Kelet-Magyarország, 1985. január (42. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-17 / 13. szám

XLII. évfolyam, 13. szám ARA: 1,80 FORINT 1985. január 17., csütörtök flz Országos Bikotanács elnökségének állásfoglalása A béke megőrzése nemzeti program A nagy hideg gondot okoz a Növényolajipari Vállalat nyírbátori gyárának terme­lésében is. Az olajgyártó üzemben a hideg miatt napi tíz százalékkal csökkent a termelés. (Elek Emil felvétele) Szerdán ülést tartott az Országos Béketanács elnök­sége. A testület megvitatta az OBT idei munkatervét. A program középpontjában az áll, hogy az egységes magyar békemozgalom népünk aka­ratát kifejezve, társadalmunk valamennyi rétegét mozgósít­va járul hozzá hazánk béke­politikájának formálásához és megvalósításához, s tevé­keny részese a békéért, a biz­tonság megszilárdításáért küzdő nemzeti és nemzet­közi társadalmi erőknek. Az elnökség értékelte az OBT elmúlt évi nemzetközi munkáját, és jóváhagyta az idei nemzetközi tevékenység irányelveit és terveit. Az Országos Béketanács el­nöksége a genfi szovjet— amerikai csúcstalálkozóval kapcsolatban állásfoglalást tett közzé, amelyben hangsú­lyozza: a magyar békemoz­galom különböző fórumain, így a X. országos békekonfe­rencián is kifejezésre jutott, hogy a béke megőrzését né­pünk nemzeti programnak tekinti és szilárdan elkötele­zett a béke szolgálata iránt. Ennek a felelősségnek és el­hivatottságnak a jegyében üdvözli az Országos Béketa­nács elnöksége azt az elvi megállapodást, amely Andrej Gromiko szovjet és George Shultz amerikai külügymi­niszter múlt heti genfi tár­gyalásainak eredményeként jött létre. Ez előirányozza az érdemi tárgyalások megkez­dését a fegyverkezési verseny megállítása, a katonai szem­benállás veszélyének csök­kentése érdekében, és megte­remti a kölcsönösen elfogad­ható megállapodások kidol­gozásának lehetőségét. A magyar békemozgalom azzal a várakozással tekint a tárgyalásokra, hogy azokon az űrfegyverkezési verseny megelőzését, a nukleáris fegyverek korlátozását és Együttműködő vegyigyárak végső soron teljes megsem­misítését elősegítő megálla­podások születnek az egyen­lőség, az egyenlő biztonság elve alapján. Fontosnak tart­ja, hogy az űrfegyverek, a hadászati rendszerek és a közép-hatótávolságú nukleá­ris fegyverek problémáit a tárgyalások során komplex módon kezelik. Az Országos .Béketanács elnöksége reményét fejezi ki, hogy az érdemi tárgyalások mindvégig konstruktív lég­körben zajlanak, s elősegítik a leszereléssel kapcsolatos olyan kérdések napirendre tűzését, amelyek megoldása jelentősen hozzájárulhat a bizalom építéséhez és erősí­téséhez, a nemzetközi fe­szültség, a katonai fenyege­tés csökkenéséhez. A testület meggyőződése, hogy a tár­gyalások konkrét, konstruk­tív eredményre vezethetnek. A magyar békemozgalom a jövőben is feladatának tekin­ti, hogy lehetőségeivel élve hozzájáruljon az enyhülés és a leszerelés ügyének ked^e-c nemzetközi légkör megterem­téséhez — hangoztatja az ál­lásfoglalás. Tanácskozás a juhtenyésztésről Hős, lej, gyapjú - gazdaságosabban A juhászattal kapcsolatban az utóbbi években rengeteg volt a kérdőjel, a juhállo­mány növekedése különböző okok miatt 1983-ban megállt. A juhászat legfőbb gondja a gazdaságtalanság, amelyben a piac értékítéletén túl olyan dolgok is bejátszottak, hogy a gazdaságok juhállományá­nak jelentős százaléka nem termel, meddő, a tartási költ­ség nem állt arányban a be­vételekkel. Beszélt az előadó a fej­lesztési lehetőségekről, arról, hogy a juhtenyésztésnek jö­vője van, de ehhez minde­nütt reális termelési feltéte­leket kell biztosítani. A fej­lesztés a szakosodás irányá­ba hat, mindez azonban nem jelent egyoldalúságot. A húsirányú szakosodás mel­lett nagyobb figyelmet kell szentelni a gyapjú- és tej­termelésre, hogy ezáltal is gazdaságossá, jövedelmezővé váljék az ágazat. A tanácskozáson Tamás Imre, az állatforgalmi és húsipari vállalat igazgatója a hústermelés és -értékesítés eredményeiről, jövőjéről be­szélt. Hangsúlyozta, hogy a juhtenyésztéssel kapcsolatban több a sopánkodás, mint amennyi probléma valójában van. Az ÁHV 1984-ben a juh­hús exporttervét 10 százalék­kal túlteljesítette, 1985-ben a tervezett felvásárlás és érté­kesítés az előző évi tényszá- moktól nagyobb lesz. A vál­lalat a maga eszközeivel ed­dig is elősegítette az ágazat fejlődését, a jövőben is ezt kívánja tenni. Már most tár­gyalnak arról, hogy a VII. ötéves terv első éveiben egy olyan exportvágóhídat létesí­tenek, ahol a szarvasmarha­feldolgozás mellett évi 60 ezer juh vágását is elvégzik. A Gyapjú és Textilnyers­anyag Kereskedelmi Vállalat részéről Kassai József kiren­deltségvezető arról szólt, hogy 1982-ig a gyapjúterme­JUBILÁL A NYÍRKERT lés jelentős mértékben növe­kedett, majd csökkent. A to­Munkáscsere az üzemek közüti A tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár több ter­mékből is növelte exportját az elmúlt évben. Például nö­vényvédő szer hatóanyagból szállított a korábbinál na­gyobb mennyiséget, a Dela- gilból — a malária elleni szerből — pedig jutott a fej­lődő országokba is. Az Alka­loida részt vesz a magyar— szovjet agrokémiai egyez­mény végrehajtásában. 1984- ben 800 tonna gyomirtót szállítottak, a Glifozát nevű szerből már november köze­pére teljesítették kötelezett­ségeiket. Az eredmények egyrészt az együttműködésnek kö­szönhetők. Az év folyamán Superseptilből tártak fel egy nagyobb amerikai piacot. A gyártáshoz szükséges inter­medier elkészítésére a sajó- bábonyi Észak-magyarorszá­gi Vegyi Művek a kitűzött határidőre nem tudott vállal­kozni. Ezért Tiszavasváriból a borsodi üzembe küldtek több mint ötven embert, akik három hónapon keresz­tül részt vettek a gyártás­ban. Az idén hasonló együtt­működésre kerül sor a két vegyigyár között. Januártól három hónapra adnak át munkásokat. HÚSÜZEM ÉPÜL Tizenötezer sertés feldolgozásra Á nyíregyháziak jobb ellátása a cél Javul az alma pozíciója Minták á hűtőtárolóból. Harmincmillió forintba ke­rül az a húsüzem, amelyet még ebben az esztendőben megépítenek a nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezet­ben. Az építés — egy régi épület átalakításával — már megkezdődött. A nagyberu­házás társulással indult. A Ságvári Tsz a nyíregyházi tangazdasággal, az újfehér­tói Lenin Termelőszövetke­zettel és a Kelet Szövker Vállalattal kötött megállapo­dást. A három termelőüzem sa­ját hizlaldájából évi 15 ezer hízott sertést ad a feldolgo­zó üzemnek. Az alapanyag 60 százalékát füstölt és töltelék­árunak dolgozzák majd fel, negyven százalék lesz a tő­kehús. Az értékesítéshez a Kelet Áruházban korszerű hentesáru-üzletrészt alakíta­nak ki. A tervek szerint a húsüzem és az elárusító rész 1985. szeptember 30-ra elké­szül és az év végi hónapok­ban már bő választékkal kí­nálják az új üzem húské­szítményeit. Ebben az esztendőben ün­nepli tízéves fennállását a vajai Nyírkert Almatermesz­tési Rendszer — jelentette be tegnap Üjfehértón, a kísér­leti telepen tartott szakmai tanácskozáson Görömbey György, a rendszer vezetője. A taggazdaságok, szám sze­rint 35-en, 5500 hektáron ter­mesztenek almát, így megha­tározó tényezői a tájkörzet­nek. Az 1975-ös megalaku­láskor három célt tűztek ma­guk elé a vajaiak. Legfonto~ sabb az almatermesztés szín­vonalának emelése, a ver­senyképesség növelése, és a kertek rekonstrukciója volt. Tavaly már két és fél tonná­val termeltek több almát hektáronként, mint a megyei átlag, de a korábbi években is mindig jelentősen megha­ladták eredményeik a többi gazdaságét. A rekonsrukció és a fajta­váltás egy ideig nehezebben haladt, mert az alma körül megsokasodtak a gondok, de mint megállapították, újab­ban javul az alma pozíciója, ami lemérhető a telepítési kedv megélénkülésében is. Az új fajták közül már sok ül­tetvény terem, és bizonyítja, hogy érdemes kipróbálni őket. A jonatán Naményi ne­vű változatát például a kö­zelmúltban több mint 200 hektáron ültették el a Nyír­kert gazdaságaiban, de ugyan­csak nagy területen vizsgáz­nak a Gloster, Idared, és a Red Spur nevű újdonságok, amelyek az ajánlólevelet a nemesítés bázisától, az újfe­hértói kutatóintézettől kap­ták. — Nem teljesen a fajta­szerkezetünk a hibás az al­ma némiképpen megtorpant pozícióiért — mof ' a ta­nácskozáson Harmat László, az intézet vezetője, de azon is van mit javítani. Az inté­zet munkáját ismertetve fel­sorolta azokat a vizsgálat alatt lévő fajtákat, amelye­ket az érési és ezáltal a sze­dést idő meghosszabbítására, széthúzására javasolnak. Megnyugtatónak csak a szeptember nevezhető, mert ekkor jó minőségű gyümölcs szüretelhető, de sem előtte augusztusban, sem október­ben nem kielégítő a válasz­ték. A Nyírkert jelenlévő szakemberei a hűtőtárolóból kivett mintákat nemcsak szemügyre vehették, hánem meg is kóstolhatták. Hamvas és ropogós volt a tavaly au~ gusztus 10-én szüretelt Sum­mer Red, amelyikre talán jobban illene az, amit ma­gyarul valójában jelent: nyá­ri piros alma. A Mollies De­licious, amelynek az a neve­zetessége, hogy kétökölnyi nagyságúra nő meg a minő­ség megtartása mellett, nagy érdeklődést keltett, éppúgy, mint az Ozark Gold, amely még most is kőkemény, és még a fáról lehullva sem ke~ letkezik rajta folt. A sztár a Jonagold volt, amelyben egyesülnek az ős sárga és pi­ros fajták illat-, íz-, és za­mattulajdonságai. A késői ajánlat az Idared* Üjfehértón a fán vészelte át a 10 fokos hideget a tél elején károso­dás nélkül, tehát a tél beáll­táig szedhető. (és) vábbi fellendüléshez komp­lex intézkedés szükséges. Mint mondta: a gyapjúnak jövője van, <je a termelésnél fokozott gondot kell fordíta­ni a minőségre, mert csak ez teszi lehetővé a nagyobb arányú hazai feldolgozást, exportálást. Szendrei István, a Szabolcs megyei Tejipari Vállalat igazgatója elmondta: 250 ezer anyajuh van a megyében és a vállalat a termelőkkel kö­zösen keresi annak a lehe­tőségét, hogy a termelési fel­tételek, az ágazat gazdaságos­sága javuljon. A tejipar ré­széről mindent megtesznek annak érdekében, hogy a tej­termeléssel a juhágazat jö­vedelmezősége növekedjék. A tejipar technikai eszközökkel nyújt segítséget a tejterme­léshez. 1983-ban két állami gazdaságnak, 1984-ben három termelőszövetkezetnek adtak át fejőgépeket kedvező felté­telekkel. Idén eddig már hat termelőszövetkezettel kötöt­tek elvi megállapodást fejő­gép kihelyezésére, négy ter­melőszövetkezettel a megál­lapodás előkészületben van. Idén az 1983-ban termelt öt­ezer* liter juhtejjel szemben a tejtermelés elérheti a fél­millió litert. A tanácskozás konzultáci­óval ért véget, a juhtenyész­tő szakemberek szóltak gond­jaikról, elképzeléseikről, ar­ról, hogy miként lehetne a juhágazatot rangjának meg­felelően szinten tartani, fej­leszteni. S. E. A juhtenyésztés időszerű kérdéseiről tanácskoztak ter­melőszövetkezeti szakemberek január 16-án, a területi szö­vetség székházában. Vitaindító előadást dr. Tóth Imre, a MÉM főelőadója tartott.

Next

/
Thumbnails
Contents