Kelet-Magyarország, 1985. január (42. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-16 / 12. szám
1985. január 16. Kelet-Magyarország 7 olvasóink leveleiből Postabontás Jó tett Egy munkásasszony — Gajdos Bertalanné — levelét is olvashatjuk mostani Fórum oldalunkon, amelyben áll egy mondat: az embereknek ma divat panaszkodni és mintha szégyellnének örülni az egyszerű hétköznapi dolgoknak ..Levélírónk azt az örömét osztja meg nyilvánosan az olvasókkal, hogy milyen nagy szeretettel veszik körül a gyermekeket az egyik nyíregyházi óvodában. A fent idézett mondat azért mégis elgondolkodtató: milyen tapasztalatok indították a munkásasszonyt arra, hogy szóvá tegye, mostanában valahogy nem sikkes dolog örülni. Kétségtelen, hogy a hétköznapok — a nehezülő életviszonyok — bizony nagyon sok családban okoznak anyagi és más jellegű problémákat. Hasonlóan nehezíti ezeket a gondokat például a mostani kegyetlenül hideg tél, a tüzelőellátás közismert problémája. Igen sok család csak nagyon fegyelmezett gazdálkodással tudja beosztani a megkeresett pénzt élelemre, fűtésre, ruházkodásra. Arról is tudunk, hogy milyen nagy feladat hárul a tanácsokra a szociális juttatások terén: főként a nagycsaládosok, a magukra maradt idős emberek várják a segítséget. (Arról is írunk ezen az oldalon, hogy van, ahol nem legyintenek az ilyenre, hanem gyorsan intézkednek.) Valószínű, hogy levélírónk előtt is ismertek ezek a nehézségek, s hogy ezt a munkáscsaládot sem veti fel a pénz, nekik is — ahogy mondani szokás — fogukhoz kell verni minden garázst, hogy hónap végén is jusson a szükséges dolgokra. Ám Gaidos- né ennek ellenére írja, hogy ő — és az ő családfa — még nem felejtett el örülni, ha megértéssel. segítőkészséggel, előzékenységgel találkozik. (Ugyanez érződik egy másik levelünkből is, melynek írója egy kalauz udvariasságát dicséri.) Természetesen ezek a mindennapi apró ió cselekedetek nem pótol iák. ha valahol anyagi szükség mutatkozik, s egyáltalán nem homályosít ják el azokat a hibákat, amelyekért joggal háborognak a lakosok, a levélírók. Mégis jó érzés olvasni a munkásasszony levelét: az ember önkéntelenül is azon kapja magát, hogy valóban elsiklunk mi az örömteli dolgok fölött, azokat a legtöbbször természetesnek tartjuk. Természetes is mindez akkor, amikor egy ügyintézőnek, egy előadónak elemi kötelessége a pontosság, az udvariasság. Kár volna azonban elhallgatni, amikor valaki a kötelességén felül cselekszik, vagy ha egy segélykérő levél gondját-baját a sajátjának tekinti, és gyorsan intézkedik. Mert azért a temérdek gond, probléma mellett az ilyenek sem ritkák életünkben. Nem nehéz kitalálni, hogy Gajdosné azért írta le dicsérő sorait: kövessék másutt is minél többen a jó példát. S ha egyre gyakoribb a jó tett, az emberi szó, a segitőkészség, akkor még a megpróbáltatásokat is könnyebben viseli el az emner, A. S. Példás óvoda A nyíregyházi 7-es számú óvoda a Ságvári-telepen, a Hámán Kató jjtcán nem nagy és nem is olyan korszerű, amilyenek már ma épülnek. De hangulatos udvarával, otthonos légkörével a mi gyermekeinknek sokkal kedvesebb, mint a legmodernebb... Én egyszerű munkásasszony vagyok és talán nem is tudom megfogalmazni a szavakat. Különben is, az embereknek ma divat panaszkodni és mintha szégyellnének örülni az egyszerű hétköznapi dolgoknak. Mégis leírom: itt olyan a kapcsolat az óvónők és a szülők között, hogy nyugodtan meg lehet minden problémát beszélni. Nekem három gyermekem van és sokszor kértem és kaptam tanácsot a vezetőnőtől, az óvónőktől olyan nevelési problémákra, amikkel egyedül nem tudtam megbirkózni... Sokat viszik a gyerekeket kirándulni, például még a piacra is, bábszínházba, művelődési házba, de még a debreceni állatkertbe is. Megtanítják a gyerekeket közlekedni az utakon, önállóságra nevelik őket. Az itt dolgozók mindezért nem várnak kitüntetést, csak egyszerűen teszik, ami a dolguk. Gajdos Bertalanné, Nyíregyháza, Nyíl utca 21. REND, TISZTASÁG A Nyíregyházi Fodrász Szövetkezet 20-as számú üzletébe járok rendszeresen, hétfőnként. Az üzletben nagy változást tapasztalok: a helyiség ragyog a tisztaságtól, ami régebben bizony másként volt. . . Lám, így is lehet, s a vendég jól érzi magát. Tóth Istvánné, Nyíregyháza ÜZENET NAPKORRA Valamikor én is Napkoron dolgoztam, de elkerültem Ózdra. Hosszú idő után 1984- ben meglátogattam a községet és őszintén mondom, alig ismertem rá. Boldogan tapasztaltam, hogy a község szépen fejlődik, szép házakat építettek, az utcák rendezettek. Megtudtam, hogy a mezőgazdaság és az állattartás is fellendült, sokkal jobban élnek ott most az emberek, mint annak idején. Én csupán további eredményeket és jó egészséget szeretnék kívánni a távolból a napkoriaknak. Horváth József, Ózd, Szőnyi u. 41. SZÍNE ÉS VISSZÁJA Gyorsvonattal utaztam december 3-án Budapestre Nyíregyházáról. A felszállásnál Juhász László kalauz nemcsak a bőröndöket segített feladni, hanem engem is felsegített a magas lépcsőre. Pédig nem ismerjük egymást, s a kalauz így segített a többi utason is. Indulás előtt minden fülkébe beköszönt, megkérdezte, elég meleg van-e és jó utazást kívánt ... Higgyék el, az egész fülkében jó hangulat lett ettől, s kellemesen .utaztunk több száz kilométeren ... Visszafelé december 14-én már korántsem volt ilyen kellemes élményem: első osztályú jeggyel sokan álltak a másodosztályú kocsi peronján velem együtt. Péter Jolán, Nyíregyháza, Északi körút 24. VÁRAKOZÁS, DE MIÉRT? Kisvárdáról Záhonyba kellett utaznom január 7-én. A kisállomáshoz mentem ki, mert ez van hozzám közelebb. Farkasordító hideg volt, s amikor megváltottam a jegyemet, azonnal átmentem az állomással szemben levő peronra, várni a vonatot. Sajnos, itt olyan a helyzet, hogy a váróteremből sokat kellene gyalogolni a vonatig, ezért a legtöbben a szabad ég alatt várakoznak. így történt ekkor is, de fél óra várakozás után, félfagyott állapotban visszamentem az állomásra, kockáztatva, hogy lekésem a vonatról, de a jegykiadótól meg akartam kérdezni, miért nem jön még a vonat. Ö ekkor felvette a kagylót és a nagyállomástól megtudta, hogy a vonatnak 40 perc késése van. Nem tudom, ezt miért nem lehetett hangosbemondón közölni az utasokkal? Egy kis figyelmesség bizony nem ártana. Török László, Kisvárda, Felszabadulási lakótelep 16. KÉRÉS A VOLÁNHOZ Szalagavató ünnepség és bál lesz február 9-én délután 6 órai kezdettel a nagykállói Korányi gimnáziumban. Ezen az ünnepségen a tanulók hozzátartozói is részt szeretnének venni. Igen ám, de szombati napon nem közlekedik autóbusz az esti órákban Nagykálló és Szakoly között. A rendkívüli eseményre való tekintettel kérdezném a Volánt: nem volna-e lehetőségük arra, hogy a hétköznapokon egyébként közlekedő és 10 óra 20 perckor induló autóbusz ezúttal is hazavinné az utasokat? Varga Imréné, Szakoly, Balkányi u. 120. Szerkesztői üzenetek Lakatos Jánosné tuzséri. Oláh Gyula tákosi, özv. Tar Mihályné berkeszi, Szabó Lászlóné zajtai, özv. Dégi PáIné mezőladányi, Kanyuk Mihály tiszanagyfalui, Sza- lay Pálné szatmárcsekei, Kovács Istvánné nagydobosi, Toronicza Lászlóné nyír- parasznyai, Bálint Gézáné nyíregyházi, Bakai Gábor ibrányi, id. Kertész Lajos kisvárdai, Pócsi Károly ho- dászi, Budai Ferencné gá- vavencsellői, Jóni Árpádné kótaji, Lakatos Elemérné aranyosapáti, Hanuscsák István kisvárdai, Orosz Imre demecseri, Molnár Ilona nagyhalászi, Vass Gyuláné pátrohai, Jeney Józsefné hodászi, Zerderák András- né ibrányi lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Id. Farkas Sándor csenged levélírónk kedves sorait megkaptuk. örülünk, hogy segíthettünk. Ster Lászlóné túristvándi panaszosunk ügyében a Fehérgyarmati Városi Tanács V. B. művelődési, egészség- ügyi és sportosztálya intézkedett, az eredményről levélben tájékoztatjuk. Nagy Györgyné rohodi olvasónk lakásába — a TI- TÁSZ B—86/85. sz. levele alapján — a bojler bekapcsolása januárban megtörténik. Az illetékes válaszol SZEMÉTGYŰJTŐ A Kelet-Magyarország 1984. december 5-i számában Gondolni a nyugdíjasokra címmel közölt egy cikket, amelyre a következőt válaszoljuk: a városi tanács Nyíregyházán 1981. évi 2. számú rendelete a köztisztaság fenntartását szabályozza, ami egyaránt vonatkozik a lakosságra és ránk is. Ez a rendelet írja elő megfelelő szemétgyűjtő edények használatát. Vállalatunk az elmúlt három évben több alkalommal és több ezer példányban felszólította a lakosságot a megfelelő edényzet beszerzésére, -sajnos ez nem vezetett számottevő eredményre, ezért 1984-ben ismét felszólítást küldtünk ki. Ügy gondoljuk, hogy intézkedésünk figyelembe veszi a nyugdíjasok alacsony jövedelmét is, hiszen már több mint négy év telt el a rendelet megalkotása óta, s így fel lehetett készülni annak végrehajtására. Kedvező a lakosság számára, hogy tíz forintért lakásra szállítjuk az edényzetet, írásos megrendelés esetén. Kapu József igazgató, Nyíregyházi Közterületfenntartó Vállalat (A szerk megjegyzése: természetesen szükség van az edényekre, mégis úgy gondoljuk: a kis jövedelmű nyugdíjasoknak valamilyen módon használt, leértékelt szemétgyűjtő edényeket is lehetne ajánlani...) FOGÓCSKA A Kelet-Magyarország 1984. december 11-i számában megjelent Fogócska című cikkben foglalt panaszt megvizsgáltam, s megállapítottam, hogy a Mátészalka város területén működő árushelyek részére a Kelet- Magyarország című lapot a Nyírségi Nyomdában árushelyenként kötegelik. December 1-én 260 példány, december 9-én pedig 175 példány továbbítása — belső kezelési hiba miatt — Mátészalkára nem történt meg. Az érdekelteket figyelmeztettem a pontos munkavégzésre, a történtekért szíves elnézésüket kérjük. Zombor Ferenc Debreceni Postaigazgatóság ÜVEGEZÉS A Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 8—10. sz. épület folyosójának üvegezésével kapcsolatban közöljük, hogy ezt a munkát a keleti oldalra is megrendeltük, amit előreláthatóan szakipari építésvezetőségünk 1985. február 15-ig elvégez. Tasi András o.-v. Nyíregyházi Ingatlankezelő Szolgáltató Vállalat OLVASÓINK KÉRDEZTÉK Pótszabadság 1985-ben Ha a munkaviszony az alábbi határok közé eső időben keletkezett, akkor a munkaviszonyban töltött évek után járó pót- szabadság mértékét leolvashatjuk a jobb oldali számoszlopból. Az így kapott napokat kell hozzáadni a 15 munkanap alapszabadsághoz, és akkor kapjuk meg az évi rendes szabadság mértékét. Pribék Ferencné rohodi olvasónk második gyermeke után igénybe vett gyermekgondozási szabadsága lejárt. A két szülés között egy évig dolgozott. Munkaviszonya 1975. június hónapban kezdődött. Munkáltatójától olyan tájékoztatást kapott, mely szerint a szülési és gyermekgondozási szabadság idejére a „rendes szabadsága” jár. A munkáltató tájékoztatása helytálló, mert a rendes szabadság alap- és pótszabadságból áll, melyet a következők szerint kell kiszámolni: 1982. január 1-ig minden évre 12 nap alap, (ebbe egy szabad szombat beszámít) és minden munkaviszonyban töltött két év után egy, — legfeljebb azonban évente tizenkét nap — pótszabadság jár. 1982. január 1. után tizenöt nap alap- (csak munkanap) és minden három év után egy nap — legfeljebb azonban évente kilenc nap — pótszabadság, két tizennégy éven aluli gyermek után öt nap pótszabadság jár. Ez utóbbi a születés időpontjától függetlenül a születés évében egész évre jár. A rendszeres szabadság a szülési szabadság (húsz hét) a gyermekgondozási szabadság egy évére szülésenként jár. Gróf József gacsályi olvasónk 1975. december 29-én ment nyugdíjba. A 27 éves szolgálati idejének egy részét külföldön szerezte, ezért annak igazolása 1977 májusáig elhúzódott. Most kérte a 25 éves jubileumi jutalom kifizetését, amit a munkáltató elévülésre való hivatkozással elutasított. A munkáltató álláspontja csak részben helytálló. A jubileumi jutalom kifizetéséhez szükséges munkaviszonyban eltöltött időt a munkavállalónak hiteltérdemlően kell bizonyítani. Ez a bizonyíték nyugdíjba vonulásakor nem állt rendelkezésére, ezért a munkáltató nem mulasztott. A szolgálati idő nem minden esetben azonos a munkaviszonyban töltött idővel, például katonaidő, tanulóidő. A munkaviszonyban töltött időt az akkor érvényben lévő jogszabályok alapján kellett kiszámítani. Levelében közöltek szerint jelenleg mint nyugdíjas, munkaviszonyban dolgozik, így nincs akadálya annak, hogy igényét érvényesítse. Ugyanis a jubileumi jutalom iránti igény elévülése a munkaviszony megszűnése utáni napon kezdődik és egy újabb munkaviszony létesítése után újra megnyílik. Azt tanácsoljuk, hogy kérelmével forduljon a munkáltató mellett működő munkaügyi döntőbizottsághoz, ahol a fenti kérdések tisztázhatók. A munkaviszonyban töltött időbe a nyugdíjasként ledolgozott időt is be kell számolni. Mocsár Sándorné gacsályi olvasónk hat évig volt gyermekgondozási szabadságon, mely 1984. október hónapban járt le. A munkáltatótól szabadságmegváltás címén összesen 690 forintot kapott, amit kevésnek ítél, mert három gyermeket tart el. A közölt összeg alapján egyértelmű válasz nem adható. A szülési és gyermekgondozási szabadság idejére csak akkor jár szabadság, ha a munkaviszony is fennáll. A szabadságot pénzben megváltani csak akkor szabad, ha a munkaviszonya időközben megszűnt. Ha a munkaviszonya időközben nem szűnt meg, részére a következők szerint jár szabadság, amit természetben kell kiadni. Az első gyermek után (feltehetően 1982 előtt született) tizenkét nap alap- és minden munkaviszonyban töltött két év után egy nap, (legfeljebb azonban évente tizenkét nap) pótszabadság jár. A második gyermek után ha 1982. év január 1. után született, tizenöt nap alap- és minden munkaviszonyban töltött három év után egy nap (évente legfeljebb kilenc nap) pótszabadság jár. Ezen túlmenően minden 14 éven aluli gyermek után,évente kettő, két gyermek után öt, három gyermek után kilenc, és minden 18 éven aluli munkaviszonnyal nem rendelkező gyermek után évente két nap pótszabadság jár. A felsorolt alap- és pótszabadságok szülésenként, a szülési szabadság (húsz hét) teljes tartamára, a gyermekgondozási szabadság egy-egy évére jár. A szabadságot a szülések évétől függően a leírtaknak megfelelően 1981-ig, illetve 1982 év után külön-külön kell kiszámítani. Balázs András nyírmadai olvasónk harmincéves törzs- gárdatagsága után hatezer forint pénzjutalomban részesült. A jutalmat 1984. november 7-én hiánytalanul felvette. A december 10-i fizetését a törzsgárdaj utalómmal ösz- szevonták és az így kiszámított nyugdíjjárulékot a fizetéséből levonták. A munkáltató eljárása több tekintetben is téves. A levélben leírtak szerint a két kifizetés nem azonos hónapban és hónapra történt. A jutalmat több évi munkájának elismeréseként kapta, amiből attól függetlenül, hogy milyen alap terhére folyósították, a nyugdíjjárulékot külön kell levonni. (Sz. 172. § (1)—(2) bekezdés. Ha a munkáltató a tévedést nem hajlandó korrigálni, forduljon a gazdaságban működő jogsegélyszolgálathoz. Nagy Mihály Gyermekgondozási szabadság, jubileumi jutalom —1958. július 1. 9 1958. július 2—1959. július 1. 8 1959. július 2—1960. július 1. 8 1960. július 2—1961. július 1. 8 1961. július 2—1962. július 1. 7 1962. július 2—1963. július 1. 7 1963. július 2—1964. július 1. 7 1964. július 2—1965. július 1. 6 1965. július 2—1966. július 1. 6 1966. július 2—1967. július 1. 6 1967. július 2—1968. július 1. 5 1968. július 2—1969. július 1. 5 1969. július 2—1970. július 1. 5 1970. július 2—1971. július 1. 4 1971. július 2—1972. július 1. 4 1972. július 2—1973. július 1. 4 1973. július 2—1974. július 1. 3 1974. július 2—1975. július 1. 3 1975. július 2—1976. július 1. 3 1976. július 2—1977. július 1. 2 1977. július 2—1978. július 1. 2 1978. július 2—1979. július 1. 1979. július 2—1980. július 1. 1 1980. július 2—1981. július 1. 1 1981. július 2—1982. július 1. 1 1982. július 2—1983. július 1. — 1983. július 2—1984. július 1. — 1984. július 2— —
