Kelet-Magyarország, 1984. december (44. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-28 / 303. szám
4 Kelet-Magyarország 1984. december 28. Befejeződtek a szovjet- török tárgyalások Idejétmúlt elvek? J apán az egyetlen ország a világon, amelyik sajnos, már átélte évszázadunk rettegett katasztrófáját, az atomtámadást. S a Hirosimát, illetve Nagasziakit ért bombák emléke, ‘ sőt következményei napjainkban is szorongással töltik el a szigetország lakosságát, nehogy megismétlődjön még egyszer egy hasonló katasztrófa. Az ország törvényei határozottan foglalnák állást amellett, hogy Japánban ne gyártsanak nukleáris fegyvereket. A helyi „önvédelmi erők” létszámát is 270 ezer főben állapították meg. Ezeknek a szempontoknak ereje a hivatalos politika szintjén az utóbbi években azonban mintha halványulni látszana. Japánban mind gyakrabban, s mind nagyobb számban vonulnak fel a nagyvárosok utcáin a béketüntetők, de a hadiiparban érdékelt cégek és az idén másodízben is miniszterelnökké választott Nakaszone mintha „se lát, se hall” játékot játszanának. Illetve egy valamit azért mégiscsak meglátnak, meghallanak: Washington intéseit, szavait. A Fehér Ház nem egy ízben, s különösen élesen Reagan elnök tavaly novemberben Tokióban tett látogatásakor, idejétmúltnak nevezte az alkotmányban rögzített anti- nukleáris elveket. A japán hadiipar elképzelései pedig a Pentagon igényeivel csengenek össze. A szigetország kormánya fel kíván zárkózni Washington távol-keleti stratégiai elképzeléseihez. Az új esztendő második napján Nakaszone az Egyesült Államokba látogat. A miniszterelnök előzetes sajtótájékoztatóján főleg azt emelte ki, hogy a magas szintű találkozón a két ország érdekeinek érvényesítéséről lesz szó. De nem titok, még ha nem is mondta ki Nakaszone, hogy a fő figyelem Japán és az Egyesült Államok katonai kapcsolatainak fejlesztésére irányul majd. Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke kedden Turgot özal török miniszterelnök meghívására hivatalos látogatásra Ankarába étkezett. Tyihonovot a repülőtéren Turgot özal és több más hivatalos személyiség fogadta. Ankarában kedden megkezdődtek a szovjet—török kormányfőd tárgyalások. Tyihonov és vendéglátója, Turgot özal török miniszterelnök a tárgyalások során áttekintették a két ország kapcsolatainak helyzetét és továbbfejlesztésük kérdéseit, valamint időszerű nemzetközi problémákat vitattak meg. Tyihonov és Özal elégedettségüket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a két ország számos területen a kölcsönösen előnyös együttműködés jegyében fejleszti államközi kapcsolatait. A nemzetközi helyzetet áttekintve a két kormányfő ag(Folytatás az 1. oldalról) vezetésével egyidejűleg csökken ezen árucikkek forgalmi adója, fogyasztói ára azonban nem emelkedik. Módosulnak a Btk közveszélyes munkakerülésre vonatkozó rendelkezései. Szigorúbban, határozottabban lehet fellépni a tartósan munkakerülő életmódot folytatókkal szemben: a jövőben szigorított javítónevelő munkára is ítélhetők. Ha megszegik a kötelezettséget, hátralévő büntetésük szabadságvesztésre változtatható. Törökországban tárgyalt Nyikolaj Tyihonov, szovjet miniszterelnök (balra). A képen vendéglátójával, Turgot Ozal miniszterelnökkel látható. godalommal szólt a világban kialakult feszültségről. Hangsúlyozták, hogy további erőfeszítések szükségesek a feszültség okainak megszüntetésére. A tárgyszerű, baráti légkörben megtartott megbeszélésen több kérdésben egyező vagy közeli álláspontot képviseltek a felek. Nyikolaj Tyihonov és kísérete kedden koszorút helyezett el Kemal Atatürk mauzóleumánál. Turgot özal díszvacsorát adott a szovjet vendég tiszteletére. A díszvacsorán mindkét kormányfő köszöntőt mondott. Ankarából csütörtökön hazaérkezett Moszkvába Nyikolaj Tyihonov szovjet miniszterelnök. Januártól változik a bank- rendszer, szakosított pénzintézetek és kisbankok is alakulhatnak. Az MNB-t például törvényes zálogjog illeti meg, így a lejárt követelések esetében rendelkezik adósainak vagyontárgyai felett is. Törvény tiltja a tisztességtelen hasznot, nem szabad a tervezett áremelést megelőzően az árut a forgalomból kivonni, vagy visszatartani. (A Hétfői Hírekből) GROMIKO FOGADTA , A KÍNAI NAGYKÖVETET Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió miniszterelnökének első helyettese, külügyminiszter kedden Moszkvában fogadta Jang Sou-csenget, a Kínai Nép- köztársaság moszkvai nagykövetét, aki rövidesen végleg távozik állomáshelyéről. A megbeszélésen a szovjet —kínai kapcsolatok kérdéseit érintették. Hangsúlyozták, hogy e kapcsolatok javítása rendkívül fontos nem csupán kereskedelmi és gazdasági, hanem politikai téren is. BEFEJEZŐDTEK A SZOVJET RAKÉTAKISERLiETEK Befejeződtek a Csendesóceán térségében a szovjet hordozórakétákkal végzett kísérletek — jelentette szerdán a TASZSZ. A szovjet hírügynökséget felhatalmazták annak közlésére, hogy december 27-től a , korábban bejelentett körzetekben szabaddá válik a hajózás és a légi közlekedés. TÄMADÄS ért EGY SPANYOL HAJÓT Egy azonosíthatatlan repülőgép szerdán rakétákkal lőtte az Aragon nevű spanyol óriás olajszállító hajót a Perzsa- (Arab)-öböl középső szakaszán. A hírt Bahreinben közölték tengerészeti illetékesek. A támadás csaknem ugyanott történt, ahol karácsony napján egy indiai olaj- szállító hajót lőttek. A hajón támadt tüzet eloltották, emberáldozat nincs. A spanyol hajót ért támadás tényét megerősítette a Lloyds londoni biztosító társaság. A Kelet-Magyarország pályázatára érkezett í. 1944. november 1-én szabadult fel Dombrád. A fasiszta barbárság itt is súlyos nyomokat hagyott. A visszavonuló német és magyar csapatok nagy pusztítást végeztek. Megsérült 20 lakóház, a református és az izraelita templom. Felrobbantották a a tiszai fahidat, több közúti hidat. Használhatatlanná tették a kisvasutat, mely összekötötte Nyíregyházával a községet. 55 hadiözvegy, 25 hadirokkant, 16 hadigondozott családtag és 2 hadiárva maradt örökül a háborúból. Nagy értékű személyi tulajdon is elpusztult. A veszteség igen érzékenyen hatott minden családra. A felszabadulás viszont megteremtette annak a lehetőségét, hogy a dolgozók minél előbb úrrá lehessenek a nehézségeken. A demokratikus erők, ha lassan is, de hozzáláttak a szervezkedéshez. Ezt segítették a szovjet katonai parancsnokság helyi képviselői is. Az élet megindítása, a köz- biztonság megszervezése óriási feladatok elé állították a község vezetőit. Annál is inkább, mert Dombrádról az elöljáróság elmenekült, így az itthon maradottaknak kellett intézkedni. A bizonytalanságot jellemzi a főszolgabíró 1944. dec. 11-i jelentése: „Dombrád község vezetésére egyelőre nem áll megfelelő személy rendelkezésre, így megbízza dr. Papp Lászlót ideiglenesen a községi elöljáróságban vezetőnek.” Nevezett a Bartha-féle malom üzemeltetője, tulajdonosa volt. A lakosság bizalmatlanul tekintett a jövő elé. Hiszen a nyilasok terrorja, a zsidók elhurcolása (Dombrádon közel 200 volt a számuk) mély nyomokat hagyott benne. Ä sivárság, a sok jószág eltűnése, a kószáló állatok, az ingóságok elvesztése alapján még az is megfordult a fejükben, hogy ebből már nincs kiút, sohasem lesz ébredés. Itt tehát nemcsak egyszerűen rendet kellett teremteni, hanem célt, tartalmat kellett adni az emberek életének. Biztonsági érzetet kellett adni mindenkinek, hogy ne- csak szemlélői, hanem tevékeny részesei legyenek az elkövetkezendő idők újjáépítő, talpraállító munkájának. A község vezetőire, a megalakuló demokratikus pártokra várt a község vérkeringésének megindítása. Hiszen nincs összeköttetés más községekkel, nincs közlekedés, nem működnek a malmok, a gyógyszertár, nincs áru a boltokban, jó részüknek a gazdája sincs itthon. Munkás- osztály és munkásmozgalom híján a felszabadulás előtt volt kizsákmányolok és nagygazdák álltak minden posztra. A kisgazdapártot újjászervezték, vezetése a nagygazdák kezén volt. Titkára az 1945. február 24-i Nemzeti Bizottság ülésének jegyzőkönyvének tanúsága szerint dr. Bállá Lajos. December végén már van ideiglenes közigazgatás, de az élet lassan indul, hiszen ebben az időben jönnek vissza a község lakói. Az első házasság- kötés 1945. február 1-én volt B. Tóth Mihály és Vinnai Jolán személyében. A munkáspártok közül elsőként az iparosok és malmi munkások kezdeményezésére 1945 februárjában a szociáldemokrata párt alakult meg. Vezetője Varga Kálmán volt. 1945. február 21-én a szolgabíró intézkedik a dombrá- di híd újjáépítéséről, amihez a szovjet katonák adtak segítséget. „A városparancsnok úrtól kapott szóbeli parancs alapján utasítom a községi elöljáróságot, hogy a jelen rendeletemmel jelentkező orosz tisztnek hídépítésre alkalmas 10 *db 18—20 méteres fenyögerendát a Dombrád községben tároltakból adjon ki.” 1945 elején újjászervezték a már 1944 végén létrehozott nemzetőrséget. Vezetője Dudás István lett. Ruházatuk igen vegyes, civil és katonai egyaránt. Kevés volt a fegyverük is, de ez már biztonsági szerv volt, és nagymértékben hozzájárult a rend helyreállításához Dombrádon. 1945. február 14-én a kisgazdapárt és a szociáldemokrata párt főszolgabírói rendeletre megalakították a községi Nemzeti Bizottságot. Idézet a jegyzőkönyvből: „Jelen voltak: dr. Bodor Pál, Porzsolt Ferenc, Abod Imre, Nagy László, Veress Menyhért, Varga Kálmán, vitéz Uzvölgyi János, Veress Péter, Meggyest Pál. Előadó: Porzsolt Ferenc, aki ismerteti a főszolgabíró átiratát, majd megválasztották a tisztségviselőket. Tisztikar: elnök: dr. Bodor Pál, elnök- helyettese: Porzsolt Ferenc, jegyző: Abod Imre, titkár: Nagy László. Üléseit minden hó 1-e és 15-e után következő csütörtök délutánjában határozza meg.” A Nemzeti Bizottság kezdetben is nagyban elősegítette a közigazgatás helyreállítását, a közellátás megszervezését. Az új élet menetét Dombrádon sem lehetett megállítani — esetleg csak késleltetni. Az a forradalom, mely a felszabadulást követően hazánkban kialakult, ha lassan is, de itt is éreztette hatását. Lassan bár, de megjelennek azok az erők, amelyek a demokratikus átalakulás folyamatát meggyorsították. Szabó Endre (Folytatjuk) IRTA: ESZTERGÁLYOS FERENC KÜLÜGYMINISZTER-HELYETTES AZ EV VÉGÉHEZ KÖZELEDVE a nemzetközi életben is elérkezett a számvetés ideje: mit hozott 1984? Mozgalmas, aktív esztendő volt ez, azzá tette mindenekelőtt a szocialista közösség országainak megannyi kezdeményezése annak érdekében, hogy véget érjen a nemzetközi viszonyak romlása, és megkezdődhessék a visszatérés az enyhülés útjára. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának kongresszusi irányelvei hangot adnak pártunk és népünk aggodalmának a nemzetközi politikai és katonai feszültség fennmaradását, sok tekintetben további növekedését jelző irányzatok miatt. Ugyanakkor az irányelvek kifejezésre juttatják azt a meggyőződésünket is, hogy a feszültebb nemzetközi viszonyok közepette megkülönböztetett jelentősége van az eltérő társadalmi rendszerű országok párbeszéde folytatásának, a kölcsönösen előnyös kapcsolatok megőrzésének és továbbfej lesztésének. A Szovjetunióval és a többi testvéri szocialista országgal együtt valljuk, ahogy az a Varsói Szerződés tagállamainak már az 1983 januárjában elfogadott politikai nyilatkozatában is megfogalmazódott: „... Bármilyen nehéz is a helyzet a világban, megvan a lehetősége annak, hogy túljussunk a nemzetközi kapcsolatokban uralkodó nehéz időszakon. Az események jelenlegi menetét meg lehet és meg is kell állítani, az események fejlődését pedig a népek óhajának megfelelő irányba lehet és kell is terelni.” A nemzetközi helyzet enyhülése a hidegháború hosszú és veszélyekkel terhes korszaka után tartósnak, és kivétel nélkül minden nép és ország számára hasznosnak bizonyult. A legkézzelfoghatóbb eredmények itt Európában jelentkeztek, azon a kontinensen, amely magának az enyhülésnek is kiindulópontja. Az enyhülés tartalmában nem más, mint normális, a kölcsönös előnyökre alapozott, korrekt kapcsolatok és együttműködés a különböző társadalmi rendszerű országok között. AZ ENYHÜLÉSI POLITIKA EREDMÉNYEI ma is hatnak. Megtorpanásának egyértelműen az az oka, hogy annak legélesebb ellenzői, a szélsőséges politikát folytató imperialista körök olyan következtetést vontak le az enyhülés időszakából, hogy az keresztezi elképzeléseiket, politikai céljaikat, gyengíti pozícióikat. Ez a következtetés alapvetően torz, a kapitalizmus problémái nem az enyhülésből erednek. Ügy jellemezhetnénk a negatív folyamatokat, hogy azok 1984-ben döntően a fegyverkezés ellenőrzése, és a leszerelés ellen működő tendenciákban nyilvánultak meg. Az Egyesült Államokban napirendre tűzték egy hosszabb távú űrfegyverkezési program megvalósítását, amely viszonylag rövid időn belül kísérleti szakaszába léphet. A NATO vezető körei, akárcsak a korábbi években, most is a fegyverkezési verseny felgyorsítását kényszerítették a világra. A negatív jelenségek közé tartozik, hogy évek óta ugyanezek a körök lehetetlenné tették a két legnagyobb hatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok érdemi tárgyalásait. Az 1983-ban megkezdett nyugat-európai rakétatelepítési programmal megtorpedózták a genfi szovjet—amerikai tárgyalásokat, amelyek egy részről kontinensünk nukleáris fegyverkezésének korlátozását, másrészről a stratégiai nukleáris fegyverzet csökkentését szolgálták. Ez a politika értelemszerűen együtt járt a Szovjetunió és a szocialista országokkal szembeni vádaskodásokkal, s — ahogy az elmúlt év java részében a nyugati sajtó is jellemezte — „goromba retorika” kísérte azoknak az amerikai köröknek a lépéseit, amelyek nyiltan az enyhülés ellenfeleinek vallották magukat. A negatívumok ellenére a mai helyzet bizonyos reményekre feljogosító, és az érdemi tárgyalások újrakezdésére utaló új eleme a két nagyhatalom közötti érintkezés új raf el vétele. Andrej Gromiko amerikai útja az ENSZ közgyűlése megnyitása alkalmából, az Egyesült Államok vezetőivel folytatott tárgyalásai egy ilyen folyamat kezdetét jelzi. Mint ismeretes, Andrej Gromiko és George Shultz amerikai külügyminiszter 1985. január 7—8-án találkozik Géniben, az erről kiadott közös közlemény szerint annak érdekében, hogy meghatározzák a szovjet—amerikai tárgyalások újrakezdésének céljait és tartalmát. Üj, a nukleáris fegyverzetek kérdésének egész komplexumát átfogó tárgyalásokról van szó. A Magyar Népköztársaság üdvözli ezeket a fejleményeket, támogatja a Szovjetunió kezdeményezéseit. FOLYTATJUK ERŐFESZÍTÉSEINKET a helsinki záróokmányban foglaltak érvényesítéséért. Ezek sorában a kapcsolatok fenntartására és fejlesztésére törekszünk az eltérő társadalmi berendezkedésű országokkal. Tesz- szük mindezt elvi alapokon, a saját szövetségi rendszerünkön belül egyeztetett irányvonallal összhangban. Feladatnak és egyben népünk szolgálatának tekintjük, hogy a magunk eszközeivel is hozzájáruljunk olyan feltételek megteremtéséhez, amelyek a konfrontáció visszaszorítását segítik, és előmozdítják a párbeszédet, az enyhüléshez való visszatérést, ami nem csupán kormányközi viszony, hanem a néptömegek életét is befolyásoló, vagy éppen meghatározó tényező. Az enyhülés az emberi kapcsolatok fejlődését, a turizmus, a nemzetközi áruforgalom, a kulturális értékek cseréjének felvirágzását is magával hozza. Itt tehát nemcsak államérdekekről, hanem a legáltalánosabb emberi érdekekről is szó van. Ennek tudatában tevékenykedik küldöttségünk a stockholmi konferencián, s készülünk az európai kulturális fórum megrendezésére 1985 őszén Budapesten. KÉSZEK VAGYUNK A KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉRE minden országgal, amely tiszteletben tartja társadalmi rendszerünket, szövetségi elkötelezettségünket. Ugyanakkor fellépünk az imperialista körök agresz- szív törekvéseivel, az erő- egyensúly megbontására irányuló kísérletekkel szemben. Célunk a biztonság és a béke megőrzése, hogy szocialista építőmunkánkhoz a lehető legkedvezőbb külső feltételeket biztosíthassuk. Ezek az elvek jellemzik 1985-ben is azt a felelősségteljes szolgálatot, amit a Magyar Népköztársaság külpolitikai feladatainak megvalósítása jelent. Azok az eredmények, amelyeket pártunk politikája, dolgozó népünk munkája révén a szocializmus építésében elértünk, megbecsült helyet biztosítanak a Magyar Népköztársaság számára a világban. Ez az alapja annak a bizakodásunknak, hogy hazánk a jövő évben is eredményesen és aktívan tud majd tevékenykedni a békés nemzetközi viszonyok erősítéséért, kétoldalú kapcsolataink fejlesztéséért.
