Kelet-Magyarország, 1985. február (42. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-23 / 45. szám

i'll HÉTVÉGI MELLÉKLET 1985. február 23. KOVÁCS MARI TUDÓSÍTÁSA A FRANCIA FŐVÁROSBÓL I Divatcsokor Párizsból A párizsi nagy divatszalo­nok februárban bemutatták a szakembereknek és az újság­íróknak, milyen vonalakat, színeket, formákat javasol­nak erre az esztendőre a di­vatot kedvelő világnak. A ta­vaszi-nyári ruha bemutatókat a képzeletgazdagság, az ele- | ganeia, a finom kelmék (Lak- I kozott, csillogó anyagok), az | élénk színek (rózsaszín, ku- i koricasárga, piros, türkizkék. | zöld, fehér, fekete), formák- | ban a testhez simuló, a spor- I tos városi viselet, változatos I ruhahossz, a pompás bizsuk a jellemzőek. Az „idei fejekről” csak annyit, hogy többségükben teljesen lesimítottak, rövidek a frizurák, vagy kócos jelle­gűek. A smink eltávolodik a ter­mészetestől, az erős piros na­rancsos, lilás, zöldes színek dominálnak. SCHERRER: egyenes vonalú fekete krepdesin ruhák külön­leges fehér csipkedíszítések­kel, s divatos kiegészítőkkel. }. FERAUD: vidámság, köny­I nyedség jellemzi ezt az ele- I gáns összeállítást. A szürke | alapon fehér kéziüímzéses ka- ! bátot fehér selyemmel díszí- í tették. ■ CHANEL: férfias fazonú a f. meglehetősen bő és hosszú ballonkabát, széles kihajtott \ gallérral, vállpánttal, gombos - zsebekkel. A gyógytornáról A mozgásszervi betegségek gyógyítása nem képzelhető el gyógytorna nélkül. Sajnos na­gyon gyakori a gerincferdülés: kezelése csak a törzsizmok erő­sítésével lehetséges. A gyulladt vagy megkopott ízületek torzu­lásainak meggátlására egyetlen mód a gyógytorna. Az idült sok izületi gyulladásban szenvedők reggeli kézmerevsége néhány el­sajátított gyakorlattal jól csök­kenthető. Az egyik gyulladásos gerincbetegség, a Bechterew-kór kezelésében is ez a legfontosabb eszközünk. A baleset következ­tében elvesztett izom- és izületi mozgásokat is például csak az tudja visszaszerezni, aki a gyógy­tornász utasításait betartja, a gyakorlatokat kitartóan végzi. . Korunk nagy betegsége a szív­izomelhalás, az infarktus. Kiala­kulása után lassú, fokozatos ter­heléssel, mozgatással lehet elérni, hogy a beteg újra teljes értékű emberré váljon. Évekkel ezelőtt az infarktusos beteget legalább hat hétig fektették, ma pedig már pár nap után elkezdődnek a mozgásgyakorlatok. A hosszú fekvés alatt az izomzat csak sor­vad, és a hetek utáni felállás na­gyon megviselte a szervezetet, különösen a károsodott szív- izomzatot. Ezzel szemben nap­jainkban mintegy hozzászoktat­ják a terheléshez. Gyakori pa­nasz a visszeresség. Napi pár perces tornával a láb vérkerin­gése javítható, elkerülhető a A nap által kibocsátott infravö­rös és ultraibolya sugarak jó ha­tással vannak a szervezet egé­szére. Télen és kora tavasszal azonban mennyiségük nagymér­tékben csökken. Ilyenkor igen hasznos lehet a kvarcfénykeze- lés, amely hasonló a napfényhez. Ezt a fényt a kereskedelemben kapható kvarclámpa segítségével lehet előállítani. Kvarcüvegből készült égőjében higany van. melyet az elektromos áram izzás­ba hoz, és a keletkező gőzök bocsátják ki az ultraibolya suga­rakat. Ejtek . frissítik és erősítik az idegrendszert, fokozzák a vér­keringést, elősegítik a bőrben a D-vitamin képződését, sőt bakté­riumölő hatással is rendelkez­nek. A kozmetikában zsíros bőr, pattanásos arc, korpás haj gyó­gyítására alkalmazzák. A kezelés előtt célszerű a bőr- felületet megtisztítani az esetle­ges krémektől és szennyeződé­sektől. Így a fényhatás jobban érvényesül. Tilos szemüveg nél­kül kvarcolni, a sugárzás káro­sítja a szemet, és kötőhártya­gyulladást okoz. A napszemüveg nem nyújt teljes védelmet, ezért erre a célra kapható, szegéllyel ellátott védőszemüveget kell al­kalmazni. Ajánlatos a kvarcolást egyper­ces idővel kezdeni, és fokozato­gyakori szövődmény. Az érszű­kület kialakulásában egyik té­nyező a mozgáshiány. A gyógy­torna itt nem a szűkület meg­szüntetésében szerepel, hanem az eddig nem dolgozó, mintegy tar­talék érhálózat megerősítését, keringésbe történő bekapcsolását segíti elő. Főként idősebb korban gyako­ri betegség az agyvérzés. Ilyen­kor a mozgásokat irányító agyi központok, pályák általában ká­rosodnak. A megmaradt izomerő megtartásával, illetve fokozásá­val, más izomcsoportok bekap­csolásával segíti önellátóvá tenni, esetleg állítja talpra a gyógytor­nász a beteget. Különösen nagy a szerepe a gyógytornának a terhesség és szoptatás ideje alatt. A többlet­súly terheli a lábakat, a has- éa gátizmok megnyúlnak, a hasi légzés nehezítetté válik. Ezek az élettani elváltozások gyakran okoznak panaszokat. Azért, hogy a terhesség és szülés Időszaka könnyű, fájdalmatlan legyen, hogy a magzat méhen belüli fej­lődése és világra jövetele a leg­kedvezőbb körülmények között történjen, hogy a terhesség és a szülés ne hagyjon maradandó tes­ti elváltozást. A gyógytorna hatásos ellensze­re az elhízás kialakulásának, ál­ló vagy ülő életmódot folytató emberek egészségének megóvá­sában. Dr. Bartha Attila san növelni másnaponként ad­dig. amíg a tiz percet el nem érjük. Törekedni kell arra, nogy arcunkat mindenhol egyenlő mennyiségű fény érje, ezért többször változtassuk helyzetét. Nem elhanyagolható a lámpától való távolság sem. egy métertől kisebb sohasem legyen. Gyakran tapasztalható, hogy kvarcolás alatt jellegzetes illatú ózongáz keletkezik. Ez nem káros, sőt a szoba légterét jól fertőtleníti. Amennyiben a kvarclámpát otthon, és saját magunk hasz­náljuk, úgy a következőket kell íszem előtt., tartani: a sugarak iránti érzékenység mindenkinél más és más, ezért a lámpa hasz­nálata gondosságot igényel. A kvarcfény sokkal rövidebb idő alatt okoz bőrgyulladást, mint a napfény. Felelőtlen, elsietett kvarcolásból súlyos bőrsérülések keletkezhetnek. Mindezek elkerülése végett a kvarcolás előtt keressük fel a szakorvost, aki útbaigazítást ad a kezelés menetére. A beszélgé- tés során mondjuk el neki szer­vi betegségeinket is — magas vérnyomás, érelmeszesedés, láz, fény iránti érzékenység stb. —, mert ilyen esetekben mellőzni kell a mesterséges ultraibolya sugarakat. Dr. Soproni László ■ ■ Összezárva R övidülnek már az éjsza­kák, de az esték még mindig hosszúak, s a csa­lád talán egy kicsit többet van „összezárva”, mint a nyarat ígé­rő tavaszon, vagy az igazi nyár­ban. Lehet ez az összezártság jó dolog, de bizony lehet terhes is. Terhes? Terhes, mert már hosszú a tél, és talán fárasztó hallgatni a nagymama panaszait. Terhes, mert a gyerekek túl sokat van­nak a lakásban, és a szülő néha bizony csendre vágyik. Recept? Orvosság? Inkább tapasztalati tanácsok. Egy barátnőm mondja: — Tudod, mi együtt lakunk anyukával, és bizony szegényké­met megviselte a kemény, hosz- szú tél. Egyszer el is esett vá­sárlásba menet, de szerencsére nem tort el semmije, csak csú­nya zúzódásokkal kínlódik. Tu­dom, hogy bezárva sokat unatko­zik napközben. Megpróbálok „feladatokat” adni neki. Még mindig szépen horgol. Tudod, hogy nincs szükségem kézimun­kára, mert így is tele vele a la­kás, de azt mondtam neki, hogy bent a vállalatnál szívesen ven­nének apró térítőkét, horgoljon hát. Be is vittem néhányat meg­mutatni, és képzeld, még vevő is akadt rájuk! A gyerekekkel talán még egy­szerűbb a dolog, de a módszer itt is az értelmes tevékenység keresése. -Nem a tanulásról van szó, mert azt úgyis muszáj elvé­gezni. De csináljunk változato­sabb programokat a gyerekek­nek. A közös esti társasjáték, a hétvégi kirándulás, séta a legké­zenfekvőbb. De lehetnek ennél jobb ötletek is. Találjunk a gye­rekek részére is hasznos felada­tokat. Mindenhol akad egy olyan szomszédnéni vagy bácsi, aki rá­szorul a segítségre. Bízzuk meg ezzel a gyereket. Ha már na­gyobbacska, akkor néha a szom­szédasszony kisgyerekére Is vi­gyázhat, amíg az vásárolni megy, vagy éppen a mi kamászgyere- künk vállalhatná a kismamának a bevásárlást, a patikába menést, esetleg még a Patyolatot is, ha nem túl nehéz a csomag. Es a könyvek! Mindenütt van kölcsönkönyvtár, írassuk be a gyereket, és milyen jó vele együtt olvasni is, hogy legyen ki­vel beszélnie arról, amit olvas. Vagy a vacsorakészítés! Bíz­zuk meg a gyereket nemcsak a bevásárlással, hanem az egysze­rűbb vacsorák elkészítésével, feltálalásával is. Nemcsak a fa­lat ízlik majd jobban, de kelle­mesebb lesz az esti együttlét is a szülőkkel. Tudom, néha kevés az idő a beszélgetésre, de ez nem is any- nyira idő, mint tartalom kérdése. Ne csak arról kérdezzük: mi volt ma az iskolában, feleltél-e?, és így tovább. Inkább beszéljünk arról, mit csinált az iskola után, s gondoljuk ki közösen, mit csi­nálhatna holnap, amihez neki is kedve van. Tudom-: ahány család, annyifé­le megoldás lehetséges. Csak gondolkodjunk rajta! (sárdi) A napfény mesterséges pótlásáról Gyermekpulóver (8 ÉVES RÉSZÉRE) Hozzávalók: 10 dkg középkék, 5—5 dkg piros, sárga, fűzöld Vénusz félgyapjúfonal, 2-es, 2,5- es kötőtű, 2-es körkötőtű. Kötés­minták : Patentminta: 1 sima, 1 fordí­tott váltakozásával kötjük. Alapminta: a munka jobb ol­dalán sima, a bal oldalon fordí­tott szemeket kötünk. A leszá­molható minta szerint két külön­böző színű fonallal norvég tech­nikával dolgozunk: a minta sze­rint fel nem használt színű fo­nalat a munka bal oldalán ve­zetjük. Szempróba: 28 szemX25 sor = 10 cm. Munkamenet: Háta: 2-es kötőtűvel, kék színű fonalból 93 szemre kezdjük, pa­tentmintával 5 cm magas derék­részt kötünk, a munkát 2,5-es kö­tőtűvel, alapmintával folytatjuk, kék színű fonallal 2 sort kötünk, majd leszámolható ábra szerint dolgozunk tovább. 20 cm eléré­se után a karkerekítés részére mindkét oldalszélen lefogyasz­tunk 3, majd minden 2. sorban 2,5X1 szemet (73). A vállmagasí- tás részére a mintás résztől szá­mítva, 34 cm elérése után mind­két oldalszélen minden 2. sorban lefogyasztunk 3X5 szemet. A kö­zépen megmaradó 43 szemet le- fogyasztás nélkül tartaléktűre vesszük. Eleje: a hátrésszel azonos szem- és sorszámmal, mintával, kar- és vállfogyasztással kötjük. A kezdéstől számított 37' cm el­érése után nyakkerekítést ké­szítünk. A munka középrészén lefogyasztás nélkül tartaléktűre veszünk 17 szemet. Az oldalváll­részeket ezután azonos szem- és sorszámmal, mintával oldalfo­gyasztással készítjük. Az oldal­részeken minden 2. sorban tar­taléktűre veszünk 4, 3, 2, 3X1 szemet. Ujja: 2-es kötőtűvel, kék színű fonalból 45 szemre kezdjük, pa­tentmintával 5 cm magas kezdő­szélt kötünk. A munkát 2,5-es kötőtűvel folytatjuk, 2 sort kék színű fonallal kötünk, majd le­számolható minta szerint dolgo­zunk. Mindkét oldalszélen, min­den 6. sorban szaporítunk 8X1 szemet (61). A kezdéstől számí­tott 31 cm elérése után az ujja- kerekítés részére mindkét oldal­szélen lefogyasztunk 4, majd minden 2. sorban 3, 2X2, 5X1, 3X2 szemet. A következő sorban, a középen1 megmaradó szemeket egyenként lefogyasztjuk. összeállítás: a részeket alap­színű és alapvastagságű fonal­lal, szem- és sortalálkozás sze­rint összevarrjuk. Az eleje-háta nyakkerekítés tartalékszemeit 2- es körkötőtűre vesszük. Kék szí­nű fonallal, 54 szemmel, patent­mintával l cm magas nyakszélt kötünk. Végül a szemeket az alapszemeknek megfelelően lefo­gyasztjuk. Civilizációnk árialmai A szív- beteg­ségek BESZÉLGETÉS DR. ANTALÖCZY ZOLTÁN EGYETEMI TANÁRRAL Amikor dr. Antalóczy Zoltán professzorhoz, az Orvos tovább­képző intézet II. számú belgyógyászati klinikája igazgatójához igye­keztem, felötlöttek bennem Bertrand Russel szavai: „A tudomány emberének nemcsak az a feladata, hogy megbirkózzék a tudomá­nyokkal, hanem — és ez már sokkal nehezebb dolog — rá keli vennie a világot: szívlelje meg, amit felfedezett”. Elsőként erről tudakoltam meg a professzor véleményét. — Russelnak igaza van — kezdte szavait —, azzal a ki­egészítéssel, hogy a Világot is meg kellene teljes egészében ismerni, s abba belehelyezni az embert a maga problé­máival, betegségeivel, kö­zöttük századunk nagy és fenyegető kórjával, az isémi- ás szívbetegséggel. Ez ugyanis szorosan összefügg megválto­zott, lüktető világunkkal. — Mindez azt jelenti, hogy a szív- és érbetegség adaptá­ciós, azaz alkalmazkodási be­tegség? S ha igen, melyek azok az idegi tényezők, ame­lyek a körfolyamatot elindít­ják bennünk? — A kutatási eredmények és a gyakorlati tapasztalatok szerint az idegrendszer, az agykéreg, az egykéreg alatti központok és a szimpatikus idegrendszer a maga hor­monjaival, a mellékvesevelő az adrenal innal és a noradre- nal innal állandóan hatnak a szív- és érrendszerre. Vannak olyan nézetek, amelyek sze­rint valamennyi úgynevezett rizikótényező a szimpatikus idegrendszer fokozott műkö­dése révén hat, illetve ezen keresztül valósul meg. Az idegrendszernek tehát meg­határozó szerepe van a szív- betegségek kialakulásában. — A szívbetegségek kiala­kulása tehát több tényezőre vezethető vissza? — Valóban így van, szak­nyelven szólva multifaktorá- lis jelenségről van szó Más dolog persze a gyulladásos Szívbetegség, mint például a reumás láz, aminek kóroko­zója egy sztreptokokkusz, de a többi, főleg a koszorúér-be­tegség, az angina pektorisz és a szívizominfarikitus több ok­ra vezethető vissza. A gyógy­módok is különbözőek. Ez tükröződik a kardiológia fej­lődésében is, A kardiológia ugyanis régebben szinte ki­zárólag belgyógyászat vplt, napjainkban viszont már nem csupán belgyógyászok, hanem szívsebészek, a hemo- dinamikusok, a radiológusok, az intenzív terápiás szakem­berek is foglalkoznak kardio­lógiával. Nem jutnánk, messzire, ha a jelenségeket leegyszerűsíte­nénk. Teszem azt, ha például a vérzsírszint befolyását vizs­gáljuk a koszorúér betegsé­geire. A vérzsíroknak csak egy töredéke jut a táplálko­zás révén a szervezetbe, a többit a szervezet maga ter­meli. Addig nincs is bajiamig a felesleget a szervezet, le­bontja, de ha valami ok mi­att erre képtelen, s ezért a zsír a vérben felszaporodik, az már szabályozási zavar, amiben — bármilyen különö­sen hangzik is — meghatá­rozó szerepe van a stressz­helyzetnek. — A szív, a koszorúerek védelme, illetve a gyógyító eljárások mennyire vannak összhangban az eddig elmon­dottakkal? — Teljesen. A legfőbb gyógyír — mert ezzel ezek a betegségek megelőzhetők — az egészséges életmód. A korszerű táplálkozás, a zsír­szegény étkezés, a sok moz­gás, a dohányzás mellőzése, nyugodt, kiegyensúlyozott életvitel szerepéről már igen sokat írtunk, beszéltünk. Most inkább .azt hangsúlyo­zom, hogy magát a zsíranyag­cserét az idegrendszer befo­lyásolja és a káros idegrend­szeri hatások visszaszorítása terápiás eredménnyel kecseg­tet. Ma már szinte elképzelhe­tetlen az élet bizonyos gyógy­szerek, az úgynevezett béta - recep tor-blokkolók nélkül. Ezek a szerek hivatottak ki­védeni a szimpatikus ideg- rendszer szapora szívműkö­dést, érgörcsöt és vérnyomás- emelkedést okozó hatásait, az anyagcsere fokozódását, az erek belhártyáját károsító hatását. Ide tartozik a szív egészének védelme, a ritmus- zavar, az angina, a szívizom­elhalás elleni védekezés. Ál­latkísérleteken is bebizonyo­sodott, de igen sok beteg megfigyelése alapján is biz­tonsággal állíthatjuk, hogy a szív- és érbetegségek .megelő­zésében, valamint a már ki­alakult betegségek gyógyke­zelésében a bétareceptor­blokkolóknak igen nagy a je­lentőségük. — Vannak gyógyszerek te­hát, amelyekkel ki lehet vé­deni a szimpatikus idegrend­szer nem kívánatos aktivitá­sát? — Az utolsó egy-másfél évtizedben az egész világon elterjedtek a kálciúm hatását ellensúlyozó, az úgynevezett kalcium antagqnista szerek, amelyekkel ki lehet védeni a szívizom vérszegénysége okozta zavarokat, meg lehet akadályozni még a szívizom- elhalást is. Erről az egyik hí­res amerikai kutató kijelen­tette: az úgynevezett elektro­mechanikus kapcsolódás — amiben a kalciumionnak meghatározó szerepe van — a század legnagyobb felfede­zése a szívizom anyagcseré­jének megismerése szem­pontjából. Ma már tudjuk ugyanis, hogy a kalciumion­nak döntő jelentősége van a szívelhalás kialakulásában, s kezünkben a gyógyszerek, amelyekkel küzdeni tudunk eliene. De nemcsak a kalci- um-antagohistákkal, hanenj olyan védő hatású magnézi- iim- és káliumionokkal Is, amelyek megakadályozzák a kalcium agresszív hatását. ^ — Professzor úr, úgy ér­zem, hogy ön igen bizakodó­an ítéli meg a szívbetegségek megelőzésének és gyógyításá­nak kilátásait. — Valóban így van, biz­tosra veszem, hogy el fog jönni az az idő, .amikor a fiatalkori infarktust teljesen ki tudjuk védeni. Hiszen számos olyan felfedezés bir­tokába jutottunk, amelyek megalapozzák a további elő­rehaladást. Székelyné Kertész Katalin 1CISIAILIAIDMCITITIMCINII

Next

/
Thumbnails
Contents