Kelet-Magyarország, 1985. január (42. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-26 / 21. szám
Régi pulóverből — divatos mellény Ebben a szezonban minden divatos ruha, kabát és pulóver mély karkivágású, bő, egyenes, a csuklón szűk vagy széles ujjú. Ne essünk kétségbe, ha tavaly egy szűk ujjú, hagyományos szabású kötött pulóvert készítettünk, vagy netán vettünk drága pénzen. Kiválóan átalakítható — a legdivatosabb kötött mellénnyé. Fejtsük le az ujjait, bontsuk meg a hónalját, körülbelül aluúól a negyedik bordánk magasságáig. A felfejtett fonalból kössünk keskeny pántot, az így kialakított mély karöltőbe. Frissítsük fel — ha esetleg egyszínű a mellény — befűzött színes bársony- vagy bőrszalagokkal. Ez lesz az idei télen a legkedvesebb ruhadarabunk ... Az új divatnak megfelelő, mély karöltőjű ruhák, pulóverek fölé már egyáltalán nem viselhetjük kedvenc tavalyi vagy azelőtti paplankabátunkat, egyszerűen azért, mert nem fér a szűk ujjába az új szabású ujj... Segíthetünk a gondon. A rajz szerint vágjuk le az ujjait. Mélyítsük ki a hónalját, majd szegjük be az egészet, színes, elütő paszpóllal! A paszpól segít hangsúlyozni a szokatlan szabásvonalat — ami a legújabb divat. Szöveg és rajz: Pálffy Judit A csecsemő „beszéde" A kisgj'ermek kezdetben teljesen zárt egységben él az édesanyjával. Kapcsolatuknak az első pillanattól kezdődően a kölcsönösségen kell alapulnia: ahogyan a gyermek fokozatosan megtanulja anyja jelzéseinek az értelmét, éppen úgy kell az anyának is megtanulnia megérteni mindazt, amit a csecsemő közöl vele. Mert már az újszülött is közöl: finom rezdülésekkel, hangokkal, arckifejezésekkel adja tudtul azt, hogyan érzi magát, mit kíván, mikor elégedett. A gyermek viselkedésének megértését pusztán szakkönyvekből nem tanulhatja meg egyetlen anya sem, ehhez az kell, hogy ismerje csecsemőjét, folytonosan figyelje őt. A felnőttek hajlamosak arra, hogy a gyermekek érzelmi állapotait saját tapasztalataik alapján értelmezzék, s ebből adódhat, hogy még az édesanya is félreérti, mit jelez a kisbaba a számára. Gyakran előfordul, hogy újra meg újra étellel kínálja meg őt, ha étkezés után sír, nyugtalan vagy az öklét szopja. Az anya e jelzéseket a baba éhségének jeleként értelmezheti, holott lehetséges, hogy a gyermek azért nyugtalan, mert túlságosan gyorsan evett, vagy éppen maga az anya nyugtalan, ideges volt a táplálás közben. A gyermek jelzéseinek helyes értelmezése múlhatatlanul fontos, hiszen ettől függ, hogy az anya mennyire képes kielégíteni a szükségleteit. A meg nem értett csecsemő mély álomba eshet, kóros kábultsággal válaszolhat, esetleg túlingerlékennyé, nyugtalanná válik. Ha az anya érdektelen a gyermeke iránt, ha nem hallja meg a sírásában a segélykérést, a baba étvágya hamar elromlik, gyakran böfög, hány, sűrűn kap kólikát. Nem elegendő tehát a csecsemőt fizikailag ellátni. Az újszülött mozgásformája meglehetősen szűk: szopik, fejét, végtagjait, testét mozgatja, mosolyog, sír és más hangot ad. Ezekből áll össze a 2—3 hónapra egy olyan viselkedési eszköztár, amely segítségével mind aktívabb kezdeményezője lesz a felnőttekkel való kapcsolatnak. Sokan úgy hiszik, hogy a csecsemő pusztán reagál az anya cselekvéseire, jóllehet saját eszközeivel ő maga is aktív részese kapcsolatuknak. Az első napokban az újszülött szinte állandóan alszik, keveset mozog, ritkán sír, csak akkor ébred fel, ha éhes. A szülés folyamán károsodást szenvedett csecsemő azonban nyugtalan, arcán a kín kifejezése figyelhető meg, még alvás közben is. Gyakran felriad, sokat sír. A nehéz születés a kábult, mély álom előidézője is lehet. Sokan azt tartják, hogy az élet első néhány hónapjában a sírás a gyermek nyelve. Ez csak részben igaz, ám abban egyetérthetünk, hogy a csecsemősírás igen sok információt hordoz. Néhány hét múlva az anya egyszercsak kezdi megérteni, hogy ,,mit sír a baba”. Minden mama megfigyelheti, hogy újszülött gyermeke másként sír, mint az idősebb gyermekek. Inkább visít, legtöbbször könnyek nélkül. Az újszülött sírását kiválthatja az éhség, a nedves pelenka, a fájdalom vagy az ijedtség. Ha sírása gyenge, s közben szopó mozdulatokat tesz, vagy a szája felé kapkod, minden bizonnyal éhes. Ha nyűgösen sírdogál, s a szempillája lelecsukódik, valószínűleg álmos, míg a hangos, nyugtalan sírás azt jelzi, hogy tisztába kéne tenni. Ha megijed, éles, visító hangot hallat; ha fájdalma van, erősen és kitartóan sír. Az unatkozó gyermek is sírhat. Tévedés azt hinni, hogy a csecsemő nem unhatja magát. Éppen olyan szüksége van társaságra és a különféle ingerek sokaságára, mint a felnőtteknek. Ha a gyermek nagyon izgatott, és erőteljesen sír, a külső ingerek számára hozzáférhetetlenné válnak. Hiába paskolják, beszélnek hozzá, hasztalan. Ilyenkor meg kell várni, amíg izgalma csillapul, és csendes szóval, rin- gatással meg kell nyugtatni. A csecsemő sírása olykor élet- fontosságú jelzés. Egyedül nem tudja elhárítani a veszélyt, nem tud megszabadulni kényelmetlen helyzetéből — az anyját hívja hát segítségül. A sírás a beszéd előtti korszak segélykérő jelzése is. Éppen ezért kell mindig megnézni, mi az oka annak, ha a baba sír. Nem szabad háromnégy percnél tovább sírni hagyni, abban a hiszemben, hogy biztosan csak „rosszalkodik”. A mosoly — a síráshoz hasonlóan — veleszületett mozgásos minta, amely arra hivatott, hogy előhívja az anya gyengéd, gondozói magatartását. A mosoly veleszületett voltára utal, hogy a vak gyerekek is mosolyognak, holott ezt nem állt módjukban leutánozni. A csecsemő mosolya kezdetben nemcsak az anyának szól: eleinte mindenkire rámosolyog, aki fölé hajol, még akkor is, ha mérgesen vagy támadó arccal fordulnak feléje. Rámosolyog még az emberi arcot utánzó rajzra is. Csak a hatodik hónap körül jelenik meg az anya személyét felismerő, csak az anyának szóló mosoly. A mosollyal a gyermek csakhamar elkezd játszani: rámosolyog az anyjára, aki visszamosolyog rá, s ez újra meg újra megismétlődik. A kommunikáció elsajátításában nagy szerepe van a felnőttek megerősítő viselkedésének. Tükörreakciónak nevezzük, ha a felnőtt ugyanazt az arckifejezést, ugyanazt a gagyogó hangot utánozza, amit a csecsemő hallat. Így indul meg a mama és a csecsemő között az első bizalmas „beszélgetés”, így alakul ki kettejük kölcsönös bensőséges nyelve. Flamm Zsuzsa Kiadós reggelik SONKÁS BURGONYA. Hozzávalók 4 személynek: 1 kg héjában főtt burgonya, 2 fej hagyma, 5 dkg vaj vagy margarin, 15 dkg főtt sonka, 4 tojás, 4 evőkanál víz, 4 evőkanál tej, 15 dkg ementáli sajt, só, bors. A megtisztított hagymát forró zsiradékban üvegesre pároljuk. A sonkát és a burgonyát felszeleteljük és hozzátesszük. A tojásokat vízzel és tejjel elkeverjük, fűszerezzük, és ráöntjük, hagyjuk megsülni. Tetejére reszelt ementáli sajtót szórunk. TOJÁSOS SÜLT TÉSZTA. Hozzávalók 4 személynek: 1/4 kg tészta, 2 póréhagyma, 1 kis fej hagyma, 20 dkg császárszalonna; 4 tojás, 1,5 dl tej, só, bors, szerecsendió, 18 dkg ementáli sajt, reszelve, 1 evőkanál margarin, fél csomag petrezselyem. A tésztát 8—12 percig főzzük, majd hideg vízzel leöblítjük és lecsepegtetjük. A póréhagymát és a hagymát vékony karikákra, illetve apróra vágjuk. A császárszalonnát csíkokra vágjuk és kiolvasztjuk, és a zsiradékéban 5 percig pároljuk a hagymát és a póréhagymát. A tojást elkeverjük a tejjel, és fűszerezzük. A tojáshoz keverjük a reszelt sajtot. (1 evőkanálnyit félreteszünk a sajtból.) Egy tűzálló tálat megkenünk margarinnal. A tésztát beletesszük, majd rátesszük a hagymát, a császár- szalonnát és az apróra vágott petrezselymet. A tojást a keverékkel leöntjük, és a maradék reszelt sajtot a tetejére szórjuk. Forró sütőben 40 percig sütjük, amíg a teteje szép aranysárga lesz. KOLBÁSZOS GOMBA. Hozzávalók 4 személynek: 5 dkg szalonna, 1/2 kg lángolt kolbász, 1/4 kg hagyma, 2 dkg margarin, 1 doboz gomba, 3 dl víz, só, bors, tejföl, porpaprika. A szalonnát és a hagymát apró kockákra, illetve karikákra vágjuk, a kolbászt felszeleteljük. A szalonnát forró margarinban kiolvasztjuk, beletesszük a hagymakarikákat, és aranybamára sütjük. Majd a kolbászszeleteket és a gombát — leve nélkül — szintén beletesszük, és együtt sütjük. Vízzel felöntjük, forrni hagyjuk, s végül fűszerezzük. Sós vízben főtt burgonyát adunk körítésként mellé. KOLBÁSZ SÖRÖSMÄRTASSAL. Hozzávalók 4 személynek: 2 evőkanál olaj, 60 dkg sütnivaió kolbász, 1 fej hagyma, 7 dkg szalonna, 2 dl sör, 3 evőkanál tej vagy tejföl, kevés liszt. Az olajat felforrósítjuk, és a kolbászt benne szép barnára és ropogósra sütjük. Majd a serpenyőből kivéve meleg helyre tesz- szük. A hagymát és a szalonnadarabokat a serpenyőben ropogósra sütjük. Sörrel leöntjük. Forraljuk. Majd lisztből és tejből (tejfölből) habarást készítünk és beleöntjük. Ismét felforraljuk. A kolbászra öntjük tálaláskor. Főtt burgonyát adunk mellé. A fenti reggeliket elsősorban a hétvégi pihenőnapokra ajánljuk. ★ Az idős emberek számára már nem tanácsol bőséges reggelit a Magyar Vöröskereszt Idős ember konyhája című könyve. A következő ételeket ajánlja a szakember: vaj mézzel, vaj gyümölcsízzel, vaj reszelt sajttal, metélőhagymával; tehéntúró vajjal, metélőhagymával; tehéntúró tejföllel, pirosarannyal; krémsajt; vaníliás, mazsolás vagy gyümölcsös túrókrém; sajt, főtt tojás (lágy, félkemény, kemény); rántotta, habart tojás könnyű felvágottak. A lényeg, hogy a reggeli is ásványi anyagokban gazdag, vitamindús legyen, s ha anyagilag nem túl megterhelő, télen is egészüljön ki zöldségekkel, gyümölcsökkel. Citromlé a köbölre Idejében kezdjük el Ahhoz, hogy a női mell szépségét, formáját és rugalmasságát megőrizzük, már fiatal korban ápolni, gondozni kell. Mégis kevesen törődnek a szépségápolásnak ezzel a részével. A legszebb formát az úszás, evezés és a tenisz alakítja ki a sportok közül. A rendszeres sport és torna erősíti a mellizmokat, javítja a tartást, és ezáltal még a kicsi mell is jobban érvényesül. A szép mellforma megtartása érdekében többféle eljárást is megvalósíthatunk, amelyeket érdemes rendszeresen alkalmazni. A mell érzékeny szövete akkor marad erőteljes, rugalmas, ha jó a vérellátása. Folyóvíz alatt szivaccsal öblítsük le mellünket hideg vízzel 2—3 percig, alulról fölfelé, majd oldalt körös-körül, végül felülről lefelé. Utána finoman masszírozzunk be a bőrbe E—F-vitamintartalmú bioaktív krémet, amelyek szövetregeneráló hatásúak. Külföldön alkalmazott módszer a következő: éjszakára lágy és bő melltartót használnak, amelybe hígított citrom-, narancs- vagy uborkalével dúsított, vagy más gyümölcspépes pakolást helyeznek. Ezáltal a mell feszes, fiatalos, rugalmas marad. Ajánlatos a mell hetenkénti kétszeri ledörzsö- lése. Ehhez megfelel a kámforos alkohol, citromlé, arcvíz. Magunk is készíthetünk egy jó hatású oldatot: literes befőttesüveget töltsünk meg fenyőtűvel, majd öntsük le fél liter sósborszesszel, s mindennap felrázva, hagyjuk egy hétig állni. Utána szűrjük le, töltsük üvegbe, s e folyadékba mártott mosdókesztyűvel masszírozzuk körkörösen mellünket. Akinek pedig szükséges melltartót viselni, ne sajnálja a pénzt a legjobb minőségű és formájú kiválasztására. Hiszen a rossz melltartók a mellet összepréselik, ellapítják, oldalra nyomják. A túl szorostól pedig zsírdudorok keletkeznek a háton, s ezek zavarják a vérkeringést. B. K. — Saját lelkiismeretűikért I smerős a mondás: a mór megtette kötelességét, a mór mehet. Mire is gondolok? Elmúltak az ünnepek és az ünnepeken csakugyan megnyugtattuk a lelkiismeretünket. Elvittük az ajándékpapucsot a nagymamának, a kötött meleg mellényt a nagypapának. Sőt, még azt is megtettük „szívességből”, hogy az ünnep egyik napján náluk fogyasztottuk el az ünnepi ebédet. Kész. Ennyi. De lépjünk ki az utcára. Jeges az út, metsző a szél. Tudom, nekünk, magunknak is nehéz. A gyerekeket óvodába, iskolába kell vinni, utána munka, bevásárlás. De nem nehezebb-e ennél az öreg embereknek, akiknek az utcára kijutni is gondot jelenthet ?! Már hallom az ellenérveket : szívesen segítenénk, de valóban nem futja az időnkből. Vagy szívesen segítenénk, de a nagymamáék a város túlsó végén, másik városban, az ország túlsó felén laknak. De talán még így is segíthetünk. Kérjünk meg egy fiatalabb szomszédasszonyt a nagymamáék, a nagypa- páék közelében, vásároljon már be nekik. Fel is ajánlhatunk valamilyen szerény honoráriumot ezért — lehetőleg úgy, hogy az örég szülők meg ne tudják. Talán azért nem, mert úgy vélik, „herdálunk”, de még inkább azért nem, mert hadd legyen meg az önzetlen, jó szomszédokba vetett hitük. Mert valljuk be: még ha meg is próbáljuk viszonozni a szívességüket, akkor is bizony szívesség ez tőlük a javából. A másik megoldás: mind több faluban, sőt városi kerületekben is működik otthon a napközben bejáró idős embereknek. Sok helyen még kis busszal értük is mennek a csúszós, téli időben. Beszéljük rá az öreg szülőket, hogy ne szégyelljék igénybe venni, hiszen unokájuk sem szégyenli a napközit. Ez is, az is arra való, hogy segítsen a család gondján, segítsen ellátni azokat, akik erre egyedül nem könnyen képesek. Nem egy család úgy oldja meg, hogy a leghidegebb, csúszós téli hónapokban magához hívja a városba a nagymamát, vagy a nagypapát. Különösen azokat, akik megözvegyültén éltek. S amíg ők nyáron ezt nem szíve- ! sen vennék igénybe, télen bizony rákényszerülnek és még az sem baj, ha az ablak mögött ülve várják, mikor kezd zöldülni, hogy visszatérhessenek saját kis otthonukba, amely bizony nem olyan kényelmes, nincs benne központi fűtés, állandóan meleg vízzel folyó csap a fürdőszobában, de mégis csak az övék. A téli hónapokban legyünk különösen figyelmesek a rászoruló idős szülők iránt. Mert megérdemlik? Mert a kötelességünk? Így is lehet fogalmazni, de sokkal inkább azért, hogy a saját lelkiismeretünk is nyugodt lehessen. (sárdi) ______> KM HÉTVÉGI MELLÉKLET 1985.január 26. © CISIAILIA1DM0ITITIH1CIN 1 Steppelt kabátmeliény
