Kelet-Magyarország, 1984. december (44. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-29 / 304. szám

1984. december 29. Kelet-Magyarország 7 Szilveszteri zajkeltés Miért lármázunk újévkor? Liliom a sarkvidéken Szép, bársonyos liliomot nevelt szabad téren Nyikolaj Csernih, a mezőgazdasági tu­domány kandidátusa, a szov­jet sarkvidéken. Három évig gondozta ezeket a kecses, a meleget kedvelő virágokat. Az idén nyáron nemcsak ki­virágoztak a liliomok, ha­nem hagymát is hoztak. A szovjet tudós meghono­sította itt a méheket is, akik ma már segítenek az ember­nek szebbé tenni az északi vidéket, s elvégzik a növé­nyek beporzását. A sarkvidéken dolgozó nö­vénynemesítő szakemberek kidolgozták a zöldségfélék, a burgonya és a takarmánynö­vények szabadtéri termesz­tésének technológiáját is. A „vígságszerző újeszten­dő” köszöntésének megannyi módja van. Az óévbúcsúzta­tás talán legáltalánosabb ve­lejárója a zajkeltés, a fék­telen ünnepi lármázás, amely­nek az idén is tanúi lehetünk, ha végigmegyünk a szil­veszteri utcén. Üjév napján az emberek igyekeznek vi­lágszerte minél nagyobb lár­mát csapni. Dániában példá­ul tűzijátékkal, patronok és petárdák robbantásával nö­velték a zajt, méghozzá olyan mértékben, hogy később ren­deletekkel kellett megtiltani a szórakozásnak ezt a fajtá­ját. Az NDK-ban viszont még ma is több mint har­mincmillió márka értékű tűzijáték-rakétát gyártanak újévre. Lármázunk a magunk mód­ján mi is: a hangorkán nö­velésére dudák, sípok, kere- pelők, játékdurrancsok szol­gálnak. Vajon hogyan ala­kult ki az óévtől való búcsú­zásnak ez a mindenütt honos, ám a fülnek korántsem kel­lemes szokása? A papírtrom­biták rikoltozása és a pe- tárdadurrogtatás réges-régi hiedelmeket idéz, amelyek­nek közös célja a rossz, az avitt, a gonosz elűzése, — és ezáltal az új esztendőre való egészség, bőség, termékeny­ség megteremtése, megidézé- se — volt. „A régi babonás szokások létrejöttét viszont olyan áltörténeti mondákkal magyarázzák, melyek inkább eltakarják, mint felfedik a szokás valódi értelmét, cél­ját — írja Dömötör Tekla Magyar Népszokások című könyvében. — A lármázással, álarcos alakoskodással össze­kötött szokásokat gyakran a török harcokkal hozzák kap­csolatba.” Hazánkban is több helyütt él ilyen szokásmagyarázó tör­ténet. Érdemes a legjellegze­tesebbel megismerkednünk, ezt a püspökladányi Igmándy József (a hajdúnánási gim­názium egykori tanára, a deb­receni egyetem későbbi böl­csészdoktora) jegyezte fel. Hajdúszoboszlón szerzett megfigyeléseit Szilveszteri népszokás Hajdú megyében címmel adta közre az Ethno- graphia egyik 1941-es szá­mában. „Szoboszlón — írja — a gyerekek, suhancok és legények pergőkkel, kolom- pokkal, csengőkkel, dudák­kal, ostorokkal és minden­féle eszközökkel felszerel­ve összegyűltek a piacon, s itt, valamint az utcákon jár­kálva rettenetes zajt csap­tak. Közben lövöldöztek is. Ezekhez járult még a to­rony, az ablakok kivilágítá­sa, csillagszórók, világító ra­kéták lövöldözése.” A hajdúvárosban élő idő­sebb emberek ma is úgy tartják, hogy ez az évbezá­ró szokás a török háborúk idejére megy vissza. A török épp az esztendő utolsó nap­ján közeledett a hadba vo­nult férfiak távolléte miatt csupán asszonyoktól és gyer­mekektől lakott Szoboszló- hoz. Az asszonyok — szük­ség szülte női leleményesség — ijedtükben félreverték a harangot, tepsikkel, edények­kel csörömpöltek, hogy a zajkeltéssel megrémítsék és félrevezessék a törököket. A szájhagyomány szerint te­hát a szokás a törökvilág eseményeivel függ össze. ... 1660. december 31-én — írja Igmándy — török mar- talócok támadták meg a várost. A szoboszlói hajdúk nemcsak visszaverték a tá­madást, hanem még űzőbe is vették a rablókat. Az ott­honmaradottak féltek, hogy a vitézek a sötétben nem találnak haza, ezért csaptak nagy lármát, kivilágították a tornyot s az ablakokat. Más változat szerint a török tá­madás elől a város határá­ban levő nádasban elbújta­tott asszonyok és gyerekek sikoltozása és kongatása azt a hitet keltette a támadók­ban, hogy a Szoboszlót védők nagyon sokan vannak, s a megrémült törököket a vá­rost védelmező néhány vi­téz visszaverte, sőt elker­gette Kaba felé. Hogy aztán ezek visszataláljanak, ezért a toronyba lámpát tettek.” Az a fontos, hogy — ha­gyatkozzunk mégis az őszi hiedelemre — szerencsét, bő­séget, egészséget és termé­kenységet hozzon az új eszen- dőre. Tölgyfa hordóban nemesítik Koccintásra érik 2000-ben Í tt aztán valóban fo­lyik a jókedvre de­rítő nedű, s az első szippantás a nagycsarnok levegőjéből óva int, ezen a helyen a lélegzés sem ve­szélytelen. Ungvár egyik fiatal üze­mében vagyunk — a ko­nyakgyárba kísértek el vendéglátóink, a Kárpáti Igaz Szó szerkesztőségének munkatársai, hazautazás előtt mintegy szilveszteri előzetesként. Éppen csak tinédzser ez az üzem, 1970-től működ­nek gépei, érlelői. Ha fi­gyelembe vesszük, hogy egy márkás konyaknak „il­lik” egy évtizedet pihenni a keményfa hordókban, mi­előtt palackozzák, az ung­vári italokat még éppen csak megismerhette a vá­sárlóközönség. Igazán imponáló a ter­mékskála: nagyon szép egyedi, formatervezett pa­lackok, művészi címkék, a gyűjtőknek pedig harminc­féle miniüveg. A vitrinben azonban nem egyedül áll­nak az ungvári konyakok. Mellettük grúz, örmény, moldáviai italok kelletik magukat... — Hogy el ne felejtsük, ebben az iparágban is ma­gas a mérce... — moso­lyog a borászból lett „ko­nyakos igazgató”, Vlagyi­mir Vasziljevics Hiszem mérnök, miközben beavat a sajátos csillagszámításba. Az egycsillagos konyak 1—3 éves ital. A két csillag 4—10 évig érleltet jelez, s így tovább évek, csillagok. A húsz éven felüliek azon­ban már a V. O. jelet kap­ják, a még idősebbek a V. S. O., a legalább har­minc évig érleltek palack­jainak nyakán pedig V. S. O. P. (Very Superior Old Product) tiszteletet paran­csoló — nemzetközileg elfo­gadott — jelzés hívja fel a figyelmet, hogy nem holmi átlagos nedűről van szó. Az ungvári konyakok kö­zött tehát a legidősebb is „csak” 14 éves, bár az előd­üzemből, Nagyláziból is hoztak némi párlatot, így hamarosan megkóstolhat­ják az ungvári Very Oldot is. Mi azonban a három „márkás” nővérre fordítot­tuk a figyelmünket, s — hogy holmi szeszpártolás miatt kifogás ne érhessen bennünket — szakmai, „de­gusztáló” poharakat vet­tünk használatba. És sza­bályszerűen fejenként mindjárt hármat. Ezután következett a bemutatás. Egymás mellé került a kortynyi 6—7 éves „Tisza”, a 7—8 éves „Kárpátok”, s az idén először palackozott 10—12 éves „Uzsgorod”. A gyertyaláng a legap­róbb hibát is mutatná, de a mi aranysárga italaink csillogóan tiszták, illatuk jellegzetes, aromájuk más­sal nem téveszthető. Már szinte mindent tudunk új ismerőseinkről: attól kezd­ve, hogy a Kárpátok lan­kái előtt termelt szőlőkből készültek, mikor és hány­szor párolták, melyik hor­dóban mennyi ideig érlel­ték, s mikor palackozták. — Akkor hát, kóstoljuk meg! Először a legfiatalab- bat — hangzik a kínálás. A korty után a válasz csettintés, az elismerés a várakozás. Közben egy ha­rapás alma. A középsőt kóstoljuk. Mintha kicsit barnább és édesebb lenne, talán erő­sebb is, esetleg az aromá­ja ... Tényleg van különb­ség! Újabb falai, s a kíván­csiság: milyen lehet a leg­érettebb? Ízleljük. Kicsit könnyebb, talán jobban csúszik, simább is, az illa­ta finomabb ... Már-már ábrándozunk. — Melyik ízlett a kedves vendégnek? A „Kárpátok”? Valóban jó! Kóstoljuk meg még egyszer... A házigaz­da az „Uzsgorod” mellett szavaz, szerinte az a leg­jobb. ízleljük meg azt is még egyszer... Talán va­lóban jobb ... Nohát, akkor még egy pohárkával, a bú­csúzásra ... És az utolsót a viszontlátásra... Így ismerkedtünk egy új üzem új termékeivel, 1984- ben, a barátság és a szil­veszter jegyében. Hiába ta­gadnám, jókedvem kereke­dett. Búcsúzáskor mond­ták: 300 ezer liter párlat érik, várja tölgyfahordók­ban, hogy gyarapodjék csil­lagjainak száma, netán „felnőttként” V. O. legyen — ungvári névjeggyel. Vagy stílszerűen V. S. 0. P. 2000 szilveszterére ... Marik Sándor _________________________ Távvezeték-épitós a Kaukázusban Légi szerelők Napjaink ■ egyik fontos feladata a Szovjetunióban a villamos erőművek összekapcsolása egységes hálózat­ba, hogy könnyeb­ben lehessen gazdál­kodni az energiafo­lyamokkal, átrányí- tani az energiát bár­mely napszakban az ország bármely vi­dékére. A legnehe­zebben megközelít­hető helyeken — a Kaukázus hegyei kö­zött, a Pamírban, a Szaján-hegységben, a BAM vasútvonal mentén, a villamos távvezetékeket he­likopterek segítsé­gével építik. Szvetlána Omel- csenko, az APN tu­dósítója az egyik ilyen szakaszon járt — a Kaukázusban. A hegyszorosban szinte negyedórán­ként változik az idő. Az előbb még tiszta volt az ég, most pe­dig mindent köd bo­rít. 2700 méter maga­san vagyunk a ten­gerszint felett, a Nahar-hágó lejtőjén, a Kaukázus fő ge­rincének egyik leg­nehezebben meg­közelíthető pont­ján, ahol a levegő­ből, helikopter se­gítségével állítják helyükre a távvezetékoszlopokat. Az épülő távvezeték az inguri vízi erőmű­vet köti össze a sztavropoli köz­ponti körzeti vízi erőművel — ez az első energiahíd Oroszország és Grúzia között. A távvezeték hossza 627 kilométer. A helikop­terek segítenek ott, ahol a szo­kásos módszerekkel nem lehet­séges, az oszlopok felállításában, a vezetékek kihúzásában, a szi­getelőláncok elhelyezésében, a betonszállításban, a szerelők el­juttatásában a magas hegyi épí­tési területekre. A közelgő MI—10K zúgására mindenki fedezéket keres, mert a helikopter kavarta légörvény ledönti az embert a lábáról, éles homokszemek és sziklatöredékek áradatát vágja az arcunkba. A Ml—10K helikopter, vagy ahogy nevezik, a repülő daru fedélze­tén van a helikopteres szerelés úttörője, a Szovjetunió kiváló pilótája, az állami díjas Genna- gyij Malcev. Északról érkezett ide, ám itt, a déli hegyvidéken sincs könnyebb dolga. Malcev Nagy távolságokon és nehéz domborzati vi­szonyok között pótolhatatlanok az olyan „égi szerelők*’, mint a MI—10K (a légi daru) villamos távvezetékek és gázvezetékek épí­tésénél. A MI—10K sok tonnás acélszerkeze­teket juttat el 3000 méteres magasságba a Kaukázus meredek hegyei között épülő, a legmagasabban fekvő szovjet távvezetékhez. mindennap először próbarepü­lésre indul, hogy ellenőrizze a légáramlatokat, a helikopter stabilitását. Nehéz feladat az osz­lopok szerkezeti elemeinek szál­lítása a sziklák között, a száza­dos erdőkben vágott szűk nyila­dékok mentén, majd a leeresztés a 30 méteres függeszték segítsé­gével az oszlopalapra. Mikor elcsendesedett a heli­kopter kavarta légörvény, és a gép visszaindult az újabb elem­ért, Zaur Szanikidze, a távveze­ték Nahar-hágói szakaszának építésvezetője odanyújtotta ne­kem a távcsövét. Balra, egy me­redek sziklafalon, majdnem há­romezer méteres magasságban dolgoznak a szerelők. Innen húzzák ki helikopterekkel a ve­zetékeket. A Nahar-hágón ke­resztül vezető távvezeték építé­se során kipróbált térbeli teher- irányítási rendszer a szerelői létszám jelentős csökkentését, a munkatermelékenység növeke­dését és az anyagokkal való ta­TÖRTÉNELMI ÉV A teljességre törekvőknek lé­pést kell tartani az újjal. Felfo­kozott figyelem előzte meg ezért is a Magyar Posta tájékoztató­ját az 1985-ben várható bélye­gekről. A terv többet ígér az ide­inél témában, a bélyegek számá­ban (65 bélyeg + 8 blokk) és a vételárban, bár így is alig éri el a havi 30 forintot az új bélye­gek költsége. Felszabadulásunk évforduló­ját blokk köszönti. A múltra em­lékezünk Feszty Árpád Honfog­lalás c. körképével. A nagymé­retű alkotás részletei 7 bélyeget díszítenek majd akkor, amikor a mű hosszú hányattatás után Ópusztaszeren végleges otthon­ra talál. A Japánban tartandó vi­lágkiállítás nézőit a jövő szá­zadról formált elképzelések kápráztatják el, ezekből ígér ér­dekes mozzanatokat blokk és hét bélyeg. Az ENSZ kezdeménye­zésére világszerte a következő nemzedékről szólnak: a nemzet- kjözi ifjúsági évről postánk 7 bélyeggel emlékezik meg. Fiata­lokhoz szól a moszkvai VIT hír­verő blokkja és az ifjúsági gyűj­tést támogató feláras bélyeg. A munkásmozgalom jelentős egyé­niségei közül 100 éve született Rudas László, Lukács György, Ries István. Emléküket egy-egy bélyeg idézi fel. Visszapillantunk az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem 350 évvel ezelőtti alapí­tására, a Tótfalusi Biblia nyom­tatásának évfordulójára. A motívumgyűjtők nemes pa­ripákban (Mezőhegyes 200 éves), madarakban, liliomokban és mo­torkerékpárokban gyönyörköd­hetnek. A jelenről két blokk szól. Ilyen formában ad hírt a posta arról, hogy Európa népei Budapesten értekeznek kultúránk alapvető kérdéseiről. A másik blokk a gyűjtők hozzájárulását 10 fo­rintos felár formájában köz­vetíti a Nemzeti Színház felépí­téséhez. Az új év mindjárt a második napon gazdagítja az albumokat, ekkor jelenik meg a már ko­rábban ismertetett Olimpiai Bi­zottság blokk. Februárban kö­vetkezik az 1984-ről elmaradt Duna-hidak blokk és sorozat. A gyűjtők bíznak abban, hogy az 1985. évi program megvaló­sul, sőt bővül is, pl. az ENSZ alapításának 40 éves, illetve ha­zánk világszervezeti tagságának 35 éves jubileumát köszöntő kiadvánnyal. Az 1985. évi bélye­gek bemutatásakor kifogásol­ták (ezt olvasóink gyakori észre­vételeivel csak alátámaszthatjuk) az arcképet ábrázoló bélyege­ket. Esetleg nem vonzó arc­vonások megörökítése a bé­lyegkiadás céljával ellentétes ha­tást kelt. ÚJDONSÁGOK A kínai posta 8 RMB névér­tékű bélyeget ad ki az Antarktisz- ra vezetett első expedíciójuk al­kalmából. Brazília három bélyeggel egé­szíti ki a mezőgazdasági terme­lést népszerűsítő sorozatot. Olyan növényeket mutatnak be, amelyeknek termését és a szá­rát, illetve fás részét is haszno­sítják. Mozambik hat bélyegén régi, népi fegyverekben gyönyör­ködhetünk. 50 éve kaptak szavazati jogot a nők Törökországban. Ebből az alkalomból 20 1 névértékű bé­lyeg mutatja be a szavazó urná­hoz járuló asszonyokat. Nagyven éve történt... Egy fehérgyarmati premier el-eljöttek a próbákra. A népszerű Iván „kapitány” is többször megjelent és egy-két jó tanáccsal segített a fiúknak. Január második vasárnapján volt az előadás a mozi helyiségében. A fő­próbán vették észre, hogy nincs mivel fűteni a terem­ben. Azonnal küldöttség in­dult Ivánhoz, aki természe­tesen egy kis teherautónyi szenet küldött a mozihoz. A délutáni gyermekelőadá­son már kellemes meleg fo­gadta a vendégeket. A mű­sor óriási sikert hozott. Szinte minden számot visz- szatapsoltak. Amikor a szovjet katonák befejezték fergeteges gyorsaságú tán­cukat, olyan óriási tapsvi­har és „hogy volt!” tört ki, amilyen még nem volt Fe­hérgyarmaton. Az esti elő­adás volt aztán az igazi. Olyan sokan jöttek el, hogy lássák az ördöngös lábú orosz táncosokat, hogy egy tűt sem lehetett volna leej­teni. Kalydy Jenőék sem maradtak el siker tekinte­tében mögöttük. Vidám je­leneteiken és énekszámai­kon jól szórakozott a kö­zönség. Még kétszer kellett bemutatni ezt a műsort. Mindig telt ház volt. . . Két évig dolgoztak együtt a szovjet és magyar kultúr- munkások. Műsorukon a ka­baréesteken kívül háromfel- vonásos vígjátékok, operet­tek — mint például a Becs- kereki menyasszony — sze­repeltek. Így indult meg — szovjet segítséggel — újra a fehérgyarmati kulturális élet! Kosa Pál .Fehérgyarmaton már a háború előtt is igen élénk kulturális élet folyt. Az amatőrök bemutatói mindig nagy közönséget vonzottak. Aztán jött a háború és a színjátszó és táncos fiúk fegyvert fogtak, háborúba vonultak... Az Erdélyből Fehérgyar­matra érkezők között volt egy szírész házaspár. Kaly­dy Jenőéknél húzták meg magukat. Alig egy hónappal a község felszabadulása után a színész házaspár ve­tette fel először egy színját­szócsoport megalakítását. Kalydy Jenőnek tetszett az • ötlet és már másnap Kola-, rits Lajos társaságában — aki egyébként jól zongorá­zott — felkereste Iván kapi­tányt, aki igazság szerint nem kapitány volt, hanem tiszthelyettes, de mindenki csak kapitánynak szólította és szerette a község apraja és nagyja. A fiúk a tolmács segítségével elmondták el­képzeléseiket és bátorsá­guktól megrettenve izgatot­tan várták Iván válaszát, ami nem váratott magára sokáig. Iván mosolygó ar­cára tekintve már sejtették, hogy lesz engedélye a cso­portnak. A tolmács máris fordította a szovjet katona szavait: örülök, hogy végre eszetekbe jutott. Nemcsak, hogy mindenben támogatlak benneteket, de ha úgy gon­doljátok, az én katonáim is fellépnek a műsorban. A fiúk boldogsága határtalan volt. Lázasan próbáltak és rövid időn belül kikereke­dett egy egészen jó vidám műsor. A szovjet katonák is A márkás italok Ungvárról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents