Kelet-Magyarország, 1985. február (42. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-14 / 37. szám
4 Kelet-Magyarorazág 1985. február 14. UHESCO Egy kilépés háttere AZ UNESCO VÉGREHAJTÓ TANÁCSÁNAK rendkívüli ülésére igen bonyolult körülmények között került sor. Az USA kilépése és Nagy-Britannia bejelentett közelgő távozása nehéz helyzet elé állította az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezetét. Mint ismeretes, az amerikai kormány egy esztendeje jelentette be kilépési szándékát, így ez évtől már kívülről szemléli az eseményeket. Az amerikai lépésen felbuzdulva Nagy-Britannia 1985 végén szándékozik hasonló útra térni, míg az NSZK egyelőre csak fontolgatja azt. A mostani tendkívüli tanácskozás oka, hogy az amerikai UNES- CO-hozzájárulás (évi 70 millió dollár) megszűnése komoly anyagi problémákat idézhet elő a szervezet gazdálkodásában. Miért fordított hátat az UNESCO-nak az Egyesült Államok? Washingtonban bő egy évvel ezelőtt az UNESCO reformját szabták meg az amerikai tagság fenntartásának feltételéül. Ezt a reformot természetesen a Reagan- kormány szájíze szerint képzelték el. Szóvá tették, hogy ez a szervezet túlságosan po- litizálódott, és hatáskörét túllépő kérdésekkel foglalkozik. A gyakorlatban ez a túlzott politikai tartalom úgy néz ki, hogy a tagok többsége elítéli a fegyverkezést, s bírálja az Egyesült Államokat. A testület közel-keleti politikája is Washington nemtetszését váltotta ki (felvették soraikba a Palesztinái Felszabadulási Szervezetet). De miért torolná meg az Egyesült Államok az úgymond fokozódó politizálódást, hiszen az ENSZ 40 éves fennállása alatt mindig is a különböző politikai erők nyílt birkózásának arénájául szolgált. Inkább arról van szó, hogy az Atlantióceán túlpartján egyre rosz- szabb szemmel figyelik a politikai erőviszonyok átalakulását, s látványos elégtételnek szánták a kivonulást. AZ AMERIKAI VÁDPONTOKHOZ TARTOZOTT, hogy az UNESCO ellenzi a szabad társadalom alapvető intézményeit. Magyarán: a tagok többsége fellép a tőkés társadalom intézményeinek világméretű uralmi törekvései ellen. A fejlődő országok harcának egyik legmarkánsabb tényezője napjainkban az a törekvés, hogy alakítsanak ki egy új információs világrendet, azaz szűnjék meg a fejlett tőkés országok hírközlési monopóliuma. A kezdeti szárnypróbálgatások már meg is történtek, hiszen Afrikában létrehozták a fekete kontinens nemzeti hírügynökségének tömörülését. A teendő persze igen-igen sok még, elég, ha az elmaradott technikai színvonalra gondolunk. Washingtonnak anyagi téren is kifogása támadt az UNES- CO-val szemben, mondván, hogy a pénzeszközöket hanyagul használják fel, s csak a bürokrácia növekszik. AZ A TÉNY, hogy az USA becsapta maga mögött az ajtót, nagy nemzetközi visszhangot keltett, s minden reálisan gondolkodó politikus és magánszemély elítélte az egyoldalú lépést. A Novoja Vremja című szovjet lap szerint a döntés fő oka: az USA nem szokott hozzá, hogy másokkal egyenlő félként vegyen részt a nemzetközi kapcsolatokban, uralkodni akar. A kilépés igazi hátterére világít rá az a hír, hogy az Egyesült Államok az egyetemes kultúrára és tudományra szánt összegeket ezentúl saját politikai terveinek finanszírozására használja fel. Az elmúlt Reagan- esztendők már megmutatták, milyen célokat szolgál ez a politika. A dél-libanoni Tyrben siita asszonyok tiltakoznak az izra éli megszállás ellen. (Kelet-Magyarország telefotó) Csernyenko válaszai békemozgalmaknak A Szovjetunió támogatja az atomfegyvermentea övezetek iétesítósét Európában A Szovjetunió kész kötelezettséget vállalni arra, hogy nem alkalmaz atomfegyvert egy észak-európai atomfegyvermentes övezet tagállamai ellen, s kész ezt szavatolni akár sokoldalú, akár az övezet tagállamaival külön-kü- lön megkötött megállapodásban. A Szovjetunió támogatja az észak-európai atomfegyvermentes övezet kialakításának gondolatát, s véDél-koreai választások Előretört az ellenzék A hivatalosan alig egy hónapja megalakult, a diktatúra ellen, a demokrácia helyreállításáért küzdő Űj-koreai Demokrata Párt elnyerte a lakosság jelentős részének támogatását a parlamenti választásokon, s Dél-Korea legerősebb ellenzéki pártja lett. A hatalmon levő — Csőn Tu Hvan elnök vezette — demokratikus igazságpárt megőrizte ugyan parlamenti többségét,, de a jövőben erős ellenzéki párttal kell szembenéznie. Mindenekelőtt ezek a következtetések vonhatók le a Dél-Koreában kedden megtartott szavazás eredményeiből. A szavazatok több mint kilencven százalékának össze- számlálása után az Űj-koreai Demokrata Párt a 276 parlamenti képviselői hely közül 67-et szerzett meg. A kormányzó demokratikus igazságpárt 149 mandátumot mondhat rpagáénak, amit részben a választási törvénynek köszönhet. A szavazás során ugyanis csak 184 képviselőt választottak meg közvetlenül, s a fennmaradó 92 mandátumból a kormánypárt — mint legerősebb párt — automatikusan kétharmadhoz, azaz pótlólagosan 61 mandátumhoz jutott. leménye szerint megvan a reális lehetősége egy ilyen övezet létrehozásának — állapította meg Konsztantyin Csernyenko. Az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács elnökségének elnöke a „Megállapodást most!” északeurópai háborúellenes mozgalom hozzá intézett felhívására válaszolt. A szovjet vezető válaszát szerdán tette közzé a TASZSZ szovjet hír- ügynökség, amely ugyancsak aznap hozta nyilvánosságra Csernyenkónak a „Százak felhívása az élet nevében” argentin békemozgalomhoz intézett válaszát is. Csernyenko első üzenetében megállapította: az atomfegyverzet problémakörének némely vonatkozását nem ölelik fel a jövő hónapban kezdődő szovjet—amerikai tárgyalások, így azok önálló megoldást igényelnek. Ide tartozik az atomfegyvermen- tes övezetek — köztük az észak-európai atomfegyvermentes övezet — kialakítása. A Szovjetunió kész biztosítékokat nyújtani az északeurópai atomfegyvermentes övezet létrehozásához, s megvizsgálni a saját észak-európai területeit érintő néhány lényeges kérdést, kész továbbá a többi érdekelt féllel megvitatni a Balti-tenger atomfegyver-mentesítésének kérdéseit. Az argentin békemozgalom levelére válaszoló üzenetében Csernyenko rámutatott: a Szovjetunió következetesen fellép a kialakult katonai erőegyensúly megbontására irányuló minden kísérlettel szemben. Egyidejűleg határozottan síkraszáll a nukleáris és a hagyományos fegyverek csökkentéséért az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvei alapján, és küzd az atomfegyverek megsemmisítéséért, az általános és teljes leszerelésért. A száz neves argentin politikai, tudományos és művészeti személyiséget tömörítő csoport ugyanilyen levelet küldött az Egyesült Államok, Francia- ország. Nagy-Britannia és a Kínai Népköztársaság állam- és kormányfőinek. Csernyenko—Gorbacsov kötete A fejlett szocializmusért Az SZKP stratégiájának, és taktikájának néhány időszerű kérdéséről címmel megjelent és rövidesen az olvasókhoz kerül Konsztantyin Csernyenko és Mihail Gorbacsov kötete a Kossuth Könyvkiadó gondozásában. A könyv három jelentős dokumentumot tartalmaz. olvashatjuk benne Konsztantyin Csernyenko tanulmányát A fejlett szocializmusért címmel, és üdvözletét az országos tudományos konferencia résztvevőihez; valamint Mihail Gorbacsov: A nép alkotó munkája című előadását. A szép kivitelezésű kötet a Kossuth Nyomda munkája. Kongresszustól kongresszusig (3.) Tények, tanulságokkal S zépítés nélkül, a megszokott politikai nyíltsággal tudatta a társadalommal a párt XII. kongresszusának határozata: „Az életszínvonal megszilárdításának, majd további szerény javításának alapvető feltétele, hogy jobban oldjuk meg a gazdasági feladatokat.” A cikksorozat előző részében szerepelt tények, adatok már fölkínálták a tanulságot. A legfőbbet. Azt, hogy nem érzékeltük súlyának megfelelően az alapvető feltétel megfogalmazását, s mert nem, hiányzott a lehetőség az előbb idézett kongresszusi határozatrész teljesítéséhez. Furcsa lépcsőfokok Társadalmi méretekben beszélhetünk az életszínvonal megőrzéséről, ám a reálbérek csökkenése, egyes rétegek mindennapjainak megnehezedése figyelmeztet a meglévő — és le nem becsülhető — feszültségekre. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 1984-ben három százalékkal csökken, azaz ha 1980- at száznak vesszük, akkor — mert 1983- ban, 1982-ben is mérséklődés ment végbe, csupán 1981-ben nőtt 1,1 százalékkal az indexszám — 94,3 százaléknál tartottunk december végén ... Amit keserves dolog tudomásul venni, hiszen a nominális átlagkeresetek viszonylag tetemes növekedését — 1981:5,8, 1982:6,1, 1983:4,1, 1984:5,8 százalék — így vámolta meg az ennél is gyorsabb léptű fogyasztói áremelkedés. Ez tavaly — az előzetes adatok szerint — 8,3 százalékot tett ki, amit, mert rövid az emlékezet, hajlamosak vagyunk csúcsnak tartani. Valójában a rekord 1980-hoz kapcsolódik, az árindex 9,2 százalékot ugrott. Furcsa lépcsőfokokon járunk. A munkások és alkalmazottak havi — bruttó — átlagkeresete 1984-ben 5510 forintot ért el, 1980-ban 4225 forint volt. A pénzbeni társadalmi jövedelmek 125 milliárdot tettek ki tavaly, 1980-ban, a XII. kongresszus évében 87 milliárd forint volt „mindössze”, azaz rendkívül gyors a gyarapodás ezen a területen. Akkor érthetjük meg igazán e társadalmi kötelezettség terhét, ha megismerjük a viszonyszámot: 1983-ban 380,4 milliárd forint munkából származó jövedelemhez 194,1 milliárdos — 111,1 milliárd forint a pénzbeni, 82,8 a természetbeni — társadalmi jövedelem társult. Amíg az ösz- szes jövedelem hatvannyolc százalékát tették ki a munkából származó forintok 1980- ban, most már hatvanöt százalék alatt vagyunk ... Ami nem biztos, hogy egészséges arány. A különbözőség észlelése Messzire gyűrűző következményei vannak annak, hogy a nyolcvanas években — lassuló mértékben ugyan, de *- folytatódott a keresetek nivellálódása, például a szak- és betanított munkások, a vezetők és a beosztottak bére között. A közhiedelmekre, a szóbeszédekre rácáfolva, a szocialista szektor foglalkoztatottjainak mindössze a másfél százaléka tartozik a havi tízezer, forintnál nagyobb átlagkeresetűek közé. Ami nem okvetlen vigasz a kevesebb pénzt eltevő számára, mivel könnyen meglehet, éppen azért csak annyi az ő pénze, ameny- nyi, mert főnökeit nem ösztönzik kellő módon, érdekeltségükkel nem törődnek az arra illetékesek. Akiket szintén nem ösztönöznek ... Lényeges tanulsága a kongresszustól kongresszusig terjedő időszaknak, hogy nem könnyű ugyan, de mindenkor szem előtt kell tartani a különbözőségek fontosságát. Korántsem azonos hatás ugyanis például az árszínvonal emelkedése a különböző háztartástípusokban élő — és az azokon belül lévő — családokra. Ahol nőtt a keresők száma, ott viszonylag könnyebben csoportosították át a forintokat, mint ott, ahol a nyugdíjat kell beosztani, avagy három kiskorú gyermeket nevelni. Bepillantást enged a nyugdíjasok gondjaiba egyetlen tény: az 1980-ban megállapított háromezer forint összegű nyugdíj reálértéke, az emelések ellenére sem több ma már, mint 2700 forint... Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a most pihenni térők magasabb összegű ellátmányra jogosultak — 1980-ban a munkás- és alkalmazotti átlag- kereset ötvenegy százalékát tette ki a nyugdíjak és járadékok havi átlaga, ma ez ötvenhat százaléknál tart —, mint az ezt a státust korábban választók. A hosszabb szolgálati idő, valamint a magasabb átlag- kereset következményeként 1984-ban 3130 forintot tett ki az átlagos havi nyugdíj ősz- szege, 1980-ban 2267 forint volt. Ami szomorú, de az élet természetes rendje, hogy az átlag azért is javul, mert a régi nyugdíjasok csoportja csökken, közülük egyre többen örökre megpihennek ... Vannak a nyugdíj mellett a társadalom számára más, szintén természetesnek tartott — és ez a természetesség nem baj — jövedelmi források. A baj az, hogy már- már a figyelem köréből is kikerülnek, annyira természetesek, holott itt is sok-sok milliárdot kell fedezetként a termelésben előállítani. Tavaly 19,4 milliárd forintot kaptak kézhez a szülők családi pótlékként, 1980-ban ez a kiadás 13,6 milliárdot követelt, s hogy a „messzi” múltba is visszapillantsunk, leírjuk, 1973-ben 2,8 milliárd volt csupán ez az összeg. Van család, ahol ez a bevétel rendkívül fontos kiegészítője a jövedelemnek, s van olyan is, ahol zsebpénznek tekintik, azaz ismét arra intenek a tapasztalatok — és az idei változtatások már ebben az irányoa mutatnak —, hogy a szociálpolitikában.is érvényesülnie kell az ésszerűségnek, a differenciáltságnak, a józan gazdálkodási logikának. Okos mérlegeléssel A tavalyi, 19,4 milliárd forintos családi pótlék összeg persze törpévé zsugorodik, ha — például — összevetjük az 1983-ban élvezeti cikkekre kiadott 78,8 milliárd forinttal, az ezen belüli 46,6 milliárdos alkoholszámlával ... azaz a jövedelmek elköltésének hogyanja sem huszadrangú ügy! A társadalomnak sem az, s nem lenne szabad, hogy a család számára annak bizonyuljon. Okos mérlegeléssel kellene a jövedelmek forintjait a családon belül is elosztani, átcsoportosítani, mert — kézenfekvő az összefüggés — ha a népgazdaság visszafogásokra, korlátozásokra kényszerül, elképzelhető-e, hogy a családok egy tetemes része ugyanúgy gazdálkodjék, mint korábban ? Következik: A SZOMSZÉD RÉTJÉNEK SZÍNE M. O. Tizenhat év után Gibraltár újra nyitva Egy héttel ezelőtt történt megnyitása óta több mint százezren lépték át a spanyol—gibraltári határt. A 16 éven át lezárt határ megnyitása az újdonság erejével vonzza nemcsak a spanyolokat, hanem a Naposparton üdülő angol, francia német, amerikai turistákat is. Gibraltár és Spanyolország között a közúti forgalom zavartalanul folyik. Gibraltárban egyre élénkebb az üzleti tevékenység. Ismeretes, hogy Gibraltár 1713 óta angol koronagyarmat. A néhai Franco diktátor 1969-ben lezáratta ezt a határszakaszt és megszüntette a tengeri, valamint a légi összeköttetést is. A normális kapcsolatok egy héttel ezelőtti helyreállítása feloldotta Madrid és London között az egyik feszültséggócot. VÁLLALATOK, INTÉZMÉNYEK FIGYELEM! Miskolc-Tapolca fürdőhelyen színvonalas villákat, illetve lakrészeket ajánlunk vállalati üdültetés céljára. Kívánság szerint ellátást is biztosítunk. Állunk szíves rendelkezésükre: BORSOD TOURIST Miskolc-Tapolca, Martos Flóra u. 7. 3519. (261437) D. L.