Kelet-Magyarország, 1985. január (42. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-22 / 17. szám

1985. január 22. Kelet-Magyarország 7 Téli növényvédelem Szegfűrozsda a leveleken A nyíregyházi dohánybeváltó üzemben naponta 300—450 mázsa dohányt vásárolnak fel. Képünkön: Dvornicsenkó Já­nos minősíti, Biri Ferencné mérlegeli a felvásárolt dohányt. . 137 ezer sertés a háztájiból Vemhesüsző-kihelyezés Minőségi és exportfelár Tavaly a megye háztáji gazdaságaiból a Szabolcs-Szat- már megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat rekord- mennyiségű, mintegy 137 ezer darab sertést vásárolt fel. Ezen kívül felvásárolt 6 ezer vágómarhát, és több mint 20 ezer juhot is. — Ezek a számok bizonyít­ják: vállalatunknak a koráb­bi években kezdeményezett termeltetési ákciőja, a vem­hes koca és vemhes üsző ház­táji gazdaságokba történő ki­helyezése eredményre veze­tett. A háztáji felvásárlás az 1984. évi teljes felvásárlá­sunknak mintegy 40 százalé­kát tette ki — mondta beve­zetőjében Bodnár Albert, a vállalat termeltetési és ke­reskedelmi igazgatóhelyette­se. — Bizonyára a tavalyihoz hasonló felvásárlási célokat tűztek ki 1985-re is. Megkö­tötték-e már az idei eszten­dőre a háztáji gazdaságokkal a szerződéseket? — Mielőtt a kérdésre vála­szolnék, el kell mondanom: a korábbi években olykor je­lentős gondot okozott az, hogy a háztájiból felvásár­lásra felkínált sertések meg­vétele a szerződések hiánya miatt néha akadozott, nem volt egyenletes. Ezt tavaly jórészt a szerződések megkö­tésével sikerült megolda­nunk. Igaz, még így is elő­fordultak bizonyos hónapok­ban átvételi gondok. Ezek java jórészt a szerződés hiá­nyából adódott. Idén ezt meg­előzendő már tavaly augusz­tusban megkezdtük a szerző­dések megkötését. 1985. ja­guár 1-ig 85 ezer sertésre már meg is kötöttük azokat. — Ez azt jelentené, be is fejezték a szerződések köté­sét? — Egyáltalán nem. Folya­matosan végezzük most is, hiszen az idén is szeretnénk elérni, vagy megközelíteni a tavalyi rekordot, a 137 ezer sertés felvásárlását. — Az idén mennyi szarvas- marhát vásárolnak a háztá­jiból, és milyen kedvezmé­nyeket biztosítanak a kister­melőknek? — Tapasztaltuk, hogy az 1980-as évek eleje óta csök­kent a háztáji szarvasmarha­állomány. Ennek megállítá­sát vállalatunk azzal igyeke­zett elősegíteni, hogy az or­szágban elsőként hirdettük meg és alkalmaztuk a vem- hesüsző-kihelyezési akciót a háztáji gazdaságokba. Az eredmények igazolták: helyes a módszer. S főleg ennek az eredménye, hogy azóta éven­te 5—600 vemhes üszőt he­lyeztünk ki kamatmentes hi­teltörlesztés mellett a háztá­ji gazdaságokba. Ezt az akciót az idén is folytatjuk. Reméljük, hogy eredményeként 1985-ben szin­tén sikerül felvásárolnunk a célul tűzött 6 ezer vágómar­hát. Az akciót sertéseknél is alkalmazzuk. Az idén 4 ezer vemhes kocát helyezünk ki a háztáji gazdaságokba, ame­lyeket vagy természetben, vagy pénzben törlesztenek a termelők. A szerződött álla­tok után előleget biztosí­tunk. Együttműködési szer­ződést kötött vállalatunk a Szabolcs megyei Gabonafor­galmi és Malomipari Válla­lattal. így bizonyos feltételek teljesítése mellett a háztáji gazdaságok előrejelzéseink alapján a szükséges mennyi­ségben és minőségben kap­nak a gabonaipartól külön­böző tápokat. — Változik-e 1985-ben a szerződések feltétele? Hogyan alakulnak a háztáji sertés- és szarvasmarha-felvásárlási árak? — Lényeges változások a szerződés feltételeiben az idén nem történtek. Hatósá­gi árváltozás viszont igen. Az idén a sertések esetében 3 súlykategória alapján törté­nik a felvásárlás. A 95—120 kg-os sertés kilójáért 35,50 forintot, a 121—140 kilósért 31,50-et, míg a 140 kilogramm feletti sertés kilójáért 30 fo­rintot fizet vállalatunk. Üj az, hogy január 1-től kilo­grammonként 1 forint minő­ségi felárat fizetünk a 95— 120 kg közötti fehér színű húsjellegű, exportra alkalmas sertésekért. A vágómarha-szerződés fel­tételei nem változtak. A vá- gójuh esetében viszont meg­hirdettük á garantált negyed­éves felvásárlási árat. Ko­rábban ilyen nem volt. Ez kedvezmény a juhértékesí- tőknek, hiszen így pontosan tudják, melyik negyedévben gazdaságosabb értékesíteniük a juhot vállalatunknak. — Tudomásom szerint a háztájiból is exportálnak élő állatot. Kapnak-e ezért ked­vezményt a háztáji gazdasá­gok? — Igen, exportálunk élő ál­latokat a háztáji gazdaságok­ból : sertést, szarvasmarhát, juhot, még lovat is. Export tervfeladatunkban az idén is számolunk ezzel a lehetőség­gel. A háztájiból export cél­jára felvásárolt élő állatok után, a sertések esetében kg- onként 3 forint felárat, szarvasmarha esetében dara­bonként 1700 forintot, mjg a juhoknál utólag kg-onként 2—6 forint felárat fizet vál­lalatunk. F. K. A szegfűtermesztéssel foglalkozó kertbarátok kö­zül sokan panaszkodnak, hogy a napfény szegény té­li időszakban megsárgul, elhal féltve nevelt növé­nyeik levele. A beteg növé­nyeken eleinte csak apró tűszúrásnyi sárga pontokat lehet megfigyelni, amelyek egyre növekednek s közép­pontjukban barna (uredo- spóra telepeket) és barnás- fekete (teleutó-spóra tele­peket) képződményeket vi­selnek. A spóratelepeket hamarosan újabb, körívek­ben elhelyezkedő telep­gyűrűk vesznek körül. A betegséget szegfűrozsda (Uronyces caryophyllinus) nevű kórokozó gomba idé­zi elő. A kórokozó megtámadja a leveleket és a hajtásokat. A fertőzött részeken — a gomba elhatalmasodásával — a szövetek megsárgul­nak és elhalnak. A beteg növények virágai elvesztik díszítő és kereskedelmi ér­téküket! Fontos tudnunk, hogy a kórokozó növényről növényre spórákkal terjed. Az újonnan létesített kultú­rákra, a fertőzött anyanö­vényekről származó dug­ványokkal kerül a beteg­ség. E gomba elszaporodá­sának és kártételének rend­kívül kedvez az üvegház levegőjének magas pára- tartalma, a növények köz­vetlen öntözése és a szak­szerűtlen (nem talajvizsgá­laton alapuló) túlzott mér­tékű nitrogénműtrágyázás. A védekezés alapja, hogy tartózkodnunk kell a kór­okozó számára kedvező környezeti feltételek meg­teremtéséről! A „szegfű- \ ház” hőmérséklete ala­csony 10—12 C-fok legyen, s óvjuk növényeinket a tartós vizborítottságtól! Szaporítóanyagot kizárólag rozsdától mentes növények­ről szedjünk! A szegfűt fertőzésveszély esetén 7—10, egyébként 10—14 naponként célszerű permetezni a betegség meg­előzéséért. Permetezni 0,3 százalékos Zinebet vagy 0,2 százalékos Dithane—M—45- öt használjuk (ez utóbbi az atkákat is gyérül), nedve­sítőszer hozzáadásával. Per­metezéskor magunk és kör­nyezetünk védelme érdeké­ben az óvórendszabályo­kat szigorúan tartsuk be! Dr. Széles Csaba Uj konzervuborka-fajták A holland Sluisen Groot fajták a megyében Szabolcs-Szatmár megye konzervuborka-termesztése or­szágosan is meghatározó. Éven­te 18 000—20 Q00 tonna csemege­uborkát termelnek a megyé­ben és vonzáskörzetében. Ez a mennyiség várhatóan a kö­zeljövőben is szinten marad, illetve emelkedik. A konzerv­uborkát a termelők az utóbbi években kellő biztonsággal és gazdaságosan értékesíthették. A termelési kedv szerencsésen találkozott a felvásárlóipar el­képzeléseivel. Ahhoz viszont, hogy az új, növekvő igényeket is ki lehes­sen elégíteni, megbízható ter­mőképességű, jó betegség-el­lenálló, erős növekedési faj­tákra van szükség. Ilyenek a holland Sluis en Groot vető­magcég fajtái. Jellemzőjük: túlnyomóan nővirágú hibri­dek, ami azt jelenti, hogy a hagyományos vegyesvirágú fajtáktól (pél. Nimbusz) sokkal korábban (legalább 10—12 nap­pal előbb) fordulnak termőre, másrészt sokkal több és jobb minőségű gyümölcsöt termel­nek. Betegség-ellenálló képes­ségük ugyancsak jobb, mint a hagyományos fajtáké, így uborka mozaikvírus, uborka mézgás varasodás és uborka lisztharmat betegségek ezeket a fajtákat nem károsítják. A Witlo, más megyékben igen nagy népszerűségnek ör­vend. Extenzív körülmény kö­zött is igen erőteljes növeke­désű fajta. A Witlo újabb vál­tozata a Tarca és Minerva, melyek az utóbbi két évben, a NÖMI által végzett országos fajtakísérletekben — mint er­ről a Kertészet és Szőlészet hetilap is beszámolt — az el­ső helyen szerepeltek. Az új fajták bevezetése ér­dekében a holland Sluis en Groot cég mintavetőmagot, ter­mészetes technológiát nyújt az érdeklődő ÁFÉSZ-termelők ré­szére és az idei tél folyamán diaképes előadásokat rendez a MESZÖV-vel közösen. A nyári hónapokban az új uborkafaj­ták gyakorlati megismertetése céljából a MÉSZÖV, a Nyíregy­házi Konzervgyár és a holland Sluis en Groot .cég közös ubor- kafajta-bemutatót szervez. K. A. M. A. Érdekazonosságot Zöldség és gyümölcs Fricskák a kistermelőknek Szabolcs-Szatmár lakosai­nak közel egyharmada fog­lalkozik kisárutermeléssel. A vidéken a termelőszövet­kezeti tagok többsége a ház­tájiban, szakcsoportokban — elenyésző mértékben seho­vá sem kötlődve — termelnek árut. A városi lakosság kö­rében népszerű — területben is számottevő — a zártkerti, mai szóhasználattal élve ho- bikerti, víkendtelki gazdál­kodás. A kisárutermelésre fő­ként a háztájiban jellem­ző a szakosodás. A szakosodás területi adott­ságokra és hagyományokra épül. Vannak kialakult kör­zetek, ahol kistételben ugyan, de tömegesen termelnek egyes áruféleségeket. A Rétköz zöldségtermelé­séről, a Felső-Tisza-vidék — Tuzsér környéke — téli- almatermesztéséről, Üjfehér- tó, Kántorjánosi meggyter­mesztéséről, Belső-Szabolcs dohánytermesztéséről, Szat- már és Bereg szilvatermesz­téséről és szarvasmarha-te­nyésztéséről híres. A hatá­rok természetesen elmosód­nak. Különösen a zöldség­és gyümölcstermesztés az, amely ideig-óráig, avagy tartó­san, meghódít olyan kör­zeteket, ahol korábban nem foglalkoztak piacra szánt sárgarépa, gyökér, paprika, paradicsom, uborka és ká­poszta termesztéssel. A kisárutermelés alapja és ösztönzője a piac, főként a kereslet oldaláról. A legfőbb fogyasztó az ipar, a konzerv­gyárak, a hűtőházak. A pri­mőráruk az ÁFÉSZ-eken és a ZÖLDÉRT-en keresztül jutnak a napi vásárlókhoz. Nyíregyházán, vidéki váro­sainkban, néhány nagyközr ségben az elmúlt években a magánkereskedelem is je­lentősen előretört. Ami jó volt és meghatározó a me­gye gyümölcs- és zöldség- termesztésében, egészen a 80- as évek elejéig az, hogy fej­lődött, viszonylag kevés konfliktussal jutott el ggy mindent kielégítő magasabb szintre. Aztán következtek a bajok. Sok lett az alma, máskor a burgonya. Megint más év­ben (és több évben) a sárga­répa egy része vált eladha­tatlanná. A megyében megtermelt százezer tonnányi ká­poszta (felerészben szer­ződésileg le nem kötött és eladhatatlan termék) a friss példák közé tartozik. Ezért is, másért is ma sokan a zöldség- és gyümölcster­mesztés válságáról, várható hanyatlásáról beszélnek. Két­ségtelen a kisárutermelés az elmúlt négy évben sok frics­kát kapott, a termelői ked­vet nem egyszer rontotta a megtermett áru egy részének eladhatatlansága, másrészt sok volt a húza-vona a gön­gyölegellátásban, szállítás­ban. Objektív és szubjektív okok miatt az árak sem úgy alakultak, hogy az a kister­melők javára szolgáljon, kedvét növelje. Bekövetkezett egy sokak átalt érthetetlen, józan ész­szel felfoghatatlan állapot. Ez megnyilvánult termelői részről az árukínálat bősé­gében és viszonylag alacsony felvásárlási árban, piac ol­daláról olykor szegényes és minőségben kifogásolható kí­nálatban és magas árban. Magyarán a zöldség és gyümölcs a két szélső pólusán ter­melőknél és a piacon (a kistételben vásárlóknál) az elégedetlenség témá­ja lett. Más kérdés, hogy a közvetí­tő és a feldolgozó szférában, ha volt is, van is gond, az más előjelű. Zöldségre, gyümölcsre pe­dig szükség van. Nem többre és nem kevesebbre, mint amennyit az ipari feldolgo­zás, a primőr, vagy natúr áruexport és az országos bel­ső fogyasztás igényel. Ki tudja megmondani, hogy ez mennyi és milyen összetéte­lű árumennyiség? Vannak adatok. A belső fogyasztást rep­rezentálják a sokéves átlagok, a feldolgozás a tervek és ka­pacitások, az exportot a szer­ződések és a még fellelhető árut. befogadó piacok. Ami zöldség, gyümölcs itt Sza­bolcsban, Szatmárban te­rem, az nem sok. Sőt kevés. Inkább az a gond, hogy az arányok nem megfelelőek, nem reális mindenféle zöld­ségből a területnagyság, a megtermelt menyiség, hi­szen nem egy zöldségféléből behozotalra szorulunk. A feladat adott és világos. Nem káposztából, burgonyá­ból, sárgarépából, uborkából kell sokat, többet termelni, de mindenből annyit, hogy az ipar és a lakosság kielégíté­sére elég legyen. Ez csak szervezetten ter­meltetői és termelői jó kapcsolattal, megfelelő in­formációval lehetséges. Napjainkban a termelőszövet­kezetek, az ÁFESZ-ek, a szakcsoportok zárszámadá­saira feszülnek. Bárhol is vonnak mérleget, ne feledkez­zenek el arról, hogy a háztá­ji és kisárutermelésről a jó­zan megfontolás alapján beszéljenek. Más eseménye, de része a gazdálkodásnak, hogy a szer­ződéskötések is most történ­nek. E két vagy több oldalú megállapodások legyenek alaposabbak és körültekintők! Az érdek- azonosság tartalmazza azt az országos és megyei igényt, hogy a zöldségre, gyümölcs­re szükség van ,de nincs szük­ség semmilyen manipuláció­ra. Olyanra meg végképp nem, amelyek a termelőt ki- szolgáltottá teszik, mások meg busás haszonhoz jutnak. S. E.

Next

/
Thumbnails
Contents