Kelet-Magyarország, 1985. február (42. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-19 / 41. szám

1985. február 19. Kelet-Magyarország 7 Mivel permetezzünk ? Ötletek a kertésztől a kertészkedőknek Az alma téli tárolása — A fikusz szobai hajtatása Aki szereti a munkáját és kedve szerint dolgozhat, előbb-utóbb eljut odáig, hogy jó ötletekkel, hasznos újítá­sokkal gazdagítja szakterületét, könnyíti a mindennapi te­endők végrehajtását. így van azzal Mészáros József virág­kertész is a Balkányi Állami Gazdaságban. Munkahelyére Bökönyből jár be naponta és gondozza a gazdaság központ­ját övező hatalmas park fáit, cserlyéit, az évszakoknak megfelelően nevel színpompás kerti virágokat. Munka — szenvedély Most a kertésznek és mun­katársainak jobbára az üveg­házban van munkájuk. Kint zimankós tél van, de bent a páradús melegben zöldell­nek, virágoznak a növények. Sok-sok rekeszben hajtatják a tavasszal kiültethető virá­gokat. Ebben a kellemes kör­nyezetben újításokról beszél­getünk. Mészáros József 52 éves, 26 éves korában lett kertész. Egerben tanult az általános kertészeti szakis­kolában. A munka — amit végez — kicsit szenvedélye is. Talán ez a magyarázata annak, hogy önálló alkotá­sokra is törekszik. Sikerrel. — A téli alma tárolásával kapcsolatos újításom sok kez­dő kertésznek lehet haszná­ra. Egyszerű dolog. Magam is átéltem azt az időt, amikor végre termőre fordultak a fáim és szerettem volna, ha a gyümölcs minél tovább áll el. Fiatal fáknál szedéskor azonban szomorúak a ta­pasztalatok. A fiatal fák ter­mésüket általában fürtösen és rövid száron hozzák, és lehetetlen a gyümölcsöket szárastól szedni. A szártalan gyümölcs hamar romlásnak indul- A romlás megakadá­lyozására kipróbáltam egy megoldást parafinos lezárás­sal. Következőket csináltam. Kiválogattam a belföldi mi­nőségű almákból az egészsé­ges tárolásra alkalmas, de szártalan egyedeket. Ezeket deszkalapra raktam és a szárrészhez égő gyertyától két-három csepp parafint cseppentettem. Az így kezelt almát pincében papírral le­takart deszkán szorosan egy­más mellé rakva tároltam. Megjegyzem, a kezelést sze­dés után 5—6 óra elteltével végeztem. Az eredmény már­cius végéig a tárolási veszte­ség nem volt több öt-hat szá­zaléknál. Ki lehet próbálni, megéri. Ugyanígy mindenki számá­ra könnyen megoldható le­het a Mészáros-féle fikusz- hajtatás. A Ficusz elastica (hazája Kelet-India, ahol több méterre is megnő) szép és fényes zöld, kemény ta­pintású leveleiért kedvelt szobanövény. Lakásban, iro­dákban dekoratív. Tele van velük az üvegház is. Mészá­ros József az egyik jó kétmé­teres növényre egy mű­anyag flakont helyez fel. Készséggel elmagyarázza mi­ért, mit művel: Flakon az ágon — Ez a módszer kisüzemi, azok számára jó, akik laká­sukban fikuszt tartanak és szeretnék azt biztonságosan tovább szaporítani. Kell hoz­zá egy olajos, ecetes vagy más (minden háztartásban található) flakon. Ebből ké­szítjük a 10 centiméteres gyökereztető edényt úgy, hogy a flakon (1) tetejét le­vágjuk. Az edény alját a fi­kusz szárvastagságának mé­rete szerint kilyukasztjuk és egyik oldalát a lyukkal egy­bevágjuk. Ezután a növény csúcshajtásán (2) két-három levelet meghagyva, annyi le­velet vágunk le, hogy a do­bozt a szárra erősíthessük. A levágott levél alatt karéj alakú bevágást csinálunk. Ez a jobb gyökeresedés miatt kell- A gyökereztető edényt (3) az alatta lévő levél tart­ja meg, valamint a kötözés. Az edény felső részébe egy merevítő drótot helyezünk, hogy a kötözés miatt az ol­dalt felvágott flakon össze ne csússzon. Megossza a tudást — Ha a flakont a fikuszra felhelyeztük, a lyuk közé mohát tegyünk, hogy a föld ki ne peregjen. A földet eny­hén nyorpkodva helyezzük az edénybef aztán meglocsol­juk. A locsolást később, szükség szerint végezzük. Ezt a szaporítási módot az év bármelyik időszakában vé­gezhetjük. A gyökeresedés biztos, az átlátszó műanyag dobozban ellenőrizhetjük mi­ként kezdik a hajszálgyöke­rek benőni a földet. Négy-öt hónap eltelte után a már meggyökeresedett hat-nyolc leveles példányt (gyökerese­dés közben is fejlődött a nö­vény) metszőollóval levág­juk és 13-as cserépbe helyez­zük. Ennek a módszernek az az előnye, hogy nem kell hozzá magas páratartalmú, nagy meleg. A kertészkedők általában kicserélik tapasztalataikat. Híre kel minden jó módszer­nek. Mészáros József is so­kaknak mondta már el mit, hogyan csinál és vannak kö­vetői. Legyen még több. S. E. Most időszerűI A kistermelőkért ■ ■ Ütemterv az alma növényvédelméhez Olvasóink kívánságát teljesítjük azzal, hogy a téli alma nő vényvédelméhez ütemtervet közlünk. Többek kérésére egy-eg- védekezéshez nem egy, de két javaslatot adunk. így, ha valami­lyen növényvédő szer nem kapható, a kerttulajdonos választha A védekezéshez 15 időpontot határoztunk meg, de ez nem zárja ki annak szükségességét, hogy a kertgazda kevesebbszer, vagy több alkalommal permetezzen. A többszöri növényvédelmet indo­kolttá teheti a kártevők megjelenése, jelenléte, az időjárás hatá­sára kialakuló változás, kritikus helyzet. A védekezés időpontját minden esetben a közölt állapot szerint kell megválasztani. 1. Rügypattanás előtt A javaslat: Novenda 2 százalé­kos, B javaslat: Ágról 3 százalék. 2. Egérfüles állapotban A: Bordói por 1 százalék, B: Miltot Special 0,5 százalék. 3. Zöldbimbós állapotban A: Szera (kén) 0,5 százalék, Rézoxiklorid SOWP 0,3 szá­zalék, Unifosz 50 EC 0,15. B: Karathane FN—57 0,1 száza­lék, Miltot Special 0,3 száza­lék, Sinoratot 0,1 százalék. 4. Pirosbimbós állapotban A: Nimród 0,07 százalék, Di- thane M—45 0,2 százalék, Mi- tac 30 EC 0,3 százalék. B: Karathane FN—SF 0,1 szá­zalék, Zineb 0,3 százalék, Chinetrin 0,05 százalék. 5. Sziromhulláskor A: Sáp­ról 0,15 százalék, (Zineb 0,3 százalék). B: Rubigan 0,05 százalék, (Dithane M—45 0,2 százalék). 6. Sziromhullás után (má­jus eleje) A: Sápról 0,15 szá­zalék, (Zineb 0,3 százalék), Poretrix 0,1 százalék. B: Ru­bigan 0,05 százalék, (Dithane M—45 0,2 százalék), Plantan 0,1 százalék. 7. Gyümölcsfejlődés (má­jus közepe) A: Sápról 0,15 százalék, (Zineb 0,3 száza­lék), Sinoratox 0,1 százalék, Wuxal 0,1 százalék. B: Ru­bigan 0,05 százalék (Dithane M—45 0,2 százalék), Anthio 33 EC 0,2 százalék, Mikramid 0,1 százalék. 8. Gyümölcsfejlődés (má­jus vége) A: Sápról 0,5 szá­zalék (Zineb 0,3 százalék), Anthio 33 EC 0,2 százalék, Wuxal 0,1 százalék. B: Rubi­gan 0,05 százalék, (Dithane M—45 0,2 százalék), Bi 58 EC 0,1 százalék, Plantan 0,1 százalék. 9. Gyümölcsfejlődés (júni­us közepe) A: Nimród 0,07 százalék, Dithane M—45 0,2 százalék, Sinoratox 0,1 szá­zalék. B: Karathane FN—57 0,1 százalék, Zineb 0,3 száza­lék, Chinetrin 0,05 százalék, Pol-Akaritox 0,2 százalék. 10. Gyümölcsfejlődés (júni­us vége) A: Szulfur 900 FW 0,3 százalék, Dithane M—45 0,2 százalék, Plantan 0,1 szá­zalék. B: Karathane FN—57 0,1 százalék, Zineb 0,2 száza­lék, Sinoratox 0,1 százalék, Peretrix 0,1 százalék. 11. Gyümölcsfejlődés (jú­lius közepe) A: Szulfur 900 FW 0,3 százalék, Dithane M—45 0,2 százalék. B: Ka­rathane FN—57 0,1 százalék, Zineb 0,3 százalék. 12. Gyümölcsfejlődés (júli­us vége) A: Szulfur 900 FW 0,3 százalék, Zineb 0,3 száza­lék, Sinoratox 0,1 százalék. B: Karathane FN—57 0,1 százalék, Dithane M—45 0,2 százalék, Anthio 33 EC 0,2 százalék. 13. Gyümölcsfejlődés (aug. közepe) A: Szera (kén) 0,3 százalék, Ortho Phaltam 0,25 százalék, Anthio 33 EC 0,2 százalék. B: Thiovit 0,3 százalék, Orthocid 0,3 száza­lék, Chinetrin 0,05 százalék. 14. Színeződés stádiuma (augusztus vége): A: Bi 58 EC 0,1 százalék. B: Unifosz 50 EC 0,15 százalék. 15. Érés kezdetén (szept. eleje) A: Unifosz 0,15 száza­lék szükség szerint. B: Uni­fosz 0,15 százalék, szükség szerint. A permetezések során a munka- és balesetvédelmi óvó rendszabályokat magunk s környezetünk védelme ér­dekében szigorúan be kell tartani. Dr. Széles Csaba------- > Kertünk dísze a tulipán Fumera gyógylepény A méhek téli nyugalmi ál­lapota február elejével véget ér. Az anya megkezdi a pe­terakást. A jövedelmező mé­hészkedés igényli, hogy a méhész is kezdje meg a munkát, a felkészülést az új termelési időszakra. Február második felében — a méhek számára hozzá­férhető módon, keretlécre borítva — el kell helyezni a virágporral dúsított — 1 centiméteres csíkban felnyi­tott — FUMERA gyógyle- pényt. Élelempótlás, serken­tés mellett a méhek betegsé­gének megállításában, gyó­gyításában fejt ki jótékony hatást. Ha a hőmérséklet árnyék­ban eléri a 10—12 Celsius- fokot, a méhek tisztuló kire­pülést végeznek. A tisztuló kirepülés előtt fel kell állí­tani a melegvízű itatót. A méhek a meleg vízből gyor­sabban rakodnak, hidegben nem dermednek meg. Az ita­tó elhelyezésekor ügyeljünk arra, hogy szélvédett, napsü­tötte helyen legyen, és ne essen a kirepülés irányába. Itatni lehet szabadban, kap­tárban, röpnyílásban. Teremtsük meg a zavarta­lan tisztulás feltételeit (hó- takarítás, nedves talaj beta­karítása) ne engedjük a mé- heket kaptáron kívül marad­ni, óvjuk a megdermedés- től. A méhek kirepülését fi­gyelve, külső jelekből is le­het következeim az áttelelt méhcsaládok állapotára, (anyátlaság, levegőhiány, be­tegség, stb.) A szükséges be­avatkozás, nagy veszteség­től mentheti meg a családo­kat. Tisztulást nem igénylő, egyenletes, halk zúgású csa­ládokat ne háborgassuk. Ha a hőmérséklet árnyék­ban eléri a 16 fokot, a ta­vaszi tüzetes vizsgálatra is sor kerülhet. Lehetőleg a napos órákat kell kiválasz­tani. Itt már élelem pótlásá­ra, hibás, rosszul petéző anyák leváltására, egyesíté­sére, kaptártisztításra, fiúsí­tás mennyiségének megítélé­sére is sor kerülhet. Októberben, novemberben kelt méhek pusztulása miatt fészekszűkítést kell végezni. A fészek kisebbítésével a méheket megfelelő módon lehet védeni a külső hőmér­séklet ingadozásától. A fé­szekszűkítés eredményeként a méhek sűrűbben fedik a lépeket, a szükséges hőt (35 Celsius-fokot) könnyedén tudják biztosítani. A fiasítá- sos felület nagyobb mérték­ben nő. A legjobb tavaszi serken­tés a bőséges téli élelemmel való ellátás. Mégis idokolt a FUMERA gyógylepény bea­dása, a bő téli élelemmel el­látott keretek forgatása. Az ilyen irányú tevékenység serkentőleg hat a családra. Élelemkiegészítés céljából 1:1 arányú, vagy ennél sű­rűbb méhtakarmányt etes­sünk fel nagyobb adagban. Móré Imre Az ÁFÉSZ-ek 1984. évi munkájáról A megye 120 ezer kisgazdasá­gában termelik meg a téli alma egyharmadát, a csonthéjas- és bogyós gyümölcsök 80 százalé­kát, a szőlő 95 százalékát, a zöldségfélék 74 százalékát. Ha­sonló nagyságrendű az egyes állati termék előállítása is. Kistermelőktől származik a hízott sertés 57, a baromfi 73, a házinyúl 91, a méz 93 szá­zaléka. Mindösszesen a megye mezőgaz­dasági bruttó termelési érté­keiből a kisgazdaságok 52 szá­zalékkal részesülnek. A kisárutermeltetésből a megye áfészei jelentős részt vállal­nak. Több mint 37 ezer ember­rel van szerződéses kapcsola­tuk, ezekből 12 ezer a szakcso­porttag. Az áfészek által szerve­zett árutermelés 15 ágazatot érint. Több ezer azoknak a szá­ma is, akik szerződés nélkül, kis tételben kínálják fel áruikat megvételre. Mindez nagy fele­lősséget jelent, ugyanakkor feltételezi a termelést segítő felvásárlási, szakmai segítséget. Az áfészek feladata a terme­lés mennyiségi és minőségi ösz­tönzése. E követelmények része a kisárutermelők anyaggal és eszközökkel történő ellátása. A forgalom nagy. Az elmúlt évben például az áfészek más­fél millió tasak vetőmagot, 55 millió forint értékű növény­védő szert, 4299 tonna műtrágyát, 105 millió forint értékű mező- gazdasági iparcikket forgalmaz­tak. Eladtak 2200 kispermete- zőt, 375 kerti traktort. Évről évre nő a kistermelést segítő eszközök kölcsönzése. Ma már 9 kölcsönzőbolt működik, ta­valy 7 millió forint volt a gép- kölcsönzési díjbevételük. Az állattenyésztők a különbö­ző takarmányokból az elmúlt évben összesen 57 ezer tonnát vásároltak. Az áfészek 189 tele­pülésen 198 takarmányboltot mű­ködtetnek. A kisállattenyésztést segíti a naposcsibe, az előne­velt baromfiértékesítés, az előhasú kocakihelyezés, a törzsnyúl és tenyészgalamb eladás. Minden évben nagy mennyiségű a kertészkedőknek eladott zöld­ségpalánta, gyümölcssarj, fa­csemete és szőlőoltvány. A termeltetés, felvásárlás és árueladáson túl az áfészek ki­állításokat, tapasztalatcseréket szerveznek, 171 esetben rendez­tek szakelőadásokat. A kister­melői szaktanácsadó című ké­zikönyvet 6000 példányban jelentették meg. Mindezek köz­vetlenül és közvetve járultak hozzá a termelésfejlesztéshez, a kisárutermelés korszerűsítésé­hez ,az áru minőségének ja­vításához. Az eredmény a ter­melt és felvásárolt áru mennyi­ségének alapján is tiszteletre méltó. Súlyban ez 123 ezer tonna volt. De ettől is többet mond az exportra el­szállított 47 ezer tonna alma, avagy a 650 tonna méz, 410 tonna nyúl, 350 tonna mál­na és 60 tonna toll. A gyógynövényexport is több mint 13 millió forint értéket tett ki. Az áfészek kisárutermeléssel kapcsolatos munkáját a sokol­dalú tevékenységet és segítő­készséget a közölt adatok hűen mutatják. Most, amikor az 1985 évi tervek már elkészültek, megkezdődtek a szerződésköté­sek, a fő figyelmet továbbra is arra kell irányítani, hogy az anyag- és eszközellátás kielé­gítő legyen. Szükség van a szakcsoportter­melés erősítésére és általában arra, hogy a termelés, a felvá­sárlás és áruértékesítés zavar­talan legyen. Mindezekhez Sza- bolcs-Szatmárban jók az alapok. Mikulás András A hagymákban telelő A tulipánvész nemcsak a szabadföldi tulipánokon fordul elő, hanem a hajta­tott növényeket is veszé­lyezteti. Ha nem védeke­zünk kellő időben ellene, rendkívül gyorsan elter­jedhet és súlyos károkat okozhat! Szerencsére a tu­lipánvész (Botrytis tulipac) tünetei rendkívül jellegze­tesek, mert a fertőzött nö­vények nem, vagy csak igen gyengén hajtanak ki, s leveleik sajátosan csava­rodottak vagy szétrongyo- lódottak, barna foltosak majd kilyuggatottak lesz­nek. Párás környezetben illetve túlzásba vitt per­metező öntözés esetén a fertőzött leveleken szürke színű penészbevonat kép­ződik, amelyekről a hirte­len keletkező légmozgások széthordják az ott termelő­dő finom kis spórák töme­gét. Sajnos a kórokozó nem­csak a leveleket betegíthe- ti meg, hanem belenőhet a hagymákba is! A tulipán­vész támadása következté­ben a hagymákon bemélye- dő barna foltok keletkez­nek, amelyeken igen sok apró fekete színű áttelelő képlet képződik. Amennyi­ben a gomba a tulipán vi­rágait is megbetegíti, úgy > a szirmokon vizenyős, majd közepükön kifehéredő hosszanti sávok válnak lát­hatóvá! A kórokozó a fer­tőzött hagymákban telel át, de fertőzési forrásul szol­gálhat még a telelő képle­teket tartalmazó talaj is. E képletek évekig meg­őrizhetik fertőzőképességü­ket a talajban, s így telje­sen váratlanul szinte vész- szerűen ütheti fel a fejét ez a kellemetlen betegség. Ezért alapvető követel­mény, hogy hajtatáshoz jó minőségű, fertőtlenített ta­lajt használjunk. De nem szabad elfeledkezni a haj­tatóládák vagy a cserepek fertőtlenítéséről sem. A hajtatásra szánt hagy­mák vermelőhelyét — ajánlatos — évről évre vál­toztatni. Ha beteg növé­nyeket észlelünk a hajtatás során, úgy azokat gyöke­restől, s az azokat körül­vevő földdel együtt el kell távolítani és meg kell sem­misíteni. A veszélyeztetett állományt a kihajtástól kezdve 2—3 hetenként 0,12 százalékos Fundazollal vagy 0,1 százalékos Top- sin—M70 WP-vel perme­tezzük, nedvesítőszer hoz­záadásával. Sz. Cs.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents