Kelet-Magyarország, 1985. január (42. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-18 / 14. szám
4 Kelet-Magyarország 1985. január 18. A belga fővárosban két nap alatt két gázrobbanás történt lakóházakban. A képen: a csütörtöki robbanás helyszínén dolgoznak a tűzoltók. (Kelet-Magyarország telefotó) Óvatos derűlátás Tárgyalások Ciprusról Kommentár líj-Kaledónia Ritka eset, hogy a távoli Óceánia egy szigete a nemzetközi politika reflektorfényébe kerüljön. Még ennél is ritkább azonban, hogy olyasmik történjenek a világ ily távoli sarkában, hogy egy nyugat-európai nagyhatalom államfője szükségesnek vélje a helyszínre utazni. Márpedig Mitterrand francia elnök ma sietve — és igen váratlanul — elrepült Űj- Kaledióniába, hogy személyes jelenlétével próbálja el- csitítani a kirobbant zavargásokat. Az óceániai sziget, amely vagy kétezer kilométerre keletre fekszik Ausztrália partjaitól, Franciaország külbir- toka. Jogilag a francia anyaországi területekkel egyenrangú „országrész”. Csakhát a sziget őslakói nem elégedettek ezzel az állapottal, inkább teljes függetlenséget óhajtanak. Ök, a kanakok azonban már kisebbségben vannak saját szülőföldjükön, hiszen az idők során sok ezer francia és más származású telepes költözött Űj- Kaledóniába. A telepesek kezében van a sziget gazdaságának csaknem valamennyi lényeges része: a termőföldek kétharmada. az ipar és a turistalétesítmények zöme. A telepesek persze félnek a függetlenségtől. a máig is főleg törzsi viszonyok között élő kanakok hatalomátvételétől Ezért állt elő kompromisz- szumos ajánlattal nemrégiben a sziget legfőbb hivatalnoka. a francia főbiztos. Eszerint Üj-Kaledónia úgy lenne független állam, hogy társult kapcsolatra lépne Franciaországgal, ;— amely „biztosítaná védelmét és belső rendjét”. Tehát megmaradna a francia katonai jelenlét. s persze az erős politikai befolyás, amely záloga lehetne a telepesek érdekvédelmének épnúgy mint Párizsénak. A tervet még ebben a fél évben népszavazáson kívánják elfogadtatni, s ez sehogyan sem tetszik a kanakok vezetőinek, hiszek az elmúlt tíz évhen igen felgyorsult bevándorlás nyomán többségbe került telepesek nvilván előre eldöntötté tehetik a szavazást. Nem csoda hát. hogy a függetlenségi terv bejelentése után pár nappal már újra elpattantak az indulatok feszült húrjai. Kanak szélsőségesek megöltek egy francia fiút. mire a telepesek bosszúért kiáltva gyújtogatni kezdtek. Alig valamivel később pedig a francia katonák tűzharcban megölték a kanakok egyik legtekintélyesebb vezérét Erre elszabadult a pokol: az őslakosság heves za vareásokkal válaszolt, s mérsékelt vezetőik azonnal bejelentették. hogy immár szó sem lehet a függetlenségi terv és a népszavazás elfogadásáról. Párizs első reakcióként katonákat küldött, hogy erőt mutasson, majd most Mitterrand maga ment — békét teremteni. Nem lesz könnyű dolga. A. K. Csütörtökön délelőtt az ENSZ épületében megkezdődtek a ciprusi kérdés rendezésére irányuló közvetlen tárgyalások Kiprianu ciprusi elnök és Denktas, a török közösség vezetője között. A tanácskozáson részt vesz az ENSZ főtitkára, Pérez de Cuellar is. A megbeszélés idejét nem határozták meg előre: akár több napig is eltarthat, ha a két fél részéről lehetségesnek tartják folytatását a rendezés érdekében. A találkozó előtt mindkét fél óvatos derűlátással nyilatkozott a megegyezés lehetőségéről,* bár a ciprusi kormány képviselői fenntartásaikat hangoztatták a tervezett megállapodás egyes pontjaival kapcsolatban. Denktas képviselői viszont túlnyomó- részt elfogadhatónak tartották az ENSZ közvetítésével, több éves rrjunkával elkészült javaslatot. Az ENSZ-ben megtartott ciprusi csúcstalálkozó célja az, hogy felszámolja az ország sokéves megosztottságát, elérje a török csapatok kivonását Ciprusról és új, szövetségi rendszerű kormányt adjon az országnak. Mint ismeretes, a török közösség 1983-ban egyoldalúan megalakította az „Észak-ciprusi Török Köztársaságot” azon a területen, amelyet a török csapatok tartanak megszállva. Martens sajtóértekezlete Belgium márciusban dönt a rakétákról Wilfried Martens belga miniszterelnök washingtoni hivatalos látogatásáról hazatérve, sajtóértekezleten megerősítette: a belga kormány március folyamán végleges döntést hoz az amerikai kö zepes hatótávolságú rakéták telepítéséről. Martens nem tagadta, hogy a washingtoni kormányzat vezetői azt sürgették, hogy a telepítések kezdődjenek meg (Folytatás az 1. oldalról) kezés volt az elmúlt évben fodrász, elektroműszerész szakmában, a felvehetőknek duplája jelentkezett nőiruha- készítőnek, de keresett a szobafestő szakma is. Átirányítással töltötték be viszont a villanyszerelő, cipőkészítő, üvegműves szakmákat. Szinte már krónikus a hiány hegesztőből, esztergályosból és néhány építős szakmából (vízszigetelő, vasbetonkészítő, ács-állványozó). A mezőgazdasági pálya, valamint a textilipar jóval több jelentkezőt igényelne. Ez utóbbinak komplex bá’zi~ sát igyekszünk megteremteni Újfehértón, a szakközépiskomár márciusban a NATO- ban felállított, „katonai menetrendnek” megfelelően Nyitva hagyta, hogy a belga kormány eleget tesz-e a sürgetésnek, vagy sem. Mint ismeretes, Gromiko szovjet külügyminiszter vasárnap a szovjet televízióban kijelentette, hogy a nyugat-európai telepítések folytatása kérdésessé teheti a jövendő szovjet—amerikai tárgyalásokat. lai és szakmunkásképzés integrálásával. A fenti jelenségek, példák már több éve jellemzők, szinte tendenciának tekinthetők — így talán kellő orientálást jelentenek a most indulóknak. Két változást is hoz ez év szeptembere. Először ebben az évben, a nyíregyházi 110. sz. ipari szakmunkásképző intézetben indítunk szakmunkásképzési célú <szakközépis- kolai osztályokat nappali képzés keretében, építőgépszerelő, valamint vegyi- és élelmiszeripari gépszerelő szakmákban. Szentpéteri Zoltán, a megyei tanács művelődésügyi csoportvezetője A „21 arcú szörny“ A Japánt izgalomban tartó „2i arcú szörny" betartotta szavát, s a január 15- ig meghirdetett újévi „tűzszünet” után ismét jelentkezett. Csütörtöki értesülések szerin a „21 arcú szörny” levélben értesítette az oszakai lapok szerkesztőségeit tevékenységének felújításáról. Egyben kifejtette, hogy addig nem lesz újabb „tűzszünet", amíg meg nem kapja azt, amit akar. Ezúttal 1,3 milliárd jent követelt a szigetország — általa régóta zsarolt — legnagyobb édességgyárától, a Morinagától, s közölte: ha a gyár nem fizet, újból ciánnal mérgezett Morinaga-édességcsomago- kat helyez el a különböző szupermarketek és élelmiszerüzletek pultjain. A bűnbanda újbóli jelentkezése nem érte váratlanul a társadalmat. A hatóságok és a lakosság egyaránt felkészült arra, hogy á „21 arcú szörny” önszántából aligha köszön el véglegesen. A rendőrség ismét hatalmas erőket mozgósított, ami viszont pénzügyi téren is óriási terheket jelent. A „szörny” által zsarolni próbált gyárak — főként a Morinaga — mindeddig nem fizettek, az elmúlt esztendőt azonban tetemes, sőt csaknem katasztrofális veszteséggel zárták. A lakosság ugyanis — o mérgezés lehetőségétől tartva — fokozatosan elfordult termékeiktől. Ha mindez így megy tovább, a Morinaga előbb-utóbb becsukhatja kapuit. Á Kelet-Magyarország pályázatára érkezett Az oktatás újjászervezése Nyíregyházán Alig egy hónappal Nyíregyháza felszabadulása után már tanítottak a megyeszékhely iskoláiban. Az oktatás újjászervezésében nagy szerepet vállalt Békefi Benő református lelkész, Nyíregyháza város szociálpolitikai ügyosztályának kulturális tanácsnoka, később a Nyíregyházi Tanintézetekés Pedagógusok Kollégiumának elnöke. Részben az ő magánirattárára támaszkodva elevenedik meg az újjászervezett közoktatás története. A szovjet katonai parancsnokság az iskolák megnyitását már november első napjaiban szorgalmazta. A parancsszerűen sürgető ismételt felhívásra Békefi Benő 1944. november 11-én délelőtt 11 órára értekezletet hívott össze az iskolaügyek megbeszélésére. A fennmaradt jegyzőkönyv szerint megállapodtak abban, hogy a tanítókat és tanárokat igazolvánnyal látják el, november 13-tól hozzálátnak az iskolák felújításához. A felszabadítandó épületek jegyzékét november 13-ig kell beterjeszteni a szovjet parancsnokságra. Szó esett arról is, hogy a városi tanács adjon ki parancsszerű felhívást, hogy a szülők iskolaköteles gyermekeiket járassák iskolába, a beiratkozott középiskolai tanulókat is. A szovjet hadsereg nem avatkozik bele Í a tanítás menetébe. A magyar törvények és jogszabályok a mérvadók, csak a szovjet hatalom elleni izgatás tilos. Békefi Benő iskolaügyi előadó november derekán terjesztette fel a háborús időkben igénybe vett és fel- szabacfdítandó iskolák jegy- zekét, melyet a szovjet katonai parancsnokság azzal a módosítással fogadott el, | hogy az evangélikus leány- gimnáziumnak és interná- tusának épülete helyett az evangélikus elemi iskola központi épületét ürítteti ki. Nem tartotta lehetségesnek a Leánykálvineum Bethlen utca—Búza utca ! sarkán lévő internátusi épü- ; létének felszabadítását sem. : Egy jegyzőkönyvtöredék ; szerint a szovjet parancsnok : iskolaügyekkel megbízott exponense közli, hogy „november 26-án végigjárja az J iskolákat, és ha nem folyik j a munka, jelentést tesz az | állomásparancsnoknak”. Az iskolaügyi előadó viszont minden iskolába orosz ka- • tonai őrt kért, hogy a takarítókat ne vihessék el közmunkára. A november 19- én tartott értekezleten a megbízott iskolaigazgatók : jelentették, hogy az épületek állapota és az enyhe tél lehetővé teszi a tanítás megkezdését. Az iskolakezdés időpontját még azon a napon kihirdették a felekezetek templomában. 1944. november 20-án reggel 9 órakor Nyíregyháza elemi, középfokú és középiskoláiban megindult a tanítás. A két utóbbiban a tanár- és teremhiány miatt koedukációs rendszerben tanítottak: az evangélikus fiú- és leánygimnázium a központi evangélikus elemi iskolában talált otthont, a katolikus fiú- és leánygimnázium a görög katolikus elemi iskola épületében, a tanítóképző a Széchenyi utcai épületében a hozzá tartozó gyakorlóiskolákkal. A kereskedelmi fiúiskola a kereskedelmi leányiskolát fogadta, a községi polgári fiúiskola pedig a polgári leányiskolát a Bethlen utcai épületben. A leánykálvineum polgári leányiskolája a református egyház gyülekezeti házában kapott elhelyezést. A tanulók létszáma a következő hetekben állandóan nőtt. Hiába lettek többen az evangélikus fiú- és leánygimnázium növendév Z. ___________ kei, az épülethiány miatt az egész évet koedukált rendszerben tanították végig a központi evangélikus elemi iskolában. Az oktató-nevelő munkát irányító és ellenőrző szervek — tanfelügyelőség, tankerületi főigazgatóság már működtek, de az adott nehézségek miatt képtelenek voltak valóban eredményesen dolgozni. Megoldatlan problémát jelentett a felekezeti iskolák államsegélyes és államsegélyt nem élvező, tani tóinak és tanárainak fizetése. Gond volt a fűtőanyaggal, az épületekben esett károk kijavításához szükséges anyagok szintén hiányoztak. Még fokozottabb mértékben jelentkeztek ezek a nehézségek az állami iskoláknál. E gondok megoldására hozták létre a Nyíregyházi Tanintézetek és Pedagógusok Kollégiumát, mely hármas célt tűzött maga elé: az iskolák együttműködését, az iskolán kívüli népművelés fellendítését és a pedagógusok érdekképviseletét. Elnöknek egyhangúan Békefi Benőt választották. Nyíregyháza polgármestere 1945 január elején a következő sorokkal vette tudomásul a kollégium megalakulását: „Annak a reménységemnek adok kifejezést, hogy városunk kulturális újjáépítésében a tanintézetek és pedagógusok kiveszik részüket- Magam részéről a kollégium minden demokratikus alapelveken nyugvó munkáját készséggel támogatom” —írta Fazekas János polgármester. A Nyíregyházi Tanintézetek és Pedagógusok Kollégiuma megalakulásától kezdve hármas célkitűzésének szellemében fogta ösz- sze a város oktatásügyét és iskolán kívüli népművelését. Az első kezdeményezések közé tartozott, hogy 1945. január. 20-tól minden szombaton délután a református gyülekezeti ház emeleti nagytermében ismeret- terjesztő előadást tartottak, melyre az iskolákon és az egyházakon keresztül a vár ros közönségét és az ösz- szes demokratikus párt képviselőit meghívták. Márciusig többek között előadás hangzott el a demokratikus eszme fejlődéséről, Nyíregyháza második világháborús szenvedéseiről, a művészetek társadalomformáló szerepéről, a népmeséről, a nevelés fontosságáról, valamint a demokrácia és a közegészségügyi összefüggéseiről. Az ismeretterjesztő előadásokon kívül minden hónapban egy műsoros népünnepélyt is terveztek. A demokratikus pártok örömmel fogadták a kezdeményezést, és rendszeresen látogatták a rendezvényeket. A nyíregyházi rendőrkapitányság hozzájárult az előadások megtartásához, azzal a kiegészítéssel, hogy a járványos tífuszmegbetegedésekre való tekintettel a rendezők ne feledkezzenek meg a szükséges óvintézkedésekről, a hallgatóság lehetőleg ne zsúfolódjon össze. Megindult az élet az in- ternátusokban is. Az állami tanítóképző internátusa az iskola megnyitásával egy időben kezdett. Januárban intézkedtek a Körte utcai katolikus diákotthon megnyitásáról is, melyben elsősorban a szegény sorsú középiskolába járó tanuló- ifjúságot fogadták hogy azok a súlyos körülmények ellenére is folytathassák tanulmányaikat. A polgármester megadta az engedélyt és a téli tüzeléshez négy köbméter fát utalt ki, valamint hozzájárult 25 mázsa búza, 20 mázsa rozs, 4 mázsa bab, 20 mázsa napraforgó és 2 mázsa borsó elszállításához. A Nyíregyházi Tanintézetek és Pedagógusok Kollégiuma kezébe vette a pedagógusok anyagi problémáinak rendezését is. Kérésére a város szociálpolitikai ügyosztálya igazolvánnyal látta el a diákokat, melynek felmutatása mentesítette őket a közmunkák alól. Az igazolványokat 1945 január elsejétől állították ki folyamatosa^. 1945 március elején már mintegy 1200 diák járt a különböző középfokú és középiskolákba. A diákigazolvány szövege a következő volt: „Igazolom, hogy B. Emma, aki Nyírfa utca 21. sz. alatt lakik, a Leánykálvineum tan. képző II. osztályos tanulója. Az orosz városparancsnokság és a városi tanács utasítása alapján semmiféle munkára igénybe nem vehető. Nyíregyháza, 1945. március hó 9. nap. Békefi Benő tanácsnok, iskolaügyi előadó.” 1945 márciusáig a kollégium minden adminisztratív teendőiét Békefi Benő látta el. Március 15-én választották meg a kollégium tisztikarát. Előterjesztették az alapszabály szövegét, melyet a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. Sajnos ez a dokumentum eddig sem Békefi Benő irattárából, sem a megyei levéltár korabeli iratai közül nem került elő. A kollégium elnöke továbbra is Békefi Benő maradt, alelnökök: dr. Schärbert Ármin, Mészáros Mihály, Korényi Gyula, Gábry Bertalan; főtitkár: Fehér Klára; titkárok: Horváth Sándor, Jánváry Sára; jegyző: Kecskeméty Sára: pénztáros: Baksy Andor; ellenőr: Lamping Fü- iöp; gazda: Cselényi Sándor. Három szakosztályt szerveztek: a gazdasági élén Lábossá Lajos állt, a közművelődési szakosztályt dr. Gacsályi Sándor és a peda gógiait dr. Kiss Lajos irányította. A közgyűlésen két nagy fontosságú előterjesztés is elhangzott. Az egyik a zeneiskola megnyitásáról, a másik az Evangéliumi Munkaközösség által már a fel- szabadulás előtt működtetett felnőttoktatási tanfolyam újjászervezéséről. A résztvevők egybehangzóan megerősítették, hogy a fel- szabadulás előtt a Bessenyei Társaság által működtetett, államilag engedélyezett zeneiskolára a városnak föltétlenül szüksége van. A közgyűlést követően Békefi Benő napokon belül intézkedik, és eléri a zeneiskola megnyitását. Vezetésével Ági Gézáné, született Bocskay Ibolya tanárnőt bízza meg, aki júniusban adja át helyét a hazatérő Vikár Sándornak. A zeneiskolának helyet ismét a Kálvineum Tanítóképző Intézet biztosít. A másik felvetés nyomán hozzálátnak az ingyenes polgári iskolai vizsgára előkészítő tanfolyam újjászervezéséhez, amivel Vajas Klára polgári iskolai igazgatót bízták meg. Az említett közgyűlésen láttak hozzá a Pedagógusok Szabad Szakszervezete nyíregyházi csoportjának felállításához. A belépésre felhívó gyűjtőíveket eljuttatták minden iskola vezetőjéhez. (Folytatjuk) Hadházy Lajos Nyíregyháza _________________________________y
