Kelet-Magyarország, 1985. január (42. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-29 / 23. szám

MALÉV­tervek Az elmúlt évben a terve­zettnél többen, egymillió 67 ezren utaztak a MALÉV já­ratain. A magyar légitársaság gépei 30 ország 44 városába repültek, összesen 20 millió 645 ezer kilométert tettek meg. A nyugati országokat érintő járatok vitték az uta­sok 52 százalékát, az ebből származó tőkés devizabevé­telek 87 millió dollárt tesz­nek ki. A vállalat nyeresége várakozáson felül — 600 mil­lió forint körül — alakult. Az idén nem tervezik a járatszám növelését, de az igényeknek megfelelően né­hány eddig összevont jára­tot szétválasztanak, így pél­dául ebben az évben már két közvetlen járatot indí­tanak Kuvaitba és Dubaiba. A vállalat több újdonság­gal igyekszik javítani a szol­gáltatások színvonalát, s nö­velni utasai számát. Egyebek között MALÉV-irodát nyit­nak néhány vidéki városban — elsőként Győrben, Pécsett, Miskolcon és Szegeden —, ahol közvetlenül megválthat­ják repülőjegyeiket az utaz­ni szándékozók, s pontos fel­világosítást is kaphatnak re­püléssel kapcsolatos kérdé­seikre. Űj gépet nem vásárol az idén a MALÉV, fejlesztési forrásainak legnagyobb ré­szét az új utasforgalmi épü­let berendezésére, üzembe állítására fordítja. A létesít­ményt az év végén adják át. Belvízveszély a földeken Metszik a gyümölcs­fákat Olvad és esik. A szombati és a hétfői jó idő, valamint a vasárnapi eső csak ráfejelt az enyhülésre. Mert elolvadt a hó, azonban a föld fagya még nem engedett -ki, így sok helyen összegyűlt a víz. Kü­lönösen a kötött talajon, de a homok sem tudta levezetni a vizet. Az enyhülés egyfe­lől jól jött, hiszen kevesebb energiát kell felhasználni. Viszont aki a búza vetéséért aggódik — nagyon sok ter­melőszövetkezetben —, az jobb helyen tudta a növénye­ket a hó alatt. Ahol most áll a víz, ott foltos kipusztulás várható, nem beszélve egy fagyról, ami ugyancsak árt a növénynek hótakaró nélkül. Belvíz gyakorlatilag bár­hol előfordulhat, ám ott jár­tak el körültekintően, ahol még az ősszel elkészítették a vízelvezető árkokat. On­nan most elfolyik a víz, min­den káros hatás nélkül. Jól jött az enyhülés a ker­tészeknek is. Decemberben még csak megkezdték a met­szést, s évek óta januárban, februárban végzik ezt a mun­kát. Viszont ez a január há­rom hét kemény hideget ho­zott, sehol sem metszettek. Így csak ezekben a napok~ ban kezdhették meg teljes erővel a gyümölcsfák met­szését. Ellenben a hideg ked­vező volt a lisztharmat, egyes állati kártevők gyérí­tésére, de kevésbé volt ki­hatással a fuzikládium átte- lelésére. Ez ugyanis a lehul­lott lombon telel át, s a hó ezt segítette. Jelenleg valamennyi ter­melőszövetkezetben készül­nek a zárszámadó és terv­tárgyaló közgyűlésekre. Pén­teken Nagydoboson, a Petőfi Termelőszövetkezetben tar­tották az elsőt a megyében, ezt követően majd egymást érik Szabolcs-Szatmár megye közös gazdaságaiban. Napi­rendre kerül az elmúlt évi gazdálkodás, az elért ered­mények, megtárgyalják az idei terveket, amit elfoga­dásra javasolnak a vezető­ségek a tagságnak. Ezzel kez­dődik meg igazából az új esztendő a mezőgazdasági nagyüzemekben. Társadalmi vita az elöljáróságokról Hulladékból tömfitőgyttri Vasárnap még 20 kilométe­res egybefüggő jégtáblát mér­tek a Felső-Tisza-vidéki Víz­ügyi Igazgatóság szakembe­rei Dombrád és Fényeslitke között a Tiszán, hétfőre ez 14 kilométerre csökkent. Ko­rántsem jelenti ez azonban, hogy a gondok is csökkentek, hiszen a Tisza felső szakaszá­ról lezúdult víz és jégmeny- nyiség ezen a 14 kilométeres szakaszon nagy károkat okoz a part műszaki állapotában. Hétfőn már beszámoltunk róla, hogy szombaton rob­bantással kísérelték meg ki­szabadítani a jég fogságából a dombrádi pontonhidat, ez azonban nem sikerült és hét­főre több kilométerre elso­dorta a zajló jég a hidat. Jól dolgoztak a jégtörő ha­jók, így Tokaj és Tímár kö­zött már jégmentessé vált a Tisza, de a Dombrádtól Sza- bolcsveresmartig tartó 14 ki­lométeres jég fölött még egy 3,5 kilométeres jégtorlasz ta­lálható. A Szamoson Vásárosna- mény és Csenger között két kisebb jégtorlasz kivételével torlódva áll a jég, a határ közelében gyenge jégzajlást tapasztaltak. A Túron és a Krasznán még áll a jég. Har­madfokú készültséget már csak a Tiszán tartanak Nagy­halász és Szabolcsveresmart, valamint Szabolcsveresmart és Zsurk között. Arról is beszámoltunk már, hogy 11 úszó járművet sza­badított el csütörtökön a zaj- lás Vásárosnamény kikötőjé­ből. Ezek helyzetében lénye­ges változás vasárnap óta sem történt, vagyis négyet kikötöttek, ezek már bizton­ságban tudhatok, kettőt a víz sodor magával, öt viszont a jég fogságában van még. Belvíz okoz gondot az ol­vadás és a lehullott csapadék miatt Felső-Szabolcs, Bereg, a Tisza—Szamosköz és az Ecsedi-láp térségében. A gond, hogy a belvizet elve­zető csatornák vízszintje is megemelkedett, s a talaj fa­gya sem engedett még ki, így a víz csak lassan szivá­(FolyUtáa a i. oldalon) Bodollai Albert hajóvezető és Fekete János gépész a Jégvi­rág nevű hajóval töri a jeget Vencsellő alatt. Vásárosnaményból sodorta el a képen látható kompot a jég Dombrád közelébe. Kiszabadítására — ahogy a képen lát­szik — még várni kelL XLII. évfolyam, 23. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1985. január 29., kedd M A Szolgáltatósor tavaszra (2. oldal) A több költség forrása (3. oldal) Az alma hatalma (7. oldal) A hasznosítható bőrhulladékból készítenek tömítőgyű­rűt a Nyerges és Szíjgyártó Szövetkezet szakolyi rész­legében. A Magyar Optikai Művek megrendelésére ne­gyedmillió darab vízóratömítő gyűrűt készítenek a rész­leg dolgozói. Képűnkön: Győri Istvánné szabászgépen készíti a tömítőgyűrűt. (Császár Csaba felvétele) Munkában a jégtörők Belvízvédelmi készültség több térségben A társközségekben megala­kuló elöljáróságok helyéről és szerepéről, a működésük­kel kapcsolatos jogszabályok tervezetéről rendezett társa­dalmi vitát a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa. A vitákon részt vevők elis­merően szóltak a kistelepülé­seinken az elmúlt évtizedek­ben végbement fejlődésről. A kedvező folyamatok mellett azonban egyes térségekben meggyengült a falvak népes­ségmegtartó ereje. Sokan emiatt költöztek el, másutt keresve megélhetési lehető­séget. Az elvándorlás oka legtöbbször az volt, hogy a lakóhelyen nem volt elég üz­let, szolgáltató egység, s hiá­nyoztak az érdekképviselet megfelelő szervei is. A kör­zetesítések következtében, a közös tanácsok létrehozásá­val ugyanis elsősorban a székhelyek fejlesztésére irá­nyult a közfigyelem, a társ­községek így hátrányosabb helyzetbe kerültek. Az itteni feladatok elvégzésére leg­többször nem jutott annyi, amennyire szükség lett volna. Az új szabályokat már csak azért is kedvezően fo­gadta a társközségek lakos­sága, mivel az új testületek: az elöljáróságok révén szo­rosabb együttműködés ala­kulhat ki a tanácsok és az állampolgárok között. Ugyan­akkor felvetették, hogy az elöljáróságok létrehozása csupán kedvező lehetőség ar­ra, hogy a kívánatos együtt­működés elmélyüljön. Való­ra váltásához arra van szük­ség, hogy a tanácsok az elöl­járóságot elfogadják a helyi érdekek szószólójának, s ek­ként is tárgyaljanak vele. Ehhez persze az is kell, hogy alapos körültekintés előzze meg az elöljárók kiválasztá­sát. Ez annál is inkább kí­vánatos eljárás — hangsú­lyozták —, mert az emberek bizalma általában szemé­lyekhez kötődik. E tisztségre nehéz lesz min­denütt megfelelő tudású és tenni kész lakost találni, nem beszélve arról, hogy a közös tanácsoknak — lévén csekély létszámú az apparátusuk —, olykor-olykor^ még a korábbi tanácstagi csoportok működ­tetése is gondot okozott. Egy más megközelítésből pedig rámutattak: annak minden­féleképpen elejét kell venni, hogy az elöljárókból idővel úgymond helyi hatalmassá­(Foiytatás a 4. oldalon) Penyige, Mánd, Kömörfi, Hisnamény Népes falugyűlések a szatmári tájon A szatmári községekben a múlt héten megkezdődtek a falugyűlések. Penyigén a ta­nács nagytermében — telt ház előtt — adott számot a tanácselnöknő az eltelt idő­szak munkájáról. Többen kérték, hogy az áfésztől vegye át a TIGÁZ a gázcseretelep üzemeltetését. Itt ugyanis drágább a gáz (palackos propán-bután) — mint mondjuk Tiszabecsen, ahol TIGÁZ-telep van, mert az áfész felszámítja a fuvar- költséget. Közlekedési témát tettek szóvá többen: szigo­rúbban ellenőrizzék a tele­pülésre beérkező járműve­ket, ugyanis az egyenes úton a megengedettnél lényegesen gyorsabban hajtanak. Elis­merőleg szólt a lakosság a Szenke-parti munkálatokról, a folytatást kérve: növényevő halak telepí­tését, további partrende­zést sürgettek. Mándon a helyi kisdobo­sok köszöntötték a falugyű­lés résztvevőit. A mintegy 100 jelenlévő közül húszán mondtak véleményt a taná­csi munkáról, illetve tettek javaslatot a 305 mándi lakos nevében. Egyértelmű volt az igény: kell a jó víz, tehát a tár­sulás, de úgy, hogy a be­lépés teljesen önkéntes legyen. Egyetlen utca a Rákóczi, ami még nem köves; közös ösz- szefogással ezt is portalanít- ják ez évben. Gázcseretele­pet sürgettek a mándiak is. Segítséget ígért a lakossága kisközségbeni játszópark megépítéséhez. Zsúfolt ház volt Kömörő- ben is, ahol a helyi népdal­kor és az általános iskolai tánccsoport kultúrműsorral fogadta az érkezőket. Egyön­tetű volt a vélemény: sor kerül a vízmű kialakítására. A helyi tsz vállalta, hogy a mellékutakról eltaka­rítja a havat. Fokozott tisztaságra — (szemét, szennyvíz) hívták fel töb­ben a figyelmet. Jól sikerült a falugyűlés Kisnaményban is. A jánk- majtisi közös tanács elnöke beszámolóját követően nehezményezték a kör­zeti orvosi ügyelet Fe­hérgyarmatra telepítését, Jánkon épül az egészségház, jó lenne itt egy központ. Az idős emberek elismeréssel szóltak a társadalom segít­ségéről, a szociális segélyek­ről, s különösen a községi lé­tesítmények megóvása, gya­rapítása, a köztisztaság ér­dekében szóltak többen. (molnár)

Next

/
Thumbnails
Contents