Kelet-Magyarország, 1985. január (42. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-26 / 21. szám

Régi pulóverből — divatos mellény Ebben a szezonban minden divatos ruha, kabát és puló­ver mély karkivágású, bő, egyenes, a csuklón szűk vagy szé­les ujjú. Ne essünk kétségbe, ha tavaly egy szűk ujjú, ha­gyományos szabású kötött pulóvert készítettünk, vagy ne­tán vettünk drága pénzen. Kiválóan átalakítható — a leg­divatosabb kötött mellénnyé. Fejtsük le az ujjait, bontsuk meg a hónalját, körülbelül aluúól a negyedik bordánk ma­gasságáig. A felfejtett fonalból kössünk keskeny pántot, az így kialakított mély karöltőbe. Frissítsük fel — ha esetleg egyszínű a mellény — befűzött színes bársony- vagy bőr­szalagokkal. Ez lesz az idei télen a legkedvesebb ruhadara­bunk ... Az új divatnak megfelelő, mély karöltőjű ruhák, puló­verek fölé már egyáltalán nem viselhetjük kedvenc tavalyi vagy azelőtti paplankabátunkat, egyszerűen azért, mert nem fér a szűk ujjába az új szabású ujj... Segíthetünk a gon­don. A rajz szerint vágjuk le az ujjait. Mélyítsük ki a hón­alját, majd szegjük be az egészet, színes, elütő paszpóllal! A paszpól segít hangsúlyozni a szokatlan szabásvonalat — ami a legújabb divat. Szöveg és rajz: Pálffy Judit A csecsemő „beszéde" A kisgj'ermek kezdetben tel­jesen zárt egységben él az édes­anyjával. Kapcsolatuknak az el­ső pillanattól kezdődően a köl­csönösségen kell alapulnia: aho­gyan a gyermek fokozatosan megtanulja anyja jelzéseinek az értelmét, éppen úgy kell az anyának is megtanulnia megér­teni mindazt, amit a csecsemő közöl vele. Mert már az újszülött is kö­zöl: finom rezdülésekkel, han­gokkal, arckifejezésekkel adja tudtul azt, hogyan érzi magát, mit kíván, mikor elégedett. A gyermek viselkedésének megér­tését pusztán szakkönyvekből nem tanulhatja meg egyetlen anya sem, ehhez az kell, hogy ismerje csecsemőjét, folytonosan figyelje őt. A felnőttek hajlamo­sak arra, hogy a gyermekek ér­zelmi állapotait saját tapasztala­taik alapján értelmezzék, s eb­ből adódhat, hogy még az édesanya is félreérti, mit jelez a kisbaba a számára. Gyakran előfordul, hogy újra meg újra étellel kínálja meg őt, ha étkezés után sír, nyugtalan vagy az öklét szopja. Az anya e jelzéseket a baba éhségének jeleként értelmezheti, holott le­hetséges, hogy a gyermek azért nyugtalan, mert túlságosan gyor­san evett, vagy éppen maga az anya nyugtalan, ideges volt a táplálás közben. A gyermek jelzéseinek helyes értelmezése múlhatatlanul fon­tos, hiszen ettől függ, hogy az anya mennyire képes kielégíte­ni a szükségleteit. A meg nem értett csecsemő mély álomba es­het, kóros kábultsággal válaszol­hat, esetleg túlingerlékennyé, nyugtalanná válik. Ha az anya érdektelen a gyermeke iránt, ha nem hallja meg a sírásában a segélykérést, a baba étvágya ha­mar elromlik, gyakran böfög, hány, sűrűn kap kólikát. Nem elegendő tehát a csecsemőt fizi­kailag ellátni. Az újszülött mozgásformája meglehetősen szűk: szopik, fejét, végtagjait, testét mozgatja, mo­solyog, sír és más hangot ad. Ezekből áll össze a 2—3 hónapra egy olyan viselkedési eszköztár, amely segítségével mind aktí­vabb kezdeményezője lesz a felnőttekkel való kapcsolatnak. Sokan úgy hiszik, hogy a cse­csemő pusztán reagál az anya cselekvéseire, jóllehet saját esz­közeivel ő maga is aktív része­se kapcsolatuknak. Az első napokban az újszülött szinte állandóan alszik, keveset mozog, ritkán sír, csak akkor éb­red fel, ha éhes. A szülés fo­lyamán károsodást szenvedett csecsemő azonban nyugtalan, ar­cán a kín kifejezése figyelhető meg, még alvás közben is. Gyak­ran felriad, sokat sír. A nehéz születés a kábult, mély álom elő­idézője is lehet. Sokan azt tart­ják, hogy az élet első néhány hónapjában a sírás a gyermek nyelve. Ez csak részben igaz, ám abban egyetérthetünk, hogy a csecsemősírás igen sok informá­ciót hordoz. Néhány hét múlva az anya egyszercsak kezdi meg­érteni, hogy ,,mit sír a baba”. Minden mama megfigyelheti, hogy újszülött gyermeke más­ként sír, mint az idősebb gyer­mekek. Inkább visít, legtöbbször könnyek nélkül. Az újszülött sí­rását kiválthatja az éhség, a nedves pelenka, a fájdalom vagy az ijedtség. Ha sírása gyenge, s közben szopó mozdulatokat tesz, vagy a szája felé kapkod, min­den bizonnyal éhes. Ha nyűgö­sen sírdogál, s a szempillája le­lecsukódik, valószínűleg álmos, míg a hangos, nyugtalan sírás azt jelzi, hogy tisztába kéne tenni. Ha megijed, éles, visító hangot hallat; ha fájdalma van, erősen és kitartóan sír. Az unatkozó gyermek is sírhat. Tévedés azt hinni, hogy a csecsemő nem un­hatja magát. Éppen olyan szük­sége van társaságra és a külön­féle ingerek sokaságára, mint a felnőtteknek. Ha a gyermek nagyon izgatott, és erőteljesen sír, a külső inge­rek számára hozzáférhetetlenné válnak. Hiába paskolják, beszél­nek hozzá, hasztalan. Ilyenkor meg kell várni, amíg izgalma csillapul, és csendes szóval, rin- gatással meg kell nyugtatni. A csecsemő sírása olykor élet- fontosságú jelzés. Egyedül nem tudja elhárítani a veszélyt, nem tud megszabadulni kényelmetlen helyzetéből — az anyját hívja hát segítségül. A sírás a beszéd előtti korszak segélykérő jelzése is. Éppen ezért kell mindig meg­nézni, mi az oka annak, ha a baba sír. Nem szabad három­négy percnél tovább sírni hagy­ni, abban a hiszemben, hogy biz­tosan csak „rosszalkodik”. A mosoly — a síráshoz hason­lóan — veleszületett mozgásos minta, amely arra hivatott, hogy előhívja az anya gyengéd, gon­dozói magatartását. A mosoly veleszületett voltára utal, hogy a vak gyerekek is mosolyognak, holott ezt nem állt módjukban leutánozni. A csecsemő mosolya kezdetben nemcsak az anyának szól: eleinte mindenkire rámo­solyog, aki fölé hajol, még ak­kor is, ha mérgesen vagy táma­dó arccal fordulnak feléje. Rá­mosolyog még az emberi arcot utánzó rajzra is. Csak a hatodik hónap körül jelenik meg az anya személyét felismerő, csak az anyának szóló mosoly. A mosollyal a gyermek csakhamar elkezd játszani: rá­mosolyog az anyjára, aki vissza­mosolyog rá, s ez újra meg újra megismétlődik. A kommunikáció elsajátításá­ban nagy szerepe van a felnőt­tek megerősítő viselkedésének. Tükörreakciónak nevezzük, ha a felnőtt ugyanazt az arckifejezést, ugyanazt a gagyogó hangot utá­nozza, amit a csecsemő hallat. Így indul meg a mama és a cse­csemő között az első bizalmas „beszélgetés”, így alakul ki ket­tejük kölcsönös bensőséges nyel­ve. Flamm Zsuzsa Kiadós reggelik SONKÁS BURGONYA. Hozzá­valók 4 személynek: 1 kg héjá­ban főtt burgonya, 2 fej hagy­ma, 5 dkg vaj vagy margarin, 15 dkg főtt sonka, 4 tojás, 4 evő­kanál víz, 4 evőkanál tej, 15 dkg ementáli sajt, só, bors. A megtisztított hagymát forró zsiradékban üvegesre pároljuk. A sonkát és a burgonyát felsze­leteljük és hozzátesszük. A tojá­sokat vízzel és tejjel elkeverjük, fűszerezzük, és ráöntjük, hagy­juk megsülni. Tetejére reszelt ementáli sajtót szórunk. TOJÁSOS SÜLT TÉSZTA. Hoz­závalók 4 személynek: 1/4 kg tészta, 2 póréhagyma, 1 kis fej hagyma, 20 dkg császárszalonna; 4 tojás, 1,5 dl tej, só, bors, sze­recsendió, 18 dkg ementáli sajt, reszelve, 1 evőkanál margarin, fél csomag petrezselyem. A tésztát 8—12 percig főzzük, majd hideg vízzel leöblítjük és lecsepegtetjük. A póréhagymát és a hagymát vékony karikák­ra, illetve apróra vágjuk. A csá­szárszalonnát csíkokra vágjuk és kiolvasztjuk, és a zsiradékéban 5 percig pároljuk a hagymát és a póréhagymát. A tojást elkeverjük a tejjel, és fűszerezzük. A tojáshoz keverjük a reszelt sajtot. (1 evőkanálnyit félreteszünk a sajtból.) Egy tűz­álló tálat megkenünk margarin­nal. A tésztát beletesszük, majd rátesszük a hagymát, a császár- szalonnát és az apróra vágott petrezselymet. A tojást a keve­rékkel leöntjük, és a maradék reszelt sajtot a tetejére szórjuk. Forró sütőben 40 percig sütjük, amíg a teteje szép aranysárga lesz. KOLBÁSZOS GOMBA. Hozzá­valók 4 személynek: 5 dkg sza­lonna, 1/2 kg lángolt kolbász, 1/4 kg hagyma, 2 dkg margarin, 1 doboz gomba, 3 dl víz, só, bors, tejföl, porpaprika. A szalonnát és a hagymát ap­ró kockákra, illetve karikákra vágjuk, a kolbászt felszeleteljük. A szalonnát forró margarinban kiolvasztjuk, beletesszük a hagy­makarikákat, és aranybamára sütjük. Majd a kolbászszeleteket és a gombát — leve nélkül — szintén beletesszük, és együtt sütjük. Vízzel felöntjük, forrni hagyjuk, s végül fűszerezzük. Sós vízben főtt burgonyát adunk körítésként mellé. KOLBÁSZ SÖRÖSMÄRTASSAL. Hozzávalók 4 személynek: 2 evő­kanál olaj, 60 dkg sütnivaió kol­bász, 1 fej hagyma, 7 dkg sza­lonna, 2 dl sör, 3 evőkanál tej vagy tejföl, kevés liszt. Az olajat felforrósítjuk, és a kolbászt benne szép barnára és ropogósra sütjük. Majd a serpe­nyőből kivéve meleg helyre tesz- szük. A hagymát és a szalonna­darabokat a serpenyőben ropo­gósra sütjük. Sörrel leöntjük. Forraljuk. Majd lisztből és tejből (tejfölből) habarást készítünk és beleöntjük. Ismét felforraljuk. A kolbászra öntjük tálaláskor. Főtt burgonyát adunk mellé. A fenti reggeliket elsősorban a hétvégi pihenőnapokra ajánljuk. ★ Az idős emberek számára már nem tanácsol bőséges reggelit a Magyar Vöröskereszt Idős ember konyhája című könyve. A kö­vetkező ételeket ajánlja a szak­ember: vaj mézzel, vaj gyü­mölcsízzel, vaj reszelt sajttal, metélőhagymával; tehéntúró vaj­jal, metélőhagymával; tehéntúró tejföllel, pirosarannyal; krém­sajt; vaníliás, mazsolás vagy gyümölcsös túrókrém; sajt, főtt tojás (lágy, félkemény, kemény); rántotta, habart tojás könnyű felvágottak. A lényeg, hogy a reggeli is ásványi anyagokban gazdag, vitamindús legyen, s ha anyagilag nem túl megterhelő, télen is egészüljön ki zöldségek­kel, gyümölcsökkel. Citromlé a köbölre Idejében kezdjük el Ahhoz, hogy a női mell szépségét, formáját és rugalmasságát megőrizzük, már fiatal korban ápolni, gondozni kell. Mégis kevesen törődnek a szépségápolásnak ezzel a részével. A legszebb formát az úszás, evezés és a tenisz alakítja ki a sportok közül. A rendszeres sport és torna erősíti a mellizmokat, javítja a tartást, és ezáltal még a kicsi mell is jobban érvényesül. A szép mellforma megtartása érdekében többféle eljárást is megvalósíthatunk, amelyeket érdemes rendszeresen alkalmazni. A mell érzékeny szövete akkor marad erőtel­jes, rugalmas, ha jó a vérellátása. Folyóvíz alatt szivaccsal öblítsük le mellünket hideg vízzel 2—3 percig, alulról fölfelé, majd oldalt körös-körül, végül felülről lefelé. Utána finoman masszíroz­zunk be a bőrbe E—F-vitamintartalmú bioaktív krémet, amelyek szövetregeneráló hatásúak. Külföldön alkalmazott módszer a következő: éjszakára lágy és bő melltartót használnak, amely­be hígított citrom-, narancs- vagy uborkalével dúsított, vagy más gyümölcspépes pakolást he­lyeznek. Ezáltal a mell feszes, fiatalos, rugalmas marad. Ajánlatos a mell hetenkénti kétszeri ledörzsö- lése. Ehhez megfelel a kámforos alkohol, citrom­lé, arcvíz. Magunk is készíthetünk egy jó hatású oldatot: literes befőttesüveget töltsünk meg fenyő­tűvel, majd öntsük le fél liter sósborszesszel, s mindennap felrázva, hagyjuk egy hétig állni. Utána szűrjük le, töltsük üvegbe, s e folyadékba mártott mosdókesztyűvel masszírozzuk körkörö­sen mellünket. Akinek pedig szükséges melltartót viselni, ne sajnálja a pénzt a legjobb minőségű és formájú kiválasztására. Hiszen a rossz melltartók a mellet összepréselik, ellapítják, oldalra nyomják. A túl szorostól pedig zsírdudorok keletkeznek a háton, s ezek zavarják a vérkeringést. B. K. — Saját lelki­ismeretűikért I smerős a mondás: a mór megtette kö­telességét, a mór mehet. Mire is gondolok? Elmúltak az ünnepek és az ünnepeken csakugyan megnyugtattuk a lelkiis­meretünket. Elvittük az ajándékpapucsot a nagy­mamának, a kötött meleg mellényt a nagypapának. Sőt, még azt is megtettük „szívességből”, hogy az ünnep egyik napján ná­luk fogyasztottuk el az ünnepi ebédet. Kész. Ennyi. De lépjünk ki az utcá­ra. Jeges az út, metsző a szél. Tudom, nekünk, ma­gunknak is nehéz. A gye­rekeket óvodába, iskolába kell vinni, utána munka, bevásárlás. De nem nehe­zebb-e ennél az öreg em­bereknek, akiknek az ut­cára kijutni is gondot je­lenthet ?! Már hallom az ellenér­veket : szívesen segíte­nénk, de valóban nem futja az időnkből. Vagy szívesen segítenénk, de a nagymamáék a város túl­só végén, másik város­ban, az ország túlsó felén laknak. De talán még így is se­gíthetünk. Kérjünk meg egy fiata­labb szomszédasszonyt a nagymamáék, a nagypa- páék közelében, vásárol­jon már be nekik. Fel is ajánlhatunk valamilyen szerény honoráriumot ezért — lehetőleg úgy, hogy az örég szülők meg ne tudják. Talán azért nem, mert úgy vélik, „herdálunk”, de még in­kább azért nem, mert hadd legyen meg az ön­zetlen, jó szomszédokba vetett hitük. Mert valljuk be: még ha meg is pró­báljuk viszonozni a szí­vességüket, akkor is bi­zony szívesség ez tőlük a javából. A másik megoldás: mind több faluban, sőt városi kerületekben is működik otthon a nap­közben bejáró idős embe­reknek. Sok helyen még kis busszal értük is men­nek a csúszós, téli időben. Beszéljük rá az öreg szü­lőket, hogy ne szégyell­jék igénybe venni, hiszen unokájuk sem szégyenli a napközit. Ez is, az is arra való, hogy segítsen a csa­lád gondján, segítsen el­látni azokat, akik erre egyedül nem könnyen ké­pesek. Nem egy család úgy oldja meg, hogy a leghi­degebb, csúszós téli hó­napokban magához hívja a városba a nagymamát, vagy a nagypapát. Külö­nösen azokat, akik meg­özvegyültén éltek. S amíg ők nyáron ezt nem szíve- ! sen vennék igénybe, télen bizony rákényszerülnek és még az sem baj, ha az ablak mögött ülve vár­ják, mikor kezd zöldülni, hogy visszatérhessenek saját kis otthonukba, amely bizony nem olyan kényelmes, nincs benne központi fűtés, állandóan meleg vízzel folyó csap a fürdőszobában, de még­is csak az övék. A téli hónapokban le­gyünk különösen figyel­mesek a rászoruló idős szülők iránt. Mert megérdemlik? Mert a kötelességünk? Így is lehet fogalmazni, de sokkal inkább azért, hogy a saját lelkiismere­tünk is nyugodt lehessen. (sárdi) ______> KM HÉTVÉGI MELLÉKLET 1985.január 26. © CISIAILIA1DM0ITITIH1CIN 1 Steppelt kabátmeliény

Next

/
Thumbnails
Contents