Kelet-Magyarország, 1984. december (44. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-04 / 284. szám

1984. december 4. Kelet-Magyarország 7 1984. december 4., kedd KOSSUTH RADIO MAGYAR TV 8,20: Társalgó. — 9,44: Játsz- szunk a billentyűkkel! — 10,05: Diákfélóra. — 10,35: Mi ez a gyönyörű? — 10,50: Nagy mes­terek — világhírű előadóművé­szek. — 11,39: Az élet komédiá­sai. Rádiójáték. 17. rész. — 12,30: Ki nyer ma? — 12,45: Hangverseny délidőben. — ki). 13,35: Népi hangszeres mu­zsika. — 14,10: Magyarán szól­va. — 14,25: Orvosi tanácsok.' — 14,30: Dzsesszmelódiák. — 15,00: Élő világirodalom. — 15,20: Wagner operáiból. — 16,05: Látogatóban. — 17,00: Újra olvasva. — 17,30: A Philip Jones rézfúvós együttes ját­szik. — 17,45: A Szabó család. — 18,15: Hol volt, hol nem volt. — 19,15: Közvetítés a Játékszínből. — 20,50: Doni­zetti-áriák. — 21,30: Tudomány és gyakorlat. — 22,15: Tudósí­tás a sakkolimpiáról. — 22,20: Tíz perc külpolitika. — 22,30: Schönberg: Bgy varsói mene­kült. — 22,38: A közjó szolgá­latában. — 22,48: Külföldről érkezett. — 23,09: Zenekari muzsika. — 0,10: 0j dzsessz­f elvételeinkből. PETŐFI RADIO 8,08: Slágermúzeum. —8,50: Tíz perc külpolitika. — 9,05: Napközben. — 12,10: Fúvóseszt- rád. — 12,30: Ifj. Sánta Ferenc népi zenekara játszik. — 13,05: Pophullám. — 13,45: Zenés délután. — 14,00: Kertész Ottó gordonkázik. — 14,15: Nóták. — 14,40: Fiatalok muzsikálnak. — 15,05: Dalok az ifjúságról. — 15,20: Könyvről könyvért. — 15,30: Csúcsforgalom. — 17,30: Disputa. — 18,30: Gra­mofonalbum. — 19,05: Csak fiataloknak! — 20,00: Balázs Árpád népdalfeldolgozásaiból. — 20,30: Ritmus! — 21,05: Hosz- szú hajú veszedelem. Rádiójá­ték. — 21,30: Gésák. Sidney Jones és Lionel Monkton ope­rettjének rádióváltozata. — 22,46: Fritz Kreisler hegedül. — 23,20: Komoly zene könnye­dén. — 24,00: Éjféltől hajnalig. 3. MŰSOR 9,08: Az MRT szimfonikus zenekara játszik. — 10,00: Schütz: Cantiones Sacrae. II. kötet. — 10,53: Dél-amerikai melódiák. — 11,45: Massaneti Manón. Négyfelvonásos opera. — Közben: 13,05: Világújság. — 13,20: Az operaközvetítés folytatása. 15,08: Herbie Han­cock dzsesszegyüttes játszik. — 15,30: Labirintus. — 15,45: Télapó. — 16,00: Kamarazene. — 17,00: Iskolarádió. — 17,30: Zenekari muzsika. — 18,30: Na maternjem jeziku. — 19,05: In der Muttersprache. — 19,35: Muzsikáló természet. — 19,40: Kapcsoljuk az MTA kongresz- szusi termét. — Közben: kb. 20,20: Ki menti meg József Attila iskoláját? — kb. 20,40: A hangverseny-közvetítés foly­tatása. — kb. 21,30: Vég-telen komédiák. — kb. 22,20: Láng István műveiből. — kb. 23,01: Madrigálok. NYÍREGYHÁZI RADIO 17,00: Hírek. — 17,05: A csen- gersimai népdalkor énekel. — 17,20: Tiszántúli kaleidoszkóp. [A tartalomból: Egészségünkért — Dr. Kovács Lajos előadása a téli vitaminszükségletről. — Gyes, méltányosságból? (Gön­czi Mária.) — Tél a „nagy- kamrába”. (Kolláth Adrienne.) — Hajrában? (Horvát Péter.)] — 18,00—18,30: Észak-tiszántúli krónika. Lapszemle. Hírössze­foglaló. Műsorelőzetes. (A nap szerkesztője: Gönczi Mária.) 8,00: Tévétoma. — 8,05: Isko­latévé. Angol nyelv. — 8,20: Magyar irodalom, (ált. isk. al­só tag.) — 8,40: Allatmesék. — 9,05: Orosz nyelv. (ált. isk„ 4. oszt.) — 9,15: Híres spanyol operaénekesek. — 10,10: A hazudós. Lengyel film. — 11,50: Képújság. 14,40: Isko­latévé. — 15,20: Barangolás a szerkezetben. (A 7. osztályos kémia tantárgyhoz.) — 15,45: Adni, kapni jó. — 16,00: Szóra- katénusz. — 16,15: Hírek. — 16,25: A világ nagy városai. Lisszabon. — 17,15: Képújság. — 17,20: Dél-alföldi krónika. A szegedi körzeti stúdió mű­sora. — 17,50: Tévébörze. — 18,00: Társadalmi vitában. — 18,50: Reklám. — 19,05: olvas­satok mindennap! — 19,10: Té­vétorna. — 19,15: Esti mese. — 19,30: Tv-híradó. - 20,00: Szil- vási Lajos Appassionata. Tévé­film. mii. rész. — 20,55: Stúdió ’84. — 21,55: Felkínálom — nép- gazdasági hasznosításra. — 22,35: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 17,50: Kuckó. — 18,20: Kép­újság. — 18,25: „Dók u Starinu skole bude ...” A pécsi körzeti stúdió műsora. — 18,55: Mű­emléksorsok. — 19,25: Brahms: Klarinétötös. h-moll Op. 115. — 20,00: Interklub. Az ifjúsági szerkesztőség műsora. — 20,50: Tv-hiradó 2. — 21,10: Reklám. — 21,15: „Egyedi voltukban megrázó jellegűek . ..” Film­szociográfia. — 22,05: Beszél­getés az eltartási szerződések­ről. — 22,40: Képújság. SZOVJET TV 17,00: Sz. Szartakov iró elő­adása. — 17,15: Koncert. — 17,55: összecsapás — film, 1. rész. — 19,00: Híradó. — 19,35: Költészet. — 19,55: Sz. Rah­manyinov: II. szimfónia. — 20,45: Ma a világban. SZLOVÁK TV 8,45: Ez történt 24 óra alatt. — 9,00: Iskola-tv (ism.). — 9,20: Autósok-motorosok magazinja. — 9,50: Hull a hó. Tv-film (ism.). — 11,20: URH-kocsival. Magazin. — 12,00: A rendőrség nyomoz (ism). — 12,05: Isko­la-tv. — 12,4 •. Hírek. — 15,55: Hírek. — 16,00: Iskola-tv. — 16,20: Tudomány és technika. Magazin. — 17,00: Középiskolá­sok műsora. — 17,45: Nyugat­szlovákiai magazin. — 18,15: Csehszlovák spartakiád ’85. A honvédelmi szövetség tagjai­nak gyakorlata. — 18,30: Esti mese. — 18.40: Mezőgazdasági magazin. — 19,30: Tv-hiradó. — 20,00: A TASZSZ jelenti... Szovjet tv-filmsorozat 8. rész. — 21,15: A VEGA-terv. Doku­mentumfilm. — 22,00: Ez tör­tént 24 óra alatt. — 22,15: Hang­versenyműsor. — 23,05: Hírek, ROMAN tv 15,05: Diákfórum. — 15,30: Dalok. — 15,45: Nőkről — hők­nek. — 16,10: A mezőgazda­ságban dolgozóknak. — 20,00: Tv-híradó. — 20,20: Gazdasági figyelő. — 20,35: Octav Dessila: Mihai Viteazul című színmű­ve. — 21,50: Tv-híradó. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: SZÉP LÁNY AJÁNDÉKBA. Béke mozi: de.: KÉMEK A LOKALBAN. Du.: ELLOPTAK JUPITER FENEKÉT. 16 órától zártkörű előadás. Móricz mozi: HARCTÉRI REGÉNY. Új molekulafajta a világűrben A csillagászok új, a földi ve- gyületekben eddig ismeretlen molekulafajtát fedeztek fel a vi­lágűrben. Ez a nitroxil molekula (HNO). Ebben a nitrogén- és az oxigénatom között kettős kötés van. A nitroxilmolekula színképét Illinois állam (USA) egyetemé­nek 11 méteres rádióteleszkóp­jával fogták fel. A világűrben a szén és a nitrogén általában azo­nos gyakorisággal fordul elő. A kutatók úgy vélik, hogy e kü­lönleges összetételű vegyületek olyan helyeken keletkeznek, ahol a nitrogén feleslegben van. A csillagközi térben valószínűleg még számos ismeretlen nitro­génvegyület akad. A cukorfogyasztás változásai A cukor világpiaci ára napja­inkban kevesebb, mint egytizede az 1974-es tonnánkénti 1300 dol­láros árcsúcsnak. A cukor ár­csökkenésének az oka, hogy a bőséges kínálattal szemben a fogyasztás mérséklődött. A fej­lettebb országokban az utóbbi években stagnál a fogyasztás, itt a népességnövekedés alacsony rátája mellett a magasabb élet- színvonallal járó egészséges táp­lálkozási szokások is ebbe az irányba hatnak. (Egy lakosra évi kb. 40—50 kilogrammos fo­gyasztás jut.) A fogyasztás stag­nálása az ipari országokban an­nak is a következménye, hogy egyre gyorsabban terjed a nagy fruktóztartalmú kukoricaszirup és a mesterséges édesítőszerek fogyasztása (1983-ban például kb. 5 millió tonna nyerscukomak megfelelő egyéb édesítőszert használtak fel az USA-ban és Japánban, amikor a világterme­lés cukorból 96 millió tonna volt). A fejlődő országok fo­gyasztását az alacsony árak ösz­tönzik, csak a fizetési gondok­Emberi kéz érintése nélkül tör­ténik a répa le- és felrakodása, az üzembe való elszállítása. tói mentes fejlődő országok nö­velték felhasználásukat. Noha az élelmiszer-ellátás alapja hazánkban a gabonater­mesztés és az erre épülő állat- tenyésztés, és az is igaz, hogy a cukorrépát, a gabonához viszo­nyítva, lényegesen kisebb terü­leten termesztik — jelentőségét mégsem szabad lebecsülni. A cukor világpiaci árának rohamos csökkenése, majd emelkedése, s újabb csökkenése után megszü­letett a határozat, hogy a hazai szükséglet fedezésére itthon kell megtermelni a cukorrépát, attól függetlenül, hogy miként alakul a világpiacon a cukor ára. A hazai szakemberek szerint a termelés- és feldolgozástechno­lógiában van még annyi tarta­lék, amely kihasználásával el­lensúlyozni lehet a kedvezőtlen árhatásokat. Ennek egyik esz­köze a mind nagyobb fokú gé­pesítés. Á kéndioxid és a növények Régóta ismert, hogy a szén­ben és a kőolajban levő kén el­égetésekor, kéndioxiddá oxidá­lódik, majd vízzel kénessavvá, végül kénsavvá alakul. Ezek a vegyületek tönkreteszik az épü­letek anyagát és a növények számára is mérgezők. Müncheni kutatók megállapí­tották, hogy a gáz halmazálla­potú kéndioxid behatol a növé­nyi sejtekbe, és ott, a sejtnedv vízével ugyancsak kénessavvá, majd kénsavvá alakul át. Ha a növény egy kritikus mennyiség­nél többet vesz fel a kéndioxid­ból, akkor — már néhány perc múlva — azzal reagál a méreg­re, hogy rohamosan csökken fo­toszintézisének az intenzitása. Ennek közvetlen oka, hogy az e folyamatban részt vevő enzimek károsodnak. A gázcserenyílások meglazulnak, a klorofill elbom­lik, a sejtek tönkremennek, a növény el is halhat. Müncheni kutatók vizsgálatai meglepő eredményeket is hoz­tak. Megfigyelték ugyanis, hogy ha kevés kéndioxid van a leve­gőben, az serkenti a növények növekedését. Ez a növények szá­mára kedvező hatás azonban napjainkban, amikor sok kén­dioxid kerül a levegőbe, csak igen ritkán érvényesül. Á túl meleg fürdő veszélyei Az amerikaiak legújabb hó­bortja a melegvizes fürdőmeden­ce a házikertben. Az Egyesült Államokban eddig mintegy há­romszázezren szereltettek fel ilyent, és további százhúszezren várnak rá. De az új hóbort nem veszélytelen! Erre egy házaspár halálesete hívta fel a figyelmet. A házaspár kertje fürdőmeden­céjének 46 Celsius-fokos vizé­ben hipertermiában (hőguta) halt meg. Bár e fürdők gyártói a 39—40 C-foknál melegebb für­dővíz élvezetét nem ajánlják, ezt sokan túllépik. Pedig az ilyen hőmérsékletű vízben nem sza­bad egyszerre húsz percnél to­vább fürödni. A szervezet ugyanis, hogy fenntartsa a nor­mális testhőmérsékletet, véde­kezni próbál. A bőr alatti haj­szálerekben megnő a vérbőség, a test a felületén próbálja leadni a hőfelesleget izzadással. Mint­hogy a meleg vízben erre nincs mód, a hajszálerek vérbőségének növekedtével csökken az agy vér- és oxigénellátása, a szív egyre hevesebb működésre kényszerül, fáradság, elszende- redés, ájulás, végül halál kö­vetkezhet be. A tartós meleg fürdő különösen veszélyes a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőkre. A tartós, túl me­leg fürdő károsíthatja a szivet, az agyat, a májat és a vesét is. Mindez természetesen/ nemcsak az amerikai kerti medencékben igaz, hanem a hazai fürdőká­dakban is.-----------------------------------------­Egyre gyorsabb vonatok Az elmúlt évtizedben a kőolaj árának rohamos emelkedésével párhuzamosan nőttek a légi vi­teldíjak, s az országúti közleke­dés is mind költségesebbé vált, így viszonylag rövidebb távolsá­gon a vasút ismét reneszánszát élte. A vasút iránti igény és ér­deklődés növekedése világszerte hatalmas fejlesztéseket tett szük­ségessé. Igen nagy összegekbe került a villamosítás meggyor­sítása, a kocsipark felújítása, a biztonsági berendezések moder­nizálása, s nem utolsósorban olyan pályák megépítése, ame­lyek biztonsággal elbírják a 150 —200 kilométeres óránkénti se­bességgel száguldó „álomvonato­kat”. A jelenlegi európai sebes­ségi csúcsot az a francia ex­pressz tartja, amely Párizs és Lyon között óránkénti 260 kilo­méteres sebességgel közlekedik. Ám vannak, akik még ennél is jóval nagyobb vasúti sebesség­ről álmodnak, s talán nem is alaptalanul. Sokan úgy vélik, hogy a századfordulón már nem számítanak majd ritkaságnak az 500 km/óra sebességgel közleke­dő vonatok. E „szupervonatok” mágneses lebegtetésű, lineáris motorral hajtott közlekedési esz­közök lesznek, a síneken futó acélkerekű vonatok elméletileg lehetséges legnagyobb sebessége ugyanis 300 km/óra körül van. A lebegve száguldó vasúti jár­műveknél a legnagyobb problé­mát pillanatnyilag a szupraveze­tő tekercseknek mínusz 269 Cel- sius-fokra való lehűtése okozza. Ehhez egy cseppfolyós héliummal működő hűtöbeirendezést fejlesz­tettek ki. Képünkön: a nagy sebességű vasúti közlekedésben erősen ér­dekelt és a kísérletekben élen járó NSZK-s „Transrapid—06” nevű kísérleti gyorsvasút sze­relvényét láthatjuk. Költségek, ráfordítások A hatékonyság gátjai Termelőszövetkezeti tapasztalatok a megyéből Az utóbbi időben nagymérté­kű differenciálódás következett be a mezőgazdasági ' üzemek között. Az alacsonyabb eredmé­nyek gazdálkodási okainak fel­tárásában részt vett a Pénzügy­minisztérium Ellenőrzési Főigaz­gatóságának megyei igazgatósá­ga is. A 16 termelőszövetkezet­ben végzett elemzés összegzése szerint — amelyet Veze András készített el — több olyan, álta­lánosítható tapasztalat van, amely rámutat a változtatás le­hetőségére. GYENGE HATÉKONYSÁG Megyénk mezőgazdasága az or­szágos átlaghoz képest több szempontból elmaradást mutat. Így tavaly a rendelkezésre álló erőforrások (létszám, eszköz, a föld minősége) hatékonysága a kétharmados arányt sem érte el. A viszonylag alacsony termelési színvonal mellett a gazdálko­dás színvonala még kedvezőtle­nebb képet mutat, ugyanis a rá­fordítások hatékonysága a leg­jobb üzemek értékének felét sem éri el. Tapasztalat, hogy a gépek és berendezések erősen elhaszná­lódtak a szövetkezetekben. Ott, ahol a termelési rendszerek ál­tal adott korszerű és drága gé­pek is megtalálhatók, előfordul, hogy azokat nem tudják kellően kihasználni, mint a fényeslitkei termelőszövetkezetben. Az állat- tenyésztésben rontja az eredmé­nyes gazdálkodást, hogy az épü­letek aránya viszonylag magas, ugyanakkor nincs megfelelő ál­lomány, amely ennek terheit vi­selni tudná. így eshet meg, hogy a nyírkarászi Béke Termelőszö­vetkezetben alig 50 százalékos az épületek kihasználtsága. A jöve­delmezőséget sokszor rontja a gyenge minőségű állomány. Így túl magas a takarmányfelhasz­nálás. amihez párosul a rét- és legelőgazdálkodás alacsony szint­je. A biri Táncsics Termelőszö­vetkezetben például a tehenen­ként! tej hozam a kétezer litert sem éri el. Ugyancsak rossz, ha nem használnak minden földterüle­tet. A buji határban száz, Tisza- szalka környékén mintegy két­száz hektár olyan föld található, aminek jelentős része újra be­vonható lenne a termelésbe, ha felszámolnák az elhagyott ta­nyákat dűlőutakat. - ­FELESLEGES SZEM A LÁNCBAN Az almatermelő nagyüzemeket különösen érintette az utóbbi időben az ágazat nem megfelelő jövedelmezősége. A veszteségnek több összetevője van. Egyik oka lehet a korszerűtlen ültetvény is. A fehérgyarmati Győzhetetlen Brigád Tsz-ben például egy ré­gi gyümölcsöst besűrítettek, de így is gazdaságtalanul termelt, az utóbbi három évben ötmillió forintos veszteséget hozott, mi­közben a selejtezés csak 530 ezer forint beruházási támogatás visszafizetését követelte volna. Az exportértékesítést a gazdasá­goknál rontja, hogy sokszor fe­leslegesen kapcsolódik be a lánc­ba a Zöldért és a TSZKER, amelyek a gyakorlatban semmi­féle kockázatot nem vállalnak. Ott, ahol eleget tesznek a minő­ségi követelményeknek, növeke­dett az export és az eladási át­lagár is, ahogy példa erre a be- regdaróci Barátság Termelőszö­vetkezet. Egyáltalán nem megnyugtató, hogy igen sok mezőgazdasági üzemnél nem alakultak ki a munkabérezésben az eredmény- érdekeltség és a differenciálás formái. Az állattenyésztésben például előfordul, hogy a mun­kabérek akkor is jelentősen nő­nek, ha veszteséges gazdálko­dást folytatnak, illetve a terme­lés csökken. Általában jellemző, hogy a teljesítménybérezés for­mái nem kellően ösztönöznek a minőség javítására, a költségek csökkentésére. Sőt, olyan is van, ahol nem alkalmazzák a teljesít­ménybérezést, bár lehetséges volna, mint a sényői Zöld Mező Tsz növénytermesztésében. Ugyancsak jellemző, hogy a leg­több embert foglalkoztató nö­vénytermelésben legalacsonyabb a munkadíj színvonala. Kirívó példa erre a napkori Kossuth Termelőszövetkezet, ahol az itt dolgozók átlagkeresete töredéke a szövetkezeti átlagnak. FIGYELEM A KÖLTSÉGEKRE Az elemzés összegzése megál­lapítja, hogy az üzemek jelentős belső tartalékkal rendelkeznek, mind az élőmunka hasznosítá­sában. mind az anyagi ráfordí­tásoknál. A hatékony foglalkoz­tatásra egyre nagyobb a kény­szerítő erő. Helytelen, hogy a gazdaságok jelentős részében még mindig sokkal inkább figye­lik a termésátlagokat, s kevésbé veszik figyelembe a költségek alakulását. Ott, ahol szanálás vagy más külső beavatkozás nem kényszeríti ki, megesik, hogy a gazdálkodási hiányossá­gokat nem kérik számon a szak­emberektől. Pedig a gazdálkodá­si fegyelem javításával, a haté­konysági követelmények érvé­nyesítésével érhetnek el jobb eredményt a szabolcsi szövet­kezetek. L. B. Infrahangtrombita Egy svéd papírgyár 12 méter magas füstgázkürtőjében olyan berendezést próbálnak ki, amely a hűtő belsejét a koromtól inf- rahanghullámokkal tisztítja meg. Az eddigi golyós tisztítás túlsá­gosan költséges volt, s nagyon megterhelte a megtisztítandó szerkezetet. Az új berendezéssel 20—50 százalékkal csökkennek a költségek, s csökken a hűtő ter­helése is. Szomorú Japánban nagy nyugtalanságot keltett _az a fényképkiállitás, amelyen nyomorék majmoknak több mint 2000 íajtája volt lát­ható. A kutatók azóta megálla­pították, hogy a. tömeges fejlő­dési rendellenességet a mező- gazdaságban használt vegysze­rek okozzák. Hatvanegy meg­vizsgált majomcsapatból huszon­kettőben találtak hiányzó karú és lábú, rövidebb és elgörbült Az infrahangtrombitának ne­vezett, 4 m hosszú generátor felülről nyúlik le a füstgázhűtő­be. Ott pFésléggel hoz rezgésbe egy membránt, amely infrahang- hullámokat kelt. Ezek frekven­ciája 20 hertznél kisebb, vagyis nagyon közel van az emberi fül­lel hallható hangok frekvenciá­jához. A generátort kétpercen- ként működtetik, 20 másodperc­nyi időtartamra. kiállítás végtagű, eltorzult belső szervű állatokat. Awaji szigetén figye­lemmel kísértek egy félig sze­líd majomhordát: abban két év alatt huszonhat szülés közül húszban az utód torzszülött lett. Ennek okát azonban a gyom­mérgekben és tartósítószerek­ben látják, amelyeket a szigeten a mandarin- és az almaültetvé­nyeken használtak. E szereket azóta betiltották, hatásuk azon­ban még nem szűnt meg. ■ I Uveghulladék hasznosítása A zürichi műszaki főiskola egyik intézetében olyan eljárást fejlesztettek ki, amellyel a hul­ladéküvegből üveghab gyártha­tó. Az új eljárásnak nagy elő­nye, hogy az üveghabból köz­vetlenül téglaszerű építőelemek készülnek. A vizsgálatok kimu­tatták, hogy az üveghabból való építőelemek egy köbméterének gyártási költsége annyi, mint a gázbetoné, ám az üveghab hő­szigetelő képessége háromszoro­sa a gázbetonénak. A zürichi éghajlati viszonyokon alapuló számítások szerint a fűtési költ­ségek tekintetében tapasztalható megtakarítás —, ha egy épület élettartamát negyven évre szá­mítják — kereken 60 százalék. Védőfehérje — vírusfertőzés ellen A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Általános Gene­tikai Intézetében olyan fehérjé­re bukkantak, amely védi a sej­teket a vírusos eredetű fertő­zések ellen. E fehérjét növé­nyek és állatok sejtjeiben egy­aránt kimutatták. A fehérje több oldalú védő- feladatot lát el. A sejtet nem­csak a fertőzéstől, hanem a környezet más káros hatásaitól is védi. Ha valamiért csökken a fehérje aktivitása, vagy pedig megszűnik a fehérje-utánpótlás, az élő szervezet számára a kör­nyezet legkisebb változása is ve­szélyes lehet. A szovjet tudósok felfedezése jói hasznosítható például a me­zőgazdaságban. A növényi sej­tekben lévő védőfeladatot ellátó fehérjék mennyiségének mester­séges változtatásával nagy ho­zamú növényfajták nemesíthe- tők ki.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents