Kelet-Magyarország, 1985. január (42. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-26 / 21. szám
1985. január 26. Kelet-Magyarország 3 Vállalati iiaáss, kizpllés, fclaairazettl isazgaQé Változó irányítási formál Beszélgetés Lakatos András megyei tanácselnök-helyettessel A szabadság négy évtizede Mandokon Másfa|ta igények A vállalati gazdasági önállóság továbbfejlesztését javasolta múlt év áprilisában a párt Központi Bizottsága. Ennek alapján születtek meg az utóbbi időben a rendeletek, kezdődött meg a végrehajtás. Hogyan áld ez a munka, milyen feladatok vannak a tanácsi vállalatok előtt — kértünk tájékoztatást Lakatos Andrástól, a megyei tanács elnökhelyettesétől. — A vállalati törvény módosításának célja, hogy az irányítás és vezetés továbbfejlesztésével a gazdasági önállóságuk tovább növekedjen. Ennek megfelelően bővül hatáskörük többek között a vezetőkkel kapcsolatos munkáltatói jogokkal, a vállalat szervezeti kérdéseinek, tevékenységi körének eldöntésével. A jogszabályok szerint a vállalatok három különböző irányítási formában működnek majd: vállalati tanács irányításával, a vállalati dolgozók közgyűlésével és államigazgatási felügyelet alatt. — A megyében hány tanácsi vállalatot érint a rendelkezés, milyen termelést, létszámot jelent ez? — A megyei tanács — mint alapitó — irányítása alatt jelenleg 23 vállalat működik. Ezek több, mint 13 ezer ember foglalkoztatnak, s az iparban, élelmiszeriparban és építőiparban közel kétmilliárd forintos termelést valósítanak meg, a kereskedelmi és szolgáltató vállalatok forgalma közelíti az ötmilliárd forintot. S ha hozzátesszük, hogy jó néhány vállalat alapvető lakossági szolgáltatásokat végez, akkor máris látszik, hogy az új irányítási formákra való áttérés egyáltalán nem a vállalatok belső ügye, hanem a megye egészét érintő változás is. — Mi a „menetrend” az átállásnál, hogyan haladnak a végrehajtásnál? — A részletes végrehajtásra központi intézkedések is születtek. Eszerint 1986. december 31-ig kell befejezni az átállást, s ezen belül az érintett vállalatok egyharmadánál még az év végéig, a többinél 1986. július 1-ig javasolják az átsorolást. A megyei tanács végrehajtó bizottsága az ágazati minisztériumokkal, a Pénzügyminisztériummal és az illetékes társadalmi szervekkel egyetértésben a múlt év végén elkészítette a besorolási javaslatát. A vállalatok erre április 30-ig tehetnek észrevételt, állhatnak elő eltérő javaslattal, s a végleges határozatot a májusi tanácsülésre szeretnénk beterjeszteni. Az alapító határozat után kerül sor a vállalatoknál az új szervezési és működési szabályzat elkészítésére. — Milyen ismérvek, szempontok alapján sorolták a vállalatokat? S hogy alakul a javasolt bevezetési időpont? — Azokat, amelyek közüzemi feladatokat látnak el — ide tartozik a vízműtől a gyógyszertári központig hat szolgáltató profilú vállalat — államigazgatási irányítású vállalatnak javasoljuk átsorolni. A bevezetés tervezett időpontja július 1. Ezeknél a vállalatoknál az igazgatót az alapító tanács nevezi ki, de lehetőség nyílik javaslat- tevő jelleggel vállalati tanácsot is szervezni. A másik két kategóriánál a létszám döntött elsősorban. így az ötszáz főt meghaladóaknál a vállalati tanács általános vezetésével működő vállalatra tettünk javaslatot. Közülük a nyíregyházi és mátészalkai sütőipari vállalatoknál már július elsejétől lehetségesnek tartjuk az átállást, míg a három kereskedelmi vállalatnál, valamint a VAGÉP-nél és az ÉPSZER-nél 1986-ban kerülhet bevezetésre az új irányítási forma- A dolgozók közgyűlése — illetve sok telephely esetén küldöttgyűlése — által irányított vállalatok sorába az ötszáznál kevesebb dolgozót foglalkoztatókat javasoljuk. Közülük a Nyírkémia már július 1-től besorolást kaphat az új formára, míg a tanácsi ipar- vállalatoknál, illetve a tervező és a beruházó vállalatoknál ugyancsak 1986-ban javasoljuk az áttérést. — Napjainkban mi a legfontosabb feladat, hol folyik a nagyobb munka? — A napokban, január 17-én egyeztettünk az illetékes tanácsi osztályok és a megyei szakszervezeti szervek bevonásával az időpontok kialakításáról. Most a helyi, vállalati irányító és társadalmi szerveken múlik, hogyan ismertetik meg a dolgozókkal az új formákat, azokat a döntési jogosultságokat, amelyek a kollektívát érintik az igazgató kinevezésétől a termékszerkezet megválasztásán át a vállalati tervek készítéséig. Ennek alapján előkészítő bizottságokat szerveznek, amelyek az átalakulást készítik elő. Ha a javaslatok eltérőek, akkor további egyeztetésre kerül sor, de a vállalat köteles jelezni azt is, ha lényegesebb csoportoknak eltérő észrevételeik vannak. A harmadik szakaszban, amikor az új vállalatirányítási formák végleges meghatározásra kerültek, kezdődik meg a szervezeti és működési szabályzat készítése, jóváhagyása. Ennek célja, hogy a vállalati sajátosságok figyelembevételével a hatékony működést biztosítsa. — Egyesek attól tartanak, hogy vállalati tanács és közgyűlés esetén az alapító tanács kevesebb befolyással rendelkezik majd. Miben látja az új kapcsolat lényegét? — Továbbra is megmarad az ellenőrzési jogkörünk, és a törvényességi felügyelet ami igen lényeges. Az igazgató kinevezéséhez előzetes egyetértésünk szükséges. Azonban ettől sokkal , fontosabbnak tartom, hogy a vállalat amikor maga határozza meg a tevékenységét, akkor a piaci befolyásoknak megfelelően dönt, az árképzés, a jövedelem- és keresetszabályozás határozza meg lehetőségeit. S ha a jövőben változtatni kíván tevékenységén, akkor bejelentési kötelezettsége van az alapító tanácsnak és az ágazati minisztériumnak. Ha az ellátás érdekében az állam valamilyen tevékenység folytatását írja elő, akkor annak pénzügyi vonzatait is vállalja. Ennek kimunkálása még a következő időszakban várható — fejezte be Lakatos András, a megyei tanács elnökhelyettese. Lányi Botontí Kérdezem a fiatal mándo- ki férfit, Oláh Gyulát: ha hirtelen végiggondolja harminc- egynéhány esztendős életét, akkor mi az, amit a legnagyobb változásinak lát szülőfalujában? Töpreng, s lassan kezdi, — A Kossuth utcáin nőttem fel. Emlékszem: sokkal többen laktak akkoriban az utcában. Pedig nem volt több a ház. Hogy miért? Mert egy udvarban a hosszú, egymás végébe toldott épületekben négy-öt család élt! Azóta ez már eltűnt — bár a hosszú házak megvannak javarészt ...” Családok egy udvaron A múlt század végén — az agrárproletariátus mozgalmai idején — Mándokon és környékén, az úgynevezett Tisza-könyökbep is fokozódott az ínség. Sokain menekültek a tengerentúlra, aki pedig maradt, annak cselédként, haszonbérlőként vagy legfeljebb apró földecske gazdájaként kellett megélnie — nehezen. Azt írja Tóth Endre „Tisza-könyök” című munkájában: „ ... egyes régi nagy családok, a ,nagy hadak’ összefogása nőtt.... az elnyomo- rodás következtében 4—5 család lakott egy udvaron. Az osztálytagozódás élesebb lett, a gazdag—szegény rokon eltávolodott egymástól. A Forgách-birtokon a cselédség (hónapos, éves) cselédházakban lakott. Főleg a tősgyökeres, és igen sok ágra boruló mándoki nemzetségek (Borku, Balogh, Czap, Danes, Galambos, Szeles stb.) esetében többször előfordult, hogy ugyanazon házban* ugyanazon telken a szülők és külön gazdálkodó házas gyermekeik is együtt éltek.” — Hány építési engedélyt adtak ki tavaly Mándokon? — kérdem újra Oláh Gyulát, aki a nagyközségi közös tanács műszaki előadója. — Kereken negyvenet. Huszonhat házat fel is építettek 1984-ben, a többi idén készül el. Persze, már adjuk ki sorra az idei engedélyeket is ... — Sok ez vagy kevés ? — fordulok a tanács végrehajtó bizottsági titkárához, Be- reczki Zoltánnéhoz. — Igen is, meg nem is — válaszol talányosán, aztán magyaráz. — Szép szám, ha azt vesz- szük, hogy Mándokon is gond a fiatalok helyben maradása. Kevés, ha azt nézzük, hogy ha lassan is, de még mindig csökkenőben van a lélekszámúnk. Ma. a nagyközségnek 5100 lakosa van, úgy tíz-tizenöt éve fél- százzal több volt. Munkalehetőség a környéken Mámdok 14 év óta társközségekkel él együtt: közös a tanácsa Berekkel, Tiszamo- gyoróssal és Eperjeskével. összesen több mint nyolcezer ember él a területükön, mely a Tisza-könyök kellős közepe. Nagy a vonzáskörzete Mándoknaik — de itt van a szomszédban a rohamosan fejlődő „vasutasváros”, Záhony, mely valódi városi rangra aspirál ... A vb-titkár kicsit szomorkásán bólint — Valaha a mi községünk járási székhely volt. Ma viszont Záhony árnyékában . . . Elment az áfósz-központ. Tavaly fel kellett számolni a tanácsi költségvetési üzemünket is. Az ok prózai: nem tudtuk itt-tartani a jó szakmunkásokat. A vasút miatt. A mándokiiak — és a társközségekben élők — jelentős része a vasút alkalmazottja. Ha mondjuk, egy kőműves elmegy tőlünk — mint ahogyan el is ment — a MÁV-hoz „fordában” dolgozni, akkor sokkal több a szabad ide jé, a fizetése egyaránt. Jut idő a kertre vagy a mellékes munkára is. — Más munkahelyek? — Itt helyben csak a Fa-, Vastömegcikk Ipari Szövetkezet van, jól működő kisüzem. De kevés ahhoz, hogy lekösse a fiatalságot. Sokan dolgoznak a Hungarofruotnál is és az ERDÉRT-nél Tuzséron. Igaz, közel van minden munkahely, különösien, hogy a vállalatok munkásszállító buszai viszik és hozzák a dolgozókat. Az „ígéret.” földje Az új iskola látványos, fehér épülettömbje rögvest felhívja magára a figyelmet a község közepén. Az ötödik tanévet fejezik be az idén. Nyolc tanterme, tágas tornaterme, aulája valóban ideálisnak tűnik — csakhogy már akkor kevés volt, amikor felépült. — Ha jól számolunk, ösz- szesen. kilenc vagy tíz helyen folyik tanítás Mándokon! Sajnos, megnehezíti ez az oktatómunkát, vándorolnak a gyerekek, tanárok. A körzetesítés révén ide járnak negyediktől a benki és mogyorósi gyerekek is, összesen 777 tanulója van az iskolának a tagiskolákkal együtt. Éppen ezért a legnagyobb tervünk az elkövetkező években: egy újabb iskola! Ha idegen sétál Mándokon, nem sok kivetnivalót talál a község arculatán: sok-sok új ház magasodik, szépen kitatarozva a régebbiek. A legkisebbeknek már nem sokait mond az, hogy Kanada. Hogy ez miképp jön ide? így nevezték azt a részt, ahol az 1920-as években a Nagyatádi-féle földreform idején a más falvakból jöttéknek telket adtaik, s házhelyet. Üjtelep volt a hivatalos elnevezés, de rajtamaradt a „Kanada” — olyan ígéret földjének tűnt ez a nincsteleneknek. Az itt épült apró házaknak ma már alig van nyoma. Annak is csak az öregek elbeszélésében, hogy milyen is volt a harmincas évek elején Forgách grófnő nevezetes ínségkonyhája. Az éhezők ebédet kaptak, a grófnő pedig első osztályú érdemkeresztet Horthytól... Mit hiányolnak? Az iskolát emlegettük, a lassan megoldódó gondokat. Vannak azonban jócskán olyan területek is, ahol büszkék lehetnek eredményeikre a mándokiak. Gyakorlatilag az utóbbi tíz évben oldódott meg az óvodai ellátás gondja itt és a társközségekben, vezetékes víz van mindenhol, több kilométeres a kiépített járdák hossza, a burkolt uta- ké ... Büszkék arra, hogy 1982-ben az elsők között oldották meg a körzet állandó orvosi ügyeletét: hat falu betegei jöhetnek ide hét végeken, ünnepnapon. Elégedettek a bolthálózattal, s bár sajnálják az áfész elköltözőét, nincs rá panaszszavuk az ellátás miatt. A szolgáltatások terén már több a hiány — de ezen úgy akarnak segíteni, hogy szol- gáltatáházat alakítanak ki az ipari szövetkezet régi épületében. Fodrászt és autószerelőt hiányolnak a mándokiak. Hiába, 1985-öt írunk. Tarnavölgyi György Ödyí® fjé@§2tfcag©k A mezőgazdasági dolgozók között az életforma-változással együtt az üdülés is egyre természetesebb igénnyé vált. A parasztság üdültetése húsz esztendős múltra tekint vissza. A termelőszövetkezetek megerősödése után 1964-ben épült fel a tsz- ek százágyas első üdülője a debreceni Nagyerdőben. Sza- bolcs-Szatmár megyéből is nagyon sok szövetkezeti tag töltött ott egy vagy két hetet az elmúlt húsz esztendőben. A megyében a hetvenes évek elejére nyúlik vissza a termelőszövetkezeti tagok üdültetésének nagyobb mérvű szervezése. Az akkori Tisza menti Területi Szövetség nagy súlyt fektetett erre, s kiépítette az üdülőrészjegyek hálózatát a SZOT-akoió keretében. Ugyanakkor több szövetkezet épített, illetve bérel üdülőket az ország különböző területein. Ma már egyre kedveltebb az üdülés, a pihenés a tsz-parasztság körében, azonban a lehetőségek még mindig elmaradnak az ipari munkásoké mögött. Mándok egyik büszkesége: az új iskola m I lázMási- 1 I Meghatározó szerepet |j játszik a szatmári táj ház- B tartási és kisgépei javítá- | sában a Fehérgyarmati AVISZ. A szolgáltatóház műhelyében a nem garanciális színes tv javítására is felkészültek az ipari j szövetkezet műszerészei, 1 Ebben az évben is rend- i szeresen felkeresik a Ti- | szahát és Erdőhát, illetve ja a Szamos mente községe- fj it, s a helyszínen javítha- tó hibákat azonnal elvég- Ej zik. (M. K.) 1 m I- M
