Kelet-Magyarország, 1985. január (42. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-14 / 10. szám

1985. január 14. Kelet-Magyarország 3 ^KERDÉSEIREI'IHHlll Juhász Gábor, a megyei tanács vb munkaügyi osztályvezetője Sokszor halljuk rádióban, te­levízióban, olvassuk az újságok­ban, hogy a teljes foglalkozta­tás biztosítása állami feladat. Megyénkben még most is talál­kozunk foglalkoztatási nehézsé­gekkel. Az a kérdésem: a ta­nács milyen eszközökkel tud ennek a feladatának eleget ten­ni? — A megye foglalkoztatá­si gondjai ismertek a köz­ponti szervek előtt is. Mivel a teljes foglalkoztatás álla­mi feladat, megyénk ilyen gondjainak megoldását, eny­hítését anyagi eszközökkel is támogatják. Ez azt jelenti, hogy a munkahelybővítés céljából a megyébe települ­ni szándékozó, illetve a már működő vállalatok, amelyek munkahelyet kívánnak te­remteni, részben a tanács fej­lesztési, részben a központi fejlesztési alapból kaptak pénzbeni támogatást. így tud­tuk elkerülni a nagyobb fe­szültségeket, ' és ha mérsé­kelten is, de emelkedett az iparban foglalkoztatottak száma. Jelentkeztem felsőfokú mun­kaügyi tanfolyamra, mivel a vállalatom kötelezett ennek el­végzésére. Nem vettek fel, pe­dig érzésem szerint a feltételek­nek megfeleltem. Kérdezem: mi­lyen szempontok szerint válo­gatták ki a hallgatókat? — A munkakörökre szóló képesítési előírások szabá­lyozása folytán szükségsze­rűen jelentkezett megyénk­ben is egy olyan igény, hogy az addig különböző minisz­tériumok által szervezett fel­sőfokú munkaügyi szakkép­zést közelebb kell vinni a munkavállalókhoz. Ezért szerveztük és indítottuk meg 1983 őszén Nyíregyházán a kétéves felsőfokú munkaügyi tanfolyamot. A vártnál több jelentkező volt, ezért kény­telenek voltunk figyelembe venni, hogy a jelentkező mi­lyen munkakört tölt be, mi­lyen nagyságrendű létszámot foglalkoztató vállalatnál dol­gozik, s azt is, hogy a vál­lalatnál volt-e már képzett munkaügyi szakember. Ez év őszén újra indítunk közép- és felsőfokú munkaügyi tan­folyamot, várjuk a jelentke­zéseket. Azt hallottam, hogy a válla- latom az utazási térítést költ­ségcsökkentés ürügyén nem fog­ja fizetni. A több mint 800 fo­rintos autóbuszbérlet teljes meg­fizetése keresetem negyedét el­vinné. Lakóhelyemen ugyanak­kor nincsen számomra megfele­lő munkahely. — A kérdező feleslegesen aggódik. Az idé vonatkozó hatályos jogszabályok köte­lezően írják elő, hogy az ál­lományban lévő dolgozóknak az eddig is térített utazási hozzájárulást továbbra is fi­zetni kell. Töhb konkrét kérdés érkezett az elhelyezkedési lehetőségek­ről. Adható-e erre közös vá­lasz? — Ezekre általánosan azt lehet válaszolni, hogy for- dúljanak a megyei Munka­erő Szolgáltató és Szervező Irodához. Az MSZI-ben tart­ják nyilván a vállalatok munkaerőigényét, s így ott tudnak konkrét munkahelyi ajánlatokat tenni. Szintén az irodában érdeklődhetnek má­justól az idén munkába lé­pő fiatalok is, hogy milye­nek az elhelyezkedési lehe­tőségek. Talán sokan nem tudják még, hogy az iroda bevezette az úgynevezett hu­mán szolgáltatások közvetí­tését is, így például pótma­ma, beteggondozó stb. alkal­mi munkavállalási, illetve szolgáltatási igényekkel is fel lehet keresni. Tovább bő­vült az iroda hálózata. A felsorolt szolgáltatások Má­tészalkán, Kisvárdán és Nyírbátorban is igénybe ve­hetők. Lesz-e textiltisztító szakmai képzés Nyíregyházán, mert ez­zel kapcsolatban ellentmondó tájékoztatást kaptam? — Igen, lesz. A 107-es szá­mú ipari szakmunkásképző intézetbe kell jelentkezni, s a gyakorlati képzést a Pa­tyolat Vállalat biztosítja. A szakmunkások képzése több éve jelentkező jogos vállalati igényt fog kielégíteni. 1984-ben települtem át Ma­gyarországra, testvérem két év­vel korábban. A testvéremnek a" helyi tanácson kiadták a mun­kakönyvét, tőlem munkavállalá­si engedélyt kértek. Miért kü­lönböztettek meg bennünket? — A külföldi állampolgá­rok' magyarországi munka- vállalásának feltételei 1984 elején megváltoztak. Ha a külföldi a Magyarországon letelepedettek személyi iga­zolványával, vagy a letele­pedés előkészítése céljából kapott tartózkodási enge­déllyel rendelkezik, a mun­kakönyv kiváltásához nincs szüksége munkavállalási en­gedélyre. Más esetekben vi­szont csak a megyei tanács munkaügyi szakigazgatási szervétől kapott munkavál­lalási engedély alapján vált­ható ki a munkakönyv. Februárban szerelek le tény­leges katonai szolgálatból. A tsz raelléküzeniegységét, ahol bevonulásom előtt dolgoztam, felszámolták. Kérdésem: köte- les-e a tsz alkalmazni? — A Munka Törvényköny­ve kimondja, hogy a mun­káltató — jelen esetben a termelőszövetkezet — a sor­katonai, illetve tartalékos katonai szolgálat ideje alatt, valamint a leszerelést köve­tő 15 napon belül nem mondhatja fel a dolgozó munkaviszonyát. Az ön ese­tében tehát a melléküzemág megszüntetése után a mun­káltató részéről történő fel­mondás csak akkor tekint­hető jogszerűnek, ha a ter­melőszövetkezet . az említett szabályok szerint jár el. Ha elhelyezkedési gondja lesz, keresse még a megyei tanács munkaügyi osztályát. C sikorog a személy­zeti munka — vélik azok, akik megyén belül is több olyan példát ismernek, amikor egy-egy megüresedett vezetői szék betöltése hónapokat vett igénybe. A régi igazgató, főmérnök már nem volt, az új még nem állt munkába, s az addig megbízott he­lyettes mégsem bizonyulha­tott igazi vezetőnek, mert a nagy horderejű kérdések­ben felelősen nyilván nem dönthetett. Hogy csak az utóbbi hó­napok példáit soroljuk: a szolgáltatásban oly fontos helyet betöltő VAGÉP Vál­lalatnál t?lt el több hónap, amíg a nyugalomba vonult igazgató helyett új állt munkába. A vendéglátó vál­lalatnál ugyancsak hónapok teltek el első számú irányí­tó nélkül. Hasonló a hely­zet a megyei idegenforgal­Vezető nélkül mi hivatalnál, ahol a koráb­bi vezető másutt nagyobb feladatot kapott, s távozá­sát az országos irányító szervek is jó előre egyez­tették. Űjabban a gabona­forgalminál várják -a dolgo­zók, ki lesz az új igazgató. Sorolhatunk főmérnököket is, hiszen a BEAG kisvár- dai gyárában huzamosabb ideig keresték az utódot, a nyírbátori fúrógépgyárban is gondot jelentett a pótlás. A lista nem lehet teljes, s az okok sem azonosak. Van valami viszont, ami a megüresedett vezetői szé­keknél mindenkit gondol­kodásra késztet. Szinte szá­mokkal kimutatható, hogy a bizonytalanság hetei a ter­melést hogyan hátráltatták, a kényszerű várakozás mi­lyen zűrzavart okozott a fejekben üzemen belül, amíg a megnyugtató meg­oldás megszületett. Siessünk leszögezni, hogy az előbb említett példáknál egyáltalán nem történt semmi olyan, ami nem fe­lelt meg az előírásoknak. A késedelmet nem kell magya­rázni, mert egy-egy pályá­zat lebonyolítása önmagá­ban hónapokat vesz igény­be. Ám ezek tudomásul vé­tele mellett szükséges ar­ról szólni, ami a kényszerű várakozás kedvezőtlen haj­tásának következménye: /a fegyelem lazulása, esetleges klikkek kialakulása, önje­löltek hatalmi harca olyan káros jelenség, amellyel senki sem érthet egyet. Nem véletlenül szóltak a legutób­bi pártdokumentumok is ar­ról, hogy ezért szükséges a gyorsabb és határozottabb személyzeti munka. Mindezeknek éppen a következő időben lesz még nagyobb szerepe, amikor a vállalatvezetés, az irányítás új módszerei lépnek be, amikor pályázat alapján döntik el, ki legyen az igaz­gató. vállalati tanácsok mű­ködnek — s az eredmény attól függ, mennyire meg­alapozottak, s a gazdasági változásokhoz gyorsan alkalmazkodóak a döntések. L. B. A tűz mellett is lehet fázni D hideg idő meleg percei Ma a lakások melegek — csak el ne kiabáljuk — és mi ott járunk, ahol a jó közér­zetet adó melegnek forrása van. Vendéglátónk a TI- TÁSZ nyíregyházi erőműve és akivel éppen beszélgetünk Dohanics László, az erőmű vezetője. Egy alapvető dolgot mindjárt a beszélgetés elején tisztázunk: a Kelet-Magyar­ország megjelenése az erő­műben nem a mostanság gya­kori panaszok miatt történt, inkább helyzetjelentést kí­vánunk adni a hideg elleni küzdelem egyik legfontosabb pontjáról. Mert gond, problé­ma biztosan bőven adódik és rendeződnek is úgy, hogy azt kívülállók nemigen veszik észre.■ Gázról olajra — Gond az valóban per­cenként jelentkezik. Itt van. például a jegesedés. A víz­gőzkicsapódás azonnal meg­fagy és így vezetékek, toló­zárak, tartályok, műszerek kerülnek veszélybe. Emberek sokasága végzi a jégtelení- tést. Más természetű problé­mánk, hogy át kellett állni gázról olajtüzelésre. Ez rö­vid határidővel történt Nem Kemény telünk van és ennek érzékeltetésére rengeteg a jelző: zimankós, zord, rendkívüli, hogy csak a legismer­tebbeket említsük. Mindez — mármint a nap nap után is­métlődő mínusz 15—20 Celsius-fok — olykor megviseli az idegeket. Emlékezzünk csak. Egy hete beleremegtünk, hogy hűvös a radiátor. Valljuk be férfiasán, féltünk. A hideg­nek, fagynak kiszolgáltatottjai aggódva kérdezték: mi lesz? Volt baj, gond elég. Amíg a hibát elhárították, sokan kény­telen-kelletlen, de fáztak. volt könnyű a tárolóban a jéggé dermedt pakurát félj melegíteni, szállításra, fűtés­re alkalmassá tenni. Követ­kezett a szürőszennyeződés. A tisztítás miatt rövid időre megingott a hőenergia­egyensúly, de ezt a fogyasz­tók nem vették észre. Ma már a tüzelőberendezések biztonságosan működnek ... — Van elég fűtőolaj? — Ha arra gondol, hogy készlethiány keletkezik, úgy nincs ok aggodalomra. Na­ponta érkeznek a tartályko­csik. Ha mégis előfordul, hogy a jelzett időre nem jön a szállítmány, akkor rendel kezésünkre áll a tárolóban lévő készlet. Természetesen tél van, a vasúti szállításban minden előfordulhat. Olyan is, hogy hat napja várunk egy tartály lúgot. Vasúton, finer EMBERE — ön nezni fogja a TV- BAS1C adásait? — Természetesen! No, nem azért, hogy onnan tanuljak meg „basicul”. Szakmai ér­deklődésből, és azért, hogy a leendő „tanfolyamhallgatók­kal” együtt kövessem az adá­sokat. Simon Béláné főiskolai adjunktus a Neumann János Számítógéptudományi Tár­sulat megyei titkára. Az em­lített TV-BASIC pedig a te­levízióban január 16-án in­duló adássorozat, ahol beve­zetik az érdeklődőket a szá­mítógépek nyelvének titkai­ba, a programozás rejtelmei­be. — Nem kis vállalkozás ez a tv részéről, de a hozzá szükséges háttér megszerve­zése, sem kevés munkát je­lent. A képernyőről ugyanis — meg a hozzá kiadott kézi­könyvből — nemigen lehet megtanulni a BASIC prog­ramnyelvet. Ehhez számító­gép is kell, ahol a gyakorlati oldalt ismeri meg az érdek­lődő. Nos, a számítógéptudo­L£ a hét a számítástechnika jegyében zajlik: indul a televízió l(> részes, programnyelvet tanító sorozata, amelyből vizsgázni is le­het. A tanulókat megyénkben a tudományos egyesület is segíti. mányi társulat az országban 100 kis gépet „osztott ki” a megyei szervezeteknek. Mi is kaptunk négy PRIMO-t, ma­gyar gyártmányú , személyi számítógépet. Ezeket szeret­nénk fölhasználni. . — Négy gép ... Hogyan tud ezekhez hozzáférni a várha­tóan sok érdeklődő? — A klubban lévő 4 gép a hét minden napján rendelke­zésére áll a klubtagoknak, szakmai segítséget is kaphat­nak itt. A tagsági díj tanu­lóknak fél évre 100, felnőt­teknek 150 forint — ez tu­lajdonképpen a géphasználat ára. Aki tehát figyelemmel kíséri a tv adásait, itt gya­korolhat! — Hol jelentkezhetnek az érdeklődök? — Az MTESZ titkárságán a tudomány és technika há­zában. Január 18-án, délután háromkor, tehát az első té­véadás után tartunk egy ösz- szejövetelt, itt mindenkit részletesen tájékoztatunk. — Ha félvállról venném a dolgot, úgy kérdezném, mire ez a nagy felhajtás a BASIC körül? De komolyra fordít­va: ennyire fontos dologról van szó, hogy népoktatás szintjére kell emelni a szá­mítógépet? — Igen! „Nemzetet kell nevelni” — ezt mondták leg­utóbb egy országos tanácsko­záson. A számítástechnika már nem a küszöbön van, hanem itt áll mellettünk. Az élet minden területére betört, a jövője, a lehetőségei szinte felmérhetetlenek. Szeretnénk, sőt: nagyon fontos, hogy mi­nél többen ismerkedjenek meg vele közelebbről. Hogy az érdeklődés nagy, azt az is jelzi: a mikroklubunkba ál­talános iskolás és nyugdíjas egyaránt jelentkezett... T. Gy. nem jött, közúton hoztuk Debrecenből... Az erőmű vezetőjétől azzal búcsúztunk, ha több is a munka, ha nagyobb erőfeszí­téseket is kíván a tél, az erő­mű dolgozói teljesitik köte­lességüket. Erről Vámosi László főművezetőj kíséreté-, ben az üzem területén is meggyőződhettünk. Jéggé dermedt gőz A hőközpontkezelőben, ahol a küszöbön jéggé dermedt a gőz, Zöldest András melegen öltözött. Nem csak a kinti hideg miatt. Bent a meny- nyezetről hulló „eső” ellen is védekezni kell. Erről és ál­talában a télről az a véle­ménye: — Nem könnyű most a dolgunk. Nem is fizikailag nehéz a szolgálat, de az 'ál­landó figyelés nagyon fá­rasztó. A teremben sok a vezeték, a tartály, a műszer és renge­teg tolózár van az ember ke­ze ügyében. Vízállás tágulás, légtelenítés, ezek a kulcssza­vai a feladatoknak és csak az avatottak tudják, mennyiben nagy része ez annak, hogy az erőműből zavartalanul jus­son a meleg víz üzemekbe, lakásokba. Láttuk a kazán­gépészek munkáját is. Kraj- csovics András kazángépész társaival éppen egy kisebb javításon dolgozott, majd el­végezte az óránként kötelező feladatát, a vízkeringtető rendszer vezérlő pultjának ellenőrzését. 130 Celsius — A kimenő víz hőfoka 130 Celsius. Ez is utal arra, milyen hideg van. A távhő- szolgáltató tőlünk mindig olyan hőfokú vizet kér, ami­lyen az időjárás. Megnéztük még hol és mi­ként küzdenek a jegesedés ellen és tapasztaltuk: hőerő­mű ide, vagy oda, dolgozni ott is hóban és fagyban kell. Hogy mi melegben legyünk, annak ára van. Nagyon nagy ára. Mibe kerül ez a tél, ma még nem lehet tudni, csak az biztos, a „kutya nem ette meg a telet”', a mínusz 20 fok viszont falja az energiát. Ezt tudva takarékoskodjunk! Seres Ernő 4 z elmúlt hét kétségtele­nül a hideg jegyében zajlott. Minden út jár­ható, Újra támad a tél, Far­kasordító hideg van, Zord idő, Marad a hideg!, Szigorú ta­karékosság szükséges — idé­zem első oldalas tudósítása­ink címeit lapunkból. De az időjárás tegnap sem hagyott kétséget az iránt, hogy to­vábbra is hideg lesz. Nagy vihart kavart a hé­ten a mintegy tizenkétezer nyíregyházi lakást érintő fű­tési zavar. Hétfőn már korán reggel csöngött a szerkesztő­ségi telefon, legalább annyi bejelentést kaptunk, mint a hibaelhárítók. Később levélek is érkeztek „hideg ügyben”. Olvasóink közül sokan tehe­tetlenséggel vádolják az il­letékeseket, s nem csak a jobb időben igen színvonalas nyíregyházi távfűtésért fele­lősöket. Miért kellett például megyei tanácsi felszólításra várni, hogy néhány iskolá­ból (ahol nem tudták megfe­lelően fűteni a tantermeket) hazaengedjék a gyerekeket? Miért éppen a közterület­fenntartó vállalat dolgozói­nak jutott utoljára eszébe, hogy nagy hidegben a só nem hatásos a hó és a jég ellen, viszont a sokkal olcsóbb ho­mok nagyszerűen megteszi? Miért nem lehet a tél köze­ledtével műszaki bejárást tartani az egyébként sajnos gyakran rendetlenséget mu­tató építkezéseken és beta­karni a víz, a fűtés „leendő bekötési csonkjait”, hogy el ne fagyjanak. Más olvasóink felelősségre vonást sürgetnek, mert náluk „ha egy gépkocsivezető elmu­laszt fagyállót tenni a hűtőbe és szétfagy a motor kártérí­tést fizet. A Kelet-Magyar­ország a téli mulasztásokért felelősök elmarasztalásáról vajon beszámol majd"? Persze a szolgáltatóknak is vannak érveik, kemény mun­kát végeznek ők is (a hőerő­mű dolgozóinak megpróbálta­tásairól lapunk más helyén be is számolunk). Én mégis a panaszt tevők oldalára állok. A kismamáé­ra, akinek fázott a csecse­mője, a bottal járó idős asz- szonyéra, aki alig tudott el­menni az orvoshoz, mert két nap után is csúszott a járda. Sajnos, úgy tűnik, túlbürok- ratizálódunk, s paragrafust, műszaki indokot keresünk ott is, ahol elég lenne egy seprű, lapát. Legyünk megértőek egymás iránt, de azért lehe­tőleg mindenki végezze el a dolgát. S ne csak nyáron, napfényes időben ... M. S. SZERKESZTŐI oooooooo

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents