Kelet-Magyarország, 1985. január (42. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-25 / 20. szám
4 Kelet-Magyarország 1985. január 25. Papandreu Moszkvába látogat Moszkvában csütörtökön elnök a szovjet kormány .. , _, ,u. ,____ meghívására február első febejelentettek, hogy Andreasz ^ hivataloa látogatást Papandreu görög miniszter- tesz a Szovjetunióban. Giap tábornok kiilfBIdi körútja Vo Nguyen Giap tábornok, rétében hivatalos baráti lá- a Vietnami Minisztertanács togatást tesz Líbiában és Al- elnökhelyettese csütörtökön gériában, valamint munkalá- kormányküldöttség élén kül- togatást a Szovjetunióban és földi útra indult. Ennek ke- Magyarországon. A mexikói elnök Belgrádban Kommentár Szerdán jött a hír, hogy Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter februárban Spanyolországba látogat. Csütörtökön arról számoltak be a hírügynökségek, hogy a madridi szocialista kormány feje, Felipe González a mexikói államfővel tárgyalt, s az eszmecsere utáni nyilatkozatban éppúgy szó esett a két országot nyelvi és földrajzi érintettség okán igencsak érdeklő közép-amerikai helyzetről, mint a fegyverkezés-leszerelés aktuális témáiról. Ha pedig arra gondolunk, hogy Spanyolországgal kapcsolatban manapság központi helyen szerepel a NATO-hoz való viszonya, illetve főleg annak jövője, akkor a fenti kis felsorolás meglehetősen bő étlapnak látszik a madridi külpolitika asztalán. Vitathatatlanul jelentősnek minősíthető a diplomáciai tárgyalások hosszú sorában a szovjet külügyminiszter látogatása. Gromiko meghívásának ténye mindennél jobban jelzi Madrid törekvését a kiegyensúlyozottabb nemzetközi kapcsolatok kiépítésére. Mivel pedig Felipe González kormánya nemegyszer foglalt állást az utóbbi időkben pozitívan a leszerelés kulcsfontosságú kérdéseiben, valószínűsíthető, hogy ez jó alapot ad az eredményes tárgyalásokhoz. Másfelől viszont ott van a NATO-tagság függőben levő ügye, amelyben a madridi kabinet a Szovjetunió és a szocialista országok szerint nem a helyes úton jár. Ebben vitathatatlanul nem egyeznek a nézetek, hiszen míg Madrid Spanyolország gazdasági és politikai érdekének véli általában a csatlakozást Nyugat-Európához, s ennek előfeltételeként tekint a NA- TO-tagságra, addig Európának ezen a felén érthetően úgy látják, hogy a spanyol belépés az Atlanti Szövetségbe nem kedvez a nemzetközi légkör javulásának. Messzemenő viszont az egyetértés a világot foglalkoztató latin-amerikai problémák értékelésében. A spanyol politika irányítói ugyanúgy a Contadora-csoport eredeti béketervében látják a közép-amerikai válság megoldásának ígéretes útját, mint a Szovjetunió. A szocialista fővárosokban azt sem vitatják, hogy Spanyolország a helyzeténél fogva segíthet ezt a „válságot” békés úton megoldani. Csütörtökön háromnapos hivatalos látogatásra Bel- grádba érkezik Miguel de la Madrid mexikói elnök. Vészeim Gyuranoviccsal, a jugoszláv államelnökség elnökével folytatandó megbeszélésein a nemzetközi kérdések áttekintésekor várhatóan kiemelt figyelmet szentelnek majd a válsággócoknak, az el nem kötelezettek mozgalmának, a fejlődő országok helyzetének, különös Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban tesznek látogatást jövő héten a brazil gazdasági élet vezetői, s tárgyalásaik során milliárdos nagyságrendű hitelátütemezéseket próbálnak kieszközölni — jelentette a brazil pénzügyminisztérium. Ernane Galveas pénzügy- miniszter a francia fővárosban 8 milliárd dollárnyi esedékes tartozás sorsáról folytat majd megbeszéléseket a „Párizsi Klub” — a fejlődő országoknak hiteleket nyújtó államok szervezete — képviselőivel. A brazil központi bank elnöke ugyanakkor Szaúd-Arábia újabb fegyvervásárlási igénye lesz az egyik fő kérdés februárban Fahd király washingtoni tárgyalásain. Mint a The Washington Post jelentette, a szaudi állam ismét több milliárd dollár értékben kíván korszerű fegyvereket beszerezni az Egyesült Államoktól. Bár a Reagan-kormány szívesen teljesítené a rendelést, mivel az az egyik legnagyobb fegyverüzlet lenne az Egyesült Államok számára — ennél nagyobb külföldi tekintettel súlyos eladósodottságukra. Belgrádban nagyra értékelik Mexikónak a közép-amerikai térségben uralkodó feszültség csökkentésére tett erőfeszítéseit és általában a nemzetközi béke megszilárdítását célzó tevékenységét. A jugoszláv—mexikói kapcsolatokat Belgrádban barátinak, jóknak minősítik, hangoztatva, hogy azokat nem terheli nyitott kérdés. New Yorkban 45,3 milliárd dollár törlesztésének elhalasztásáról kezd tárgyalásokat. Megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy Brazília 1983. óta már csak a felvett hitelek kamatait törleszti, az esedékes adóssághányadokat azonban nem. Az érintett bankoknak némi reménysugárt nyújthat, hogy az ország tavaly külkereskedelmi szempontból kiemelkedően jó évet zárt: a részleges importtilalom és az export erőteljes ösztönzése miatt a kivitel értéke 13 milliárd dollárral múlta felül a behozatalét. rendelést csak Szaúd-Arábia korábbi vásárlása jelentett az amerikai hadiipar számára — az igény komoly politikai problémákat vetett fel. Izrael máris tiltakozott Washingtonnál a szállítás ellen, azzal az indoklással, hogy ekkora fegyvervásárlás mesz- sze meghaladja Ríjad tényleges „védelmi szükségleteit” és a Tel Avivot pártoló törvényhozók meggátolhatják a rendelés elfogadását. A fegyverszállításhoz ugyanis kongresszusi jóváhagyásra is szükség van. Brazília átütemezteti adósságait Izrael tiltakozik Szaúd-Arábia fegyvert vásárol az USA-tól [Vihar egy fürdőhelyen A z angol vagy nyugatnémet turisták, a So- nestó szálló és a közeli üdülőtelep lakói, csak pár lépést tesznek könnyűbúvár-felszerelésüket cipelve, és izraeli határőrökbe ütköznek. Másik pár lépés kell csupán, hogy egyiptomi határőrökkel találkozzanak. Ez Taba. Az egész nem több, vagy nem sókkal több ezer négyzetméternél. Kié? Izraelé-e, amely 1967 óta birtokában tartja? Egyipto- rné-e, amely század eleji török térképeiket mutogat, hogy hozzá tartozik? Az Akabai-öböl mentén fekvő apró terület nyilvánvalóan Egyiptomot illeti. A Sínai-félsziget és Izrael határán terül el. A Camp David-! különpaktum visszaadta Egyiptomnak a sínai területeit; tizenhét határki- szögellés azonban vitás. Közülük a legtöbb szó Tabáról esik: Taba jelképpé magasztosult. Hovatartozásának rendezését Kairó politikai vezetése az Izraellel fenntartott és tartósan feszült viszonyának középpontjába helyezte. Ha visszakapja, akkor már csak Libanonból kell Izraelnek végképp kivonulnia; „csak” a megszállt Ciszjor- dánia, illetve Gáza légkörét javítania, s Egyiptom — mint közli — máris visszaküldi nagykövetét Tel Avdv- ba. Ez utóbbi lépést sürgetik az izraeliek, s velük együtt amerikai barátai, s a Reagan- kormány is, amely évi 2,2 milliárd dollárt ad Egyiptomnak, egyik közel-keleti stratégiai szövetségesének. A tabal ügyről január 27- én az izraeli Negev-sivatag- ban, Beér-Sevaban kezd tanácskozásokat a Camp Da- vid-i különös házasságban összekapcsolt két fél, amerikai felügyelet alatt. Valós vita nem lehet köztük, mivel Izrael tulajdonképpen már 28 évvel ezelőtt elismerte az egyiptomi tulajdonjogot. Ez akkor történt, amikor az angol—francia—izraeli invázió után Izrael állam Tabáról is hazarendelte csapatait. A Camp David-i paktum idején már más volt a helyzet. Egy sor idegenforgalmi létesítmény állt Tabán. Az egyiptomiak nem mentek bele kompenzációs tárgyalás részleteibe. Az a félmegoldás született, hogy a kis partszakasz ügyét tárgyalások, közvetítések, döntőbíráskodások útján majd a későbbiekben oldják meg. Minthogy nem oldották meg, Taba ütőkártya lett Egyiptom kezében, és voltaképpen Izraelében is. Hosz- szú hónapos huzavona előzte meg a megállapodást a mostani, Beér-Sevai tanácskozásról. A politikai összejövetelt — ha igaz — később a Szuezi-csatoma mentén fekvő Iszmáiliíában folytatják. Az egyiptomi—izraeli „hideg béke” tehát (talán) olvadásra ítéltetett. Libanonra például rá lehet fogni, hogy helyzete rendeződni látszik. A következő lépés így logikusan Taba. A tárgyalások Simon Peresz miniszterelnök részéről engedményt jelentenek annyiban, amennyiben nem köti ezeket a kétoldali viszony egyéb, 1982 óta pangó kérdéseihez: a kereskedelem és a turizmus bővítéséhez. Egyiptom részéről az engedmény az, hogy egyáltalán tárgyalóasztal mellé ül Izraellel. A napokban EgyipA MEXIKÓI ELNÖK BELGRADBAN Csütörtökön háromnapos hivatalos baráti látogatásra Belgrádba érkezett Miguel de la Madrid mexikói elnök. A repülőtéren más magas rangú tisztségviselőkkel együtt Veszelin Gyuranovics, a jugoszláv államelnökség elnöke üdvözölte, akivel délután kezdi meg tárgyalásait. MEGHALT MIHAIL GROMOV 86 éves korában kedden elhunyt Mihail Gromov szovjet pilóta, a Szovjetunió Hő- 4e. Gromov 1924—42 között berepülő pilóta volt, s 1937- ben az egész világ megismerte nevét, amikor egy ANT— 25-ös géppel, leszállás nélkül, az északi sarkon keresztül átrepült Amerikába. A második világháborút követő években a szovjet hadászati légierő parancsnokhelyettese. Ö irányította a Szovjetunióban az első sugárhajtású repülőgépek berepüléseit. POLITIKAI FOGLYOK SZABADONBOCSÄTASA Marokkóban — az ország közvéleményének és demokratikus erőinek nyomására — szabadonbocsátottak hat politikai foglyot — közölte az Al-Bajane című marokkói napilap. Az újság egyúttal felszólította a hatóságokat, hogy hirdessenek amnesztiát a Haladás és Szocializmus Pártjának 43 bebörtönzött tagja számára. SVÁJC ENSZ-TAGSÄGA Svájc lakossága csak a jövő tavasszal szavaz arról, csatlakozzon-e az ország az ENSZ-hez. Az erről szóló döntést szerdán jelentette be a svájci kormány. Eredetileg már az idén megtartották volna a népszavazást, egyes kantonok azonban bővebb információt követeltek. NIKARAGUÁBAN TÁRGYAL AZ IRANI MINISZTERELNÖK Szerdán hivatalos látogatásra Managuába érkezett Mir Hoszein Muszavi, az iráni iszlám köztársaság miniszterelnöke. Mir Hoszein Muszavi Managuába érkezése előtt néhány órára megszakította útját Havannába, ahol Fidel Castro kubai államfő fogadta. tóm vezető napilapja, az Al- Ahram, mindenesetre megállapította, hogy Taba próbaköve az izraeli rugalmasságnak, ami viszont a többi rendezetlen közel-keleti kérdés fokmérője. Izraelben meg azt mondják, hogy Beér- Sevaban, aztán pedig Iszmái- líában dől el, létezik-e Camp David-i szerződés egyáltalán. A nagy szavak végeredményben egy formulát írnak körül. Nevezetesen, hogy a határproblémát mindkét fél hajlandó-e több nemzetiségű (a főparancsnokkal együtt tizenegy országból álló) fölügyelő erő közreműködésével rendezni. A 2700 katona — közöttük fidzsiek — Izrael és Egyiptom békéjét ellenőrzik a Sí- nai-félszigeten. Ha Izrael hozzájárulna ahhoz, hogy kivonja rendőri erőit Tabáról és — átmenetileg — csak a több nemzetiségű felügyelő- erő képviselje ott a karhatalmat, a Taba-tárgyalások sikerére lenne remény. Ha viszont Izrael a saját rendőreivel akarja oltalmazni a Sonesta hotelt, nem beszélve a fürdővendégeknek épített bungalowkról, akkor fennmarad Camp David tökéletes csődje. Párizsi levelünk Téli képek M ár több, mint két napja nincs fűtés a házunkban. Az ablakon túl mínusz 10 fok körüli a hőmérséklet, az ablakon innen körülbelül ugyanennyi plusz van. Óriási bérház, sok száz családdal, nem tudom mennyi gyerekkel. Sokan köhécselve, piros orral, valósággal becsomagolva magukat sietnek a dolguk után. Előbb két napra megszűnt a hideg- és melegvíz-szolgáltatás, majd rá két napra robbanás a kazánházban. Az a tudat sem melegít, hogy mások a házon kívül is fáznak, őszinte sajnálattal, mind nagyobb együttérzéssel vagyok irántuk. Különösen az iránt a 19 ezer hajléktalan és minden pénzforrás nélküli iránt, akik Párizsban és környékén a szemem előtt élnek. Nekik még ablakuk sincs, ami mögé a jeges szél elől elrejtőzhetnének. E hideg napokon huszonhatan fagytak meg Franciaországban, ezeknek fele Párizsban, főleg öregek. Ez a világváros másik arca. Ügy tűnik, ez még a város vezetőit is megdöbbentette, ezért kapkodva néhány S.O.S.-intézkedést hoztak. Bővítették a menhelyeket, de rövidesen „Megtelt”- tábla fogadta a szerencsétleneket. A leghumánusabb intézkedés a párizsi metró vezetőségétől jött: egész éjszakára nyitva hagyják a metróállomásokat, hogy a hajléktalanok ott meghúzódhassanak éjjel a biztos fagyha- Jál elől. Ez az ötlet kíváncsivá tett. Vajon melyik melegebb, vagy hidegebb: a lakásom vagy a metró? Irány a Vo- lontaires. Megkezdtem éjszakai utazásomat Párizs alatt. A jegyellenőrző automata előtt az állomásfőnök egy ágrólszakadt alakkal vitatkozik, aki le akar menni a mély peronra. A hivatalnok — a nem egyértelmű utasítás miatt — oda csak jeggyel akarja leengedni. A Falguiere-megálló padján zoknira vetkőzve, rongyokba csavart cipőjét párnául használva egy ázsiai külsejű férfi alussza mély álmát. A Montpamasse-állomás fehér műanyag székein már népes tépett csoport kuporog, rongyaikat most csomagolják ki. Ügy tűnik, az imént érkezhettek, s kezdik a törvényes honfoglalást. Egyikük eldobott újságot kotorász ki a szeméttartóból, s még a nagy politikai címekre sem figyelve lapozgatja azt. Az apróhirdetést böngészi. A reménytelen még nem adta fel teljesen a reményt. A Chambre des Deputes-nél, a nemzetgyűlés megállójánál üres a peron. Erre kevés szegény jár, fent a nemzetgyűlés, két pártszékház és a külügyminisztérium miatt sok a rendőr. A Concorde-állomás bordó székein feketék, arabok és fehérek békésen üldögélnek egymás mellett. Közöttük — úgy tűnik — nincs faji probléma. Az utolsó három széken egy meghatározatlan korú klo- sard — talán negyven és hatvan év közötti — éppen „ágyat vet” rongyaiból. Átszállók a Chateau de Vincennes irányába. A folyosón öreg gitáros tépi a húrokat, kalapoz. Ó is itt marad éjszakára, ott alszik majd a rózsaszín padokon. A Palais Royal állomás lila padjain egy „királyi fej” bolhászkodik. Dús haja és bozontos szakálla művészecsetért, vagy borbély ollójáért kiált. A Chatelet az egyik legnagyobb átszállóhely a város alatt, sok peronnal és folyosólabirintussal. Könnyedén, nem a külső hőmérséklethez öltözöttek kisebb-na- gyobb csoportja minden felől. A peronon, az utolsó három sárga széket lefoglalva, ketten kártyáznak, s közben meg-meghúznak egy literes, olcsó vörösboros üveget. A Saint-Michel megállóban (diáknegyed) jó néhány, nem téliesen öltözött fiatal üldögél unott arccal. Hagyják a szerelvényt elmenni. „Üj lakók”, vagy csak várakoznak? A Saint Germain-Des-Pres fehér padjain két fekete bóbiskol. A St. Piacidé keskeny, kényelmetlen bordó padjai még vendégekre várnak. V isszaérkezem föld alatti kirándulásomból az indulópontomhoz, a Volontaires-hez. A falba süllyesztett, kétszemélyes ülőhelyen összehúzódva horkol az előbb még fent az állomásfőnökkel vitatkozó hajléktalan. Kezében egy párizsi kenyér, a baguette rágott vége. Hazatérve rétegesen pltözve megírom a látottakat. Csak a kezem és a lábam fázik. Még nem fűtenek. E sorok továbbításakor értesülök róla, hogy az első éjjel, több, mint ötezrén aludtak a metró peronjain, folyosóin, a sebtében menedékhelynek berendezett földalatti raktárépületeiben. A reggeli metróindításig el kellett hagyniuk a peronokat, a folyosókat. Éjjelre visszajöhetnek. Párizs, 1985. január. Kovács István pályázati felhívási A Kohászati Alapanyag-előkészítő Közös Vállalat nyíregyházi 28. sz. telepe (Nyíregyháza, Kinizsi u. 1. sz.) pályázatot hirdet vezetői állásának betöltésére. A telep fő tevékenysége: a megyei vállalatoknál keletkező vashulladék begyűjtése, haszonvas-értékesítés. Pályázati feltételek: — középfokú szakirányú szakmai és középfokú politikai végzettség, — erkölcsi bizonyítvány. A pályázatnak tartalmaznia kell még: — részletes, kézzel írott önéletrajzot, — iskolai bizonyítványok hiteles másolatait, — eddigi beosztósokban végzett tevékenységeket. Fizetés megegyezés szerint! A pályázatokat 1985. február 15-ig kérjük beküldeni a Kohászati Alapanyag-előkészítő Vállalat debreceni begyűjtő központ vezetőjének. (Herbák Béla körzetvezető, 4025 Debrecen, Hatvan u. 62. sz. Tel.: 16-237.) Felvilágosítás, információ a közölt számon kérhető! K O K ö V (118)
