Kelet-Magyarország, 1985. február (42. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-19 / 41. szám

XLII. évfolyam, 41. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1985. február 19., kedd R barátsági szerződés évfordulóján Szovjet-magyar megemlékezés A szovjet—magyar barát­sági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szer­ződés aláírásának 37. évfor­dulóján, hétfőn, Moszkvában ünnepi gyűlést tartottak az 1905. évi forradalomról elne­vezett elektromos gépgyár kultúrtermében. Az ünnepi gyűlésen, amelyen megjelent Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete, Borisz Ivanov vezérezredes, a Szov­jet—Magyar Baráti Társa­ság Országos Vezetőségének alelnöke mondott ünnepi be­szédet. Méltatta a harminc­hét éve aláírt, majd 1967- ben megújított szerződés je­lentőségét, ismertette azt az utat, amelyet hazánk az az­óta eltelt időben tett meg, hangsúlyozta a magyar- szovjet gazdasági, műsza­ki-tudományos és kul­turális együttműködés jelen­tőségét, szólt annak kölcsö­nös előnyeiről. Magyarország aktív külpo­litikát folytat — mondotta Ivanov vezérezredes —, tevé­kenyen hozzájárul a szocia­lista közösség egységének erősítéséhez. Következetes, elvi, marxista—leninista po­litikájával nagy tekintélyre tett szert a nemzetközi kom­munista és munkásmozga­lomban, megbecsült, aktív tagja a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának és a Varsói Szerződésnek. Ezt követően Barabás Já­nos követtanácsos szólt or­szágunk életéről, eredmé­nyeinkről, gondjainkról és terveinkről. Részletesen ki­tért a XIII. kongresszus elő­készítésével, hazánk felsza­badulása negyvenedik évfor­dulójának és a fasizmus fe­lett aratott győzelem negyve­nedik évfordulójának meg­ünneplésével kapcsolatos elő­készületi munkálatokról. Az ünnepi gyűlés szov­jet művészek koncertjével ért véget. (Folytatás a 4. oldalon) Pénz és tartalom r a néhány évvel ez- ^ előtt egy művelődési " ' intézmény vezetője azt mondta volna beosztott népművelő munkatársának, hogy rád bízzuk ezt a klu­bot, discót, szakkört stb. szervezd meg, járj utána, dolgozd ki a programját, gondozd és a bevétel 30—60 százalékát is megkaphatod a fizetésen felül. Valószínű, hamar rásütötték volna er­re a művelődésiház-igazga- tóra, hogy kalmárkodik, ka- lózkodik, „gebinbe” adja a művelődési intézményt. Erről persze nincs szó napjainkban sem, de arról nemcsak szó van, hanem miniszteri rendelet is léte­zik nem túl rég, hogy a népművelőket anyagilag is érdekeltté kell tenni az úgynevezett kulturális szol­gáltatások okos, célszerű és jövedelmező szervező, irá­nyító munkájáért. Mindezt a művelődési központ, ház stb. alaptevékenységén túli szolgáltatásokért kaphatja a népművelő ... Végre van lehetőség meg­fizetni a sok-sok estét, éj­szakázást, bosszankodást, amely a népművelő mun­kájának szinte állandó kí­sérője. Nem is beszélve*a rendezvények anyagi koc­kázatáról, amely szintén nem ismeretlen a művelő­dési intézmények háza tá­ján, vagy eljön a közönség, vagy nem, vagy ráfizet a ház, vagy nem ... Eddig a határtalan szak­mai buzgalom és elkötele­zettség volt az egyetlen energiája ennek a nagy ru­galmasságot, széles látókört kívánó munkának. Ezután az anyagi ösztönzés is tár­sul ehhez, kifejezve azt a társadalmilag is kívánatos gyakorlatot, amely szerint a kiemelkedő minőségi munka hozzon nagyobb jö­vedelmet az egyénnek is. Még kevés a megyei ta­pasztalat arról, hol, milyen műfajokban és milyen eredménnyel próbálták ki a rendelet által terem­tett ösztönző jutalmazást. Amint az egyik művelődési intézmény vezetője önkriti­kusan megjegyezte, előbb a fejekben kell átállítani a jelzőt, hiszen merőben új dologról van szó és még jócskán munkál a beideg­ződés. Magukkal is el kell fogadtatni, hogy az árnyalt, a telj esi tményre orientáló jutalmazási rend nem fog­ja anyagiassá tenni a nép­művelőt, nem változtatja gebines kulturális „üzem­mé” a művelődési közpon­tot. A vásárosnaményi vá­rosi művelődési köz­pontban szerzett ta­pasztalataink szerint — ahol hét főhivatású nép­művelő dolgozik — eddig a könnyűzenei programoknál a discórendezvényeknél próbálták ki az ösztönző díjazást, sikerrel. Szeretnék minél több műfajra kiter­jeszteni a népművelők ön­állóságát, amely az intéz­ménynél nem újdonság, hisz eddig alkalmazták ezt, csak most kiegészítik az anyagi elismeréssel is. E nagyobb önállóság, termé­szetesen növeli a népműve­lő felelősségét, de jól jár­nak a tartalmi és anyagi összhang megtalálásával a szűkös pénzügyi keretekkel dolgozó művelődési házak és a nem éppen túlfizetett népművelők is. P. G. Az MTI jelenti LÁZÁR GYÖRGY FOGADTA AZ EGYIPTOMI közellátási és BELKERESKEDELMI MINISZTERT Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, hétfőn hiva­talában fogadta Mohamed Nagi Satla-t, az Egyiptomi Arab Köztársaság közellá­tási és belkereskedelmi mi­niszterét. A megbeszélésen részt vett Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Jelen volt Abdel Moneim Atik, az Egyiptomi Arab Köztársaság budapesti nagy­követe. OBT-KüLDÖTTSÉG UTAZOTT HELSINKIBE A Béke-világtanács meg­hívására Sebestyén Nándor- nénak, az Országos Béketa­nács elnökének, a Béke-vi­lágtanács alelnökének veze­tésével hétfőn békemozgálmi delegáció utazott Helsinkibe. A BVT titkárságának szék­helyén megbeszélést folytat­nak Romes Csandra elnök­kel és a titkárság tagjaival a nemzetközi békemozgalom időszerű feladatairól, vala­mint a BVT idei akcióprog­ramjáról ; külön figyelmet fordítva a Béke Világtanács szolidaritási tevékenységével összefüggő kérdésekre. MAGYAR—OSZTRÁK EGYEZMÉNY AZ EGYETEMI TANULMÁNYOK EGYENÉRTÉKŰSÉGÉRŐL Esztergályos Ferenc kül­ügyminiszter-helyettes és Arthur Agstner, az Osztrák Köztársaság budapesti rend­kívüli és meghatalmazott nagykövete hétfőn a Külügy­minisztériumban kicserélte a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság kö­zött az egyetemi tanulmányok és egyetemi fokozatok egyen­értékűségéről 1983. március 8-án aláírt egyezmény meg­erősítő okiratait. ÚJABB LENDÜLETTEL Eredményes a munkayerseny Bár az év végéig tart a fel- szabadulási és kongresszusi munkaverseny, azonban az üzemek többségében már ösz- szegezték az eddig eltelt idő­szak eredményeit, a múlt évi teljesítéseket. A vállalati ter­vek teljesítésében is nagy szerepet játszottak a dolgozó kollektívák felajánlásai, azonban van olyan tapasz­talat is, hogy a középvezetők a napi gondok mellett keve­sebb figyelmet fordítottak a munkaverseny szervezési fel­adataira. A szakszervezeti bizottsá­gok összegezései szerint vi­szont sokkal jobb eredmé­nyek érhetők el, ha időben mozgósítják a szocialista bri­gádokat. Az élelmiszeripari üzemek közül például a Nyíregyházi Konzervgyárban havonta ér­tékelik a felajánlások telje­sítését. A jubileumi többlet- vállalások többsége már tel­jesült. A megtakarítások ér­téke mintegy 27 millió forint. A Nyíregyházi Dohányfer­mentáló Vállalatnál az idén újabb 11 millió forintos meg­takarítást vállaltak a brigá­dok, aminek nagyobbik ré­sze az exportarány növeke­déséből, a különböző takaré­kossági intézkedésekből szár­mazik. A Mátészalkai Sütő­ipari Vállalatnál a csengeri sütőüzemben 1200 óra társa­dalmi munkával tűntek ki a dolgozók. Részt vettek a pé­kek a gergelyiugornyai üdü­lőház építésében, Sonkádon egy új faházat telepítettek. A Szamos menti Állami Tangazdaság tehenészei azt vállalták, hogy 70 százalék fölött lesz az I. osztályú tej aránya. A körültekintő mun­kával a teljesítés sem ma­radt el, mint ahogy sikerült a borjúelhullást is a terve­zett 6 százalék alá szorítani. A tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyárban az újí­tásoknak köszönhető, hogy minden eddiginél nagyobb anyag- és energiamegtakarí­tást értek el. A múlt évre tervezett közel 30 milliós ér­téket a kongresszusi felaján­lásban még 10 millióval meg- toldották, míg a tényleges eredmény eléri az 54 millió forintot. Javarészt a növény- védőszer-gyártásban hozott nagy eredményt a munka­verseny. Más szervezési in­tézkedésekkel és újításokkal az energiamegtakarítás érté­ke is közel tízmillió forintra rúg, ami megfelel 1400 ton­na fűtőolaj megtakarításá­nak. A Volán 5. számú Vállala­ta ugyancsak az energiataka­rékosságban jeleskedett. Az egyes üzemrészek közül a személyforgalmi üzem vitte el a pálmát a maga 10 száza­lékos megtakarításával. így a vállalati összesen tervezett 5,8 millió helyett 8,5 millió forint értékű a megtakarítás nagysága. Lehetett számítani Készül a közkedvelt Pilóta keksz a Mátészalkai Sütőipari Vállalat tésztaüzemében. Az új üzem kialakításában társa­dalmi munkát is végeztek a dolgozók. (Császár) a szocialista brigádok önzet­len munkájára is. Ennek je­gyében közel egymilliót ér, amit végeztek külső szervek­nek. Többek között iskola­buszokat javítottak, orvosi rendelő bővítésén vettek részt. A vállalati belső társa­dalmi munka 900 ezerjében szerepel rakodás, raklapozás, hulladék összegyűjtése és ér­tékesítése is. Az építőipari vállalatoknál a szocialista brigádokra ala­pozva tették meg a felajánlá­sokat. A megyei építő- és szerelő vállalatnál a vállala­ti jóléti alap kiegészítésére szervezték tavaly a kommu­nista műszakokat. Az ősszel 2000 órát teljesítettek így. A Kelet-magyarországi Állami Építőipari Vállalatnál 85 bri­gádban 933-an vettek részt a versenyben. Nevükhöz fűző­dik többek között közel 300 tonna benzin és fűtőolaj meg­takarítása, s az, hogy 100 köbméterrel kevesebb betont, 13 tonnával kevesebb beton­acélt használtak fel. Olyan egyedi felajánlások szület­tek, mint az egyik debreceni építkezésen a Nagy Imre ku­bikos brgiádjáé, akik hétvé­geken társadalmi munkában vállalták a beton utókezelé­sét. A Fémmunkás nyíregy­házi gyárában a budapesti lakásprogramhoz kapcsolódó munkákban tavaly az év első felében lemaradtak, ezt a brigádok vállalásával pótol­ták. Az Április 4. forgácsoló brigád pedig a megrendelés hiánya miatt a vasvázas szí­nek festésében, a csomago­lásban működtek közre. Bővülő üzlethálózat Szabolcs-Szatmár megyé­ben az áfészek a VI. ötéves terv eddig eltelt négy évé­ben 323,7 millió forintot for­dítottak az üzlethálózat fej­lesztésére. A boltok alapte­rülete csaknem 28 ezer négy­zetméterrel bővült, vagy kor­szerűsödött. 1985-ben 1700 négyzetméter növelés várha­tó, s várhatóan mintegy 35 millió forintot költenek be­ruházásaira. Alagcsövezés A vízrendezés, talajjavítás egyik módja a kötöttebb ta­lajoknál az alagcsövezés. Mi­vel a megyében nincs erre szakasodott kivitelező válla­lat, ezért a múlt évben a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság és a Nyíregyhá­zi Közúti Építő Vállalat kö­zösen alakított egy társasá­got. Egy lézerrel irányított drénező felszerelést vásá­roltak, amellyel az idén a ta­valyi 5 milliós megrendelés helyett 15—20 millió forint értékű munkát végeznek a szabolcsi termelőszövetkeze­teknek. Oj tehergépjármű javítóbázist épít az ÉPSZER Nyíregyházán, a VAGÉP Vállalatnál. Az április elején átadásra kerülő 25 milliós költséggel épülő létesítmény régi hiányt pótol. Korábban a környékbeli tanácsi költségvetési üzemek, intézmények, tsz-ek és iskolák buszainak és tehergépkocsijainak nem volt állandó javítóműhelye. (GB.) KPVDSZ- c aktívaértekezlet Nyíregyházán tárgyalt hétfőn Vas János, a Ke­reskedelmi, Pénzügyi, és Vendéglátóipari Dol­gozók Szakszervezetének főtitkára. Aktívaértekezleten ta­lálkozott az ágazat szer­vezett dolgozóinak sza­bolcsi képviselőivel, majd ellátogatott a Nyíregyházi ÁFÉSZ-hez, ahol a szö­vetkezet gazdasági és szakszervezeti vezetőivel szervezett eszmecserén vett részt. A főtitkár Varga Gyu­lával, a megyei pártbi­zottság első titkárával megbeszélést folytatott a szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseiről, az ágazat szabolcsi helyze­téről.

Next

/
Thumbnails
Contents