Kelet-Magyarország, 1984. december (44. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-31 / 306. szám

1984. december 31. 0 Fokozódó önállósággal A gazdasági irányítással foglalkozók már sokszor em­legették keserűen: a szabá­lyozás legjobb elképzelései is megrekednek a vállalati ka­pukban. Hiába egy jó elgon­dolás, mert a nagyvállalaton belül az érdekeltségi rend­szer mit sem változik, vala­hol a hagyományos tervuta­sításoknál tartanak. Megyén belül is lehet — sajnos — sok ilyen példát találni. Éppen ezért talán rendhagyónak is mondhatjuk, de mindenkép­pen példaként hozhatjuk fel a Csepeli Szerszámgépgyárat. Szórni Iván, a nyírbátori fúrógépgyár igazgatója így kezdi: — Tavaly már afelé tar­tottunk, hogy gyáron belül is a népgazdasági szabályozás szerint dolgozunk, míg 1985- töl kifejezetten a központi szabályozásnak megfelelően gazdálkodunk, néhány kisebb eltérést leszámítva. Nem egyszerűen vállalaton belüli irányítási változásról van itt szó, hanem attól jó­val nagyobb a módosítás. A csepeli, központban úgy gon­dolkodnak, hogy Nyírbátor­ban kialakult egy olyan irányító apparátus, amely nemcsak képes az önálló gondolkodásra, hanem a na­gyobb önállóság képessé te­szi a nagyobb eredmények elérésére is. így jövőre az ár­bevétel — az elszámolás át­vizsgálásával együtt — más- félszeresére növekszik, s en­nek alapján szeretnék elérni, hogy a 450 milliós termelés mellett 60 millió forint nye­reséget hozzanak. Változik a termelés szerkezete is, hiszen 1985-től újabb, nagy feladat vár a nyírbátori gárdára: megkezdik egy NC eszterga­típus szerelését. — Az itteni vezetésnek megnőtt a felelőssége — ma­gyarázza Szórni Iván. — Nincs lehetőség arra, hogy a törzsgyár korrigálja a mi hibánkat. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Nyírbátorban elért nyereségből fizetik az itt felmerülő adókat, a fej­lesztések hitelterheit. Persze korántsem elszakadva a törzsgyártól, amelynek veze­tőivel december 20-án egyez­tették a helyi terveket. Kü­lönben is az alkatrészgyár­tásban olyan kooperációs kapcsolat alakult ki Csepel és Nyírbátor között, hogy csakis á közös érdekek alap­ján lehet ezt az eddigi jó szinten elvégezni. — Legfontosabb célunk, hogy a korábbi fejlesztési ütemet tartsuk, dolgozóink keresetszintje nőjön, elége­dett legyen az, aki a nyír­bátori fúrógépgyár dolgozó­ja — vázolja Szórni Iván. Mindezt akár a számok nyelvére is lefordíthatjuk: az idén 10—12 százalékkal emel­kedett a munkások keresete. Bár nem maradt el az év végi hajrá, azonban a tervek teljesítése, az export való­ra vájtása azt jelentette, hogy a nyírbátori fúrógépgyár ele­get tett feladatainak. Gazdaságos vízszolgáltatással A szabályozásnak nem cél­ja, hogy ott is feltétlenül nyereségre késztesse a válla­latokat, ahol annak negatív társadalmi hatásai lennének, így született meg a közszol­gáltató vállalat kategóriája, amibe tartozik a Szabolcs- Szatmár megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat is. — Az irányításban ugyan nincs változás, de a szabá­lyozásban nálunk is vannak módosulások — tájékoztat Jeszenszki István igazgató. Elég a felsorolásból meg­említeni, hogy itt másokhoz képest nem kell vagyonadót fizetni, beruházásnál nem terheli őket felhalmozási adó, város- és községfejlesztési hozzájárulást sem kell fi­zetni. — Mert ha erre kötelezné­nek bennünket, akkor jóval drágább lenne a víz — szól a magyarázat. — Az új víz­műveknél az önköltség jó­val felette van az elkérhető árnak. Napkoron például a most indult vízszolgáltatás­nál a vállalatnak több mint 50 forintjába kerül egy köb­méter víz. A Szavicsav mintegy 70 ezer fogyasztóval áll kapcso­latban. Közszolgáltató jelle­géből fakad, hogy úgy kell törekednie a fejlesztésre, hogy elégedettek legyenek munkájával. Ez határozza meg a szabályozókhoz való alkalmazkodást is. — A lényeg, hogy tudomá­sul vegyük a változott sza­bályozókat, s ahhoz igazít­suk tevékenységünket — szö­gezi le Jeszenszki István. — A felmérések szerint valamivel jobbak lesznek a vállalat lehetőségei az új esztendőben. A bér és jöve­delem alakulásánál két évre tekintettek előre, s megálla­pították, hogy a béreket 5—6 százalékkal tudják növelni 3ó év után hasonlót A válfaja Rákóczi Terme­lőszövetkezet a megyében dolgozó gazdaságok átlagá­hoz tartozik. Kedvezőtlen adottságok között termel, am^ azt jelenti, hogy rftindén fil-i lért meg kell fogni ahhoz, hogy eredményeket érjen el. — Ilyen esztendő kellene, mint a mostani — kezdi Grajczárik György, a terme­lőszövetkezet elnöke. — Ter­veztünk egymilliós nyeresé­get, de attól kedvezőbben zárunk. Látszólag könnyebben kez­dik az új évet. Már ami azt a számítást illeti, amely a sza­bályozók változásának szö­vetkezetekre gyakorolt hatá­sát mutatja. Eszerint az 1983- as termelési szerkezet és szint alapján több, mint 800 ezer forinttal gazdagabb lesz a tsz. — Csakhogy nem elég a szabályozók változását nézni, — tiltakozik az elnök. — Nézzük meg az árak, a ter­melés feltételeinek változá­sát is. Nálunk csak a növény­védő szerre, műtrágyára ki­fizetett nagyobb összeg, a munkadíj megadózása két­millió forint többlet kiadást jelent, amit ellensúlyoznunk kell. Ebben az évben a vállajiak rekordot döntöttek. A cukor­répatáblákon a hektáronkén­ti termésátlag 58,8 tonna volt, aminek három megyében nem találni párját. Nem pa­naszkodhatnak a jól sikerült gabonatermesztésre sem, ami a magas terméseredmények­kel ebben az évben 4 milliós árkiegészítést is hozott. Jö­vőre már nem számíthatnak ilyen összegre, hiszen a kie­gészítés aránya jelentősen csökken. >— Máról holnapra lénye­ges változtatást nem lehet tenni —.folytatja Grajczárik György. — Ezért a termelés szerkezetében a kialakult gabona- és húsprogramot tartjuk jövőre is. Ráadásul a szabályozók változása arra ösztönöz bennünket, hogy még szigorúbb pénzgazdál­kodást valósítsunk meg. Jól­eső érzés, hogy ezzel -most sem volt bájunk, nem áll­tunk sorban a banknál, nem voltunk fizetésképtelenek. A helyi tartalékokat sze­retnék kihasználni az új év­ben. Mindez megköveteli a munkaszervezés színvonalá­nak emelését, a munkaidő kihasználásának javítását. Igazodnak azokhoz az árvál­tozásokhoz, amelyek a gaz­daságot érintik. Fejlesztik a melléküzemágat, mert a var­roda nemcsak az egész évi foglalkoztatást oldja meg, hanem nyereséget is hoz. Er­ről mondja az elnök: — S éppen a foglalkozta­tás, hogy nálunk 1800—2000 óra jut egy tagra, míg má­sutt 1200—1500 órát dolgoz­nak egy évben, ad fejtörést. Most dolgozunk azon, hogy a háromfajta bérszabályozás ból melyiket válasszuk. Igen­csak meg kell gondolni, mert három évig érvényes az álta­lunk választott forma. Olyat akarunk, hogy a tagság vé­gül elmondja: jó év után hasonlót zárunk, mindenki megelégedésére. Szűkös elhelyezéssel, a mennyiségi igények keserves kielégítése mellett, s néha a minőségre kevesebb figyelem­mel dolgozik a Szabolcs me­gyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat — legalábbis ami a köztudatban elterjedt a vállalat tevékenységéről. Annyi biztos, hogy a tévhit eloszlatásához hozzá kell já­rulni, de a gazdálkodás foko­zott követelményeihez is al­kalmazkodni kell az új esz­tendőben. — Bár bizonyos szempont­ból nincs nagy változás ná­lunk — fogad Tamás Imre igazgató. — Megmaradunk továbbra is tröszti szervezet­ben, a partnerkapcsolataink alapvetően ugyanúgy alakul­nak, mint eddig. Azonban a belső eredményszabályozá­sunktól, a most induló beru­házásunktól lényeges válto­zást remélünk a következő jéypkbep,,( , *tö[hv^ «rurns o A beruházás a' nyíregyházi vállalat helyzetét javítja meg gyökeresen. A sok toldozás- foldozás helyett végre való­ban korszerű vágóhidat, fel­dolgozósort alakítanak ki a megfelelő raktárakkal egye­temben. A 300 millión felüli beruházás több évig eltart, de már jövőre a két műszakos termeléssel 160 ezer helyett 230 ezer sertés feldolgozásával számolnak, a 13 ezer vágott marha helyett 18 ezerre eme­lik a kapacitást. — A szemléleten változta­tunk dolgozóinknál — foly­tatja az igazgató. — A gazda­ságos termelés áll mindenki' előtt, ehhez igazítjuk az ér­dekeltséget. Ennek egyik jele, hogy két leányvállalatot hoznak létre. A sertéshizlalásra szakosodó leányvállalat a csengeri te­nyésztőbázis mellett a nyír­madai és felsősimái hizlaló­kat fdglalja magába.. Cél. hogy minél több húsipari hulladékot (mint a vér) hasz­nosítsanak a hizlalásban, így olcsóvá-tegyék. A másik - le­ányvállalat szállításra és gép­kocsijavításra szakosodik. Speciális szállítójárműveikkel a termelőszövetkezetek ilyen irányú igényeit is ki szeret­nék elégíteni, de a javításban is várják a külső ügyfele­ket. — Megváltozott a vállalati magatartás a kereskedelmi partnerekkel szemben is — mondja Tamás Imre. — Han­goztatják, hogy övék az ellá­tási felelősség, ezért az új év­től a hús és húskészítmé­nyeknél mi vállalati ajánla­tot adunk, s a mennyiséget majd ők diktálják. A fogyasz­tók igazolják vissza mennyi­re lesz jó ez a megoldás. Miután 1984-ben az orszá­gostól magasabb arányban adtak olcsóbb árukat, kere­ten kívüli készítményeket, így a húsipar bizonyított, hogy akar kereskedni, keresi a vásárlók változó szokásai­hoz az igazodást. S ebben lát­ják az eredményes gazdálko­dást az új évben is, a vállalt exportkötelezettségek mara­déktalan teljesítése mellett. eredményes gazdálkodás ese­tén. Az eredményhez pedig hozzátartozik, hogy vállala­ton belül kiterjesztették az önelszámolást. Ami eddig kísérlet volt, az most vala­mennyi üzemvezetőségre, ki­szolgáló' egységre érvényes. Olyan feltételeket alakítot­tak ki, ami gyakorlatilag egy leányvállalat működéséhez hasonlít. — És alkalmazkodtunk a piaci viszonyokhoz is — jel­lemzi a vállalati magatar­tást az igazgató. — Ennek alapján szerveztük át építési tevékenységünket. Vagyis olyan, kisebb, de eredménnyel kecsegtető munkákat vállalnak, ame­lyekhez gépekkel, szervezett­séggel felkészültek. A ver­senyhelyzetben erre is figyel­ni kellett. — Mert igaz ugyan, hogy tevékenységünket a s'Zölfial­tatás alapján ítélik mék^'de ebben is érvényesíteni ;$ziik- ’ séges a gazdaságosság ' fel­tételeit — állapította meg Jeszenszki István. Döntés januárban Állartdó az „összetűzés” az elnök és a főkönyvelő között. — Na nem kell rosszra gondolni — mondja nevetve Ágházi Gyula, a Nyírség Ru­házati Szövetkezet elnöke. — Mindössze arról van szó, hogy keressük a nekünk leg­jobban megfelelő új bér és kereseti adózási formát. Há­rom közül lehet választani, s még nem kristályosodott ki bennünk, melyiket válasszuk. Minden döntésnek súlya van, ennek különösen. Mert hosszú időre meghatározza a szövetkezetben dolgozók ke­resetét, a béremelés lehető­ségét és mennyiségét. Ami­kor pénzről van szó, nerrt1 lehet játszani. ; Ez most a legfontosabb, úgymond köz­ponti kérdés a ruházati'^szö­vetkezetben. |J — Alaposan meghányjuk- vetjük, nem kis dolog forog kockán. Ha kedvezően dön­tünk, az lesz a mi újévi ajándékunk a tagságnak. Persze a döntésig még na­gyon sokat fogunk a főköny­velővel vitatkozni,- hiszen ja­nuár végén kell végleges vá­laszt adnunk. Farkas Sándor, a főköny­velő a három adózási forma közül a központi szigorított bérszabályozást javasolja. Ez 1985-ben háromszázalékos bérfejlesztést engedélyez, s egy esztendővel később már megfelelő alapokkal vághat­nak neki a keresetszint-sza- bályozási formának. Nyere­ségtartalékként kétmillió fo­rintot vihetnek át 1986-ra. Ágházi Gyula viszont egyből a keresétázint-szabályozást látja jobbnak. Ebben az adó­zási formában már az első esztendőben több bért fizet­hetnek egy behatárolt kere­ten belül. Pontosan annyit, amennyit nyereséggel lefe­deznek. A főkönyvelő ám azt tartja, hogy a mát fel kell áldozni a holnapért. — Nem könnyű választa­nunk,— fontolgatja a szava­kat a szövetkezet elnöke. — Számítógépen végigvezettük az 1984-es évet, elemezzük az idei esztendő várható eredményeit, s végül ezek alapján döntünk. Ettől füg­getlenül az új esztendőben alaposan felülvizsgáljuk a termékszerkezetünket, az ér­dekeltségi, ösztönzési rend­szert. A szabályozók a nyereség­től teszik függővé a kifizet­hető bért. Ez kedvez a Nyír­ség Ruházati Szövetkezetben, hiszen mindig is magas volt a nyereségük. A termelés, az eladás 1985-ben is bizto­sított, az első negyedévre már az árakat is rögzítették partnereikkel. Vagyis pénz­ügyi gondokról szó sincs. A mostani, a választás gond­ja a kellemesebb, mert van miből bért emelni, akárme­lyik szabályozási forma is kerekedjék felül. S hogy me­lyik lesz, azt végső soron a vezetőség döntése után a munkahelyi tanácskozás hagyja jóvá. Irányt szabó szabályozók M eg kell gyorsítani azokat a cselekvéseket, amelyek a TERMELÉS HATÉKONYSÁGÁ­NAK, A GAZDASÁG JÖVEDELEMTERMELŐ KÉPESSÉGÉNEK NÖVEKEDÉSÉT EREDMÉNYEZIK, A GAZDASÁGI EGYENSÜLY TOVÁBBI JAVÍTÁSÁT ÉS TARTÖS MEGSZILÁRDÍTÁSÁT BIZTOSÍTJÁK. Énnek legfontosabb eszköze a gazdaságirányítási rendszer fejlesztése” — szöl a közle­mény A MAGYAR NÉPGAZDASÁG 1985. ÉVI TERVÉRÖL. ENNEK ALAPJÄN KÉRDEZTÜNK VÁLLALATI, SZÖVETKEZETI VEZETŐKET, A MAGUK RÉSZÉRÖL HOGYAN LÁTJÁK A SZABÁLYOZÓKHOZ VALÓ AL- KALMAZKODAS LEHETŐSÉGÉT, MÓDOZATAIT? mit tesznek az üj esztendőben azért, hogy ered­ményes GAZDÁLKODÁST FOLYTASSANAK? KM ÜNNEPI MELLÉKLET

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents