Kelet-Magyarország, 1984. december (44. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-12 / 291. szám

1984. december 12. Kelet-Magyarország 7 Egv lakóközösség gondja Levélírónk — Mészá­ros Ferenc Nyíregyháza Fészek utca 17. szám alat­ti lakos — nem gyűjtött ugyan aláírásokat, de az utca valamennyi lakójá­nak nevében fogott tollat. Legnagyobb sérelmüket tolmácsolja, immár 8 éve várják, hogy megszűnjön az utcában a sártenger, s hogy az udvarokba ne folyjon be a csapadékvíz és gyalog vagy gépkocsi­val is ki-be tudjanak jár­ni, szükség esetén a men­tő, s a tűzoltókocsi is be tudjon hozzájuk menni. Nem értetlenkedő, kö­vetelőző sorok ezek, hi­szen tudtunkra adja le­vélírónk: az utca lakói megértik, hogy szűkösek a város anyagi lehetősé­gei, hogy nem futja a költségvetésből mindenre. E szemléletüket az utca lakói már többször tettek­kel is bizonyították, azt, hogy nem igen várják a megoldást ölbe tett kézzel. Hiszen társadalmi mun­kájukkal került az utcába villany, ők ásták ki és ta­karták be a vízvezetékár­kot. Később a gázvezeték építésénél is hasonló munkát vállaltak és vé­geztek. S azért van járda az utcában, mert minden­ki megépítette maga előtt. Az út dolgában azon­ban tanácstalanok, mert ez meghaladja erejüket, akaratukat. Korábban már kaptak ígéretet rá, hogy durva kővel felszórják, hogy járható legyen. Ez azonban elmarad, még ma is várat magára. Így sarat dagasztva közlekednek, ha egyáltalán neki mer­nek vágni kocsival az út­nak. Aztán mégiscsak feltör levélírónkból az igazság­érzet, és így folytatja le­velét: „miért van az, hogy az új városrészekben út­tal, járdával épülnek a la­kások, lényegesen olcsóbb házak. Ott viszont, ahol annyira ösztönzött magán­erős építkezésekkel oldot­ták meg a tulajdonosok a lakásgondjukat — nem hárítva azt az államra, a tanácsra —, ott nincs sem­milyen segítség. A Ságvá- ri-telepen külön harcot kell folytatni mindenért, gyógyszertárért, járdáért, csatornázásért, bölcsődé­ért, orvosi rendelőért, pos­táért ...” E lakóközösség gondját, sérelmét megértjük, hi­szen egy cselekvő közös­ség, akik már eddig is sok mindent maguktól, társa­dalmi munkában megol­dottak. Olyan emberek laknak itt, akik tudják, hogy a cselekvéstől let­tünk emberek és az em­bert tetteikben mérik. A Fészek utca esetében nem erről van szó, az ott la­kók is jól tudják, persze jogos kérés, hogy az adott szónak, ígéretnek legyen érvénye. < Soltész Agnes JÁRHATATLAN ÜT Nyíregyházán a Dobó Ist­ván utcában a TIGÁZ mint­egy két hónapja bizonyos munkálatokat végez, amely­nek során az utat felbontot­ták, és azóta járhatatlan. Egyik oldalon esem tudnak járművel közlekedni. Tizen­hat családot érint ez a dolog, bizony jó lenne, ha áthida­lókkal megoldanák gondju­kat, legalábbis az utca egyik oldalában biztosítaná a TI­GÁZ a gépjárműforgalmat. Tóth Tiborné Nyíregyháza, Dobó István u. ELZÁRT JÄRDA Miért a járókelőket bün­tetik más hanyag munká­jáért? Több mint három he­te kerülgetjük a Szarvas ut­ca 8. számú ház előtti „ka­rámot” amit azért készítet­tek, hogy az épületről lepo­tyogó csempék, kerámialapok ne a járókelők fejére esse­nek. Ez így helyes is lenne, de sokkal gyorsabban kel­lene elvégezni az illetékesek­nek a javítást. Még most, amikor az idő megengedi. A javítás elkezdésének azon­ban semmi jele nincs. Lehet, hogy nyárig fogjuk kerül­getni az épületet, illetve az azt lezáró „karámot”? Köz­tük mozgássérültek, gyengén látók, apró gyerekek. Tárnái Ottó Nyíregyháza, Szarvas utca 10—12. HIÁNYOS VÁLASZTÉK Sokan keresik az utóbbi két hétben az 1, illetve a 1/2 kg-os Barheszt. Eddig rend­szeresen volt például a nyír­egyházi Lenin téri ABC-ben. Most legfeljebb csak 1/4 kg-os nagyságút kapnak a sütőipa­ri vállalattól, noha tudják a vásárlók is, hogy kérnek, rendelnek nagyobb súlyút is, de nem küld valamilyen ok miatt a sütőipari vállalat. No­ha mi vásárlók vagyunk bi­zonyítói annak, hogy kere­sett pékáru, mégpedig leg­többen az 1 és a 1/2 kilo­grammosat vásárolnánk, ha az utóbbi hetekben hozzájut­nánk az üzletben. N. L. nyíregyházi lakos SMOG A környezetszennyezőket megbüntetik — így tudom legalábbis —, ha-bizonyítha­tóan vétenek a természet el­len, környezetünkben kárt tesznek. Nyíregyháza szívé­ben még mindig számos ké­mény ontja a füstöt, és szeny- nyezi a levegőt. Például a bíróság épületének kémé­nye ontja a füstöt évről év­re és bennünket környező lakókat alig hagy levegőhöz jutni, otthonunkban pedig rátelepszik a korom. Jó len­ne, ha a hagyományos fűté­si mód esetében is valamit korszerűsítenének annak ér­dekében, hogy a smog ne ül­je meg a városközpontot. Horváth Jánosné Nyíregyháza, Bocskai utca AZ IRATOK MEGKERÜLTEK Sajnálatos dolog esett meg velem a közelmúltban. A piacra igyekeztem, s amint a 8-as autóbuszról szálltam le, valaki kiemelte a táskám­ból a pénztárcámat. 620 fo­rint volt benne, s az ösz- szes igazolványom. Nyilván a pénzre vadászott az illető, így a számára felesleges dol­gokat valahol eldobta. Lel­kiismeretes ember találhatta meg, aki címemre elküldte az igazolványomat és egyéb sze­mélyes dolgaimat, amelyek a pénztárcámban voltak. Ez­úton szeretném megköszön­ni az ismeretlen jótevőmnek a fáradozását, hiszen a pénzre is igen nagy szükségem len­ne, de örülök annak is, hogy legalább az irataim megke­rültek. \ Vitéz Lászlóné Sóstófürdő, gyermeküdülő FEDÉL NÉLKÜLI BUSZVARÓ Nyírszőlősön a kultúrház- nál, az autóbusz végállomá­sánál a váróhelyiség tetejét immár egy fél éve leszedték, lebontották. Azóta nincs hol meghúzódni az eső, a hűvös szél elől, s ha így marad to­vábbra is az építmény, akkor télen a hóesésben sem nyújt menedéket az utasoknak. Va­jon mi a terve az illetékesek­nek ezzel az építménnyel? b. s. Nyíregyháza, Arany János utca SÖTÉT FOLT A közelmúltban a Fórum rovatban szó esett arról, hogy Nyíregyházán az Arany Já­nos utca 29., 34. számú házak előtt és másutt is a világító- testeknek csak egyik oldala ég. Köszönet a TITÁSZ Vál­lalat nyíregyházi üzemigaz­gatóságának, hogy a hibát gyorsan elhárították, mond­hatni a cikk megjelenését követő néhány napon belül. Csupán az Arany János utca 34. szám előtt változatlan még ma is a helyzet, azaz itt még mindig nem világít az ott lévő lámpatest. T. Z. Nyíregyháza, Arany János utca RENDEZETLEN UDVAR Többször szóvá tettük már, hogy az Arany János utca 27—33. számú házakban la­kókat bosszantja az udvaron lévő szemétdomb, továbbá az, hogy a lépcsőházban, s az udvaron is ismeretlen sze­mélyek megfordulnak, ott csoportokba verődve italoz­nak. Eldobják az üvegeket, leginkább széttörik, betörik a lépcsőház üvegeit és eh­hez hasonló károkat okoz­nak. Jó lenne, ha a rendőrség gyakrabban ellenőrizné ezt a területet, illetve az épület kezelője nagyobb figyelmet fordítana a rendre, a tiszta­ságra, ha megoldanák a be­járati ajtók, a kapuk esti órákban történő zárását. Ta­lán nem kínálkozna olyan jó alkalomnak, helynek a lép­csőházunk az italozásra, il­letve a rendetlenkedésre. Az Arany János utca 27—33. számú házak lakói Barta József mátészal­kai, Papp Istvánná csen- geri, Gavallér Károly ti- szakóródi, Bodó Miklósné csengersimai, Tóth Sándor záhonyi, Fárbás Mátyás buji, Nagy Tiborné nagy- kállói, Büczkő József méhteleki, Tóth Ferenc rohodi, özv. Bakk Csabá- né garbóiéi, Balogh Lajos tiszadadai, Petykó János­né kisvárdai, Baráth Elek- né kisvarsányi, Bakri Mi­hály kállósemjéni, Kondor Jánosné mándoki, Mészá­ros Ferenc nyíregyházi, Hegedűs Lászlóné apagyi, Fehér Béla tiszaszalkai, Nagy Béláné tuzséri. Fa­ragó Jánosné tuzséri, Be- dics Józsefné ramocsahá- zi, Nagy Béla pátrohai, Horváth Jánosné nyíregy­házi, Bélteczki Jánosné nyíregyházi, Széplaki Mi­hály nyírbogáti, Toldi Ár­pád jándi, Fekete László­né hodászi, Gutyár Gábor nyíregyházi, Fekete Fe­renc paszabi, ifj. Bodnár Józsefné nyírmihálydi la­kosok ügyében az illetéke­sek segítségét kértük. Danes Lászlóné nagyari, Kaszás Józsefné berkeszi, Szabó Jánosné ófehértói olvasóink kedves köszönő soraikat megkaptuk, örü­lünk, hogy segíthettünk. Vadon Ferenc nyírbá­tori olvasónkat a városi tanács többek közt arról is tájékoztatta, hogy az 1971. július 1-e előtt épült lakóházakra 15 évi adó­mentességet lehetett en­gedélyezni, amely levél­írónk esetében 1984-ben lejárt, vagyis június 1-től a házadót fizetnie kell. Kállai Irén ófehértói lakos ügyében a TITÁSZ Vállalat Nyíregyházi Üzemigazgatósága intéz­kedett lakásának elektro­mos bekapcsolását elvé­gezték. E munka anyag­hiány miatt húzódott el. Nyíregyházán, a Selyem utca 37. számú ház elől kivágott fák ügyében a városi tanács műszaki és fenntartási irodája intéz­kedett. Az engedély nél­kül kivágott fák miatt a felelősségrevonás megtör­tént. Az illetékes válaszol PÖTFÜTÉS November 18-án az egyik nyíregyházi lakos a pótfűtés miatti díjfizetést reklamálta. Nyíregyházán szeptember 28—29. és 30-án, illetve októ­ber 13. és 14-én volt pótfű­tés. A nem megfelelő minő­ségű szolgáltatás miatt Jó- saváros egyes körzeteiben csak három nap pótfűtést számláztunk. Hasznos lenne, ha a reklamálók panaszuk közlésekor címüket is meg­mondanák, mert csak ebben az esetben tudunk konkrét intézkedést tenni. Szabolcs-Szatmár megyei Távhőszolgáltató Vállalat SZEMÉTÜGYEK „Még mindig szeméttelep” címmel közölt cikkben ismé­telten a Körte utca 25—27. számú házhelyek rendezet­lenségét tették szóvá. A sza­nált terület nem közterület. Takarítását vállalatunknál nem rendelték meg. A cikk­ben közölt probléma a be­építést megelőzően csak a te­rület lekerítésével oldható meg. A „Senki földje” című új­ságcikkben az Árpád utca 75—77. számú lakóházak tér­ségében lévő játszótér szeme- tességét kifogásolták, jogo­san. Az észrevételt követően intézkedtünk elsősorban a papírhulladékot összegyűjtöt­tük és elszállítottuk. Nyíregyházi Közterület-fenntartó Vállalat TÄBLÄK Fényképes észrevételt kö­zöltek az október 14-i szá­mukban , „Eldugott táblák”J ciháméi, az egyik a Sóstófür-- dő Berenát és a Napfény ut­ca kereszteződésében lévő táblát érintette, amely taná­csi kezelésű úton van, így ebben nem vagyunk illeté­kesek intézkedni. A másik képen az útirányjelző tábla volt látható, az azt eltakaró növényzetet eltávolítottuk. Nyíregyházi Közúti Igazgatóság Örökösödési ügyek Z. Gy.-né csengeri levélírónk közös háztartásban élt egy idős asszonnyal. A lakás, amelyben laktak, a férje tulajdonát képezte, aki végrendeletileg a testvére gyer­mekeire hagyta, az idős asszonyra, vagyis a feleségére csak haszonélvezeti jogot hagyott. Olvasónk ezt a személyt be­tegségében ápolta, éveken keresztül, végül maga temet- tette el. Az ingatlannak — mint örökösöknek — hat tu­lajdonosa van, akik arra szólították fel levélírónkat, hogy azt vegye meg, mintegy 400 ezer forintért. Olvasónk ezt soknak tartja és kérdezi, hogy szerzett-e valamilyen jogot azzal, hogy 24 éven keresztül együtt lakott az idős asz- szonnyal és ápolta? Sajnálatos, de ezzel semmiféle jogot nem szerzett, an­nál is inkább, mert az idős asszonynak gyakorlatilag sem­miféle vagyona nem volt. Bár még életében kérhette vol­na, hogy állapítsák meg azt, hogy az ingatlan a férjével közös szerzemény, mert együtt építették, és ebben az eset­ben fele részben tulajdonos lett volna, ezt azonban nem tette meg. Levélírónk semmiféle szerződést nem kötött vele, de nem is lett volna mire kötni egy tartási szerződést. A vé­telár szabad megállapodás kérdése, amennyiben olvasónk soknak tartja, nem köteles megadni a kért összeget, ter­mészetesen a tulajdonosok a törvényi előírás alapján kér­hetik, hogy költözzön ki a lakásból, és addig is, amíg ott van, bérleti díjat fizessen.­Özv. Kovács Jánosné nyírbátori lakos örökölt egy ház­részt az édesapjától. Az ingatlanban az egyik testvére la­kik, aki nem hajlandó az ő részét megvenni, mert úgy gondolja, az egész lakás az övé. Olvasónknak két választási lehetősége van, kérheti a bíróságtól, hogy kötelezzék a testvérét bérleti díj megfi­zetésére, de kérheti a bíróságtól azt is, hogy kötelezzék a bentlakó testvért, hogy vásárolja meg az olvasónk illető­ségét, az összeg kérdésében a bíróság szakértő bevonásá­val dönt. Támba Ferenc vásárosnaményi lakos tulajdonát ké­pezi egy házhelyingatlan l/2 része, a másik V2 rész a test­vére tulajdonát képezi. Erre az ingatlanra 1971-ben szülei segítségével egy lakást épített. Amint levelében írja, az építkezés alkalmával a testvére „lemondott az építkezési jogáról”. Levélírónk időközben megnősült, megpróbálta egyezséggel rendezni az ingatlan tulajdonjogát, de ez nem sikerült. Tulajdonközösség megszüntetési pert indított, eb­ben a perben testvére viszont nemcsak a telek fele részé­nek ellenértékét kérte, hanem a lakásnak is. Olvasónk szeretné tudni, hogy jogosan követel-e a testvére a lakás­ból, miután ő az építkezési jogáról lemondott. Olvasónk testvére nem az építkezési jogáról mondott le, hanem mint tulajdonos társ hozzájárult ahhoz, hogy a testvére építkezzen az ingatlanon. Ha az alapesetet vesz- szük, levélírónk testvére nem követelhet semmit, hiszen ő az építkezésre nem fordított egyetlen fillért sem, nem közösen építkeztek. Nem tisztázható azonban a levélben leírtak alapján a szülői segítség kérdése. Ha a szülők ezt ajándéknak szánták — mármint az általuk nyújtott támo­gatást —, akkor a szülők életében ebből a másik testvére nem követelhet semmit.- A szülők halála esetén akkor kö­vetelhet, ha ez az ajándék olyan nagymértékű, amely sérti az ő köteles részét, amely a törvényes örökrész fele. összegezve tehát: a nem építkező testvért nem azért nem illeti meg a lakásból semmi, mert lemondott építke­zési jogáról, hanem azért, mert ezt a lakást nem ő építet­te. Olvasónk az egész ingatlan tulajdonjogát azon a cí­men is követelheti, hogy ráépítéssel a tulajdonjogot meg­szerezte, ez az esetben áll, ha a telek egy építési telek nagyságát nem haladja meg. Szakács Andrásné szülei elhaltak, és az utánuk ma­radt házas ingatlant a testvérével együtt örökölték meg. Olvasónknak és testvérének is van saját háza. Ennek el­lenére a testvére beköltözött az örökölt lakásba, oda levél­írónkat nem engedi be, és fizetni sem hajlandó semmit. Olvasónk szeretné tudni, mit tehet annak érdekében, hogy az örökségéhez hozzájusson? Két választási lehetőség van, a testvérétől használati díjat követelhet, akár bírósági úton, vagy kérheti a tulaj­donközösség megszüntetését úgy, hogy a testvére fizesse ki a részét, vagy az ingatlant árvereztessék el és a vétel­áron megosztozhatnak. Tudni kell azonban azt, hogy a törvényes rendelkezé­sek szerint minden családnak egy házas ingatlana lehet, és fel fogják szólítani a tulajdonosokat, hogy valamelyik lakásukat értékesítsék, vagy a tanács kényszerértékesítést rendel el. Dr. Juhász Barnabás üzenetek

Next

/
Thumbnails
Contents