Kelet-Magyarország, 1985. január (42. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-11 / 8. szám

4 Kelet-Magyarország 1985. január 11. Kommentár Új korszak Nicaraguában Ünnepi ülést tartott szer­dán a nicaraguai parlament, amelyben a mandátumok többsége a Sandinista Nemze­ti Felszabadítási Fronté, a no­vemberi választások eredmé­nyeinek megfelelően. Csütör­tökön pedig — újabb állami aktusként — beiktatták az ország új államfőjét, a san­dinista Dániel Ortegát. Ez­zel vitathatatlanul új kor­osak kezdődött a közép- amerikai ország történeté­ben. Űj úton halad Nicaragua, s ez nyilvánvalóan baloldali eszmerendszerben rajzolta­tott ki. A sandinisták, akik az amerikabarát rezsim el­leni felszabadító harcot irá­nyították, az elmúlt években hatalmas munkával láttak a nicaraguai társadalom és gazdaság arculatának átfor­málásához. Tudvalevő, hogy Igen súlyos körülmények kö­zött. A Washingtonnak na­gyon nem tetsző rendszert már több mint két éve nyíl­tan támadják az ellenforra­dalom jól felfegyverzett, s az amerikai kormány nem is titkolt támogatása révén élet- és harcképes osztagai. Most, január elején ez az össznépi döntés öltött végle­ges jogi és államrendi for­mát. A jelenlegi parlament alkatmányozó feladattal töl­ti ki 1987-ig terjedő mandá­tumát: meg kell alkotnia Ni­caragua új alaptörvényét, amelynek jellege immár sta­bilizálódott politikai-hatalmi '.iszonyok között aligha lehet kétséges. Nicaragua új korszaka azonban csak igen nehéz küzdelemben hozhatja meg a remélt eredményeket. Ma még erősek az ellenforradal­mi próbálkozások, de az or­szág és a sandinista irányí­tású hatalom azonban már sokszorosan bebizonyította erejét és elszántságát. Az al­kotmányos, parlamenti rend­szer megszilárdulása, az első alapkövek lerakása újabb munícióval szolgál az ország­átalakító harchoz. Ülésezett az SZMT (Folytatás az 1. oldalról) Az idei feladatokról szólva egyebek között elhangzott, hogy a munkaverseny-moz- galom új szabályzatát 1985- től kell alkalmazni, éspedig úgy, hogy tartalmában ösz­tönzőbb, s a gazdaság körül­ményeihez rugalmasan alkal­mazkodó legyen. „Kellő poli­tikai bátorsággal kell támo­gatni a munkával arányos bérezés megteremtését — fo­galmazott a vitaindító, — kü­lönös gondot kell fordítani a különböző rétegek és csopor­tok közötti indokolatlan bér­aránytalanságok csökkentésé­re, a végzett munkán alapuló reális különbségtételre.” Vé­gül a dokumentum azt hang­súlyozta, hogy kiemelt figyel­met kell fordítaniuk a szak- szervezeteknek is a három­éves lakásjuttatási program ütemes végrehajtására. A vitában felszólaló Ra­gyák Miklós, az ÉRDÉRT tu- zséri szb-titkára a gazdasági feladatokat segítő szakszerve­zeti tevékenységről beszélt munkahelyének tapasztalatai alapján. Hasonlóképpen saját vállalatának idei és jövő évi gondjairól, a vállalati önálló­sodás még nem teljesen is­mert körvonalairól beszélt (Folytatás az 1. oldalról) volt a helyzet, főként Pe­nészleken, Nyírgelsén és Ófe- hértón váltak tanításra al­kalmatlanná a körülmények, míg a tiszavasvári Petőfi Sándor és a Kabay János Ál­talános Iskola régi épületé­ben nem sikerült a kívánt meleget megteremteni, első­sorban a szén gyenge minő­sége miatt, ami a legtöbb he­lyen, ahol a hagyományos fű­tés a jellemző, komoly gon­dokat okoz. A fehérgyarmati körzetben Szamosújlakon, Tiszaszalkán és Barabáson a leghidegeb­bek a tantermek, a kisvárdai körzetben Nyírkárászon, Mándokon és Kékesén, míg a mátészalkai körzetben na­gyobb gondokról nem érke­zett jelzés. Nyíregyházán a távfűtési zavarok miatt ki­hűlt örökösföldi általános is­kola hőmérsékletét sikerült elfogadhatóvá tenni, elérték a nem éppen forróságot je­lentő 16 fokot. \ A megyei tanács művelődé­si osztálya felhívta az isko­lák vezetőinek figyelmét, hogy amennyiben a kívánt, minimális 16 fokos hőmér­sékletet nem éri el a tanter­Szilágyi János, a VOR nyír­egyházi gyárának szb-titkára. Garasos Lászióné, a Nyíregy­házi Konzervgyár szakszerve­zeti titkára elmondta, hogy 1984-ben üzemükben már fo­lyamatosan értékelték a szo­cialista brigádok tevékenysé­gét, mindenekelőtt a termelő- munkával kapcsolatos válla­lásokat. Egy év távlatában így mindez már a szocialista versenymozgalom színvona­lának növelését segítő ta­pasztalatokat nyújtja szá­mukra. Hangsúlyozta továb­bá, hogy 1985-ben különösen nagy szükség lesz a szakszer­vezeti mozgalom és a gazda­sági vezetés közötti együtt­működésre, majd rámutatott a kialakulóban levő vállalati tanácsok fontos szerepére, és az e testületekbe kerülő meg­felelő emberek körültekintő megválasztásának fontosságá­ra. Tolnai István, a MEZŐGÉP szb-titkára arról számolt be, hogy vállalata, a megye egyik jelentős ipari egysége 1985- től önálló vállalatként műkö­dik. Pillanatnyilag — mint mondta — gondot okoz szá­mukra a korábbi „védőer­nyő” hiánya, mert most pia­ci problémák előtt állnak. Ugyanakkor mint korábban mek levegőjének hőfoka, úgy saját hatáskörükben rendel­jék el az egy-két napos rész­leges tanítási szünetet. Ha több napra is szükséges ezt az intézkedést megtenni, úgy értesítsék a megyei tanács művelődési osztályát, amely a Művelődési Minisztérium­mal azonnal felveszi a kap­csolatot és ezeken a helyeken, amíg nem sikerül a kívánt hőmérsékletet elérni, szüne­tel az oktatás. A megyei ok­tatási szervek intézkedtek arról, hogy mindenütt — ahol átmenetileg szünetel is a ta­nítás — a fűtést folytassák, sőt szombaton és vasárnap is teljes erővel fűtsék a tanter­meket, hogy a jövő héten megfelelő — vagy legalább elfogadható — meleg várja a tanulókat, a nevelőket. Tegnapra végre helyreállt Nyíregyházán a távfűtés, megszűntek azok a súlyos gondok, amelyek napokig ide­gesítették a központi fűtéses lakásokban élő családokat. A szokatlanul kemény hideg és az elfagyott vezetékszakasz miatt két napig fagyoskodtak Örökösföld lakói, de még szerdán is hűvösebbek vol­tak a lakások a megszokott­is, most is igyekeznek rugal­masan alkalmazkodni a gaz­dálkodás új körülményeihez. Felszólalt a tanácskozáson Hosszú László, a megyei pártbizottság titkára. Elisme­rően szólt a megye szakszer­vezeti mozgalmáról, vala­mennyi szervezett szabolcsi dolgozó munkájáról, hangsú­lyozva, hogy sajátos terüle­tükön nagymértékben hozzá­járultak a gazdasági ered­ményekhez, tehát ahhoz, hogy a megye 1984-ben teljesíteni tudta gazdasági céljait. A kö­zeljövőbe, éspedig konkrét helyi feladatokra utalva em­lékeztetett arra is, hogy a megyei pártbizottság olyan döntést hozott, mely szerint a foglalkoztatást továbbra is növelni kell Szabolcs-Szat- márban, és ezen a téren is jelentősek a szakszervezetek feladatai. A tanácskozás második na­pirendjeként a testület jóvá­hagyta a szakszervezetek me­gyei tanácsa valamint az el­nökség és a titkárság munka- programját, üléstervét. Timkó Józsefet, a Közal­kalmazottak Szakszervezeté­nek megyei közelmúltban megválasztott titkárát az SZMT valamint az elnökség tagjainak sorába választották. nál és nemcsak Örökösföldön, hanem egész Nyíregyházán. A hideg természetesen az olajat is megdermesztette, de nem is ez volt a nagyobbik baj, hanem hogy a megboly­gatott olajban lévő homok­szemek eltömítették a szűrő­ket, s szerdára körülbelül 10 százalékkal kevesebb hőener­giát tudtak a táv hővezet ékbe juttatni, mint amennyit a Szabolcshő igényelt az erő­műtől. A hőmérséklet kint is hi­degebb volt, a radiátorban lévő víz is hidegebb volt, így joggal panaszkodhattunk a fűtésre városszerte. Csütör­tökre minden rendbejött: a radiátorokban is melegebb lett a víz, a külső hőmérsék­let is elviselhetőbbé vált, s ahol még ezek után is gon­dok vannak, az már nem a Szabolcshő, nem az erőmű hibája, hanem a lakáson be­lüli rendszer nincs jól be­szabályozva. Európában és Észak-Afri- kában sokfelé tombol a szo­katlanul hideg tél, számos helyen mind kaotikusabb ál­lapotok uralkodnak a városi és közúti közlekedésben. Az afrikai nők mozgalma N apjainkban az afrikai kontinensen a szá­razság, az éhinség. „ illetve a bőrszín miatti megkülönböztetés felszámo­lásáért folytatott harcok mellett egy újabb’ függet­lenségi küzdelem bontako­zik ki. A világ ma még ke­véssé figyel erre a harcra, pedig nagy társadalmi erő, a 460 milliós kontinens la­kosságának csaknem a fele. a nők tömege próbál ér­vényt szerezni jogainak. Az afrikai nők nemrégi­ben a tanzániai Arushában tartott konferenciáján, ame­lyet az ENSZ afrikai gaz­dasági bizottsága, valamint az Afrikai Egységszervezet közösen rendezett, 39 ország 300 képviselője egyöntetűen mondta ki: a gyarmati füg­gésből való felszabadulás gyümölcseit — a hagyomá­nyosan férfiak által veze­tett társadalmakban — az elmúlt két évtizedben első­sorban a férfiak élvezték. Az évezredeken át aláren­delt szerepet játszó nők helyzete a függetlenség ki­vívása óta alig változott, még mindig a hátrányos megkülönböztetés és meg­aláztatás az osztályrészük. Pedig — érveltek az arus- hai tanácskozáson — még a kontinens országait sújtó éhinség megoldásának kér­déséhez is lenne hozzászól­ni valójuk, és esetleg hozzá is járulhatnának a megol­dások kereséséhez is — ha megkérdeznék őket. Hiszen a kontinens élel­miszerkészletének döntő része az ő munkájuk nyo­mán kerül az asztalra: Af­rikában a mezőgazdasági termelésben dolgozók 60— 80 százaléka nő. A tízesz­tendős serdülő lányok mel­lett még a hatvanéves nagy­anyák és dédanyák is a föl­deken dolgoznak. Ám a té­nyek azt bizonyítják, hogy a műszaki fejlődéstől, ha a korszerűbb eszközök el is jutnak ezekbe az országok­ba, a nők munkája alig lesz könnyebb: a gépeket a legtöbb helyen a férfiak ki­sajátítják, mondván, hogy „kezelésüket csak ők képe­sek megtanulni”. A nehéz fizikai munka pedig ma­rad a nőknek. Kétségtelen, hogy a férfitársadalom „jó­voltából” — a nők képzett­sége jelenleg még nagyon is hiányos. A tanácskozás­nak otthont adó Tanzániá­ban például — tekintet nél­kül arra, hogy a földek leg­nagyobb részét a családok nőtagjai művelik — az is­kolás- lányok alig 20 száza­lékának tanítanak valami­féle mezőgazdasági ismere­tet. A kör bezárul, ez a fér­fiúi nézet évezredes hagyo­mányokra tekint vissza: a nő alárendelt, nem kell, nem is érdemes sokat tud­nia, így nyilvánvalóan vé­leménye sem lehet még a közvetlen munkáját érintő kérdésekről sem. Manapság a nőket még a legtöbb af­rikai faluban kizárják a közösségek életét érintő, az egész falu szociális és egészségügyi előrelépése szempontjából fontos dönté­sek meghozatalából, ame­lyek tényleges végrehajtá­sában pedig a továbbiak­ban döntő szerepük van. Az arushai tanácskozás résztvevői szerint kétségté­len, hogy a kontinensen az utóbbi évtizedekben vala­melyest javult az egészség­ügy, a gyermekellátás és a nők iskolázásának helyzete, az afrikai nők életszínvona­la, életük minősége azon­ban messze alatta marad a nemzetközi mércének, és napjaink követelményei­nek. Mert igaz ugyan, hogy az elemi iskolai képzésből ma már a lányok többsége nem marad ki, ám közép­iskolába kevesen kerülnek, és közülük ma még nagyon sokan lemorzsolódnak, mert igen fiatalon férjhez men­nek és gyermeket szülnek. Ha rövid időn belül a hely­zet nem változik gyökeresen — mondja ki egy borúlátó jelentés —, akkor az afrikai falvak leányainak és asz- szonyainak hamarosan egy választása marad: a nagy­városok nyomornegyedeibe kényszerülnek, ahol pedig többségükre még rosszabb sors, a prostitúció vár. Mindenfajta változáshoz — s ezt maguk az asszo­nyok is tudják — nem csu­pán az ő elhatározásuk, küzdelmük, de az egész tár­sadalom nézet- és szokás- rendszerének lassú, de an­nál alapvetőbb megváltozá­sa szükséges. Amíg a férfi­ak úgy vélekednek: a nők egyenjogúságának törvény­be iktatása csupán azt je­lenti, hogy egy asszonynak több férje is lehet, és amíg a férfiak természettől adott jogaik csorbítását látják az asszonyok mozgalmaiban, addig valóban nem lehet szó az afrikai nők egyenjo­gúságának és egyenrangú­ságának valósággá válásá­ról. Búcsú Hársfalvi Pétertől Népét, hazáját, családját, az embereiket, az életet szenvedélyesen szerető, azért tenni, cselekedni kész emberi; veszítettünk el: végső búcsút vettünk janu­ár 10-én a nyíregyházi Északi temetőben dr. Hárs­falvi Pétertől, ötvenhét évet élt, s tulajdoniképpen hivatása közben érte a ha­lál. Ismerőseit, barátait — számosán vannak e megyé­ben, városban — nagyon megrázta a szomorú hír. Temetésén dr. Cservenyák László, a tanárképző főis­kola főigazgatója is ezzel kezdte a búcsúztatót: — Megdöbbentett mind- annyiunkat a korai halálod, alig találunk szavaikat, hogy emlékezzünk rólad, tiszta emberségedről, munkássá­godról. A simái Nyíregyháza Vá­ros Tanácsa, a népfront megyei bizottsága, s azok nevében, akikkel hosszú éveken át odaadóan és fe­lelősségteljesen dolgozott a közért dr. Kőrössy Kálmán, a városi tanács vb-titkára búcsúzott. A Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Tör­ténelmi Társulat és az egyetemek nevében Benda Kálmán kandidátus, a MTA osztályvezetője, a Magyar Történelmi Társu­lat alelnöke vett végső bú­csút Hársfalvi Pétertől. A főiskolai hallgatók ne­vében Lukucz András bú­csúzott el Hársfalvi tanár úrtól. Emlékét ránk hagyott szellemi, erkölcsi öröksége, embersége őrzi meg ben­nünk. Mi lesz Gibraltárral? A spanyol, valamint a gib- raltári hatóságok képvise­lői csütörtökön tárgyaláso­kat kezdtek a határ február 5-re tervezett megnyitásával kapcsolatos közös teendők­ről. A 30 ezer lakosú brit ko­ronagyarmatot Franco dik­tátor 1969-ben ráccsal zárta el Spanyolországtól, egyben megszüntette a légi, a tenge­ri járatokat, megszakíttatta a telefonkapcsolatot. A múlt év novemberében a brit és a spanyol külügyminiszter meg­állapodást írt alá arról, hogy februárban újra megnyitják a határt és a spanyolok ismét vállalhatnak munkát Gib­raltárban. Az intézkedést az is sürgette, hogy az ibériai or­szág a Közös Piac kapuja előtt topog, és a tizek között — az alapszabály értelmé­ben — nem lehetnek lezárt határok. Túlkínálat a bűzavitágpiacon Ausztrália előreláthatólag 15 millió tonna búzát expor­tál 1985-ben — közölték me­zőgazdasági szakemberek. A tervezett mennyiség csak­nem egymillió tonnával ha­ladja meg a tavalyi, 14,1 mil­lió tonnás rekordkivitelt. Ausztrál szakértők ugyan­akkor rámutatnak, hogy — elsősorban az Egyesült Ál­lamokban, az EGK-országok- ban és Kínában várható ma­gas hozamok miatt — az idén jelentős túlkínálatra kell számítani a búza világ­piacán. Mindehhez járul még az is, hogy Argentína — a déli kontinens legjelentő­sebb vetélytársa — Ausztráli­ánál jóval olcsóbb áron kí­nálja búzafeleslegét. Rágalmazási perek az USD-ban Több mint 12 hét után csu­pán a vád tanúinak meghall­gatásáig jutott el az a New York-i esküdtbíróság, amely a volt vietnami amerikai fő- parancsnok, Westmoreland tábornok által a CBS televí­ziós társaság ellen indított rágalmazási pert tárgyalja. Westmoreland azzal vádolja a tévétársaságot, hogy egy dokumentumműsorában „megrágalmazta” mert azt állította, hogy a tábornok je­lentéseiben eltitkolta sőt szándékosan meghamisította a szabadságharcosok tényle­ges erejét. A felsorakoztatott magas rangú politikusok, ka­tonai vezetők tanúvallomá­saiból nem derült érdemle­ges újabb fény a vietnami háború részleteire, a vád ta­núi többnyire megmaradtak a per tárgyát képező kérdés­nél. Most a védelem kezdi meg tanúinak kihallgatását. Nincs még ítélet abban a rágalmazási perben sem, amelyét Ariel Sáron izraeli miniszter indított a Time cí­mű hetilap ellen. A lap egy cikkében korábban azt írta, hogy Saronnak kezdeménye­ző szerepe volt a Szabra és Satila menekülttáborokban a libanoni falangista miliciák által elkövetett tömegmészár­lásban. Az izraeli kormány most a vád és a védelem egy-egy képviselőjének lehe­tővé tette a mészárlásról in­dított izraeli vizsgálat jegy­zőkönyvének megtekintését, de a védelem szerint a ren­delkezésre bocsátott titkos okmányok nem voltak elégsé­gesek, perdöntő érvényűek. Farkasok a Zemplénben Eddig két ordast ejtettek el A nagy hideg, a hó, a könnyebb élelemszerzés lehetősége több farkast kény- szerített át a szomszédos Szlo­vákia erdőségeiből a Zemp­léni-hegyekbe. Széttépett muflonok, őzek, szarvasok figyelmeztették a vadászokat a dúvadak jelenlétére, s Tel­kibánya környékén estén­ként rég hallott farkasordí­tás jelezte az utóbbi évek­ben nálunk igen ritkán meg­jelenő ordasok megérkezé­sét. A vadászok azonnal nyo­mukba eredtek, és az elmúlt napok során két farkast le is terítettek; mindkettőt a Bor­sod megyei Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság erdészei kap­ták puskavégre. A telkibá­nyaiak esténként most is hallják az erdőből a farkasok üvöltését. A megyei vadá­szati és halászati főfelügye­lőktől kapott tájékoztatás szerint valószínűleg még hat farkas portyázhat a környé­ken. Amennyiben tovább­maradnak, több száz vadász részvételével szerveznek haj_ tó vadászatot rájuk, hogy megóvják a vadállományt kártételüktől. fy? Eg |1 |jjf| 9B tiH g I®®* 1TÉ Éj|É it® d,Üt a

Next

/
Thumbnails
Contents