Kelet-Magyarország, 1985. január (42. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-16 / 12. szám

A textilipar terveiből Metszenek a gyümölcsösben Új gépek, korszerűbb termékek A nagykállói Nyírség Termelőszövetkezet 2-es számú gyümölcsöskertjében 30 ember metszi az almafákat. A hideg téli idő ellenére is jól haladnak a munkával. Ké­pünk Győri Árpád és Domonkos Péterről készült. (Elek Emil felvétele) A KGST V.B. ülése Növekszik az atomerőművek szerepe az energiatermelésben Napirenden az energetikai, közlekedési, gépipari együttműködés Kedden Moszkvában foly­tatódott a KGST Végrehajtó Bizottságának <113. ülése. A tagországok állandó kép­viselői áttekintették a KGST egyesített energiarendszere keretében a villamos energe­tika 2000-ig szóló távlati fej­lesztésének koncepcióját. Ez figyelembe veszi az elmúlt években kialakult helyzetet, valamint tartalmazza a fo­gyasztás és a termelés vár­ható tendenciáit. A tagorszá­gok szükségletének kielégíté­sében a jövőben is megha­tározó a saját erőforrások maximális kihasználása. A fejlődés sajátos vonása az atomerőművi villamos ener­gia termelésének jelentős fo­kozása. Ezzel összefüggés­ben különösen fontos az atomenergetikai berendezé­sek előírt időben való bizto­sítása, beleértve a szállítási határidők feltétlen betartását is. A koncepcióban lényeges helyet szánnak az egyesített villamosenergia-rendszerek üzembiztonságának fokozását szolgáló intézkedések meg­határozásának és azok mara­déktalan végrehajtásának. A Magyar Népköztársaság ál­landó KGST-képviselője kü­lönös súllyal igényelte az egyesített energiarendszerben a szabályok és előírások szi­gorú betartását, az egyes tag­országok által az energiának kizárólag az egyeztetett mennyiségek keretein belüli igénybevételét, ezzel az üzembiztonság és a tervsze­rűség fokozását. Ez a jelen­legi szélsőséges időjárási vi­szonyok között kiemelt je­lentőségű a rendszer egésze és az importtól nagymérték­ben függő tagországok, min­denekelőtt Magyarország szá­mára. Az egyesített energia- rendszer központi teherelosz­tójának tanácsa most tartott rendkívüli ülésén ezzel össz­hangban lévő határozatot ho­zott. Az ülés résztvevői meg­vizsgálják, miként javítható a tagországok kölcsönös ke­reskedelmében szállított gé­pek és berendezések pótal­katrész-ellátása. A szállításo­kat szabályozó általános el­veket korábban Magyaror­szág javaslata alapján dol­gozták ki. A cél most az, hogy jogi eszközökkel is elő­segítsék a tartalék alkatré­szek ellátásának javítását. Ennek megfelelően ösztönöz­ni fogják az egyes vállalato­kat arra, hogy az általuk gyártott késztermékek alkat­rész-ellátására is kössenek szerződést. A tanácskozásra átfogó elemzés készült a tagorszá­gok közötti közlekedési együttműködés helyzetéről, s a vele kapcsolatos feladatok megvalósítását szolgáló ja­vaslatokról. Lényeges célki­(Folytatás a 4. oldalon) Vb-ülés Vásárosnaménybaa, Nyírbátorban Bár melegszik az idő, mégis Nyíregyházán mérték a legalacsonyabb hőmérsék­letet az országban január 15- én, a kora reggeli órákban. Megyeszékhelyünkön mínusz 11 fok volt, a közeli Debre­cenben csak mínusz hat fok. Délben viszont jelentős mér­tékben felmelegedett a leve­gő, mértek mínusz 3,3 Celsi- us-fokot is. Hét végére azon­ban változatlanul lehűléssel számolhatunk — mondják a meteorológusok — és kisebb havazás is várható. Az Űtinform ügyeletese hosszú idő óta először nyu­godt közlekedési viszonyokat említett: a főútvonalak csak helyenként nedvesek, még jégborda is csak elvétve ta­lálható rajtuk. Az alsóbbren­dű utak viszont jegesek, csú­szósak, azokon óvatosan kell közlekedni. Kihasználják a holt idényt A ZÖLDÉRT-kirendeltség tevékenységéről hallgatott meg beszámolót egyebek kö­zött keddi ülésén a Vásáros- naményi Városi Tanács Vég­rehajtó Bizottsága. A kiren­deltség a városban és kör­nyékén három ÁFÉSZ-szel — a vásárosnaményival, a tisza- szalkaival, a tarpaival — és öt termelőszövetkezettel — a vásárosnaményival, a var- sánygyüreivel, a gemzseivel, a tarpaival és a beregdaróci- val — áll szerződéses kapcso­latban. Tavaly 140 tonna uborkát, 420 tonna görög­dinnyét, 32 tonna paradicso­mot, 23 és fél ezer tonna al­mát és 265 tonna egyéb gyü­mölcsöt vásárolt fel, s ez több, mint amennyit a szer­ződések megkötésekor tervez­tek. A nyári szárazság miatt kevesebb volt az uborka, ezt paradicsommal pótolták, így vegyesen küldték a konzerv­üzemekbe feldolgozásra. Az alma kiváló minőségű volt, ám a szállítás idején már ko­rántsem mondhatták el ugyanezt, mert a vagonhiány, a ládahiány, az exportszállí­tások késedelmei miatt ko­moly veszteségek keletkeztek. A korán beköszöntött hideg pedig még jobban lassította a szállítást, mert november elejétől csak légkondicionált vagonokban indulhatott útjá­ra az alma. Űj jelenség volt a ZÖL- DÉRT-nél, hogy magánter­melőkkel is kötöttek szerző­dést: 2359 tonna almát, eg­rest, ribiszkét, meggyet, kör­tét, szilvát és uborkát vásá­roltak fel, közel 15 millió fo­rint értékben, s ehhez — aki igényelte — göngyöleget és csomagolóanyagot is adott a ZÖLDÉRT. Gondjaik között szerepel, hogy nincs hűtőtárolójuk, konzervüzemük, léüzemük, pedig a zöldség-gyümölcs té­li tárolását elfogadható vesz­teséggel csak új raktározási és feldolgozási lehetőségek megteremtésével tudnák nö­velni. Holt idényben a Sar- kadi Cukorgyárnak és a COMPACK Vállalatnak cso­magolnak ki cukrot, illetve sót, s exportládákat gyárta­nak saját szükségleteik kielé­gítésére. Nyírbátorban az ellenőrzé­si terv végrehajtásának ta­pasztalatait vitatták meg a végrehajtó bizottság tagjai. Komplex vizsgálatot végez­tek egy városi tanácsi, kilenc községi tanácsi intézménynél, törvényességi felügyeleti vizsgálatra a városi tanács titkárságán és öt szövetke­zetnél, cél- és témavizsgála­tot 91 kisiparosnál, 40 bolt­ban végeztek. A társadalmi ellenőrök, a magántervezők, a szekérfuvarozók, a magán- kereskedők, a tanácsi intéz­mények és az egyesületek vizsgálatához nyújtottak se­gítséget. Pénzügyi, gazdasági vizsgálatot három tanácsi in­tézménynél és tíz egyesület­nél folytattak. Karácsony és szilveszter között megfeszített munkával új fésiisfonó gépsort telepítettek a Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár demecseri gyárának tmk dolgozói. Év elejétől megin­dult a gépek próbaüzemelése. A tervek szerint a hónap végétől három műszakos folyama­tos termelésből szállítják a fésűs fonoda részére az előfonalat. Képünkön: Sipos Mária elő- fonalat készít a gépsoron. (Gaál Béla felvétele) Felemás évet zárt tavaly megyénk textilipara: az üze­mek többsége teljesítette ugyan éves terveit, ám akad­tak jócskán gondok, melyek áthúzódtak 1985-re is, ezek megoldása tehát az idei esz­tendő feladata. AZ ÜJPESTI GYAPJÜ- SZÖVÖGYÄR ÜJFEHÉRTÓI GYÁRA azon üzemek közé tartozik, ahol több volt az öröm, mint a gond a számve­tésnél. A kollektíva a nyolc- százhúszmillió forintos árbe­vételi tervét 106 százalékra teljesítette, s a tervezettnél tízmillióval nagyobb lesz eredményük is, amely várha­tóan meghaladja a hatvan- millió forintot. Az idei fonaltermelésüket a múlt évi tervhez képest há­rom százalékkal kívánják növelni, míg a szövetmeny- nyiséget hét százalékkal. A múlt évben mintegy 110 mil­lió forint értékű textíliát ex­portáltak tőkés országokba, ennek értéke az idén eléri a 120 milliót. A gyárban jelen­leg folyik a tőkés piacra szánt termékek mintázása. Első negyedéves megrendelé­seiknek több mint negyede külhonból érkezett. A terve­zett exportjuknak mintegy kétharmada irányul a szocia­lista országokba, egyebek mellett a Szovjetunióba, Ku­bába, Mongóliába. Az újfehértói gyárban az idei év egyik legfontosabb feladata a minőség javítása. Az emberi tényezőkön túl minden bizonnyal jelentős segítséget nyújt majd ennek megvalósításához az a gép­park-korszerűsítés, melynek során február közepéig nyolc mikrovetélős szövőgépet, il­letve öt fésülő- és két nyújtó- gépet helyeznek üzembfe : A MAGYAR POSZTÓ­GYÁR NAGYKÁLLÓI GYÁ­RÁBAN mintegy 300 millió forintos termelési értéket produkáltak tavaly. Főbb ter­mékeik — a különféle fona­lak és a hagyományos kár­tolt szövet — közül ebben az évben a piac igényeihez job­ban igazodva elsősorban a kártolt kötőfonal arányát igyekeznek növelni, s ezzel ha szerény mértékben is, a do1lárbevétel növekedéséhez szeretnének'■hozzájárulni, hi­szen a szóban forgó fonalat tőkés piacon szándékozzák értékesíteni. Az esztendő- elsőrendű cél­kitűzése: a minőség további javítása és az anyaggal törté­nő takarékosabb gazdálkodás, ezek érdekében saját szerve­zeti felállásukon is változtat­ni akarnak. A gyárban egyéb­ként a szövéskultúra fejlesz­tésére törekednek az idén — tavaly csaknem 900 ezer négyzetméter szövetet állí­tottak elő — s új, nagy telje­sítményű gépek telepítésére készülnek. A MAGYAR GYAPJŰFO- Nó ÉS SZÖVŐGYÁR DE­MECSERI GYÁREGYSÉGÉ­BEN igen nehéz évet zártak tavaly, a termelési tervet ugyan megközelítőleg telje­sítették, ám jelentős túlóra felhasználásával. Az üzem­ben egyébként tavaly egy­millió négyzetméter nyers szövetet, 908 tonna kártolt és negyven tonna fésűs fo­nalat állítottak elő. Ebben az évben viszont termékszerke­zet-módosításra készülnek, a vevők igényeit figyelembe véve növelik a fésűs fonal arányát. Ennek mennyisége többszöröse lesz a tavalyi­nak. . Ehhez természetesen szük­ség van a dolgozók átcsopor­tosításához is, a fésűs fono­da létszáma az elképzelések szerint meghaladja majd a százat. A terv megvalósításá­hoz azonban nemcsak embe­rek, hanem új gépek is szük­ségesek, ezek egy része már a múlt évben megérkezett Demecserbe, de még mindig várnak korszerű .berendezé­seket. “ " . *- 0i -. f A KENDER JUTA ÉS PO- LITEXTIL NAGYHALÄSZI ZSÁKGYÁRÁNAK kollektí­vája csendes, minden szen­zációtól mentes éven van túl, az elmúlt időkhöz hasonlóan sikeresen zárták 1984-et is. Alapvető céljaikat teljesítet­ték, termelési értéktervüket például négy százalékkal tel­jesítették túl, de megállták helyüket a tőkés piacokon is. Legfontosabb termékük 1984- ben is a zsák volt, melyből huszonegymillió darabot ké­szítettek, s ennek hatvanhá­rom százalékát nyugati or­szágokban értékesítették. Tavalyi termelésük értéke egyébként 13 százalékkal ha­ladta meg az előző évit, s elérkeztek kapacitásuk felső határához. A mennyiség to­vábbi növeléséhez már újabb gépek kellenének, ezek be­szerzésére azonban megfele­lő anyagi fedezet híján alig­ha számíthatnak az idén. To­vább folytatják viszont ter­mékszerkezetük modernizá­lását. mintegy tizenöt száza­lékkal tervezik növelni az úgynevezett dupla falú, beté­tes zsákok arányát, mely jó­val munkaigényesebb a töb­bihez képest. Termékeik kö­zül jelenleg is ez az egyik legkeresettebb külföldön. A tervek szerint a betétes zsá­kokat zömmel ázsiai orszá­gokban értékesítik majd. B. G. Még mindig csúszósak az utak I XLII. évfolyam, 12. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1985. január 16., szerda fej sf nmm m m ztb H utaJErS ffö Inl “ r. f 4 j IÄ z, rtifc -V if » a* 2' JJ' JJLV í, Ja W j*B ÉEnK 5b JÍ*i S 3 Q E wti*cy If3$ icjimicyciiii

Next

/
Thumbnails
Contents