózkodtak, valamint a közelben lévő szomszédos épületekre. A nyomozás befejeződött. A Nyíregyházi Városi Ügyészség a napokban vád­iratot nyújtott be a városi bírósághoz, melyben N. J.-t közveszélyokozás bűntettével vádolja. H. L. Xiskertgazdáknak, kezdő kertészekaek Növénypatika Nyíregyházán Növénypatika. Ilyen nem volt még Nyíregyházán. Egyelőre még elképzelt, de március elsejétől valós be­szélgetés egy kiskerttulajdo­nos és Pásti Béla kertész- mérnök, növényvédő szak­mérnök között. — Hoztam egy liter vizet a kutunkból, s ezt a zacskó földet. Kérem, vizsgálják meg — így a páciens. — Legyen szíves három nap múlva jelentkezni, s az eredményt közöljük — vála­szolják majd a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Tan­gazdaság Korányi Frigyes ut­cai kertészeti árudájában. S íme a jelen. Pásti Béla mondja: — Gazdaságunk rendelke­zik a növénypatika megnyi­tásához szükséges háttérrel. Sok a kiskerttulajdonos, a kezdő kertész, akik segítség­re, szaktanácsra szorulnak. Őket szeretnénk segíteni. Rendelkezünk korszerű la­boratóriummal, olyan felsze­relésekkel, műszerekkel, ame­lyek segítségével végezhetünk talaj-, víz-, lomb- és egyéb más fontos vizsgálatokat. Vannak olyan növényvédő szerek, amelyek különböző­képpen reagálnak bizonyos vizekre. Egyik víz növeli, a másik csökkenti a növényvé­dő szer hatását. — Az a tapasztalatunk, hogy nem elegendő annyi út­baigazítás egy-egy növény­védő szer felhasználásához, amennyit a különböző sze­rek, porok, folyadékok cso­magolásain, üvegein olvas­hatnak a kezdő kertészke- dők. Szóban is tanácsokkal szolgálunk, sőt, ha valami­lyen beteg faágat stb. hoz­nak be, megvizsgáljuk — fűzi hozzá. Szó sincs arról, hogy ed­dig ne lett volna az árudá­ban szaktanácsadás, melyet az itt dolgozó szakemberek ellenszolgáltatás nélkül ad­tak. — Márciustól ez sokolda­lúbb, mélyebb, s főleg labo­ratóriumi vizsgálatokra ala- pozottabb lesz — tájékoztat a szakember, aki majd a szaktanácsadó is lesz. — Ki­terjed ez a gyümölcsfák és dísznövények telepítésétől, ápolásától a növényegészség­ügyig, a szobanövényeket is beleértve. A díjmentes tanácsadás he­tenként kétszer, hétfőn és szerdán lesz. — Az viszont természetes, hogy a különböző laboratóri­umi vizsgálatokért fizetni kell — tájékoztatnak. Feltűnően növekszik a dísznövénykultúrák iránti igény Nyíregyházán és a me­gyében. Ezért is tervezik, hogy szobai dísznövényekhez szükséges talajt is állítanak össze, sőt bizonyos szolgálta­tás ellenében a virágok ta­lajcseréjét is elvégzik. (f. k.) Továbbtanulók figyelmébe: Új szakok, változások a felsőoktatásban • Egyetemekre, főiskolákra je­lentkezők tájékoztatására adott kiegészítést a napokban a Mű­velődési Minisztérium: milyen új szakok indításáról és milyen változásokról döntöttek a „Fel­vételi tájékoztató az 1985/86. tan­évre” című kiadvány III. köte­tének nyomdába adása óta. Egyes új szakok a kötetben nem szerepelnek, másutt a fel­tüntetett szak nem indul, több intézményben szakpárokat, vagy tagozatot módosítottak. A je­lentkezési lapok kitöltése előtt tehát nem elég a tájékoztatóból vett információ, érdemes utá­nanézni a változásoknak. FŐISKOLÁK: a nyíregyházi tanárképző főiskola nappali ta­gozatán — mint arról korábban lapunkból is értesülhettek ol­vasóink — új szakok oktatását kezdik meg: magyar-francia, magyar-német, történelem-fran­cia és történelem-német szakra is lehet jelentkezni. A szegedi tanárképző főiskola nappali ta­gozatán orosz-angol és orosz­német; a szombathelyi tanár­képző főiskola nappali tagoza­tán a meghirdetett földrajz-ké­mia párosítás helyett földrajz- népművelés szakpárokat indíta­nak. FŐISKOLAI SZINTŰ EGYE­TEMI KÉPZÉS: a pécsi tudo­mányegyetem tanárképző karán a nappali tagozatú, főiskolai szintű képzésben a meghirde­tett fizika-technika helyett fi­zika-népművelés szakpárra le­het jelentkezni. Ugyanitt leve­lező tagozaton is indul kétsza­kos általános iskolai tanárkép­zés, valamint kiegészítő egysza­kos tanárképzés, egyetemi szin­tű oktatás keretében pedig ki­egészítő középiskolai tanári kép­zést indítanak testnevelés és technika szakon. EGYETEMEK: a debreceni Kossuth Lajos Tudományegye­tem bölcsészettudományi karán a meghirdetett népművelés egy­szakos képzés nappali tagoza­ton nem indul. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegye­tem bölcsészettudományi kara nappali tagozatára pályázók fi­lozófia-matematikára is jelent­kezhetnek. A Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetem mezőgazdasági szakos kiegészí­tő képzésére csak a meghatá­rozott intézményekben végzettek jelentkezhetnek. Erről az egye­tem ad tájékoztatást az érdek­lődőknek. Ugyanitt kiegészítő közgazdasági középiskolai ta­nárképzés is indul gazdaságtu­dományi, információelméleti és feldolgozási szakon. A kül­kereskedelmi főiskolán nappali tagozaton a spanyol levelező szakok idén nem indulnak. A veszprémi vegyipari egyetem nappali tagozatán vegyipari mű­szer- és méréstechnikai szakra is lehet jelentkezni. Kiegészítő egyszakos középiskolai kémia­tanári képzés is indul kémia szakos általános iskolai tanári oklevéllel rendelkezőknek.

Next

/
Thumbnails
Contents