Kelet-Magyarország, 1985. január (42. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-26 / 21. szám
Fehérgyarmaton, a Kossuth téren 32 lakást adtak át a közelmúltban a helyi építőipari szövetkezet dolgozói. (E. E. felv.) Megkezdődtek a zárszámadások Jól gazdálkodtak Nagydoboson jelentése a gazdaság és a társadalom 1984. éri fejlődéséről A jelentés — többek között megállapítja: 1984-ben a népgazdaság fejlődése lényegében megfelelt az éves terv céljainak. Az egyensúlyi helyzet javult, a nemzetközi fizetőképesség megszilárdult Az életszínvonal és az életkörülmények alakulására vonatkozó előirányzatok nagyrészt teljesültek.- A termelés növekedési üteme élénkült, és színvonala meghaladta a tervezettet. Az adósságállomány konvertibilis devizákban az előző évinél jobban csökkent, rubelelszámolásokban pedig kevésbé nőtt. A külkereskedelmi aktívum az előző évit meghaladta, de a tervben előirányzottat nem érte el. A nemzeti jövedelem összege folyó áron több mint 800 milliárd forint volt, volumene — előzetes, részben becsült adatok alapján — 2,8—3 százalékkal haladta meg az 1983. évit. A termelésnövekedés az anyagi ágakban foglalkoztatottak számának csaknem 1 százalékos csökkenése mellett következett be. A termelékenység emelkedése meghaladta a 3,5 százalékot. A termelést és az ellátást szolgáló állóeszköz-állomány gyarapodott. Az egységnyi termelésre jutó anyagráfor- ditás kismértékben csökkent. A népgazdaság energiafelhasználása az előző évhez viszonyítva közel 4 százalékkal nőtt. Emelkedett az anyagi ágazatok, valamint a lakosság és a kommunális ágazatok fogyasztása is. Az energiaigények kielégítésében fokozódott a hazai források szerepe. A nemzeti jövedelemből belföldön (folyó áron) kb. 770 milliárd forintot, volumenben csaknem annyit használtak fel, mint 1983- ban. A lakosság fogyasztása kb. 1 százalékkal emelkedett. A felhalmozás 8—9 százalékkal alacsonyabb volt az előző évihél. A társadalmi-gazdasági programokban kiemelt infrastrukturális fejlesztések hozzájárultak az életkörülmények javításához. A lakásállomány bővült, javult az új lakások felszereltsége, és nőtt alapterületük. Fokozódott a lakáskorszerűsítés és -felújítás. A kórházi ágyak száma növekedett, javult a kórházak műszerekkel való ellátottsága. Az óvodai helyek száma az igényekkel arányosan bővült. Folytatódott a települések bekapcsolása a földgázellátásba. A közművesítésben, az életkörülmények javítását szolgáló beruházásokban fokozott mértékben vett részt a lakosság saját erőforrásaival. Ipar Az ipari termelés (a kisszervezetek termelésével együtt) kb. 3 százalékkal, a tervet meghaladóan emelkedett. Az állami iparvállalatok 2,5 százalékkal, az ipari szövetkezetek 4,1 százalékkal, a kisszervezetek és a magánkisipar ennél nagyobb mértékben növelték termelésüket. Az ipari termékek értékesítésében nőtt az export aránya. Kivitelük mindkét fő elszámolási viszonylatban emelkedett, összességében 5—6 százalékkal. Az ipar belföldre közel 1 százalékkal növelte értékesítését, ezen belül a lakosságnak 1.8 százalékkal több, beruházásra és termelő felhasználásra lényegében az előző évivel azonos mennyiségű terméket szállított. Az állami iparvállalatoknál és az ipari szövetkezeteknél foglalkoztatottak száma némileg — a korábbi éveknél kevésbé — mérséklődött, a kisvállalatoknál és kisszövetkezeteknél viszont számottevően emelkedett a létszám. Tovább folytatódott az anyagtakarékosságot célzó programok megvalósítása; az eredmények szerényebbek a korábbiaknál, részben azért, mert élénkült egyes anyagigényes ágazatok termelése, részben, mert alacsony a vállalatok költségérzékenysége. Az ipar nyeresége 1984-ben emelkedett, ami elsősorban a kohászat, a vegyipar és az építőanyagipar növekvő nyereségéből adódott. Több bányászati, gépipari és élelmiszeripari vállalat veszteséggel zárta az évet. Az ipar értékesítési árszínvonala 4 százalékkal, a belföldi értékesítésé 3,6 százalékkal emelkedett. A főbb energiahordozók közül szénből 25 millió tonnát, 0,7 százalékkal kevesebbet, kőolajból 2 millió tonnát, lényegében ugyanannyit hoztak felszínre, mint az előző évben. A földgáztermelés 6 százalékkal, 6,9 milliárd köbméterre nőtt. A villamosener- gia-termelés 26,2 milliárd kilowattóra volt, 1.8 százalékkal több, mint 1983-ban. Az építőanyag-ipar ágazatai közül a kő- és kavicsbányászat, az azbesztcement, valamint a mész- és cementipar termelése csökkent, a többi szakágazaté emelkedett, legnagyobb mértékben az üvegiparé, valamint az építési szigetelőanyagoké. Nőtt a tégla- és cseréptermelés is, ennek ellenére a megnövekedett lakossági kereslet következtében ellátási hiányok voltak. Részben a termelés nagyobb arányú bővítésével, részben importtal az év utolsó harmadában enyhítették a feszültségeket. A vegyiparon belül kisebb-nagyobb mértékben valamennyi szakágazat termelése nőtt, leggyorsabb ütemben — 8 százalékkal —• a szerves és szervetlen vegyiparé, a háztartási és kozmetikai vegyiparé, valamint a gázgyártás és -elosztásé. (Folytatás a 4. oldalon) Pénteken délelőtt tartotta a nagydobosi „Petőfi” Mg. Termelőszövetkezet zárszámadó és veaetőségválasztó közgyűlését. A közgyűlés bizottságai ismertették 1984. évi munkájukat, majd Selmeci Béla, a termelőszövetkezet elnöke számolt be a kollektíva elmúlt ötévi gazdálkodásáról és vázlatosan ismertette a közvetlen jövő feladatait. Ezt követően került sor a termelőszövetkezet vezetőségének újjáválasztására. Fennállásának 10. évébe lépett az idén a Mátészalkai Szamos menti Állami Tangazdaság által gesztorált Szat- márkert almatermesztési rendszer. Az eseményt tegnap délelőtt az igazgatótanács ülésén ünnepelték. A tanácskozást Hegymegi István, az MSZMP KB tagja, a Szamos menti Állami Tangazdaság igazgatója nyitotta meg, aki egyben a rendszer igazgató- tanácsának az elnöke is. Az egy évtized előtti megalakuláskor a rendszer három célt tűzött maga elé, — állapította meg Takács Lajos ügyvezető igazgató beszámolója. Magasabb szintre emelni a gyümölcstermelés színvonalát, megoldani a rendszeren belül az ipari feldolgozást és végrehajtani a gyümölcsösök rekonstrukcióját. Az eltelt időszak alatt a célok teljesültek. A harminckét taggazdaság 5500 hektárnyi kertjének átlagtermése 1975-ben 13,5 tonna volt hektáronként, ez a szám tavaly már 22-re emelkedett. Az ipari alma feldolgozását 1979 végére oldották meg, ekkor lépett ugyanis termelésbe Mátészalkán a SZÁTG központjában a Szatmárkert- tagokkal közösen létrehozott almafeldolgozó üzem, mely mintegy 220 millió forintos beruházás volt. A feldolgozó — az első 1—2 évet leszámítva — nyereségesen dolgozza fel az almát aromának és lének, olyan alapanyagból, melyet korábban a szeszipar kapott meg, vagy egyszerűen tönkre ment. A rekonstrukció végrehajtása a rendszer taggazdaságaiban nem érte el a tervezettet az almatermesztés körüli ismert problémák miatt, de a telepítési kedv visszaesése ellenére megvalósult 2 ezer hektár új ültetvény telepítése, amelyből 1600 hektár téli alma. A rendszer tervei szerint nem állnak meg a szaktanácsadás jelenlegi szintjén, hanem fejlesztik, különösen a szolgáltatások vonalán. 1980-ban a középtávú tervidőszakra 18 millió 618 ezer forint értékű beruházást irányzott elő a termelőszövetkezet. Ezzel szemben az 1984. év végéig megvalósított beruházások értéke, a folyamatban lévő beruházások befejezésével együtt a 60 millió forintot is meghaladja. 1984-ben valamennyi ágazatban javultak a termelési mutatók. Vonatkozik ez az öt év alatt megteremtett melléküzemági tevékenységre is. A szövetkezet most úgy tervez: az 1984-ben elért 70 millió forintról a következő években 100 millió forint felé emelkedjék a termelési érték. A vezetőségválasztó közgyűlés a következő időszakra ismét Selmeci Bélát választotta elnökének. XLII. évfolyam, 21. szám ÁRA: 2,20 FORINT 1985. január 26., szombat A Központi Statisztikai Hivatal Miről ír a hétfői Kelet-Magyarország? Aligha van ma közérde- kűbb kérdés Nyíregyházán, mint az áremelkedés utáni közlekedés. Kérdések sokaságát intézték az olvasók Erőss Károlyhoz, a Volán igazgatójához, aki ezekre válaszol a hétfői újságban. Hírt adunk a vásárosnamé- nyi munkásőrünnepségről, s bemutatjuk a Hét emberét, dr. Mezősi Zsombort. A szerkesztői noteszből készült írás a magyarázkodás műfajáról elmélkedik. De bőven kap információt az olvasó a taxiórákról, a szol~ gáltatások alakulásáról, a múzeum terveiről is. S miután itt a farsang, nem maradhat ki a régi vígságok idézése és az idei programok sora sem. Cikk tájé- | koztat a múlt évi szeren' 1 csemérlegről, s mily író- | niája a sorsnak, a főiskolai | vizsgákról is. Bepillantunk j abba a tudományos műhely- j be, amely a sportolók fel~ j készülését segíti. Helyszí- I ni riportban számolunk be í a labdarúgók felkészülésé- S ről, s csinos tekéző nők baj- I noki dobásairól. Az érdé- í kességek között képet ta- 1 lálunk a naturisták para- j dicsomáról, képes anyag j számol be a japán cukor~ j ciánozókról, de nem lesz | híjával a hétfői újság a I humornak sem. Képek, ka~ j rikatúrák, illusztrációk te- j szik színessé és kívánatos I olvasmánnyá a hétfői Kelet- I Magyarországot. Zárszámadások hosszú sora előtt vagyunk megyeszer- ite. Nagydoboson öt év eredményeiről számolt be a vezetőség. Alig fél évtizede egy leromlott alacsony technikai színtű gazdaságot vett át. Visszamenőleg hat évig a termelőszövetkezet minden évben veszteséges volt. Az új vezetésnek alapjaiban kellett a gazdálkodás szerkezetét átalakítani. Egy év stagnálás után a termelőszövetkezet nyereséges, a községből a nagymértékű elvándorlás tendenciája lelassult. 1984 évben is jó évet zártak a dobosiak. 1980-ban öt évre szóló középtávú fejlesztési tervet dolgoztak ki Nagydoboson. A gazdasági feltételek változtak, a feltételek nehezedtek, de alapmutatóiban teljesült a terv. Ehhez a termékszerkezet megváltoztatására, a munkafegyelem megszilárdítására, megfelelő szintű szakJó eredménnyel zárták a múlt évet a kisvárdai Rákóczi Termelőszövetkezetben. A könyvelők ezekben a napokban készítik a mérleget a zárszámadásra. Előzetes adatok alapján több mint 6 millió forint nyereség lesz Kisvárdán. emberek megnyerésére volt szükség. 1979. évi adat: a szövetkezet termelési értéke 24,5 millió forint volt. 1984 végéig ez megközelíti a 70 millió forintot. (A középtávú terv előirányzata 1985. év végére volt 65,5 millió forint.) 1981-* ben 3 millió 420 ezer, 1982- ben egymillió 540 ezer, 1983Tízéves a „Szatmárkert Gyümölcstermelés magasabb színvonalon (Elek Emil felvétele) ban 4 millió 150 ezer forint volt a termelőszövetkezet nyeresége. 1980-bam 7 millió 788 ezer forint munkabért fizetett a termelőszövetkezet, ez 1984 végére 17 millió forintra nőtt. A bruttó jövedelem 1980-ban 3 millió 319 ezer forint volt. Ez most eléri a 20 millió forintot. Elhangzott a beszámolóban: Nagydoboson, ahol a korábbi években az elvándorlás egyik fő oka volt, hogy nem tudtak munkát adni a fiataloknak, ma munkerőhi- ány jelentkezik. Csökkent a szövetkezetben a dolgozók átlagéletkora, meghatározó módon nőtt a betanított és szakmunkások, a középszintű és felsőfokú végzettségű alkalmazottak, illetve tsz-ta- gok aránya.
