Kelet-Magyarország, 1984. december (44. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-24 / 302. szám
16 Kelet-Magyarország 1984. december 24 Hz év labdarúgója A megyében dolgozó sportújságírók kezdeményezésére, az idén a sportvezetők megválasztották Szabolcs-Szatmárban az Év labdarúgóját. A legtöbben Varga Jánosra, az NYVSSC bal- hátvédjére adták vok^ukat, a 28 éves sportoló nagy fölénnyel érdemelte ki a büszke címet. — Hogy én elégedett voltam-e saját teljesítményemmel a pályán? — kérdezett vissza a játékos. — Részben igen. A védő- munkával nem voltak gondjaim,' a támadások segítésével viszont . . . Főleg az bánt a legjobban, hogy gólképtelenné váltam. Dorogon, ahol ugyancsak védő, beállós voltam, rendre megzörgettem az ellenfelek há- lóját a felfutások után. Az NB II-ben 10—17 gólt lőttem egy idényben: Itt meg? Még nem lőttem gólt az NYVSSC színei- ben . . . — Egyébként nekem is ősszel ment jobban a játék, csakúgy, mint a csapatnak. Ügy érzem, különösen a Sopron és a Siófok elleni hazai meccsen játszottam jól. Az utóbbin Tiebert fogtam, és sikerült teljesen kikapcsolnom a játékból. Persze voltak rossz meccseim is . . . Tapolcán kikaptunk l:0-ra, ráadásul ki is állított a bíró, a 85. percben. Az őszi szezonban arról az öt percről hiányoztam. Varga János, ezúttal civilben. — Az NB I-ben is állandó tagja voltam az NYVSSC kezdő tizenegyének, háromszor hiányoztam csak, sérülés miatt. Sikerüjt hamar beilleszkednem a védősorba, 1982. nyarától — akkor kerültem Nyíregyházára Dorogról — enyém a balhátvéd poszt. — Mit csinálok most a téli szünetben? A családommal töltöm minden percemet, a két és lél hónapos Szilviát babusgatjuk a feleségemmel. ®s sokat foglalkozom a tavaszi szezonnal. Ügy vélem, egy jó téli alapozás után elcsípjük az NB I-et jelentő második helyet az NYVSSC-vel! Bizony jó lenne újra az élvonalban szerepelni. .. Szeretnék ehhez jő játékkal hozzájárulni és olyan teljesítményt nyújtani, hogy a nyáron lejáró szerződésem meghosszabbítását felkínálják a vezetők. A családok szerepe meghatározó jelentőséggel bír a sportban is. A szülők — gyerekek, feleségek —, férjek, sőt a nagyszülők is sok-sok segítséget adnak sportoló családtagjaiknak egy-egy győzelem kivívásához, a jó eredmények eléréséhez. Áldozat- vállalásuk nélkül aligha lennének fényes sportsikerek! KÖZÖS CÉL AZ EB-SIKER Váradi Jánosné — az olimpiai bronzérmes nyíregyházi ökölvívó felesége — az elkövetkezendő hónapokban ritkán látja majd otthon férjét. — A válogatott megkezdte felkészülését a májusi, Budapesten sorra kerülő Eu- rópa-bajnokságra, az pedig sok-sok hetes edzőtáborozással jár — magyarázta a sikerekért sokat vállaló feleség. — A karácsonyi készülődés is teljes egészében rám maradt, hiszen a férjem december 11-től 22-ig Budapesten, az edzőtáborban tartózkodott, Január első napjaiban ismét búcsúzunk majd tőle, két-három hétre megint a fővárosba költözik. — Távollétében természetesen enyém a család gondja. Viszem a gyerekeket, a két és fél éves Jancsikát és a 11 hónapos Klárát bölcsődébe, én pedig megyek dolgozni. A kórház műveseállomá- sán vagyok ápolónő. Még szerencse, hogy állandóan nappalra járhatok, reggel hattól este hatig tizenkét órázom. A kis Klári velem jön a kórházi bölcsődébe, Jancsikát pedig a nagymamák vállalják át, többnyire ők viszik- hordják a bölcsibe. A nagyik rengeteget segítenek, nem is tudom, mi lenne, ha nem tudnának részt vállalni a munkából. .— A családi teendők,'a munka, a sport mellett egyébként tanulunk is a férjemmel, harmadikosok vagyunk a Kossuth gimnáziumban. Az iskolától ugyancsak sok-sok segítséget kapunk. Amikor a férjem edzőtáborban van, én hozom a leckét az iskolából, s átadom az órán hallottakat is. A férjemnek jobban megy a tanulás, jobb eredményei vannak, így ebben ő segít nekem. Jövőre Nyíregyházán Salakmotoros Európabajnokság! A saiakmotorsport kedvelöl jövőre számtalan rangos, nemzetközi viadalt láthatnak a nyíregyházi Zalka Máté utcai matorosstadionban. A programból a május 26-i, junior Európa-bajnokság középdöntője emelkedik ki. Júniusban a Béke-Barátság Kupa egyik futamát rendezik meg Nyíregyházán. Április 29-én a Város Nagydíjáért, augusztus 19-én pedig a Volán Kupáért lesz nemzetközi verseny, hat-hat ország legjobbjainak részvételével. Rendeznek emellett OB X-es egyéni, és páros fordulót is a Zalka utcában, valamint két OB II-es futamot. Klubközi, nemzetkői viadalokra ugyancsak sor kerül. Váradi Jánosné — Jaj, kérem, írja meg: a szomszédunk, Kádárné Pi- varnyik Ilona, aki pedagógus, szintén sokat segít. Ha szükség van rá, vigyáz a gyerekekre, olykor még be is vásárol, sőt a tanulásban is számíthatunk rá. — A munka, a tanulás, a család mellett jövő évi közös célunk a férjemmel: sikeres szereplés az Európa-bajnok- ságon. Én ehhez a nyugodt családi hátteret teremtem meg itthon, ő pedig az edzőtáborban készül keményen. Nem titok: aranyra számítunk az EB-n! ADOTT A NYUGODT FELKÉSZÜLÉS Király Lászlóné — az NB I-es nyíregyházi labdarúgójátékvezető felesége — márciustól novemberig szinte minden hét végén egyedül marad a gyerekekkel. Machán Frigyesné — Tizennyolc évvel ezelőtt már játékvezető volt a férjem, amikor megismertem — mondta a bírófeleség, aki a nyíregyházi 24-es számú óvodában dolgozik. — Egy év múlva — házasságkötésünkkor — pedig NB-s kerettag lett, azóta járja az országot. A család hét végi programja ehhez igazodik. Nagyon rossz ez, hiszen hét közben dolgozunk, a gyerekek — a 16 éves Mária és a 10 éves Zoltán — iskolában vannak, így csak szombat-vasárnap lehetnénk együtt, de akkor meg a férjem utazik ... — Amikor Pesten vezet vasárnap délután mérkőzést, akkor megyünk vele a gyerekekkel. Délelőtt a város nevezetességeit nézzük meg, aztán együtt ebédelünk valamelyik étteremben. Utána Király Lászlóné mi újra elmegyünk nézelődni, a férjem pedig megy a meccsre. Este találkozunk a vonatnál, vagy itthon, amikor nincs kedvünk tovább a fővárosban maradni. Nem, nem megyünk ki a gyerekekkel a meccsre. Tudjuk, milyen fanatikusak a szurkolók, rossz lenne hallgatni a szitokáradatot . .. Megvallom: én rossz bírófeleség vagyok. Számtalanszor megpróbáltam már a férjem lebeszélni a játékve- zetősködésről. Persze tiszteletben tártom azt, hogy szereti a bíráskodást, szenvedélyes hobbyja a játékvezetés. Ebben segítjük is a gyerekekkel. Nyugodtan készülhet, átvállaljuk a családi teendőket, ő mehet edzésre, edzőtáborokba, forgathatja a szabálykönyvet. De azért a bajnoki szünetekben mindig »megpróbáljuk visszavonulásra bírni . . . EGYMÁST segítve Machán Frigyesné — az NYVSSC teniszedzőjének a felesége — dupla áldozatot vállal a sportért, hiszen férje mellett a fia Is a sport szerelmese. — Még szerencse, hogy egy sportág vonzza őket, a tenisz — mosolyog Machánné. — A nyári szezonban a lakás olyan, mint egy tranzitkikötő, egyik versenyről a másikra utazva néznek be néhány órára, vagy percre a férjemék. Nyári szabadság? Nincs, régóta nem nyaraltunk már. — Budapestről 1977 nyarán költöztünk le, akkor én a vizsga előtt szakítottam meg a tanulmányaimat. Otthagytunk rokonokat, barátokat, de nem bántuk meg. Túl azon, hogy megszerettük az itteni embereket, Nyíregyházán folytattam az iskolát, levizsgáztam, felvettek a tanárképzőre, ahol most negyedikes vagyok a történelem— népművelés szakon. Nagyszerű munkahelyem van a megyei könyvtárban, egy kitűnő kollektíva tagja lehetek. A férjem pedig elismert edző, a fiam is eljutott Nyíregyházán az NB I-ig, játszik az Nyh. VSSC csapatában. — Persze nem könnyű, hiszen a sport sok-sok időnket elviszi. Egymást segítve — igen, a férjem és a fiam is segít nekem a téli vizsgaidő- szakban — azonban ki-ki elérheti célját, megvan mindenkinek a maga eredménye. Közösen könnyebb a sikereket elérni! Bagoly Dániel Nyíregyházi interjú Az olimpia jövőjéről Az elmúlt héten megyénkben járt Schmitt Pál, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnökhelyettese. Az egykori olimpiai bajnok, a világhírű vívó másfél éve tagja a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak, a Magyar Olimpiai Bizottságban pedig a főtitkári tisztet tölti be. Nyíregyházi látogatása során interjút kértünk a sportvezetőtől — természetesen az olimpiai mozgalom volt a téma. SOK A GOND, DE... Milyennek látja az olimpiai mozgalom jövőjét? — kérdeztük. — Optimista vagyok még akkor is, ha tudom: felhők sötétítik az olimpiai mozgalom egét. Az utolsó három olimpiáról például a 162 tagország 50 százaléka ilyen, vagy olyan okokból távolmaradt. És ma már csak két olyan ország akad a világon — Görögország és Anglia — amelyik valamennyi olimpián ott volt élsportolóival . . . Tény: sok gonddal küz az olimpiai mozgalom. — Az egyik nagy probléma az, hogy az olimpiák ma már túlhaladták az emberléptékű mértéket. Los Angelesben például 7500 sportoló volt ott, 6000 újságíró és legalább ennyi — edző, gyúró stb. — kisegítő személyzet. A rendező országra tehát roppant nehéz feladat hárul a feltételek megteremtésénél. Hatalmas összeget igényel a rendezés, hiszen nemcsak sportlétesítmények építéséről van szó, hanem például megfelelő szálloda-, étterem- és úthálózatot, a televíziós és rádiósközvetítések technikai feltételeit is maximálisan létre kell hozni. — A másik szorító gond az elanyagiasodás. Óriási üzlet lett a sport. Érdemes például hirdetni a televíziós közvetítések során, hiszen a legutóbbi olimpiát már 2,5 milliárd ember látta a képernyőn. Sajnos, a hirdetések mikéntje már- már több, mint felháborító. Az USA-ban például a versenyek, a mérkőzések utolsó, legizgalmasabb perceiben is „bedobtak” hirdetést. Vagy ott vannak a sportszergyárak, akik dollármilliókat fektetnek termékeik népszerűsítésébe. A pénz, a sok pénz miatt aztán az amatőr szabályok ma már nehezen tarthatók . . . — Nagy gond a dopping. Az óriásit fejlődött tudományt egyesek felhasználják erre az esztelenségre, tönkretéve sportolók ezreit. Végül, de nem utolsósorban ott a biztonság kérdése. Mivel az olimpiákra figyel a világ, a terrorista szervezetek botrányokozásukkal egycsapásra az érdeklődés középpontjába kerülhetnek és sajnos, ezt ők is tudják . . . RENDEZŐ MAGYARORSZÄG? Mindezek ellenére bizakodó vagyok, mert ma már a legszélsőségesebb emberek is belátják: az olimpiai mozgalomnak rendkívül nagy szerepe van a világbéke megőrzésében ! Erre egy bizonyíték: a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak több tagországa van, mint az ENSZ-nek! És a tagországok képviselői — főleg a szocialista országoké — igen sokat tesznek azért, hogy eloszlassák a felhőket az olimpia egéről. Optimizmusomat növeli az a tény is, hogy az 1992-es nyári olimpia megrendezésére hat, a téli olimpia megrendezésére pedig hét ország jelentkezett! — Rendez-e valamelyik szocialista ország a közeljövőben olimpiát? — Az 1992-es téli olimpia rendezését kérő országok között ott van Bulgária is! Szófia, a főváros adna otthont a világ legjobb sportolóinak téli találkozójára. A döntés joga a Nemzetközi Olimpiai Bizottságé, felelőtlenség lenne bármilyen fejtegetésbe is bocsátkozni arról, ki kapja a hét ország közül a rendezésre a lehetőséget? — Rendez-e Magyarország valaha olimpiát? — Nem könnyű a válasz . . . Legközelebb ugyanis 2004-ben rendezhetnénk nyári olimpiai játékokat. Mint ismeretes, 1988-ban Szöul a rendező, az 1992-es eseményre már le kellett adni korábban a jelentkezést, és hatan pályáztak is. Az 1996-os olimpiát pedig Görögország szándékozik kérni. Abban az évben száz éve lesz annak, bogy" Athén — 1896-ban — megrendezte az első újkori olimpiát. A jubileumra szinte biztos, hogy meg is szavazza a rendezés jogát a NOB Görög- országnak. A századfordulón, 2000-ben Kína szeretne olimpiát rendezni. Magyarország 2004-re pályázhatna, s a je- lentkezését 1998-ban kellene leadni. Hogy megtörténhet-e ez másfél évtized múlva, nemigen lehet erre határozott választ adni••• EGY ÉRDEKES GONDOLAT — Igaz nem hivatalosan, de felvetődött, hogy Csehszlovákia, Ausztria és hazánk, esetleg közösen kérnének olimpiai rendezési jogot. Mi a véleménye erről? — Az olimpiai charta erre ma még nem ad lehetőséget, hiszen úgy fogalmaz, hogy egy város, egy ország kérheti a rendezést. Mindenesetre érdekes gondolat. És politikailag is óriási jelentősége lenne, hiszen ha ez megvalósulna, két világrendszer először rendezne közösen olimpiát. Hivatalosan Bécs—Pozsony—Budapest közös olimpiai rendezéséről még nem esett szó, de mindenesetre érdemes foglalkozni, ha úgy tetszik, „eljátszani” a gondolattal. — Egy személyes jellegű kérdés: jut-e ideje a sok-sok elfoglaltság mellett a sportolásra? — Kell, hogy jusson rá, hiszen az egészség megőrzéséhez elengedhetetlenül szükséges a sport, a testedzés. A vívás persze a múlté, ezt a sportágat, sajnos, nem lehet hobbiszerű- en űzni. Teniszezni járok — egyébként a három gyermekem is teniszezik — méghozzá rendszeresen. Heti három alkalommal biztos, hogy lenn vagyok a pályán. Nehéz ugyan egyeztetni, de igyekszem úgy beosztani a napjaimat, hogy a sportra mindig jusson idő. Nemcsak élsportolói múltam miatt ragaszkodom a mozgás- noz. Emlékszem, amikor a közgazdasági egyetemet végeztem, vagy amikor nyelveket — oroszul, angolul, franciául, spanyolul és németül beszélek — tanultam, milyen jó volt a sporttal kipihenni a szellemi megterhelést. B. D. Az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága és a megyei tanács napilapja. Főszerkesztő: Kopka János. Főszerkesztő-helyettes.* dr. Angyal Sándor. Olvasó- szerkesztők: Bürget Lajos, Marik Sándor. Tervezőszerkesztők: Dragos Gyula, Szabó György, Tamavölgyi György. Főmunkatársak: Seres Ernő, Szilágyi Szabolcs. Belpolitikai rovat: Baiogh József rovatvezető, Házi Zsuzsa, dr. Papp Dénes, Reszier Gábor, Speidl Zoltán, Tóth Kornélia. Gazdaságpolitikai rovat; dr. Lányi Botom! rovatvezető, Balogh Géza, Esik Sándor, Farkas KáJra&n, Sípos Béla, Sztancs János. Kultúrpolitikai rovat: Páll Géza rovatvezető, Havak*» Erzsébet, Mester Atilla. Fotórovat: Elek Emil vezető fotóriporter, Császár Csaba, Ga&l Béla, Jávor László. Sportrovat: Bagoly Dániel. Levelezés: Soltész Ágnes. Mátészalkai fiókszerk. vez: Bárt ha Gábor. Szerkesztőség: Nyíregyháza, Zrínyi Ilona utca 3—5. Telefonszámok: központ (42) 11-277. Főszerkesztő: 11-218. Sportrovat: 10-329. Esti ügyelet: 15-124. Telexszám: (73) 344. Postacím: Nyíregyháza, Pf. 47. 4401. Mátészalkai fiókszerkesztőség: Kölcsey u. 2. Telefon: 612. Telex (73) 495. Kiadja a Szabolcs megyei Lapkiadó Vállalat, Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 3—5. Telefon: hirdetésügyben: (42) 10-150. Igazgató, főkönyvelő: 10-003. Postacím: Nyíregyháza, Pf. 25. 4401. Felelős kiadó: Mádi Lajos. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj 1985. január 1-től: egy hónapra 43 forint, negyedévre 129 forint, egy évre 516 forint. Kérés nélkül küldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Készül a Nyírségi Nyomdában, Nyíregyháza, Árok u. 15. Felelős vezető: Jáger Zoltán. INDEXSZÁM: 25 059 HU ISSN 0133—2058.