Kelet-Magyarország, 1984. december (44. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-12 / 291. szám
MA A K-M Vásáros- naményban (2. oldal) Beruházás, de miből? (3. oldal) DECEMBER 20-RA Összehívták I a megyei tanácsot Ülést tartott december 11-én, kedden a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A testület úgy döntött, hogy 1984. december 20-án délelőtt 9 órára összehívja a Sza- bolcs-Szatmár megyei Tanácsot s javasolja, hogy tárgyalja meg az 1985. évi költségvetési és fejlesztési alap tervét, valamint a helyi tanácsok jövő évi költségvetése egyes kötelező előirányzatait. Ezt követően a megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnap egyéb napirendek keretében többek között felújítási előirányzatok átcsoportosításáról döntött, leányvállalatok létesítését véleményezte, s jóváhagyta a Nyíregyházi Egészségügyi Oktatási Központ beruházási programját. Kalevl Sorsa tegnapI programja: Látogatás Székesfehérváron Sajtókonfarmada Budapmaton Vidéki gyárlátogatással kezdődött Kalevi Sorsa finn miniszterelnök keddi programja. A hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó magas rangú vendég — Nagy János külügyminisztériumi államtitkár kíséretében — felkereste a Videoton Elektronikai Vállalat székesfehérvári gyárát. Kalevi Sorsa kormányfő a Videoton számítástechnikai üzemrészében. A vállalat központi épületében Kapolyi László ipari miniszter, valamint a megye és a város vezetői fogadták a finn kormányfőt, majd Papp István vezérigazgató (Folytatás a 4. oldalon) Takarékszövetkezeti mérleg Ax elmúlt 40 esztendő társadalmi fejlődése Exportalma Rakamazról Folytatja munkáját az Akadémia tudományos ülésszaka Kedden folytatódott „Az elmúlt 40 esztendő társadalmi fejlődése” címmel rendezett tudományos ülésszak a Magyar Tudományos Akadémia székházában. Az MTA, az MSZMP KB Párttörténeti Intézete, Társadalomtudományi Intézete, a Politikai Főiskola, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rendezte tan- nácskozássorozat második napján az elmúlt négy évtized gazdaságpolitikai és irányítási koncepcióinak változásairól Bognár József akadémikus, iparunk 40 éves fejlődéséről Vajda György akadémikus tartott előadást. Mezőgazdasági eredményeink forrásait mutatta be referátumában Sipos Aladár akadémikus, majd társadalompolitikánk 40 esztendejét tekintette át Kulcsár Kálmán akadémikus, az MTA főtitkárhelyettese. Az egyes témakörökhöz kapcsolódó korreferátumok egyebek közt a külgazdasági kapcsolatok és a magyar gazdasági fejlődés összefüggésével, a növekedés hajtóerőivel és forrásaival, a magyar mezőgazdaság iparosodásával, gazdasági és társadalmi fejlődésünk kölcsönhatásaival foglalkoztak. A tudományos ülésszak zárónapján —szerdán — más témák mellett a tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés, illetve a művészeti kultúra elmúlt négy évtizedének jellemző vonásait, közművelődésügyünk a felszabadulás utáni fejlődését rajzolják meg a szakemberek. A biomassza felhasználásának lehetőségei A Debreoeni Akadémiai Bizottság rendezvénye Nem elégedettek ennyire viszont a hitelezők, hiszen jóval többen fordulnak kölcsönért, mint arra lehetőség lenne. Ebben az évben a szövetkezetek 32 millió forinttal növelték ugyan a hitelkeretüket, ám még így sem tudják kielégíteni a lakosság igényeit. A megnövekedett építkezési kedv mutatkozik a takarékszövetkezetek fiókjainál is, az év első nyolc hónapjában erre a célra csaknem annyit — 87 millió forintot — vettek fel a családok, mint tavaly ösz- szesen. A kereslet emelkedésében jelentős szerepet játszott az is, hogy 90 ezer forintra növelték az építési kölcsön felső határát. (bg) feltételek közül elsősorban a növekvő mennyiségű műtrágyaszükségletet emelték ki. A biomassza hasznosításának folyamatában az állatte- nyésztés nagyon fontos. Ma-/ gyarországon az abraktakarmányok termesztése közismerten magas szinten folyik, takarmány fehérjéből azonban jelentős importra szorulunk. Pedig az import részleges csökkentésére több lehetőség kínálkozik a biomassza teljes körű hasznosítása terén. Az állatállomány jelenlegi szerkezetét (abrakfogyasztók és kérődzők aránya) a jövőben is a szükségletnek, a piaci igényeknek megfelelően kell kialakítani, de úgy, hogy az eddigieknél lehetőleg sokkal jobban hasznosuljanak a tömegtakarmányok, a melléktermékek és hulladékok — hangzott el az ülésen. Részletesen elemezték a melléktermék-hasznosítási lehetőségeket az úgy(Folytatás a 4. oldalon) Több betét, növekvő hiteligények Egyre nagyobb szerepet vállalnak megyénkben is a családok pénzügyeinek „karbantartásában” a takarékszövetkezetek, melyeket a köznyelv a falvak bankjainak is nevez. A név azonban ma már igencsak idejétmúlt, hiszen a takarékszövetkezetek ott vannak már városainkban is. Az idén például Nyíregyházával és Fehérgyarmattal bővült a szövetkezetek működési területe, hamarosan belép Kisvárda is, s ezzel teljes lesz a városi skála. Nem maradnak ki a sorból a nagyközségek sem. E szövetkezeteknek a megyében ma már 150 ezer tagja van, mely mintegy három- százalékos növekedésnek felel meg a múlt év óta. Pontos felmérések ugyan arról nincsenek, hogy hányán dugdos- sák még mindig szalmazsákokban vagy más lehetetlen helyeken megtakarított pénzüket, arról- viszont megbízható adatok állnak rendelkezésre: mennyivel növekedett a szövetkezetek betétállománya. Az idei ősz elején mintegy 82 ezer betétet — 5300 darabbal többet, mint a múlt esztendő hasonló időszakában — összesen 1 milliárd 650 millió forintot kezeltek e minibankok. Minden szövetkezetnél megtalálható a kamatozó-, a gépkocsi- nyeremény, gépkocsi fedezeti, a takaréklevél és az ifjúsági betét, de átutalási betéteket is tizenhat szövetkezet kezel a tizenkilenc közül. Különösen a gépkocsi fedezeti, a takaréklevél és az ifjúsági betétek összege növekedett látványosan, 25-ről 64-re, 122- 'ről 150-re, illetve 25-ről 43 millió forintra. Tegnap délelőtt Szolnokon Az elsődleges biomassza fel- használásának és növelésének lehetőségei Kelet-Ma- gyarországon címmel plenáris ülést tartott a Debreceni Akadémiai Bizottság. Bognár Rezső akadémikus, a DAB elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Láng István akadémikus, az MTA megbízott főtitkára tartott előadást a biológiai eredetű anyagok (a biomassza) termelésének, ésszerű hasznosításának legfontosabb hazai kérdéseiről. A biomassza létrehozásában — mondta az előadó — elsődleges és kizárólagos szerepe van a növénytermesztésnek és erdőgazdálkodásnak. A természeti tényezők közül a termőföld védelmére, a termelékenység folyamatos javítására, továbbá a talajra lehulló csapadékból származó vízkészlettel és az öntözésre felhasználható vízkészletekkel való helyes gazdálkodásra hívta fel a figyelmet. Az anyagi-technikai Univerzális A Közúti Gépellátó Vállalat nyíregyházi telepén az idén 8 Csepel gépkocsihoz készítenek speciális téli-nyári szerelékeket. Ebből az UNI- CAR gépcsaládból már 130 működik hazánkban, segítve az utak építését és karbantartását. Képünkön: Preczner József és Zajácz József billenőputtonyos gépegységet szerel. (GB) A rakamazi Győzelem Termelőszövetkezet hűtőtárolójában 5600 tonna almát tároltak be az ősszel. A kitűnő minőségű alma exportfeldolgozását megkezdték, jelenleg finn és brazil szállításra készítik a starkingot. (Elek Emil felvételei)---------------------------------------------------------------------------------------------------------Módosul a mezőgazdasági nagyüzemek üzemviteli támogatási rendje A szabályozó rendszer 1985. évi változásai a mezőgazdasági nagyüzemek üzemviteli támogatási rendjét is érintik. A változások általában azzal függnek össze, hogy a bevételt kiegészítő támogatások helyett az árak szerepe erősödik. Alapvető módosításra nem kerül sor, ám egyes területeken — összhangban a bel- és külföldi igényekkel is — új szempontokat kell figyelembe venniük a mezőgazdasági nagyüzemeknek a gazdálkodás alakításánál. Változatlan formában és hasonló alapvető feltételekkel marad fenn a nagyüzemi szarvasmarhatartás ösztönző támogatási rendszere. Módosulást jelent viszont, hogy mivel a szarvasmarha-ágazat termékeinek költsége az elmúlt időszakban megnövekedett, jövőre a tej- és a vágómarha-termelést az eddiginél erőteljesebben ösztönzik. A mezőgazdasági nagyüzemeket a tulajdonukban lévő nem húshasznú tehenek által termelt tej értékesítése után eddig is megillette az árkiegészítés, ennek mértéke januárban literenként negyven fillérrel nő, literenként 2 forint lesz. Továbbra is megilleti a szarvasmarhaállománnyal rendelkező nagyüzemeket a saját előállítású vágómarha értékesítése után járó árkiegészítés; ennek mértéke az eddigi kilogrammonként 6- ról 7 forintra nő. Új vonása a szabályo- f zásnak, hogy a jövő évtől kezdődően megszűnik a juhállomány-cserére adott, árbevétel-jellegű támogatás. Ezt elsősorban az indokolta, hogy az állomány- cserét ösztönző támogatás ellenére — a kívánatos mértékhez képest — elmaradt a meddő állatok indokolt leváltása, ami növelte az ágazati veszteséget. A megszűnő támogatás helyett a végtermék-előállítás ösztönzése kerül előtérbe; ennek megfelelően a mező- gazdasági nagyüzemeket a saját termelésből származó és vágással értékesített állatok után kilogrammonként 3,40 forint vágójuh-ár- kiegészítés illeti meg. A növényvédő és gyomirtó szerek beszerzésének! eddigi támogatása megszű- j nik. (Ez az intézkedés ossz- j hangiján van azzal a tö- f rekvéssel, amely a támo- < gatások fokozatos leépíté- < sét célozza.)