Kelet-Magyarország, 1985. január (42. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-09 / 6. szám

4 Kelet-Magyarország 1985. január 9. Kommentár ; Nakurai zsákutca Amikor szűk két hó- \ napja megkezdődtek Li­banon és Izrael között a i tárgyalások, sokan nyom- lj ban kétkedni kezdtek. Hit- | ték is, nem is, hogy Tel 1 Aviv hajlandó lesz kivon- ’ ni csapatait Libanon meg- tj szállt déli részéből. Az- I tán teltek-múltak a he- I tek, karácsonyig tizenegy a alkalommal találkoztak a I küldöttségek, míg végül _ hétfőn az izraeliek beje­lentették: felfüggesztik a .megbeszéléseket. Nakurában tehát egye­lőre meghatározatlan ideig szünetel az eszmecsere, ami egyszersmind azt is jelenti, hogy az izraeli megszállók továbbra is megtartják állásaikat Dél- Libanonban. Tulajdon­képpen a fejlemény nem váratlan. Peresz izraeli kormányfő ugyan állító­lag változatlanul a távo­zás híve, de a koalíciót al­kotó Likud-tömb erről hallani sem akar. Tel Aviv tehát maga sem alakított ki egységes álláspontot a nakurai tárgyalásokra. Ami pedig az eszmecserét bizonytalan időre törté­nő felfüggesztését illeti, érvei világosan igazolják azt a szándékát, hogy to­vábbra is ragaszkodik ka­tonai jelenlétéhez a meg­szállt területen. Bajrút és Tel Aviv né­zetei egyébként jottányit sem közeledtek a tizenegy találkozón. Az izraeliek nyíltan azt szorgalmaz­ták, hogy esetleges kivo­nulásukat követően ő zsoldjukban álló, Lahad- féle keresztény milicis- ták és az ENSZ-erők. az Unifil egységei közösen tartsák fenn a rendet a kérdéses övezetben. Bej­rút viszont — érthető okokból — szeretné hely­reállítani befolyását az ország egész területe fö­lött. Ha belemenne az iz­raeli követelés teljesíté­sébe, ezzel önként lemon­dana szuverenitásáról, s területi épségéről. Az izraeli küldöttség egyébként az eddigi talál­kozókon a kivonulás me­netrendjét sem volt haj­landó előterjeszteni, még arra az esetre sem, ha Bej­rút mégis fontolóra venné javaslatát. Tel Aviv szándékai nem hagynak kétséget afelől, hogy számára stratégiailag rendkívül fontos pozíció­nak megőrzése Dél-Liba- nonban. Ha a jobboldali milicisták egy bizonyos területet ellenőrzésük alá vonnának is, ez még nem jelentené az izraeli erők .teljes visszavonását. A Li­kud-tömb elképzelése sze­rint Izrael biztonsága megköveteli, hogy a Be- kaa-völgyben állomásozó szíriai erők mozgását szüntelenül ellenőrzésük alatt tartsák. Ezért leg­följebb bizonyos átcsopor­tosításokat hajtanának végre, ami nem azonos a kivonulással. A nakurai zsákutca kapcsán megfigyelők utal­nak arra, hogy a Biztonsá­gi Tanács 1982-es két ha­tározata, az 508-as és az 509-es számú ismételten falra hányt borsónak bi­zonyul. Emlékezetes, hogy mindkét határozat az iz­raeliek feltétel nélküli távozását követelte. Tel Aviv azonban — mint már oly gyakran az elmúlt év­tizedekben — ezúttal sem hajlandó a világszervezet döntését elfogadni. A Bejrúttal folytatott tár­gyalások egyoldalú fel­függesztése pedig az is kérdésessé teszi, vajon Peresz csakugyan a csa­patkivonás híve-e, vagy meghajlik a Li.kud-tö.mb és az izraeli jobboldal ag­resszív szándékai előtt. ______________________/ Két napig tárgyait Gromiko és Shultz Andrej Gromiko és George Shultz a megbeszélések szüne­tében. (Kelet-Magyarország telefotó) (Folytatás az 1. oldalról) A TASZSZ szovjet hír- ügynökség katonai szemle­írója arra hívta fel a figyel­met, hogy még magában az Egyesült Államokban sincs egységes álláspont a fegy­verzetek csökkentésével és korlátozásával összefüggő' kérdésekben. A nézetek el­lentmondásosságától függet­lenül viszont valamennyi hi­vatalos személyiség elutasít" ja azt a szovjet javaslatot, hogy az Egyesült Államok is rendeljen el moratóriumot a műholdromboló eszközök vi­lágűrbe történő juttatására. A kommentár hangsúlyozza: jelenleg, amikor a fegyver­kezési hajsza a világűrben még nem vált katasztrofális jellegűvé, reális lehetőség van a nemzetközi légkör megjavítására. Megakadá­lyozni a világűr militarizá- lását ma sokkal egyszerűbb, mint később a támadó mű­hold- és rakétaelhárító rend­szerek csökkentésével fog­lalkozni. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT: Kedden este röviddel 20 óra előtt befejeződött Andrej Gromiko szovjet és George Shultz amerikai külügymi­niszter kétnapos genfi meg­beszéléssorozata, amelyen ar­ról tárgyaltak: milyen kere­tek között és milyen célok­kal lehetne felújítani a két nagyhatalom tárgyalásait az űrfegyverek, illetve a nuk­leáris fegyverzet korlátozá­sáról. A két külügyminiszter, vezető diplomaták és leszere­lési szakértők kíséretében összesen mintegy 15 órát tár­gyalt. A rendkívül beható genfi tárgyalássorozat megfigyelők szerint minden bizonnyal elő­segítette az álláspontok ala­pos, kölcsönös megismerését és tisztázását. A genfi tárgyalások itteni vélemények szerint nem ad­tak választ arra a kulcskér­désre: van-e végre egységes álláspont az amerikai kor­mányban, vagy pedig Reagan elnök változatlanul meghall­gatja mind a reálpolitikuso­kat, mind a bármilyen fajta megegyezést ellenző, főként had ügy minisztériumi köröket — végül is folytatódhat-e a felemás politika, miközben gyorsul a veszélyes költséges fegyverkezési verseny. E kér­désre a választ csak a (vár­ható, vagy remélhető) továb­bi szovjet—amerikai tárgya­lások adhatják meg. Újságírók tömege várja a híreket a szovjet—amerikai kül­ügyminiszteri találkozóról Genfben. (Kelet-Magyarország telefotó) NYELVTANULÁS — VONATON „Vége a céltalan cseve­gésnek, újságolvasgatásnak és egyéb időpocsékolásnak. Le Havre-tól Párizsig meg­tanulhat angolul. Feltéve, ha sokiat és rends zieresen uta­zik.” így szólhatna a francia vasúttársaság legújabb hir­detése. Az utasok 200 dol­lárnak megfelelő összeg el­lenében a számukra foglalt, első osztályú fülkékben, öt­fős csoportokban kurzuson­ként 20 nyelvórát vehetnek képzett nyelvtanároktól. Há­rom-három „nyelvoktató vo­nat” indul reggel Le Havre- tól Párizsba, este Párizsból vissza. TUDÓSOK A DÉLI-SARKON Nemzetközi szakértőcso­port érkezett a Déli-sarkra, hogy megvitassa a huszonöt éves Antarktisz-egyezmény jövőjét. Az egyezmény sze­rint a Déli-sark a Föld első atomfegyvermentes övezete, egy állam sem tarthatja el­lenőrzése alatt, és nem tele­píthet támaszpontot terüle­tén. A szerződés 1991-ben jár le. A 28 ország tudósaiból, diplomatáiból és jogászai­ból álló csoport most a tér­ség jövőjéről és természeti kincsei kiaknázásának lehe­tőségeiről tárgyal. VEGYI FEGYVER Egy amerikai szövetségi bíróság hétfőn 180 millió dollárt ítélt meg annak a több ezer,, a vietnami hábo­rúban részt vett amerikai ka­tonának, akiknek egészsége károsodott az Agent Orange nevű vegyi fegyver bevetése következtében. Eddig mint­egy 98 ezren jelentették be kártérítési igényüket. A hét perbe fogott gyártó cég sze­rint a felelősség az amerikai kormányt terheli, mert a kormány rendelésére és út­mutatásai szerint készítették a vegyi anyagot. RAKÉTÁK BELGIUMBAN Január második felében megérkeznek Belgiumba, a florennesi légitámaszpontra a telepítendő amerikai ro­botrepülőgépek és indítóál­lásaik összeszerelésére váró első szállítmányai — közöl­te kedden a La Cité című baloldali katolikus lap. Freddy Vreven belga had­ügyminiszter rögtön cáfolta ezt a sajtóközlést. „Egyelőre szó sincs arról, hogy máris fogadnánk a rakéták rész­egységeit Florennesben” — jelentette ki a miniszter. Európa fázik (Folytatás az 1. oldalról) kereszteződéseket, a felüljá­rók és vasúti átjárók környé­két, valamint a veszélyes űt- kanyarokat. Az erősödő szélben hóátfúvások alakul­hatnak ki, ezért nagy körül­tekintéssel vezessenek az út- rakelők. Bár délnyugat felől eny­hébb, csapadékosabb léghul­lámok közelednek a Kárpát­medence fölé, egyelőre to­vább tart a szokatlanul hi­deg, téli idő. Kedden kora reggel or­szágszerte —14, —25 fokot mértek, a leghidegebb Zala­egerszegen és Nagykanizsán volt, a legenyhébb —14 fok­kel Paks és Siófok. Ezekkel a hőértékekkel azonban még nem dőlt meg az abszolút hidegrekord, hi­szen 1940-ben —35 fokot is mértek hazánkban. Ebben a rendkívüli hidegben kevés csapadék hullott, éjszaka és délelőtt csak az ország déli részében, Szeged, Pécs, Baja és Paks körzetében volt gyenge hószállingózás. A me­teorológiai előrejelzések sze­rint azonban fokozatosan gyenge, majd erős havazás várható, mindenekelőtt a Dunántúlon. Hasonló hely­zet az elmúlt 5 napban is kialakult, de az átvonuló cik­lonok eddig hazánktól min­dig keletebbre helyeződtek át. Az enyhébb léghullámok legfeljebb egy-két fokos eny­hülést hozhatnak majd. Egész Európában tart a hideghullám, újabb évtize­des rekordok dőltek meg. A francia Riviérán havazott és Korzika szigetét 20 éve elő­ször borítja hó. Genfben 20 éve nem volt olyan hideg, mint a napokban. Európa leghidegebb területe azon­ban a „hagyományoknak” megfelelően á Lappföld, ahol 50 fokos hideget mértek. Nyugat-Berlinben az idő­járás okozta gondokat sú­lyosbítja — itt is mínusz 20 fok alá esett a hőmérséklet —, hogy a helyi hatóságok­nak szmogriadót kellett el­rendelniük. v Az ausztriai Linz város mellett a hadsereg egységei­nek kellett beavatkozniuk, hogy megmentsék egy cir­kusz 60 állatát. Az oroszlá­nokat, tigriseket, bivalyokat és csimpánzokat egy fűtött lovardába szállították a 29 fokos hideg elől. A jugoszláviai Hvar szige­tén telelő turisták a hideg idő ellenére örülhetnek, a helyi szállodák ugyanis in­gyenes ellátást biztosítanak számukra, ha a hőmérséklet fagypont alá esik, havazik vagy köd van. A rendkívül kellemes klímájú szigeten ugyanis ilyen csak nagyon ritkán fordul elő. Az ország egész területén rekordhide­geket mértek, a szlovéniai Mariborban mínusz 26 fo­kot. Fennakadások vannak a légi közlekedésben, több repülőteret le kellett zárni, s hétfőn a Dunán is megszün­tették a hajózást. A főbb út­vonalak a havazás ellenére járhatók, több mellékútvo­nalon viszont hóakadályok vannak. Az általános iskolák többségében szünetel a taní­tás. Fél évszázada nem volt ilyen hideg Spanyolország­ban, mint ezekben a napok­ban. Az ország északi részén, valamint Baszkföldön mí­nusz 18 fokot is mértek. Ed­dig 11 halálos áldozata van az ítéletidőnek. Washingtoni személycserék Újabb személycseréket haj­tanak végre az amerikai kormány, illetve a fehérházi apparátus élén: Reagan elnök kedden személyesen jelentet­te be, hogy Jamés Baker, a Fehér Ház személyzeti főnö­ke átveszi a pénzügyminisz­teri tisztet, Donald Reagan eddigi pénzügyminiszter vi­szont a jövőben Baker poszt­jára kerül, s így az elnök legmagasabb rangú közvet­len munkatársa lesz. A közelmúltban több más személycserére is sor került ä Fehér Ház apparátusában: lemondott tisztéről Michael Deaver, Baker helyettese, aki vissza akar térni a jobban jövedelmező reklámszakmá­ba, s várhatóan távozik elnö­ki tanácsadói posztjáról Ed­win Meese, akit az elnök is­mét igazságügy-miniszternek jelölt. Baker, Meese és Dea­ver Reagan legközelebbi ta­nácsadói közé tartozott az elnök hivatali idejének első negyedéves időszakában. Ugyancsak távozik tisztéből Clark belügyminiszter. Szöv et—amerikai kereskedelem Nyikolaj Patolicsev szov­jet külkereskedelmi minisz­ter kedden Moszkvában fo­gadta Lionel Óimért, az Egyesült Államok kereske­delmi miniszterének helyet­tesét, aki a szovjet—amerikai kereskedelmi bizottság mun­kacsoportjának ülésén részt vevő amerikai küldöttséget vezeti. A találkozón a két ország közötti kereskedelmi és gaz­dasági kapcsolatok jelenlegi állásával és fejlesztésükkel kapcsolatos kérdéseket tekin­tették át. Ugyancsak kedden a bi­zottság munkacsoportja meg-’ tartotta első plenáris ülését. A szovjet küldöttséget Vla­gyimir Szuskov külkereske­delmi miniszterhelyettes ve­zette. Olajmezök és élelmiszerraktárak Miközben az Egyesült Ál­lamok, Japán, Nyugat-Eu- rópa stratégiainak nevezett óriási olajtartalékokat hal­moz fel föld alatti tárolók­ban, a „vonal másik végén”, a Perzsa-öböl menti arab olajtermelő országokban nemkevésbé létfontosságú készletek: élelmiszer-tarta­lékok összegyűjtését hatá­rozták el. Mindkét gyűjtést hasonló aggodalom indo­kolja: a háborús fenyege­tés, az öbölbeli közlekedési­szállítási útvonalak bizony­talansága és a ma még megválaszolhatatlan kérdés — mi lesz hosszabb távon az olajárakkal? Az öbölbeli arab országo­kat — mindnekelőtt Szaúd- Arábiát — „sivatagi király­ságoknak” nevezte el a nemzetközi sajtónyelv. Az utalás a mostoha földrajzi­éghajlati körülményekre csak részben igaz: terüle­tükön sokfelé már régóta folyik mezőgazdasági ter­melés, és az utóbbi évek­ben, az olajbevételek gyak­ran pazarló felhasználásá­val, sokszorosára növelték. Amíg az olajdollár-áradat kifogyhatatlannak tűnt, ezt tartották a legkézenfekvőbb módnak élelmiszer-rászo­rultságuk csökkentésére. Szaúd-Arábia 1984-ben ön­ellátó lett búzából, sőt, még exportra is maradt: 1,3 mil­lió tonnát takarítottak be a Vörös-tenger menti szántó­földekről — 1978-ban még csak 4 ezer tonna termett összesen. Az Egyesült Arab Emírségek mezőgazdasági szükségleteinek 20 százalé­kát már hazaiból fedezi, Katar 50 százalékban önel­látó zöldségfélékből. E fejlesztési programok költségeit azonban mahol­nap már ezek a gazdag or­szágok sem bírják. Szaúd- Arábiában nemrég tonnán­ként ezer dollárnak megfe­lelő összegről 570 dollárra csökkentették a búza ösz­tönző állami felvásárlási árát — igaz, még ez utóbbi is több mint ötszöröse a búza világpiaci árának, vagyis annak, amennyibe az importbúza kerülne. Úgyhogy a behozatal fenn­tartása még sokáig lét­kérdés marad és hosszú tá­von olcsóbb, kifizetődőbb is lenne, mint a hazai terme­lés erőltetése — ha az öböl­beli országok nem tartaná­nak az import bizonytalan­ságától. Ennek kivédésére határozták el együttműkö­dési tanácsuk — az öböl­menti „Közös Piac” — ke­retében, hogy az import egy részéből stratégiai tartalé­kokat képeznek. Az eddigi jelentések szerint elsősor­ban búzát, rizst és lencsét akarnak felhalmozni, egye­lőre három közös telephe­lyen Szaúd-Arábiában. Ku- * vaitban és Ománban, elte­kintve a nemzeti tartalé­koktól. így hát elképzelhető, hogy hamarosan mindenkinek lesz elegendő raktáron ab­ból, amiben a szembenálló fél az „erős”: az egyiknek olajból, a másiknak élelem­ből. Mégsem igazán meg­nyugtató mindez: aki „spájzol”, az nem arra szá­mít, hogy biztonságosabb lesz a világ ... M. Gy. Afgán nyilatkozat Az afgán külügyminiszté­rium szóvivője a Bahtar hír- ügynökségnek tett, nyilatko­zatban most foglalkozott az­zal az afgánellenes határo­zattal, amelyet az iszlám konferencia külügyminiszteri értekezletén fogadtak el ta­valy decemberben. Az értekezlet résztvevői amerikai nyomásra újra elő­vették a szovjet csapatok af­ganisztáni jelenlétének kér­dését — utalt rá az afgán külügyi szóvivő, majd ismé­telten rámutatott arra, hogy a kérdésben csak Afganisz­tán és a Szovjetunió illeté­kes. Semmilyen más állam­nak — különösen pedig azoknak, akik területüket el­lenforradalmárok kiképzésé­re rendelkezésre bocsátották — nincs joga a független Af­ganisztánt érintő határozato­kat hozni — hangsúlyozta a külügyi szóvivő.

Next

/
Thumbnails
Contents