Kelet-Magyarország, 1984. december (44. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-29 / 304. szám
2 Kelet-Magyarország 1984. december 29. Vizsgáznak a tanárjelöltek Szigorlat után esküvő Hangosan csattant az index a kövön. A fiatalember körülnézett, látja-e valaki, majd egy gyors mozdulattal rátaposott a leckekönyvre. — Ilyenkor így kell tenni és biztosan nem rúgnak ki. . . — magyarázta a közkeletű babonát Csatlós István a tanárképző főiskolán. Á mágneses gerjesztés... Vizsga előtt nincs az a lehetetlen cselekedet, amelyre — ha már egyszer varáasos hatást tulajdonított neki a közvélemény —, ne vállalkoznának a hallgatók. A Bessenyei György Tanárképző Főiskolán tetőzik a vizsgaláz: december közepétől január végéig a nappali és a levelező tagozaton több ezer hallgató ad számot tudásáról. Ki éjt nappallá téve biflázza az oldalak százait, ki rendszert teremt az elsajátítandó tananyagban és még az órák teendőit is előírja önmagának, nemcsak a napi feladatokat. Az ajtó nyílik. Szabó László nem nagy meggyőződéssel hagyja el a szigorlat helyszínét. — Kirúgtak ... De az eredményhirdetésnél mondanak biztosat. Ez szigorlat és csak a végén értékelik valamennyit — teszi hozzá a kívülállónak. Mellette csoporttársai lapozgatják a jegyzeteket. Hiába, az elektromosság a fizika talán legnehezebb területe. Szabó László is csak azért bosszankodik, hogy a mágneses gerjesztés törvénye — amelyet álmából felébresztve is fújt eddig — nem jutott eszébe. — Igaz, nem is nagyon tudtam készülni karácsonykor — mondja a tunyogma- tolcsi fiatalember. — összejött a család és egyszerűen nem vehettem elő a könyvet — objektív okokat keres a gyengébb szereplésre. Vizsga után lakodalom Bakó Lászlóval még minden megtörténhet. Hamarosan rá kerül a sor. — A feleségemmel együtt készültünk a vizsgára — ő magyar—orosz szakos. Albérletben lakunk, mert Debrecenből nehéz lenne naponta vonatozni. Ügy osztottuk be az időnket, hogy kora reggeltől este hatig tanultunk, utána moziba, társaságba mentünk. Az aktív pihenés eddig mindig meghozta az eredményét. Ez a vizsgaidőszak nemcsak a számadást jelenti a másodéves Csatlós Istvánnak, hanem az esküvői készülődéssel is törődik. Február 2-án, ha minden vizsgáját letette, az anyakönyv- vezető elé viszi menyasszonyát. Falusi lakodalmat csapnak Hosszúpályiban. Éjfélkor is ég a villapy a jósavárosi albérletben Pólyák Ferencnél. A miskolci fiatalember az ókorból készült, s most még a vizsgarutin megszerzése az egyik legfontosabb feladata. Elsőéves és ez a második vizsgája. Már csak azért is igyekezniük kell a csoporttársakkal, mert január 13-án indulnak Leningrádba hathetes képzésre. Kellemetlen lenne, ha valaki miatt izgulna a kis csoport. — Ma hajnalban jöttem vissza Miskolcról és a vonat egy órát késett. Hu, de sokat idegeskedtem! . . . Futás a ház körül Sipos Edit és Nagy Tünde sem ünnepelt felhőtlenül karácsonykor. Három-négy napot hagyni egy vizsgára még „rendes” hétköznapok esetében is kevés, hát még ünnepen. Orosz—történelem szakosok és már a szovjetunióbeli utazás jár az eszükben. Tünde Szekszárdon lakik, Edit Demecserben. Tünde reggelente melegítőt húzott és futott néhány kört a ház körül. Edit inkább a nagyvilág híreit böngészte, vagy tévézett, rádiózott kikapcsolódásként. Elnéptelenednek ezekben a hetekben a főiskolások kedvenc klubjai, kevesebben jönnek össze egy-egy vitára a kollégiumban. Ki-ki eskü-- szik az általa helyesnek tartott vizsgázó stílusra. Egy a lényeg: bizonyítani vagy elhitetni. hogy a tanárjelölt otthon van a tananyagban. Tóth Kornélia Új munkarend a jogsegélyszolgálatnál A jövő év elejétől megváltoztatják az SZMT jogsegélyszolgálatának munkarendjét. A munkahelyi önálló jogsegélyszolgálatok számának növekedése, a közös szolgálatok szervezése miatt ugyanis az SZMT vidéki fogadóóráinak ügyfélforgalma olyan mértékben lecsökkent, hogy december végétől meg is szüntetik Fehérgyarmaton, Kisvárdán, Mátészalkán, Nyírbátorban és Vásárosna- ményban. A fogadóórák nem maradnak el; ám január elseje után Nyíregyházán a szak- szervezetek házában tartják meg azokat, minden munkanapon délig várják az ügyfeleket. A jogtanácsos pedig minden kedden tart fogadóórát 13 és 16 óra között. Legyen öröm — üröm nélkül Rigalnas ajándékcsere A karácsonyi ünnepek- elmúltával is sokan járják az üzleteket, ám többnyire nem vásárlási szándékkal, hanem, hogy a több példányban kapott, vagy más okból feleslegesnek bizonyult ajándékokat megpróbálják hasznosabb dolgokra kicserélni. Az áru kicserélésének álta- lános szabályait belkereskedelmi minisztériumi rendelet írja elő: blokk ellenében a vásárlástól számított nyolc napon belül kicserélhető az áru a vásárlás helyén, ha a termék csomagolása sértetlen, s szemmel láthatóan nem használták. Kedvezmények Karácsony után azonban a legtöbb kereskedelmi vállalat a cserére vonatkozóan egyéb kedvezményeket is nyújt, hogy az ajándék okozta öröm sem a vásárló, sem a megajándékozott számára ne váljék az ünnepek után ürömmé. A Centrum áruházakban például rugalmasan szervezték meg az ajándékok cseréjét. A vásárlást igazoló blokk ugyan szükséges, de nem annak dátumát nézik, hanem a karácsonyi ünnepektől számítják a nyolc munkanapot. Ezenkívül a Centrum áruházakban vásárolt ajándék az ország bármely Centrum áruházában becserélhető, függetlenül a vásárlás helyétől. A legtöbb Centrumban csereutálványt adnak, amely meghatározott időpontig — általában egy hónapig — beváltható. Nyolo munkanap Gyakori — hiszen az egy- egy korosztálynak ajánlott játékok választéka még mindig nem tói bőséges — hogy egy családon belül a gyerekeknek többen veszik meg ugyanazt a játékot, s ezen is csak a csere segíthet. A játékok cseréjénél szigorúak az egészségügyi előírások, ezért csak az eredeti gyári csomagolásban veszik vissza az üzletek, kizárólag ezeket adhatják ugyanis el ismét. Viszont nem ragaszkodnak a nyolc munkanaphoz, január közepéig kicserélik a felesleges játékokat, sportszereket, illetve ha nem találnak helyettük megfelelőt a vásárlók, visszaadják a pénzt. Kisk ereskedők A kiskereskedők 2000 forint alatti vásárlásnál nem kötelesek számlát adni, a 8 napon belüli csere azonban rájuk is vonatkozik. A tapasztalatok szerint az ajándékba vásárolt — de végül mégsem megfelelő — cikkeket a magánkereskedők a karácsonyi ünnepek után minden további nélkül kicserélik. Pénzt azonban — s erre nem is kötelezhetők — nem adnak vissza. Olvasónk írja Csúszós pályaudvar December 9-én vasárnap a Hajdú expresszel este 19,54- kor érkeztünk haza Budapestről. Tekintve, hogy aznap ólmos eső esett, így amikor a vonatról leszálltunk, tükörsima jégpáncél borította a vágányok közötti részeket. Alighogy a vonatot elhagytuk, az máris tolatott hátra, még arra sem volt időnk, hogy eltávolodjunk a vonattól. Valahogy sikerült épségben kikerülnünk a peronra, de legalább négyen elRészlet Sz. Z. Nagyhalász, homoktanyai lakos sértett vallomásából: „Velünk szemben a járdán jött 8 személy. A járda teljes szélességét el- állták, ki akartuk őket kerülni. Közülük az egyik ... minden szó nélkül Sz. M-et, majd engem, utoljára B. L-t megpofozta. Eközben a többiek is közrefogtak s ütlegelni kezdtek. A földre estem ... ahogy a földön feküdtem, rúgdosni kezdtek. Nem egy személy rúgdosott..., több rúgás érrte a testemet. El is szédültem, majd arra figyeltem fel, hogy a bal karomat felemelik és a kvarcórámat lecsatolták. Éreztem azt is, hogy a farzsebembe is belenyúltak. Később a barátom mondta, hogy tőle is elvették az órát...” Ilyen brutális elkövetés után indította meg a széles körű nyomozást a nyíregyházi rendőrkapitányság. Hasonló vallomást tett egyébként a vizsgálat során a másik két sértett Sz. M. és B. L. is, akik szintén nagyhalászi lakosok. Vallomásukból és a nyomozás során tett minden megnyilatkozásukból kicseng az, hogy — érthető okokból — nem fogják elfelejteni egyhamar ezt a számukra szomorú estét. Mi is történt? A három nagyhalászi fiatalember 1984. október 13-án a nagyhalászi presszóban szórakozott. Este 22 óra után békésen elindultak hazafelé, miután úgy gondolták, elég volt a ban az elkövetők elfogták és tovább ütlegelték. A brutális bántalmazás végén a fiatalkorú B. K. észrevette, hogy az összevert Sz. M. kezén egy kvarcóra van. Természetesnek vette, hogy az őt megilleti, így azt lecsatolta a sértett karjáról. Raffael János ugyanezt tette az ugyancsak összevert Sz. Z-vel, a karjáról lecsatolta a kvarcórát. Az elkövetők egyébként már valameny- nyien összeütközésbe kerültek korábban is a büntetőjogi rendelkezésekkel. Közülük Raffael János különös visz- szaeső, rablás és más bűn- cselekmény miatt kiszabott szabadságvesztésből 1983 végén szabadult. Váradi Péter többszörös visszaeső, aki először kifosztás, majd lopás bűntette miatt kapott végrehajtható szabadság- vesztést az elmúlt években. A Nyíregyházi Városi Ügyészség előzetes letartóztatás mellett Raffael Jánossal, fiatalkorú B. K-val, Váradi Péterrel és Váradi Józseffel szemben kifosztás, garázdaság és súlyos testi sértés bűntettének kísérlete miatt nyújtott be vádat a Nyíregyházi Városi Bírósághoz. K. Gy. vágódtak, szerencsére nem érte őket súlyosabb sérülés, „csupán” egy kiskatona esett úgy el, hogy az órája menten összetört. Kis fáradtsággal napközben többször is szórhatnák homokkal, fűrészporral a vonatokhoz vezető utakat. Mert az említett napon — s azóta több ilyen is volt, jelenleg is csúszósak az utak — akár a vonat alá is csúszhattak volna az utasok. Amúgy is közismert: Nyíregyházán a MÁV-állo- máson különben is körülményes a fel- és leszállás, különösen idős korúaknak. B. I. nyíregyházi lakos Tv-jegyzet A szerző Költőbarátom mesélte kissé szomorúan az ünnep másnapján: elhangzott egy versem a televízióban. — Ennek örülhetsz — gratuláltam neki. — Én egy nyakkendőt kaptam karácsonyra, te meg a versedet, az ország nyilvánossága előtt. — Hát tudod, voltak pillanatok, amikor én is inkább kiegyeztem volna egy nyakkendővel. — Ezt hogy érted? — Mindig elolvasom, szinte betűről betűre a rádióújságot, amikor meghozza a postás. Most is ezt tettem és megakadt a szemem egy műsorcímen. Hiszen ez az én egyik versem címe. Elég szokatlan, háromszavas cím. Másnak is eszébe juthatott? Vagy én csentem valahonnan tud- tomon és akaratomon kívül? Megesik az ilyesmi. A műsorban az állt, hogy magyar és külföldi költők megzenésített versei. Biztos, hogy én csentem — gondoltam és nyugtalanul vártam a hétfőt, az adás idejét. A karácsonyfát díszítettük, amikor elkezdődött a műsor. Éppen a csúcsdísz miatt másztam az asztal tetejére, amikor felhangzott a versem. Egy bogárszemű kisfiú mondta, nagyon szépen, s egy pillanatra megjelent a mellén keresztbe a nevem és a háromszavas cím. — Akkor hát semmi baj — mondtam neki és még egyszer gratuláltam. — Tulajdonképpen semmi, csak az gondol- koztatott el, miért tartott minket, szerzőket az utolsó pillanatig titokban a rádióújság, mint a válogatott összeállítását fontos meccs előtt a szövetségi kapitány. Az újságban a főcím alatt még 19 nyomtatott sor van. Ebből nyolc a versmondókat, énekeseket és a táncosokat sorolja fel, kilenc pedig a stábot. — Te már semminek se tudsz örülni? — De igen — mondta költőbarátom. — Annak, hogy az én címem volt a műsor címe is, különben nem figyelek fel rá, s lehet, hogy sohasem tudom meg, hogy a versem elmondta a televízióban, karácsony estén egy bogárszemű kisfiú. M. A. Betlehemes Kömörőn Évek óta nem. múlhatott el úgy a karácsony a kis szatmári községben, hogy december 24-én este ne gyűlt volna össze a falu apraja-nagyja. Az iskola udvarában lévő mindenki fenyőfája ünnepi díszt, s megvilágítást kapott. Végh Attila vezető tanító irányításával pedig a Kodály Zoltán gyűjtötte betlehemes játékot tanulták be a község öntevékeny művészeti csoportjai. Az Erdélyből származó játék — melynek a népdalkor énekelte dalait, a helyi kisdobosok és úttörők alkotta harmonikazenekar kísért — nagy sikert ért meg. A Hazafias Népfront képviselője a béke jelentőségét méltatta a szeretet ünnepén. A feldíszített fenyő messzire látszik a Fő útról, s vízkeresztig hírül adja a kö- möröiek hagyományápolását az erre járóknak. Italosán, gátlástalanul Nem szólt egy szót sem — ütött szórakozásból. Békés sétájuk azonban nem sokáig tartott, ugyanis nem messze a presz- szótól találkoztak a már említett 8 fős társasággal. E társaság tagja volt Raffael János Ibrány, Alkotmány u. 30. sz., a fiatalkorú B. K., Váradi Péter, Ibrány, Fecske út 3. szám és Váradi József Ibrány, Alkotmány u. 23. szám alatti lakos is. Közülük az ittas Váradi Péter volt az, aki agresszíven lépett fel a sétálókkal szemben, és kezdeményezte a verekedést. Minden szó nélkül nekitámadt és megpofozta a három fiatalembert. Ezt látva nem maradtak tétlen Váradi Péter társai sem, akik szintén ittas állapotban voltak. Valamennyien bekapcsolódtak a verekedésbe és a három fiatalembert ököllel ütötték, verték, ahol érték. Miután a sértett fiatalemberek a földre kerültek, az elkövetők az előbbihez hasonló brutalitással lábbal rúgdalták tovább a sértetteket. Az ütések és rúgások a fiatalemberek fejét, arcát, száját, orrát és más testrészeit érték. E bántalmazásból egyedül B. L-nek sikerült kiszabadulnia, azon-
